Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 252. szám ARA: 1986. október 25.. szombat 2.20 FORINT Szavaznak a képviselők Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminiszternek. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Márkája Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rö- videbb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást. — s ezzel a kormány is egyetért —, hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy vélte, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcióprogramját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait. s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a parlament illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló — tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. Mégis úgy gondoljuk. hogy ezt a lépést meg kell tennünk Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkaterhe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit. A szóban forgó döntések — mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, állampolgári jogokat érintenek. amelyekben az állás- foglalásokat csak messzemenő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet megnyugtatóan meghozni. ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban. illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással. majd az 1952. évi IV. törvény módositásá- ra vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Tájékoztató a Magyar Posta tevékenységéről Ezután a napirendnek megfelelően — az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár. a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra. hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáterem- tése. a posta működésének megindítása — mondotta. Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látta el. — Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy' befektetést igénylő mezőgazdasági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől. és már a társadalmi- gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki. amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk. 1.3 milliárd sajtóterméket értékesítünk. az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény. hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közüle- tek együttműködésével bevezetett iránvítószám-rend- szer. amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz. amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok-túl- terheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik. hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon- ellátottság és a -működőképesség. a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta a Palme-bizottság tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. Emlékezés az egri II. Rákóczi Ferenc Népi Kollégiumra Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának aulájában újra felcsendültek a jól ismert dallamok: „Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják Ugyanis megyénk. városunk, társadalmi, gazdasági, politikai életének vezetői és az egykori II. Rákóczi Ferenc Népi Kollégium diákjai emlékeztek tegnap a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító, s embernevelő napokra. Ebből az alkalomból korabeli dokumentumokat, fény- képfelvételeket bemutató kiállítás nyílt az oktatási igazgatóság aulájában. Bar' ta Alajosnak, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkárának üdvözlő szavai után Országh Imre nyitotta meg a kiállítást. Ünnepi beszédében emlékezett, idézve egykori diáktársát „szerettük egymást és azokat a nagy fehér falakat, amelyek befogadtak minket" Ezt követően a volt diákok, pálya- és harcostársak dr. Berzy András irodalomtörténész. volt Nékosz-igazgató sírját koszorúzták meg a Hatvani temetőben, majd felkeresték egykori „lélekformáló kohójukat" a Nékosz egri Hatvanasezred utcai épületét, ahol emléktáblaavatásra került sor. Az esti órákban doku- mentumfilmet tekintettek meg a résztvevők, ahol üdvözlő beszédet Barta Alajos és Jedlicska Gyula mondott. Ma városnézéssel, a székesegyházban orgonahangversennyel folytatódik a program. Termelőszövetkezeteink készek az újabb feladatokra Tisztújító küldöttközgyűlés a Teszövnél A TOT december 12-re összehívta a termelőszövetkezetek V. kongresszusát. Ennek előzményeként tartották pénteken délelőtt Egerben, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kongresszusi küldöttválasztó, illetve tisztújító közgyűlését. öt esztendő tevékenységét értékelte a testület, melynek munkájában részt vett dr. Magyar Gábor, mező- gazdasági • és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Tóth Józsefné, a TOT elnökhelyettese, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Bá- gyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese is. A szövetség elnökségének megbízásából Tóth Mihály, a megyei párt vb tagja, a Teszöv elnöke tett szóbeli kiegészítést a küldötteknek ahhoz a jelentéshez, amely a mezőgazdasági nagyüzemek. valamint a szövetség fél évtizedes munkáját értékelte. Hangsúlyozta, hogy a gondok ellenére a VI. ötéves tervet eredményesen zárták megyénk termelőszövetkezetei. Csökkenő létszámmal sokat tettek a hatékonyság növeléséért, a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátásért és az exportért. A gazdaságok képesek a további megújulásra, a VII. ötéves tervi célkitűzések megvalósítására. Ezután Sramkó László, a szövetség titkára terjesztette elő azokat a javaslatokat, amelye két a szövetkezetek és a társulások dolgozói tettek az V. kongresszusnak. A vitában kilencen mondtak véleményt. Felszólalt dr. Asztalos Miklós, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a küldöttközgyűlést. Elismeréssel szólt a szövetkezetek fél évtizedes munkájáról, és a szövetség érdekképviseleti, a gazdasági munkát segítő tevékenységéről. A jövőről szólva kiemelte, hogy~ a mozgalomban van erő ahhoz. hogy a következő évek feladatait is eredményesen megoldja. Dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes hozzászólásában Heves megye mezőgazdasági üzemeinek erőfeszítéseit méltatta. Szólt élelmiszer-gazdaságunk helyzetéről, s azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyeket az ár- és pénzügyi szabályozók módosításával tesznek. Ezek már jövőre és a következő években is ösztönzőbben hatnak a gazdaságok jövedelemtermelő képességének fokozására. Ismertette azokat a fejlesztési programokat. amelyek elősegítik élelmiszer-gazdaságunk intenzív növekedési pályára állítását. Dr. Tóth Józsefné elnökhelyettes. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának nevében értékelte a szövetség és a termelőszövetkeztek munkáját. Rámutatott azokra a törekvésekre, amelyeket a községek népességmegtartásáért valamint az üzemek fejlesztéséért tettek. Végül a küldöttközgyűlés megválasztotta az új tisztségviselőket: a 15 tagú elnökséget. a négy TOT-tagot. valamint 22 küldöttet az V. termelőszövetkezeti kongresszusra. A Teszöv elnöke ismét Tóth Mihály, titkára Sramkó László lett. Tóth Ilié* beszámolóját tartja (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Ismerkedés a kiállítással (Fotó: Szántó György) (Fotó: Feri Márton)
