Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) A CSALÁDJOGI TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJÁVAL XXXVII. évfolyam, 251. szám ÁRA: 1986. október 24., péntek 1,80 FORINT Alvaro Cunhal elutazott Budapestről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására október 21—23. között látogatást tett hazánkban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista , Párt főtitkára. Kíséretében volt Domingos Lopes, a PKP Központi Bizottságának pót­tagja, a külügyi osztály he­lyettes vezetője. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést foly­tatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Szűrös Mátyás. az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi élet. valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom legfontosabb, időszerű kér­déseiről. A szívélyes. elv­társi légkörű megbeszélése­ken kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a két ország helyzetéről, pártjuk tevé­kenységéről. és áttekintették az MSZMP és a PKP kö­zötti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. Alvaro Cunhal csütörtökön reggel elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára búcsúz­tatta. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Mai téma még: a posta tájékoztatója Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részfa az őszi Ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választóke­rületének képviselője — férje tartós külföldi kiküldetése miatt — man­dátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddigi pótképviselőjét Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kérdést intézett az egész­ségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladamról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. tör­vény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre Igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre expozéja — Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van ha­tályban — mondta a minisz­ter. — Alapvető elvei időt állónak, helyesnek bizonyul­tak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősí­tése, a gyermekek fokozot­tabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalma­zási gyakorlat kialakítása te­szi szükségessé. A családi otthon megte­remtése, a tisztességes meg­élhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segíté­se azonban — az állam gon­doskodása, növekvő erőfe­szítései mellett is — fokozó­dó áldozatokkal jár a csalá­dok számára. Ezek a körül­mények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizo­nyos nehézségeket okoznak Az, hogy a terhek az igé­nyek objektív szintjéhez ké­pest egyenlőtlenül oszlanak meg, egyrészről a társada­lom és a család, másrészről a családtagok között, megne­hezíti a családtagok alkal­mazkodását egymáshoz és a megszokott. hagyományos feltételektől eltérő körülmé­nyekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a részben ne­gatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltozása, az értékrend elbizonytalanodá­sa, amelynek következtében számos esetben kedvezőtle­nül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kap­csolatai. A családot összetartó erők­nek ez a meglazulása min­denekelőtt a válások ma­gas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1915-től 1985-ig ezer lako­sonként 2,2-ről 2,1-re emel­kedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelen­tős: az 1985-ben felbon­tott, mintegy 29 ezer há­zasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az újraházasodások elmara­dása következtében. Az el­vált férfiak újraházasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több mint egyharmadával esett vissza. Az elváltak száma ígv évi'ől évre nő, s 1985-re kö­rülbelül félmillió lett. . Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házasság esetén szívesen vállalna még gyer­meket. Az elvált nők na­gyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. így a csa­ládok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyerme­kek 15 százaléka nevelkedik. A továbbiakban a minisz­ter a családbomlások társa­dalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmond­ta: — A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is köz­rehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újrahá- zasodásának elmaradása kö­vetkeztében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél sze­repet játszik a válás eshető­ségének kockázata, amely a többgyermekeseket hátrányo­sabb helyzetbe hozza. Vitat­hatatlan. hogy a születések számának kívánatos növeke­déséhez — az egyéb felté­telek mellett — a házasság szilárdsága, tekintélyének nö­vekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szük­ség van Statisztikai adatok tá­masztják alá azt a tényt is, hogy a társadalmi be­illeszkedési zavarok álta­lában összefüggnek a csa­ládi viszonyok kedvezőtlen alakulásával. így: 1982-ben a férfi bűn­elkövetők közt az elváltak száma, mely évről évre nőtt, több mint négyszerese volt a házasokénak; a női bűnel­követők között az elváltak a férjesek háromszorosát tet­ték ki. Az öngyilkosok kö­zött 1984-ben két és félszer annyi elvált volt, mint há­zasságban élő. A nyilvántar­tott iszákosok között három­szor annyi az elvált, mint az együttélő. Vitathatatlan tehát, hogy a kiegyensúlyo­zott házasság védelmet nyújt mind a társadalomnak, mind az egyénnek a deviáns kész­tetésekkel, magatartásokkal szemben, a felbomlott csalá­di élet viszont fokozza a ve­szélyt. A jognak a házasélet de­mokratikus normáira való nevelő szerepe az utóbbi időkben elhalványodott: a házasságokat túlnyomórészt a felek közös kérelmére bont­ják fel, s a bíróság nem tá­jékozódhat ilyen esetben a házasélet történéseiről, a vég­leges megromlás okairól, nem értékelheti a felek ma­gatartását, a házasság meg­szűnéséért viselt felelőssé­güket. Ez is hozzájárul bi­zonyos téves nézetek elterje­déséhez. A bíróságon a váló felek és jogi képviselőik többször adtak hangot an­nak a véleményüknek, hogy a házasság a házastársak ma­gánügye, úgymond „magán- szerződés”, amelynek meg­szüntetése csakúgy elhatáro­zásukon múlik, mint a meg­kötése. A bíróság csupán ad­minisztrációs szerepet tölt­het be a bontás kimondásá­nál, éppúgy, mint az anya­könyvvezető a kötésnél; ne is avatkozzon tehát be ügye­ikbe E felfogásból egyene­sen következik az a másik téves feltételezés, hogy az állam — a társadalom — ér- . dektelen a házasélet alakulá­sával szemben, ezért nem tá­maszt a házastársak maga­tartásával és döntésével szemben követelményeket, (Folytatás a 2. oldalon) KGST—nicaraguai küldöttség Egerben Csütörtökön Egerbe láto­gatott a hazánkban ülésező KGST—nicaraguai vegyes bi­zottság küldöttsége Henry Ruiz, külföldi együttműkö­dési miniszter, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tag­ja vezetésével. A delegációt egri útjára elkísérte Dunai Imre külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A vendégeket Egerben Bá- gyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A delegáció tagjai megtekin­tették az egri várat, a mű­emléki belvárost, majd meg­látogatták a dohánygyárat és az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinátot. A küldöttség az esti órákban visszautazott Budapestre. Beszámoló a munkásőrség tevékenységéről Az MSZMP Heves Megyei Bizottságán megtartott fó­rumon tegnap Polonkai And­rás, a munkásőrség megyei parancsnoka számolt be a testület idei tevékenységéről Borbély Sándornak, a mun­kásőrség országos parancs­nokának. Elmondta, hogy szűkebb hazánk munkásőrei 1986-ban is teljesítették fel­adataikat a termelőmunká­ban, a kiképzésben, a szol­gálati teendők ellátásában egyaránt, s aktív tevékeny­séget folytatnak a közélet­ben, a társadalom minden területén. Ezt követően Borbély Sán­dor értékelő hozzászólásá­ban megállapította, hogy Heves megyében a munkás­örök megbecsült tagja; a társadalomnak, évek óta bi­zonyítják. hogy nagyon jó -elvtársi. baráti szellemben, maradéktalanul hajtják vég­re a rájuk bízottakat. A munkásőrség országos pa­rancsnoka kiváló minősítést adott területünk munkásőret- nek munkájára. Az eseményen jelen volt Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára és Farkas Lajos, az országos parancs­nokság kiképzési osztályának vezetője is. Műszaki-közgazdasági hetek ’86 Gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás Merre tart hazánkban a gazdaságirányítás reformja? Milyen lépéseket tett a kormány az elmúlt években ennek megva­lósítására? Mikor válik teljessé a gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítése? Ezek a főbb kérdések foglalkoztatták azon a nagy érdeklődéssel kísért konferencián a résztvevő­ket, amelyet a műszaki-közgazdasági hetek keretében csü­törtökön délután tartottak Egerben, a megyei tanács nagy­termében. Ezen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Schmidt Re­zső. Heves Megye Tanácsának elnöke is. Dr. Domán Lászlónak, a MTESZ Heves Megyei Szer­vezete titkárának megnyitó szavai után, Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese • tartott elő­adást. Emlékeztetett arra. hogy a magyar gazdaságtör­ténetbe minden bizonnyal nem a legkiemelkedőbb esz­tendőiként kerül be' 1985 és 1986. Az idei év fő problé­mája. hogy a várt hatékony­ság a gazdaságban nem megfelelően javult. Ez kü­lönösen megmutatkozik az anyagfelhasználásban. Az esztendő eddig eltelt részé­ben helyzetünket nehezítet­te a világgazdaságban .vég­bemenő változások sorozata. így a cserearányromlás, el­sősorban az élelmiszeripari termékek piacán, nem ke­vésbé pedig az olajárak nagyarányú csökkenése. Nőtt a költségvetési hiány. és emelkedett az adósságállo­mány is. Hangsúlyozta. hogy a kedvezőtlen folyamatok meg­állítására 1987-re a most tkészülő terv fontos előirány­zatokat tartalmaz. Ahhoz, hogy a VII. ötéves tervi cél­kitűzéseinket megvalósít­hassuk. már jövőre fokozni kell a vállalatok termelését elősegítő műszaki fejlesz~ téseket. beruházásokat. En­nek érdekében olyan félté, teleket igyekeznek teremteni, amellyel az exportképessé­get fokozhatják. Nélkülözhe­tetlen az élénkítés a népgaz­daságban. Ehhez szorosan kapcsolódik a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbiéi­lesztése. Aláhúzta, hogy 1987-ben is fontos feladat az antiinf­lációs politika folytatása Ennek megvalósítására fo­kozódik a hatósági árpoliti­ka és keményedik a kere­setszabályozás. A terv lé­nyeges törekvése -lesz, /hogy a gazdaságos exportot tá­mogassa. és ennek mind eredményesebb kibontako­zását szorgalmazza. Pulai Miklós a továbbiakban ar­ra is kitért, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1984 áprilisában jóváhagyott ha­tározata alapján, a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztése merre tart napjainkban. Kiemelte, hogy óriási jelentősége van az új vállalatvezetési formák beve­zetésének, az érdekeltségi rendszerben végrehajtott változásoknak. Január 1-től sor kerül a bankreformra és várhatóan 1988-ban pedig az átfogó adóreformra. Ek­kor válik teljessé a folya­mat, amelyet a KB-határo- zat tartalmaz. Olesezik az Országgyűlés (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents