Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 25., szombat 7. Egri koncert előtt A telefonnál Tusa Erzsébet zongoraművész Október 27-én, az Országos Filharmónia következő egri koncertjén a Budapesti MÁV szimfonikusok Mark Gorenstein vezényletével lépnek föl. A műsoron Liszt Ferenc müvei szerepelnek: az Orfeusz című szimfonikus költemény, a Haláltánc és a Dante-szimfónia. Ezen az esten Tusa Erzsébet Lis^f-díjas, érdemes művész is közreműködik. Ebből az alkalomból hívtuk fel a művésznőt, hogy bemutassuk a közönség száA jeli arborétumban — Nagyon mozgalmas életet él. ezért kérjük, hogy először meséljen arról, merre járt az utóbbi időben...! — Az elmúlt hetekben elsősorban zenepedagógiai munkát végeztem — kezdi Tusa Erzsébet. — Jártam Ausztráliában és Űj-Zéland- don. A távoli földrészen a Perth Egyetem meghívására tartózkodtam. Nagyon érdekes feladataim vannak, s úgy látszik, értékesnek tartják tevékenységemet, hiszen már harmadszor töltöttem ott vendégprofesszorként három hónapot. Előadásokat, nyilvános bemutatókat és egyéni foglalkozásokat — úgynevezett master-classokat — tartok — A napokban viszont Ausztriában jártam, ahol a Nemzetközi Poliesztétikai Társaság tagjaként a szervezet tanácskozásán vettem részt.'Az egri koncert előtt a Zeneakadémián mutatkozunk be ugyanazzal a repertoárral. amellyel a barokk város közönsége elé állunk az egri Gárdonyi Géza Színházban — Amit elmondott. nagyon sokrétű tevékenységre vall. Nem fárad el ennyi utazástól? Hány koncertet vállal egy esztendőben? — Természetesen fárasztó mindez, de örömet lelek benne. Az említetteken kívül még számos társulat tagjaként dolgozom. Büszke vagyok a művészeti, pedagógiai és tudományos társaság társelnöki posztjára, amely kiváló hazai szakembereket fog össze. Igv közösen tevékenykedhetek olyan kiváló Ságokkal, akik más területeket képviselnek. — Változó, hogy hány koncertem van egv évben Előfordul, hogy naponta többször színpadra lépek, máskor meg hónapokig szervezéssel. s egyébbel megy el az idő. — Milyen kapcsolatban áll Egerrel, milyen emlékeket őriz a városról? — Mindig nagyon jól éreztem magam itt. meleg és baráti kapcsolatom alakult ki a helyiekkel. Sajnos. elhunyt régi egri barátom. Auer Gyula, így egyre inkább már csak ..munkakapcsolatban" állok, a várossal. Csak jót tudok mondani egyébként róla: egyik legszebb helye hazánknak Szakmai szempontból fontosnak tartom a Magyar Zenepedagógiai Társaság és a főiskola közötti szálakat, jó is lenne, ha szorosabbra fűznénk azokat, hiszen dolgozik itt néhány nagyon tehetséges és érdeklődő kolléga. Egy biztos: nagyon szívesen jövök ide újra koncertet adnt. „Semper cireo" — „örökké zöldelek". E kijelentést választotta jelmondatául és sírfeliratául dr. Ambrózy Migazzi István dendroló- gus. neves természettudós a jeli arborétum alapítója, az örökzöldek közép-európai apostola. Kertépítési talentumát a közösség, az egész társadalom gyönyörködtetésére, szépérzékének fejlesztésére kívánta felhasználni. Alkotása ma is ezt a célt szolgálja Vas megyében, Kám mellett. Az első magvetés óta — mely 1924 tavaszán volt —, a terület gyönyörű arborétummá fejlődött elsősorban örökzöld növényekből. szépségével csupán a hatalmas méretek vetekszenek. Ezzel magyarázható, hogy az idelátogató ember újra és újra felfedezheti a szabad természet páratlan mivoltát, s e felfedezés mindannyiszor gazdagabbá tesz. Felvételünkön: három méter magas, nyolcvan centiméter vastag körtefába faragott Ambrózy-portré, Cs. Kovács László szobrászművész alkotása az arborétumban. Egri irodalomtörténész könyve Upton Sinclairről A szocialista irodalom történetének fejezeteiről tanulmányok sokasága készült szerte a világban az utóbbi egy-két évtizedben. Az egyes nemzeti irodalmak kutatói éppúgy fontos eredményeket mutattak fel, mint a komparatisz- tika szakemberei. Nálunk — időszakonként megjelenő — akadémiai könyv- sorozat (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből) összegzi a kutatási eredményeket, de szép számmal jelentek meg e tárgykörrel foglalkozó önálló munkák is. A közelmúltban egri kutató jóvoltából gyarapodott ez utóbbiak száma: az Akadémiai Kiadó gondozásában került az olvasók asztalára a hazai amerikanisztikai kutatások avatott művelőjének. Vadon Lehelnek könyve Upton Sinclair fogadtatása Magyarországon címmel. Mindennapi nyelvünk Csak nyelvhasználati divathóbort...? A nem szakember is megítélheti — pusztán csak a címre hagyatkozva is —, hogy komparatista igényű munkáról van szó, amely nem csupán egy. szűkebb szakterület ismerői és kutatói számára ígér és mond újat, hanem a szélesebb olvasóközönségnek is. Sinclair ..az amerikai do. kumentum. és riportregény megalapítója”, „egyben leg~ jelentősebb képviselője” — írja okkal a szerző —, de — tegyük hozzá — túl ezen az amerikai regényirodalom egészének nagy nevű. az elmúlt évtizedekben világviszonylatban ismert és népszerű reprezentánsa is. Népszerűségét a műveiben markánsan kirajzolódó szociális elkötelezettségnek, a társadalomban jelentkező korrupció, visszaélés őszinte és tárgyilagos ábrázolásának köszönhette. Aligha van az európai szocialista irodalomnak olyan vonulata, amelyben ne jelentkezett volna 1 a Sinclair-recepció. Amikor pl. 1928-ban Belg- rádban Oto Bihalji megindította az európai szocialista irodalom történetében is fontosnak. meghatározónak minősülő Nova literatúra c. folyóiratot, akkor annak nemzetközi szerkesztőbizottságába Henri Barbusse, Johannes R. Becher, Albert Einstein, Szergej Ejzenstejn, Makszim Gorkij, George Gros, Panait lstrati, Egon Erwin Kisch, Zdenek Ne. jedly, Erwin Piscator, Alek. s zandr Szerafimovics és mások mellett Upton Sinclairt is meghívta. Az pedig már csak természetes, hogy amikor a Nova literatúra gárdája Nolit néven kiadói társulást és tevékenységet szervezett, majd könyvsorozatot indított, akkor Upton Sinclair műveinek közreadását is tervbe vette és vállalta. A világváros (The Metropolis) és A mindenható pénz (The Moneychangers) c. Sinclair-művek olyan alkotásokkal együtt reprezentálták a XX. századi prózát, mint Lewis Sinclair Főutcája és a Dords. worth, Traven Halálhajója és az Aranyásók, Ludwig Renn Háború c. műve, Heinrich Mann nálunk is népszerű regénye, az Alattvaló vagy éppen Iszaak Babel Odesszai történetek c. kötete. Ami pedig Sinclair magyarországi népszerűségét illeti, arról okkal írja Vadon Lehel, hogy .,aligha van még egy külföldi író, akinek írói munkásságát, politikai tévé. kenységét, helytállását és magatartását olyan részletességgel, sokoldalúan és fo~ lyamatosan nyomon követte volna a magyar kritika, mint Upton Sinclairét.” A magyar Sinclair-recepció Vadon Lehel által felvázolt históriája, jóval több, mint a számszerűen szinte ki sem fejezhető adatsor regisztrálása. S az érdeklődő. a Sinclair írói világát megismerni kívánó olvasó számára ez teszi vonzóvá, a tájékozódás tekintetében forrásértékűvé. De ez a vonása teszi nélkülözhetetlenné a XX. századi világirodalom összefüggéseit kutató komparatista szakember számára is. A magyarul megjelent Sinclair-művek számbavétele mellett érdekes fejtegetéseket találunk a könyvben Sinclair életéről és pályaképéről, világnézetéről és esztétikájáról, s a Sinclair-művek magyar vonatkozásairól. A kritikai méltatások feldolgozása során viszont számos továbbgondolásra érdemes megfigyelés és további kutatásra ösztönző fejtegetés található. Ha épp csak találomra lapozzuk fel a könyvet, ak- akkor is nyomban feltárul problémagazdagsága. Az Erdélyi Helikonban 1929- ben megjelent, Szántó György tollát dicsérő tanulmány interpretálása pl. egy Zola—Sinclair párhuzam újbóli vizsgálatának célszerűségére irányítja a figyelmet — megjelölve mindjárt a vizsgálandó konkrét tárgyköröket is: „Mindketten feltárták a szénbányák poklát (Germinál, Szén őfelsége). Zola Párizs gyomráról, a vásárcsarnokról írta legszebb regényét, Sinclair Chicago vágóhídjait mutatta be A mocsár című regényében. Ha mjs oldalról is. mindketten támadták a vallási képmutatást (Mouret abbé vétke. Kutató Sámuel). A koncért való ökölharc, a tömegek könyörtelen kizsákmányolása, a prostitúció kitenyésztése, az alkohol gátlástalan rombolása mind közös vádpontok Sinclair és Zola írásaiban.” Az efféle példák maradéktalan felsorolása természetesen nem e reflexív ismertetés feladata, ám arra — megintcsak az érdeklődő olvasók szempontjainak okán — érdemes utalni, hogy e monografikus igényű könyv színesen megírt fejezetei nyomán egy korántsem hanyagolható tény is körvonalazódik: az nevezetesen, hogy milyen is volt a magyar nyelvű irodalom (beleértve a határainkon kívüli jelenségeket is) és a Sinclair-élet- mű viszonya. Adatgazdag fejezetek, passzusok szólnak arról, hogy pl. a Népszava, a 100",, (a KMP legális folyóirata volt 1927—1930 között!), a kolozsvári Korunk, a Kassai Munkás (1922-től Munkás), a Nagy Lajos szerkesztette Együtt stb. milyen nagy szerepet vállalt a Sinclair-életmű magyar nyelvű népszerűsítésében; s hogy e népszerűsítő munka részesei között olyan szerzőket találunk, mint Fábry Zoltán. Gereblyés László vagy Fáv Árpád. A Sinclair-irodalom Magyarországon c. bibliográfiai adatsort végigolvasva még izgalmasabbá válik ez a kép, hisz nagy számú információ szól arról, hogy a fent nevezetteken túl a század elejétől napjainkig hány magyar író, költő és tudós figyelmét vonta magára az amerikai regény mesterének munkássága. 1907-ben pl. Ady értekezett róla, 1911- ben a Nyugat ban Ambrus Zoltán vállalkozott Sinclair méltatására, később pedig Lukács György, Szerb Antal, Bözödi György, Justus Pál, Nagy Lajos. Palotai Boris, Robotos Imre, Kázmér Ernő és mások tartották szükségesnek és vállalták is magyar nyelven a tanulmányigényű méltatást. És természetesen szavaztak a Sinc- lair-kérdésben a szaktudomány régibb és újabb művetői is. mindenekelőtt Or- szágh László, az amerikai irodalom nemzetközi hírű magyar tudósa ... Lőkös István Már közleményünk címében is éppen erre a divathóbortra akartunk példát szolgáltatni a kérdés ilyen írásos formájával: Kilábol(6)tunk-e egy szokatlan nyelvhasználati divathóbortból? Tehát abból a megszokottól eltérő, különös és furcsa szó- és szövegformáló módból, hogy a számok és betűjegyek együttes használata révén a szokástól eltérő íráskép jelenik meg előttünk, és a számjegyek szerves hangsorépítő, illetőleg szóalkotó szerepet vállalnak. Majd példáinkból az is kitűnik, hogy mindez nem ön. célúan történik, s nem is nagyon „rínak ki" szokatlansá- gukkal az összefüggő szöveg- környezetből. Hogy elsősorban felhívó jellegű szerepdúsítást érünk el vele. s ugyanakkor merészebb képzetkapcsolásra is serkenti az olvasót, a legjellemzőbb példát rá egy új kiadvány címének megfogalmazása és írásképe szolgáltatja. És arra is, hogy szinte járvány- szerűen terjed újságaink hasábjain a hasonló jellegű és típusú nyelvhasználati gyakorlat. A Vasárnapi Hírekben jelent meg az a riport, amely hírt adott Végh Antalnak a mexikói labdarúgó-világbajnokságról írott könyvéről, szokatlan megfogalmazású címmel: „Végh-szó megjelenés előtt: Gyógyít(6)atlan? (1986. aug. 3.). Ugyancsak a Vasárnapi Hírek nyelvhasználati hökkentéssel feldúsított megfogalmazásban ad hírt a könyv megjelenéséről: „Végh-akarat: 250 ezer példányban jelent meg a Gyógyít(6)atlan?" (1986.szept. 14.). A címadás írásképének járványszerű, de tudatos fel- használásával így olvashatunk híradást a könyv nagy sikeréről: „Megkap(6)atlan!” (Népújság. 1986. szept. 23.). Hogy e nyelvhasználati divathóbort egyre terjed, tanúsítja a Magyar Nemzetben megjelent szövegrészlet is: „Az atlétika is gyógyít(6)at- lan” (1986. okt. 7.). Különben a számjegyek hangsorépítő és szövegformáló szerepvállalása nem ú.i jelenség és gyakorlat nyelv- használatunkban. A nyelvi humor is felhasználja ezt a módot a derűs, humoros beszédhelyzetek megteremtésére: a betűk helyett felhasznált számok a humorkodás forrásai és tényezői nagyon sok reklámcélokat szolgáló szlogenszerű nyelvi formában. A színes családi magazin nevében szerepet vállaló számjegy, a 7, több funkciót ,is teljesít: Képes 7. A kiadvány heti magazin jellegére is utal, és szokatlan- ságával nagy a felhívó ereje is. „Mindig hat a képes 7” jelmondat humorral színezett propagáló hatása is jelentős tényező. Feldúsult a számjegyek közlő szerepe több folyóiratunk és újságunk címadásában is. Az új gazdasági magazin címe, 2V utal arra, hogy a lap profilja: 1. a Verseny, 2. a Vállalkozás. A számok és a betűjelek együttes használata szinte divathóbortként terjedt el a különböző boltok, üzletek megnevezéseiben is. A számok vállalt szerepe sem nagyon világos, vagy nagyon áttételesen értelmezhető. A 3 F megnevezés pl. a szép tárgyakat árusító bolt tulajdonosának jelszavaira utal: 1. forma, 2. funkció, 3. fantázia. A nyelvi divat terjedésének titokzatos útjáról és módjáról árulkodik az is. hogy Egerben, a Dobó utcában is ott díszeleg ez a megnevezés: 3 M. A színes fotóstúdió neve — a tulajdonos udvarias tájékoztatása szerint — részben a nevében is benne levő M betűjelre, s részben egy értékes színes anyagra is utal. Az egyértelműbb és értelmesebb szerepet teljesítő megnevezésre van szükségünk: s ilyen névadási divat terjedésének ne adjunk teret és lehetőséget. Dr. Bakos József ( (MTl-fotó — Kiss G. Péter)
