Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
NÉPÚJSÁG. 1986. október 28.. kedd 1 3. Politika és közigazgatás A közigazgatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja, és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. E megfogalmazás a lényegre utal. de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult összefüggéseit. Mindenesetre jelzi azonban, hogy az állam igazgatási szerveinek, legyen szó kormányzatról, vagy a tanácsokról. alig van politikától mentes — tehát a társadalom érdekviszonyait, az emberek hangulatát érintő — megnyilvánulása. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat ösz- szevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal. intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigazgatás munkájában is hangsúlymódosulásokat követelnek. A szociálpolitikai feladatok előtérbe kerülése például intenzívebb munkát igényel a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási területtől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásának további gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelem- szerzés és a nem kívánatos lelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés az ár- e' adóellenőrzési • színvonal emelését tette szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásé-, ból ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és köz- igazgatás kapcsolatának újabb vetületében. az állam- igazgatás elvi-politikai irányítása során jelentkezik. A közigazgatáson. elsősorban a lakossághoz legközelebb lévő tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg . a terület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források. miután nem termelő- szféráról van szó. nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a kielégítésükre rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásnál csapódnak le még akkor is. ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egy- egy fejlesztés kapcsán mi múlik c közigazgatási szerveken. és melyek a rajtuk kívül álló tényezők. Hasonló közvetlen összefüggés van a politikai irányítás módszerei és a köz- igazgatás munkastílusa között. A lakosság tömegeivel párbeszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő politika a közigazgatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bizonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatáspolitika. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelősség kibontakozását szolgáló intézkedésekben — a testületek szerepének növelésében. a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében. az irányítás rendjének korszerűsítésében — lényegében a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalom- irányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése. amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdektelenséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket, közösségi vállalkozásokat gátló kötöttségeket. A köz- igazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző közigazgatási alkalmazottak mindig azt tartsák szem előtt, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá, teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk. hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik. amikor az állampolgár belép, mondjuk a tanácsházára. F ontos. hogy tud-e tájékozódni, könnyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kelj., az milyen körülmények között törté. nik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e meg. hogy a hozzá forduló számára az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat. bizonyítékokat? Aztán folytatódik az írásbeli érte- sítések hangnemével. A kioktató lelketlen nyers stilus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám a kívülállók számára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momentum, amely nem igényel mást. mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfélcentrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell kötelezést tartalmazó. érdekeket érzékenyen érintő határozatokat kiadniuk, engedélyeket tagadnak meg, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be. hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról, vagv a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetességet. és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása meggyőző, tényekre alapozott. és nem követhetetlen jogszabályi citátumok gyűjteménye. A közigazgatás működése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami — Halljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntések serin merlegelt szempontok sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését célzó politika megvalósítása a választott testületek aktívabb közreműködése révén. B. T. Mocsáry Lajos emlékezete 16D évvel ezelőtt 1826. október 26-án született a Nógrád megyei Kurtányban Mocsáry Lajos, a XIX. század második felének és a XX. század elejének legnagyobb magyar nemzetiségi politikusa. Egy rövid megemlékezés nem ad módot arra, hogy részletesen szóljak Mocsáry jelentőségéről, tevékenysége máig figyelemre méltó vonásairól. Azzal kezdem, ami a legkézenfekvőbb. Milyen szálak fűzik Mocsáry Lajost megyénkhez? 1838-ban szüleivel együtt a család andornaki birtokára költözött. 1839 őszétől 1841 szeptemberéig itt élt. A kastélyuk 1833 körül épült az olasz Marco Casagrande tervei szerint. — Az ifjú Mocsáry Lajos 1841 őszén elkerült Andor- nakról, csak 1849 után tért ide újból vissza. A két dátum közti időszakot tanulmányai, illetve betegsége miatt külföldi kórházi ápol- tatása tölti ki. 1849 után gyakran megfordult Andor- nakon, de rendszeresen csak 1860 őszétől élt itt. Az 1850-es, 1860-as években írta élete legjelentősebb munkáit: az 1855-ben megjelent Magyar társaséletet. az 1858-ban kiadott Nemzetiség c. munkáját és az 1860 elején megjelentetett Program a nemzetiség és. a nemzetiségek tárgyában című munkákat. A két utóbbi művében mint kora legjelentősebb nemzetiségi politikusa mutatkozott be. Hirdette és elismerte a nemzetiségek egyenjogúságát. (Tudjuk, ezt a haladó elvet még az 1868-as nemzetiségi 1 törvény sem tette magáévá.) A Magyarországon élő nemzetiségek nagy tisztelettel adóztak Mocsárynak. Ennek egyik jele volt. hogy 1888-ban az erdélyi karán- sebesi románok megválasz. tották országgyűlési képviselőjüknek. Mocsárv karánse- besi megválasztása a század, vég magyarországi nemzetiségi politikájának kimagasló és kihatásaiban is nagy horderejű eseménye volt. 1888 elején Mocsáry egyik román ismerőse hozta el An- dornakra a Román Nemzeti Párt karánsebesi választói bizottságának felkérését, s az andornaki udvarházban folytatott tárgyalás eredményeként magával vitte Mocsárynak a megválasztásához hozzájáruló levelét. 1892-től 1916 elején bekövetkezett haláláig, miután megszakadt a Függetlenségi Párttal való kapcsolata, An- dornakon élt. de a politika, a nemzetiségi kérdés ekkor is foglalkoztatta. Ebben az időszakban három kisebb röpirata, számos fontos politikai cikke született meg. Írásaiban a magyarországi nemzetiségi kérdés békés és törvényes rendezéséért szállt síkra. Elítélte az uralkodó osztályok soviniszta nemzetiségi politikáját. Utolsó éveiben Politikai Naplóját írta. Ez a napló pár lapos töredék kivételével 1944 őszén elpusztult Andornakon. Feljegyzései a korabeli közélet eseményeit kommentálták. 1916. január 8-án, egy téli reggelen halt meg. Az Egri Űjság 1916. január 9-i számában közölte halálhírét, január 11-i számában pedig temetéséről írt. Január 21- én az újság közölte Haraszti Zoltán egri származású író, a Hét-ben (1916. 3. sz.) megjelent nekrológját. Ezután több évtizedes hallgatás következett. Az ellen- forradalmi korszakban, amikor a magyar politikai életet az irredentizmus szelleme hatotta át, Mocsáry Lajos haladó tevékenységéről természetesen elfelejtkeztek A szocializmust építő Magyarország kezdte meg az elégtétel megadását. A Mocsáry-életmü körüli csendet törte meg 1946-ban Petru Gróza, akkori román miniszterelnök látogatása Ekkor különféle tervek merültek fel a Mocsáry-életmü feltárására. A felszabadulás után megindult kutatások eredménye a Kemény G. Gábor által 1958-ban kiadott Mocsáry Lajos Válogatott írásai című kötet és Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdése című műve. (Bp. 1967) 1976-ban születésének 150 évfordulóján egykori kastélyára emléktáblát helyezett el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Történelmi Társulat. Mindaz, amit eddig tettünk Mocsáry Lajos emlékének ápolásáért, még kevés Életművének a magyar köz- gondolkodás élő alkotóelemévé kell válnia. Mocsáry neve legyen szimbóluma a szocializmust építő Duna- menti népek összefogásának. A Mocsáry-életmü megbecsülésének lesz újabb, szép bizonyítéka, hogy ma, születésnapján a Hazafias Népfront megyei és községi bizottsága koszorút helyez el az egykori kastélyának falán lévő emléktáblán és sírján. Szecskó Károly Hiányosságok a munkavédelemben A MATRAALJI AUTÓSOKNAK ... Műszaki állomás épül Gyöngyösön Országos célvizsgálathoz kapcsolódva folytattak ellenőrzéseket nemrégiben az OMF Heves Megyei Felügyelőségének munkatársai az építőiparban s ennek során összesen 21 termelőegységnél vették szemügyre a biztonságtechnikai követelmények betartását. Tapasztalataik szerint — mint dr. Göcző Géza munkavédelmi főfelügyelő a megyei bizottság legutóbbi ülésén is beszámolt erről — a kivitelező szakmában ma is sok a hanyagság. Szabálytalanok a védőkorlátok, építési feljárók. állványok, számosán megfeledkeznek a védőeszközök használatáról vagy hibás állapotban dolgoznak velük. Mindezekért 22 állam- igazgatási határozatban, intézkedési utasításban, javaslatban 103 tennivalóra hívták tel a figyelmet. 14 gép és 49 személy — közülük 40 italos dolgozó — munkáját azonnal felfüggesztették, illetve közel 14 ezer forintos helyszíni bírsággal sújtották a mulasztókat. Nem volt egyértelműen kedvező az a másik vizsgálódás sem. amelyet a munkavédelmi felügyelőség más szervekkel közösen a balesetek kezelése ügyében folytatott. Hiszen — ez alkalommal a kereskedelem, öt állami vállalat és három szövetkezet területén — miközben a vizsgált szervezetek alapvetően megtették a magukét, becsülettel bevallották a történteket — a bizonylatokban 56 hibát vétettek. S egyebekért is 9 személyt együttesen négyezer forintra kellett bírságolni. (Tudósítónktól:) A Magyar Autóklub gyöngyösi szervezetének vezetőségi ülésén értékelték az első mátrai veteránautós- találkozó rendezvényét. Megállapították. hogy az esemény színes, látványos és emlékezetes programot nyújtott nemcsak az autómatuzsálemek szerelmeseinek, hanem a környék lakosságának is. A továbbiakban szó volt a Gyöngyösön, az Ipar, utcai gabonatároló közelében épülő új műszaki állomás létrehozásáról. Amint azt korábban hírül adtuk, a Magyar Autóklub központi szervezetének, Heves megye és Gyöngyös Város Tanácsának anyagi támogatásában. mintegy 5 millió forint költséggel korszerű, minden igényt kielégítő műszaki állomás építését végzik. A helyi tanács beruházásában megvalósuló új létesítmény generálkivitelezője az abasári költségvetési üzem. Az épület kialakítása már megtörtént, jelenleg a szakipari munkákat végzik a szakemberek, az autóklub tagjainak óhaja szerint szeretnék, ha ez év végére befejeződne az építkezés, s januárban átadásra kerülne a műszaki állomás A gyöngyösi csoport több mint 3 ezres tagságának kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak majd itt. Elvégzik a gépjárművek zárt technológiájú műszaki vizsgáztatását. Lehetőség nyílik CO, és fékhatás mérésére, a lengéscsillapítók vizsgálatára, a fényszórók, a futóművek beállítására, kerekek szerelésére, centírozá- sára. S ezenkívül még korszerű motordiagnosztikai berendezéseket is terveznek beállítani. Korcsog Béla ,,/tt van az ősz, itt van r • fi újra... (Szabó Sándor felvételei
