Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
/ 1. NÉPÚJSÁG. 1986. október 25.. szombat Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Pillanatkép az ülésteremből (Folytatás az 1. oldalról) ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközlés-politikájában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszerve, ző munkánk során sikerült olyan pótlólagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „külső" 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Bejelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésfejlesztés forrásainak mintegy 30 százalékát érhetik el Törlesztési kötelezettségei a következő 10—15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII—IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek — a visszafizetési kötelezettség miatt —, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás jövedelemtermelő képességét. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta : Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetés, fenntartás postán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan össz- kormányzati összefogásra lesz szükség. Szeretnék szólni távközlésfejlesztési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kap- csolatrendszeréről. A telefon- hálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültsé- get igényel. Így került sor arra, hogy azokban a megyékben, váró. sokban vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést. így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefon- állomásokat létesíteni. A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik áz informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10—15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, 'a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni. — A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd möndjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. Ezt követően Stad inger István (Budapest, 6. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testületük a szokásosnál is részletesebben tekintette át a posta tevékenységét. Megemlítette, hogy az Országgyűlés ipari bizottsága is napirendjére tűz^ te a posta jelentését. Az építési és közlekedési bizottság véleménye szerint — a beszámoló reális, önkritikus képet rajzol a szolgáltatások jelenlegi, nem mindig és minden területen kifogástalan minőségéről. Az értékelés korrekten elemzi a helyzetet, a jövőt illetően pedig helyesen állapít meg feladatokat, követelményeket, igényes munkacélokat. Kifejtette azt is, hogy az ismert elmaradásoknál is rosszabbak a tényleges telefonálási lehetőségek a központok műszaki, fizikai leromlottsága miatt. Ezért a posta mellett a vállalatoknak és intézményeknek is tenni kell központjaik fejlesztése érdekében. Stadinger István ezt követően a posta hagyományos szolgáltatásairól szólt, megemlítve a munkaerőhelyzet feszültségeit, a szakemberek átképzésének fontosságát. Brezniczky József (Baranya m.. 8. vk.). a Pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója kifejtette: a posta nem teheti meg azt. hogy a gazdaság• (Munkatársunk telefonjelentése:) „Egy darabka papír, ami elég nagy ahhoz, hogy a bélyegzés ráférjen, és a hátoldalán mézgás legyen...” — & bélyeget így írta körül tálán szolgáltatásokat megszünteti. és csak a jövedelmezőket tartja fenn. Gágyor Pál (Budapest. Í3. vk.). az Ipari Informatikai Közoont vezérigazgatója felszólalásában hangsúlyozta: az ország jelenlegi gazdasági nehézségei ellenére is elengedhetetlen. hogy felgyorsuljon a távközlés fejlesztése. Az reálisan nem várható el, hogy a hazai távközlés újra Európa élvonalába kerüljön. de beletörődni abba. hogy 5 év múlva és az ezredfordulón továbbra is Európa utolsó helyén maradjon az ország telefonellátás tekintetében, már több mint hiba volna. Bibók Istvánné (Csongrád m.. 8. vk.). a Mórahalmi Vörös Október Mgtsz személyzeti vezetője a Csongrád megyei tapasztalatokat ismertetve elmondta: a megye egyik sajátossága a kiterjedt tanyavilág. A külterületek postai ellátását elsősorban a gépkocsis kézbesítők biztosítják, akik a közelmúltban gyógyszerek kiváltását is szolgáltatásaik közé sorolták. Az idén Csongrád megyében csaknem hatszáz beteg ember jutott ily módon orvossághoz. Novák Lajos (Szabolcs- Szatmár m„ 2. vk.). a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai csoportvezetője rámutatott. hogy a megyében száz lakosra alig öt telefon jut. korszerűtlen a légvezetékes hálózat, a kézi kapcsolású — csak postai nyitva tartás idején működő — központok feltalálója, Rowland Hill. A mai posta életét viszont Tóth Illés államtitkár, országgyűlési „levele" elemezte. Kiderült, a holló hívei lettünk: bevezetése után három héttel a levélírók 96 százaléka feltüntette az irányítószámot. S ez nem kis dolog akkor, amikor évente „csekély" 800 millió levelet írunk . . . ★ E helyszíni jelentésnek egy része viszont az alatt az idő alatt íródott, amíg a parlamenti tudósító a telefonösszeköttetésre várt. Ám többen vannak hazánkban, akik magára a készülékre várnak. Hallom: Budapesten van olyan, akinek 29 éve tartják nyilván az igényét . . . Közben befutott a vonal, hadd térjek hát vissza kedves olvasó a korábbi napirendre. A tegnapi lapszámunkban jelent meg, hogy a magyar labdarúgó-válogatott egykori kapusa ma szülőfalujában, Zárónkon ismét „portási munkát” vállal, védeni fog. Nos, dr. Géczi István országgyűlési képviselő megerősítette a hírt. Bár most Budapest színeit képviseli, a T. Házban, a szíve visszahúzza Hevesbe. — Nálunk a családi, roszazad eleji színvonalú szolgáltatásokra alkalmasak. Végezetül megkérdezte a Magyar Posta elnökét: a gazdaságilag elmaradott területek — a Minisztertanács által is megtárgyalt — fejlesztési programját a posta milyen területeken és hogyan támogatja, s ez menynyiben járul hozzá Szabolcs- Szatmár megye fejlesztését elősegítő feltételek megteremtéséhez. Bölcsey György (Budapest. 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke rámutatott, hogy a posta dolgozói fontos szerepet töltenek be a közhangulat, a közérzet alakulásában. s ezt leginkább akkor érzékelik az emberek, ha esetleg valami fogyatékosság jelentkezik: későn érkezik a távirat, nem kézbesítik az előfizetett újságokat, minduntalan foglaltat jelez a telefon. Keszthelyi Zoltán (Borsod m. 1. vk.), a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének dízellakatosa felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságilag elmaradott településeken az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat elsősorban a mindennapi gondok enyhítésére használják fel, így például út, járda, üzletek, elektromos hálózat kiépítésére. Arra már nemigen futja, hogy az olykor életmentő telefon fejlesztéséhez hozzájáruljanak. Szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi támogatást kapjon a fejlesztéshez Katona Sándor (Fejér m„ 12. vk.). az Ikarus móri koni kapcsolatok mindig is erősek voltak. Ma is szorosan kötődöm a szüléimhez, úgy érzem, hogy a testnevelési főiskolás lányom, illetve az előfelvételis katonafiam is ebben a szellemben nevelkedett. Ritkán, de annál vágyakozóbban megyünk hát haza a szülőfaluba . . . — A törvényjavaslattal kapcsolatban: kár, hogy nem kértem szót mert egy dologról nem esett szó. Arról, hogy a közös sportolás, a természetjárás, egy jó kis- kerti munka milyen összetartó erő a családban. S ezt a saját tapasztalatomból tudom. ★ Dormánd, Besenyőtelek. Mezőtárkánv s talán Szi- halom — Füzesabonnyal együtt léphet be a korszerű távközlésbe. — Most még négy órától meghal az élet a falvakban ... — mondta Nagy Endréné füzesabonyi képviselőnő. Igaz. mindjárt hozzátette: — Várható, hogy 1987-ben megkapjuk az ezerállomásos központot, amely megoldja majd a gondokat. Erről a helyi vezetőkkel együtt már komoly tárgyaleányvállalatának igazgatója több képviselőtársával összhangban szorgalmazta: a VII. ötéves tervben a népgazdaság fejlesztéseivel összhangban kapjon a posta kiemelt beruházási lehetőséget. Javasolta: a vidéki gócpontok kialakításának és fejlesztése ütemének meghatározásakor vegyék figyelembe az adott térségnek a népgazdaságban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait. Szatmári Lajos (Veszprém m. 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai bányaüzemének főaknásza a telefonhálózat-fejlesztés egyik hasznos kezdeményezésének mondotta a lakossági kötvény kibocsátá- tását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új telefonok elosztásánál feltétlenül szükséges, hogy a tervezettnél több készüléket szereljenek fel más, például szociális indokok alapján. Sándor Gábor (Nógrád m. 5. vk ). az Üvegipari Művek pásztói Szel szám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője utalt arra, hogy a posta vezetői jól látják a távközlés gondjait, s helyes hogy igénybe vészig a fejlesztéshez a helyi erőforrásokat. Pál fi Dénes (Zala m„ 3. vk.). a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásának vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megértésre és támogatásra találjon. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a közvélemény időbeni és őszinte tájékoztatása. Novák István (Vas m„ 2. vk.), az ÉLGÉP szombathelyi, 4-es számú gyárának technológusa is részletesen szólt a telefonhelyzetről. Mint “mondotta, a szombat- helyi gócközpont és Szombathely góckörzet elkészültével megoldják a megye középső részének — Kőszeg és Vasvár vonalának — automatizálását. A megye 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a fejlesztéshez, a posta pedig ugyanennyi értékű lakossági kötvényt bocsát ki. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója képviselői beszédekből vett szemelvényekkel mutatta be, milyen szerepe volt a parlamentnek 1920 óta a távbeszélő-fejlesztés. -fenntartás kérdésében. A maiakhoz esetenként szinte kísértetiesen hasonló megfogalmazásokat, több évtizede elhangzott felszólalásokat idézve megállapította: az Országgyűlés viszonylag (Folytatás a 3. oldalon) lásokat folytattunk megyei szinten. Ugye érthető: nem telefonon . . . ★ A téma ugyanaz. Sebők József mondja: — Karácsond. Adács, Nagy- füged telefonellátottsága igencsak rossz. Véleményem szerint a környék gazdálkodó egységei jelentős költségeket takaríthatnának meg, különösen az anyagbeszerzésnél, de más területen is, hiszen esetenként nem kellene 100 kilométereket utazni olyan dolgokért, amelyeket néhány perces telefon- beszélgetéssel meg lehetne rendelni. Az idő nálunk is pénz: szerintem a távhivá- sos telefon kiépítése gyorsan megtérülő, hatékony beruházás lenne. — Most milyen a helyzet? — Csak egy példát: a mi termelőszövetkezetünkben három hónapja szereltek le egy kézi kezelésű alközpontot. A következő volt a felirata: „A magyar királyi posta tulajdona". Nem csoda hát, hogy felszólalásukban — hasonló példákat idézve — javasolták: inkább legyen a Postamúzeumé . . . Szilvás István Tolnai Attila, a miskolci rádió munkatársa interjúi készített megyénk képviselőjével. Dobos Józsefnéval
