Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. október 24., péntek Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) amelyek megsértéséhez nem is kíván következményeket fűzni. Ehhez azonban szükséges, hogy a törvény egyértelmű legyen azokban a kérdésekben, amelyekben a közvélemény és a társadalmi gyakorlat bizonytalanná vált. A beterjesztett javaslat szabályai kifejezésre juttatják, hogy a házasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézmény, ame. lyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megromlás objektív tényének vizsgálata és a bé- kítés megkísérlése után bonthat csak fel. Az állam nem érdektelen a házastársi magatartásokkal szemben, előírja a felelős házastársi és szülői magatartást, s arra hárítja a családbomlás negatív jogkövetkezményeit, akinek ez a helyzet felróható. Törvényünknek — a közakaratot is kifejezve — a házasság szilárdságának és tartósságának követelményéből kell kiindulnia, ezt kell szabályaival elősegítenie. A házasságok sikerének, tartósságának alapvető feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog nem befolyásolhatja a férfiakat és nőket. Csupán annyit tehet, hogy az éretlen házasságkötési elhatározások elé korlátot állít a házasságkötési korhatár javaslat szerinti 18 évre való felemelésével. A válásra vonatkozó jogi szabályok módosításánál is az a kiindulási pont: a válás feltételeinek megszigorításával, a keresetek gyakoribb elutasításával sem érhető el az, hogy a zátonyra futott kapcsolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával. Végezetül a miniszter olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészítésének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házasságkötési korhatárnak a nők esetében is 18 évre felemeléséről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabályozónak az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen fejjel, jóformán gyermekkorban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, nevelkedési feltételeinek javítása a célja — mondta — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülők jogkörét szélesítik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a korábbinál differenciáltabb rendszerét építi ki a javaslat, s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet be. (A kiskorúakról va- ■ló állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további magas szintű jogszabályok rendezik majd.) — A tartásdíjról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályozással az elvált házasok — és gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A g.vermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő kereseti-jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülményektől függően — gyermekenként — a kötelezett keresetének 15—25 százaléka közötti skálán, az eddigieknél rugalmasabban kell meghatározni. Megemlítette: a javaslat a házasok autonómiáját tovább bővítve, most azt is lehetővé tenné, hogy vagyoni viszonyaikat a törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer szabályaitól eltérő módon. szerződéssel rendezzék. Ennek az új jogintézménynek a bevezetését nálunk egyrészt az indokolja, hogy a magánszemélyek vállalkozásának kockázata és anyagi felelőssége növekedett, s e körülmények között lehetővé kell tenni, hogy az ilyen tevékenységet nem folytató házastárs mentesüljön a sikertelen gazdasági tevékenység következményei alól, melyek egyébként őt is terhelnék. E szabályozással másrészt az a cél, hogy a házasságkötés előttről származó jövedelmek, vagy a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni értékek kü- lönvagyoni jellegét a másik házastárs elismerje. Felhívta Markója Imre a figyelmet az apaság megállapítására vonatkozó szabályok korszerűsítésére. — A javaslat szerint — mondta — a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfivel huzamos ideig együtt élt, illetőleg huzamos időn át kapcsolatot tartott vele. Megszűnik az a — sok visszaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fogamzási időben érintkezett, tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fizetésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja tenni tehát a javaslat azt az elvet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartási kötelezettség a gyermek vérszerinti apját terheli. Befejezésül a miniszter kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezt követően dr. Antalffy György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke. a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy- a testületi vitát élénk érdeklődés kísérte. A felszólalók többsége egyetértett a törvénymódosítás céljaival és jogi megoldásaival, de ugyanakkor jelentős számú módosítójavaslat is elhangzott. Egyetértés alakult ki abban, hogy átfogó család- és ifjúságvédelmi intézkedési programra van szükség, mert a család szerepének erősödése nem érhető el kizárólag a családjog eszközeivel. Több képviselő bírálta a törvényjavaslatot arra hivatkozva, hogy nehezebbé teszi a házasság felbontását, holott — álláspontjuk szerint — az eljárás elhúzódása csak elmérgesíti a családon belül kialakult feszült hely-, zetet. Antalffy György ismertette azt is, hogy a vitát követően a bizottság — az igazságügyminiszter javaslatait is figyelembe véve — a képviselők által felvetett módosítási javaslatok közül számosat elfogadott. Ezek sorában említette az egytől hat hónapig terjedő békülési idő elhagyását, a házassági, vagyonjogi szerződés közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalását. Nem fogadta el ugyanakkor a 16 éves kornál fiatalabban kötött házasságok engedélyezésére irányuló javaslatot, ez egyébként nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségünkkel is ellentétes lenne. A bizottság nevében javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által egyhangúlag megszavazott módosításokkal együtt fogadja el. A vitában a továbbiakban hozzászólt Gázsity Milutin- né (Baranya megye), László Béla (Szabolcs-Szatmár megye), Bozsó Jánosáé (Tolna megye). Az első szünet után Kiss János (országos lista) és Sebesi Lászlóné (Békés megye) következett a felszólalók sorában. Ezután kapott szót megyénk képviselője, Dobos József né. Dobos Józsefné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Az utóbbi évtizedekben tapasztalataim szerint jelentősen megváltozott a családok szerkezete, összetétele. A leglényegesebb változás, hogy a férj és a feleség egyaránt kereső foglalkozást folytat, kevesebb idejük marad a családra, a gyermeknevelésre. Megyénkben is egyre emelkedik a válások száma, a családok gyermekvállalása már több éve elmarad attól a mértéktől, amely biztosítaná a népesség szaporodását — kezdte hozzászólását Dobos Józsefné —. majd így folytatta. — Csak megjegyzem, hogy már Széchenyi István is fogyatékosságként említette a krónikus és súlyos gyermek- hiányt. Idézem: „Hunnia minden népe gyorsan szaporodik, csak a magyar veti ritkán magzatát, mint a sivatag magányos, büszke oroszlánja." A családi élet zavarai sok kedvezőtlen társadalmi jelenséget okoznak, vagy olyanokat, amelyek azokkal -szoros összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeznek. Kivált a gyermekek veszélyeztetettsége, a társadalmi beilleszkedési zavar — az alkoholizmus, a bűnözés — függ össze nálunk is a családi élet problémáival. A gyöngyösi képviselőnő ezt követően arról szólt, hogy a fiatalok a házasság- kötést megelőzően család- és nővédelmi tanácsadáson vesznek részt. Ezt azonban az utóbbi években számos kritika és bírálat érte: jogosan. — Ezért csak helyeseim lehet, hogy a törvényjavaslat a házasságkötés előtti tanácsadás újraszabályozását is napirendre tűzte, és az eddiginél sokkal széle, sebb: jogi, etikai és életviteli tanácsadásra is kiterjedő tartalommal tervezi a jö. vőben működtetni. Szükségesnek tartom, hogy a tanácsadás keretében felhívjuk a házasságot kötök figyelmét, az őket kölcsönösen megillető jogaikra és kötelességeikre. — Meggyőződésem azonban. hogy a házasságkötési tanácsadás önmagában nem képes megoldani a házasságra való felkészítést, a családi nevelés alapjait már gyermekkorban a szülői ház' ban és az iskolában kell le. rakni• — Felvetődött és javaslom az idős, beteg szülők gondozásánál az ápolási táppénz bevezetését, a termelőszövetkezeti tag hozzátarto' zók esetében pedig legalább az igazolt távollétként való elismerést. Javaslom továbbá, hogy az időskorúak szociális otthonba történő elhelyezésénél elsősorban azok a személyek kapjanak előnyt, akiknek nincsenek olyan családtagjaik, akik eltartani, gondoskodni tudnak róluk. A megyénk képviselői nevében szóló Dobos Józsefné kiemelte: az idősek sajátos gondjainak enyhítése nem elsősorban az intézmények dolga. Egyes rétegeknél a növekvő anyagi jólét beszűkíti a másokért érzett felelősséget, még akkor is. ha a szüléikről van szó. (Munkatársunk telefonjelentése:) Emlékszem, az egyik kollégám írt karácsonytájt a mónosbéli gyermekotthonról. Meglepő volt az írás címe: „Szigorú szeretet...!" De az nem volt meglepő, ahogyan ott foglalkoztak az apróságokkal, akiket a szüleik „szigorúan" sem szerettek. Arra gondoltam a tegnapi ülésszak megnyitásakor, hogy most is — s nemcsak a karácsonyi fenyőfa alatt — itt kellett volna lennie néhá- nyuknak, mert róluk is szó veit. A családjogi törvény módosítása ugyanis napjaink időszerű kérdése: érinti a nevelőotthonban hagyott gyermeket éppúgy. mint a kis közösségből kivetett öreg „szülét...” Az országházi vita még nem fejeződött be. számtalan képviselő szólt e téma kapcsán, s kíván szólni a mai napen is. Kemény szavak hangzottak el: lakásellátásról, munkaerőhelyzetről, alkoholról, sajátos életvitelről, felelőtlenségről és felelősségről. Hadd tegyem hozzá, talán nem reménytelenül . .. ! ★ Dobos Józsefné gyöngyösi képviselőnő — mint két gyermek édesanyja — szívbéli kötelességének érezte, hogy szót kérjen az ülésszakon. — Olyan tapasztalatok késztettek a felszólalásra, amelyeket a megyei családvédelmi tanács tagjaként, illetve képviselőként szereztem. Számtalanszor kerestek meg gyermektartási, -elhelyezési ügyekben, bizonyos szociálpolitikai helyzet felmérésében. Magyarul: bele kellett tekinteni a napi élet sűrűjébe. S volt mit látni, volt kit támogatni. S mint egy 11 és egy 7 esztendős kislány édesanyja, nemcsak belegonIlyen esetben nem engedhető meg a társadalomra áthárított teher, mert nemcsak anyagi, de erkölcsi veszteséget is jelent a közösségre nézve. — Csak a család érzelmi közössége — mondotta —, a családtagok törődése, gon. doskodása enyhíti a problémákat, az életmódnak az öregkorral bekövetkezett imltozásait: a csökkenő társadalmi-gazdasági aktivi. tást, az elmaradó emberi kapcsolatokat, a magányosság, a céltalanság érzetét. Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, a házasság- - és családbomlás okait csupán jogi eszközökkel megoldani nem lehet, ezért a jelenleginél nagyobb szerepet kell adni a társadalmi tudatformálásnak: tovább kell erősíteni a házasság intézményét, a házastársakban fel kell ébreszteni a felelősség, érzetet, határozottabban kell kifejezésre juttatni a családi kapcsolat kötelességtartalmát, a kölcsönös támogatás erkölcsi, jogi kötelessé- gét — fejezte be az első napirendhez fűzött gondolatait a képviselőnő. Képviselőnket Kosztolán. czi Jánosáé (Somogy megye), Benjámin Judit (Budapest) és Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok megye) hozzászólása követte. Ebéd után dr. Horváth Jenő (Budapest) szólt hozzá, majd dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra Csehák Judit beszéde Csehák1 Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese bevezetőben kiemelte: a családjogi törvény módosításáról folytatott vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb ösz- szefüggésben vegyük szemügyre a család társadalmi szerepét és azokat a fontosabb tényezőket, amelyek a családok életét'befolyásolják. — A család társadalmunk alapegysége, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem tevékenykedhet sikeresen. Elsősorban a család képes a megfelelő életvezetési minta közvetítésére, a szocialista társadalom által is becsült, a közösség számára is elfogadható életmód kialakítására és átadására, a káros magatartásformák felismerésére, elutasítására. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik az is, hogy fogyasztási es gazdasági egységként is tartós, és mással nem pótolható eleme társadalmunknak ez a kis közösség. A háztáji, a kiskert termése, a többletmunka, a többletbevétel nemcsak a család megélhetéséhez .— házunk felépítéséhez, a gyerekeink iskoláztatásához, lakásgondjának megoldásához — járul hozzá, de a társadalom ellátásához is. A család funkciói nemcsak az emberi élet során változnak, alakulnak, hanem a társadalom fejlődésének megfelelően kapnak hangsúlyt egyes elemek, és veszítenek a fontosságukból mások. Tapasztalataink szerint a leg(Folytatás a 3. oldalon) doltam azoknak a gyermekeknek a sorsába. S az idősekébe sem. akikről szóltam . .. A sajtópáholyból ítélve: az elmondottak nem tűntek üres szavaknak. \ * Jó, hogy van pedagógus is a képviselőink között: az ő véleménye bizonyára alátámasztja a korábbi summá- zatot. Barcsik János a szünetben egy adatot idéz: — Csak az én hevesi iskolámban 20 százalékra tehető a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezt mérlegeltem, amikor az expozét hallgattam, s arra a következtetésre jutottam. hogy szép és jó erről a problémáról beszélni. De: arról is szót kell ejteni, hogy ha az okokat elemezzük, ne csak a pedagógusokra hárítsák a felelősséget. Ahhoz, hogy növekedjék a család összetartó, nevelő szerepe, társadalmi összefogásra van szükség. A munkahely, az iskola, a társadalmi szervek, s az egyének szoros kapcsolatára, mert a legfontosabb a gondok megelőzése.. Ebben a megállapításában a nap folyamán számos képviselőtársa megerősítette, amikor az ország színe-java előtt megillette a szó. ★ Képviselőink “az ülésszak első napján nemcsak a csa- _ Iáddal foglálkoztak, hanem a tágabb értelemben vett „nagy családdal" is. Zsidei lstvánné például dr. Hetényi István pénzügyminisztert kereste fel az egyik szünetben — A nyári tanácskozáson felszólalva vetettem fel, hogy a körzetben nincs megfelelő tájékoztatás a recski ércbánya sorsáról. Azóta nem kaptam érdemi választ, kértem hát a minisztert, nézzen utána: mi lesz a recski bányafejlesztés jövője. — A pénzügyminiszter válasza ? — Türelmet kért, s határozott ígéretet tett a mielőbbi konkrét válaszra. ★ S még valami a tegnapi napról: bemutatták az Országgyűlés pótképviselőjéből „igazivá előlépett " tagját, Orosz Adélt. Az Állami Balettintézet igazgatója — sok-sok szereplésének köszönhetően — nem volt lámpalázas, de meghatotta n mondta: — Művészi munkámat is elismerték, megbecsülték azzal, hogy képviselővé választottak. Az pedig igazán rendkívüli, hogy ezúttal debütálok itt, mert én nagyon családszerető vagyok, az én voksomon ennek a törvény- javaslatnak az elfogadása már nem múlik ... Szilvás István
