Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat TUDOMÁNYOS SZENZÁCIÓ, MAGYAR RÉSZVÉTELLEL H Halley Állami Díjat „hozott” Az űrkutatással foglalkozók számára kiváló — s egyben hosszú ideig pótolhatatlan — alkalmat jelentett a Halley-üstökös 1986-ban történő visz- szatérése. Az üstökös helyszíni tanulmányozására a Szovjetunióból — az Interkozmosz együttműködés keretében — 1984 decemberében két űrszondát bocsátottak fel, a Vega—1-et és a Vega—2-t. Ezek aztán az idén tavasszal — teljesen megközelítve a Halley-t — elsőként sugároztak képet az üstökösről a Földre, s nyújtottak számtalan információt annak jobb megismeréséhez. A világot ámulatba ejtő programban nekünk, magyaroknak is óriási szerepünk volt, hiszen a szondák két tudományos műszerének — a központi adatgyűjtőnek és a remek tv-rendszernek — a kifejlesztése a hazai mérnökök nevéhez fűződik. Teljesítményükért — alkotmányunk ünnepén — az Állami Díjjal tüntették ki. E kutatók közt volt Apáthy István, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos munkatársa és Szalai Sándor, a KFKI osztályvezetője. Pillanatnyilag mindketten az NSZK-beli Lindauban dolgoznak. a Max Planck Intézetben. így telefonon beszélgettünk velük. — Először is gratulálok az Állami Díjhoz. Gondolom, az elért eredmény értékét csak növeli, hogy — amint hallattam — kezdetben csupán 50 százalék esélyt láttak a sikerre . .. A. l;f" — Az igazság az, hogy még az ötvenet is nagyon soknak találtuk, tehát összességében nem ennyire fogadtunk volna. De ennek ellenére is bizakodtunk, különben nem is csináltuk volna. A végén jobban összejött ... Sz. S.: — őszintén szólva a javaslat összeállításakor én sem vállaltam volna 50 százalékos garanciát. Jeleztük is, nagy esély van arra, hogy valami meghibásodik. Túl sok volt a tőlünk független tényező. — Mi mindenre kellett számítaniuk? A. — Főként arra, hogy rettenetesen igénybe lesznek véve a műszerek, tehát ott fönt az űrben, hidegben, melegben kell működniük, rendkívül sok környezeti hatás éri őket. A várható körülményeket ugyan tudtuk szimulálni, ezzel nem volt baj. Arról viszont fogalmunk sem volt, mennyi mik- rometeorit „bántja" majd a berendezéseket. Egyébként ez „tett be” a Giottó szondának is, A tudósok is azon vitatkoztak, mennyi szilárd anyag jön ki az üstökösből. Aztán mégis több nagyság- rendbeli eltérés ^volt az általuk saccolt és a tényleges mennyiség közt. Főleg pedig a hosszú-hosszú időtől tartottunk. Végtére is itt másfél évig kellett repülniük a műszereknek, amíg megkezdhették a működésüket. Ez alatt számtalan do. log bekövetkezhet, s a javításra fent már nincs mód. Súlyos fejtörést okozott a hőmérséklet kérdése is. A melegedő alkatrészek a Földön egyszerűen átadják a hőt a levegőnek, vagyis van egy természetes hűtés. Fönt — levegő hiányában — ilyesmi elképzelhetetlen. SZ. S.: — Lényeges szempont volt, hogy a Halley közelében Igen nagy volt a porral való találkozás lehetősége. Ez károsan befolyásolhatja a berendezéseket. Lásd a Giotto esetét... A Vegánál is volt hasonló, s pár napelem emiatt „meghalt”. de a megmaradtak elegendő energiát szolgáltattak a rendszer üzemeléséhez. Nekünk is — mint a televíziós rész konstruktőreinek — nem egy nehézséggel kellett szembenéznünk. Ott volt rögtön a technológiai oldal: az űrben nagy megbízhatósággal, jó darabig kifogásta. lanul dolgozó műszerek előállítása. Ehhez ki kellett alakítani a megfelelő laboratóriumi és szerelő műszaki személyzetet. A másik oldal, hogy először a feladatot sem értettük elég pontosan. Kicsit ahhoz a népmeséhez hasonlított az ügy, amikor a király csak úgy adja oda leányát a szegénylegénynek, ha ez elhoz neki valahonnan valamit. Csak épp azt nem árulja el, hogy honnan és mit kell elhoznia. Tehát nem tudtuk pontosan értelmezni az egészet. Mint ahogy azt sem, milyen lesz az üstökös magja. Kétféle — egymásnak teljesen ellentmondó — teória volt erre. Az egyik szerint a mag fényes lesz, a másik szerint fekete. Mit keressünk hát, hiszen ez a rész viszonylag nem nagy helyet foglal el a képmezőn. A harmadik gond pedig az volt, hogy a súlyt minimalizálni kellett, de anélkül, hogy ez a tökéletesség rovására menjen. Az elektronikai rész végül 12,5 kilogrammos lett. Ha az optikákat, a kábeleket, a tartalék- és kisegítő eszközöket is hozzászámítjuk. akkor körülbelül 30 kilót nyomott. — Volt-e már az előzőekben olyan munkájuk, amely valamiféle elögyakorlatot jelentett ehhez a vállalkozáshoz? A. I.: — Spéciéi az én csoportom már komolyabb tapasztalatokkal rendelkezik e téren, mivel már vagy másfél évtizede dolgozunk az Interkozmoszban. Jó néhány műszerünk készült már, be is váltak, de ezek mind rö- videbb távú kísérletek voltak. SZ. S.: — Túl nagy gyakorlatunk nem volt. Épp ezért örültem, hogy jelesre vizsgáztunk. Oly módon szavatoltuk a rendszer működését, hogy más technológiai szintű redundanciát építettünk be. tehát nem két azonos mikroprocesszort vagy értékelő elemet, hanem más alapú dolgot. Például ... A legmagasabb szinten mikroprocesszorral számoltuk ki az üstökös pályáját és határoztuk meg a legfényesebb pontot. Ha ez valami miatt felmondta volna a szolgálatot, akkor egy alsóbb szintű, egyszerűbb, de viszonylag nagyobb megbízhatóságú elemekből összeállított digitális hardver- elektronika lépett volna a helyébe. — Milyen összefüggés vám a Vegában végzett tevékenységük és a mostani kintlétük között? A. I.: — Többé-kevésbé ennek köszönhető a meghívás. Igaz — épp a program során — már volt kapcsolatunk az intézettel. Itt készült például az általunk kifejlesztett plazmagnak néhány alkatrésze. Továbbá itt van megfelelő berendezés a móréshitelesítésre. Itt tudnak olyan részecskéket kilőni — meghatározott meny- nyiségben, irányból és energiával —, amellyel szimulálni lehet az űrből érkező részecskék hatását. Ezt mi igénybe is vettük. SZ. S.: — A siker alapot adott arra, hogy bízzanak bennünk. Bebizonyítottuk, hogy magas műszaki kultúrával rendelkezünk, tehát érdemes velünk kooperálni. — Mi volt a legnagyobb élményük vagy meglepetésük a Vegával kapcsolatosan? A. — Hát, az első egy olyan dolog, amit nem vártunk. Pontosabban inkább a tudósok döbbentek meg. Elég sok „nehéziont” mértünk az üstökösből, ami azt jelenti, hogy sok fém van benne, a számítottnál mindenképpen több. Ez szenzáció. Élmény? Az igazi az volt, amikor a szonda közeledett a Halley felé, majd működni kezdett. .Ezért megérte. ekkor elfeledtünk minden fáradtságot. Ahogyan tragédia lett volna, hogy az ember rászán az életéből erre mit tudom én. hány évet, s a végéből még annyit, amennyivel ez a program „megrövidítette”, s eredmény nincs, úgy nem kell magyaráznom, mit jelent a siker. SZ. S.: — Számomra a legfőbb meglepetést az szolgáltatta, hogy milyen nagy volt a porkitörés, a legfőbb élményt pedig, hogy így is, milyen hibátlanul működtek a berendezések. Már az üstökösről kapott első kép is olyan tökéletes volt, hogy azt tankönyvekben lehet közölni. — Ha már a fáradtságot említették . .^ Meg sem merem kérdezni, mennyi szabadidejük volt az egész akció alatt? A. I.: — Semennyi. Gyakorlatilag másfél év permanens munka este tízig, hétvégek nélkül. SZ. S.: — Csak két dolgot említek ... Még most is bent van az utolsó két év szabadságom. Nálunk, az intézetben blokkolóóra van. Ez nekem csak hasznos, mert a nagy „hajtás" időszakában, 1300 pluszórát regisztrált. Ha ezt elosztja 180 órával — n havi kötelező penzummal —, akkor kiszámíthatja, mennyi ideig maradhatnék otthon ... — Az önök véleménye szerint az eredmény mennyivel növelte a magyar kutatók ázsióját külföldön? A. — Tömören fogalmazva: nagyon. Ez szinte mérhetően érzékelhető. Tapasztalom ezt itt, az Intézetben, a kollégák közt is. SZ. S.: — Én is így látom. De hadd élcelődjek egy kicsit a hírközlő szerveinkkel. . A Népszabadság valamelyik április eleji — szombati — számának 24. oldalán egy ötsoros hír jelent meg. Valahogy így: „Washingtoni tudósítónk jelenti. A Washington Post első oldalán írnak a Vega- szonda sikeréről, benne a jelentős magyar részvételről, amely kiemelkedő teljesítmény volt."t Nos, azt hiszem, ehhez nem kell kommentár .. . Érdemes elolvasnia. a figyelmébe ajánlom. — Kérem, röviden szólja- .nak az eddigi pályájukról. A. — Budapesti vagyok, 1969-ben végeztem a műszaki egyetemen. Ezt követően egy évig a Távközlési Kutatóintézetben dolgoztam, de már az egyetemen tagja voltam a rakétatechnikai tudományos diákkörnek. Amikor 1971-ben a KFKI- ben megalakult az első űrelektronikai csoport, akkor oda meghívtak, s azóta ott vagyok. Két évvel később pedig én lettem ennek a kis team-nek a vezetője. Van egy tizenöt és egy nyolcéves fiam, jelenleg itt vannak velem. A feleségem úgyszintén. ö gyermekorvos, de itt most csak háztartásbeli, ami nem 1 nagyon ízlik neki. SZ. S.: — 1962-ben végeztem a műszaki egyetem híradástechnikai szakán, utána két évig a Távközlési Kutatóintézetben tevékenykedtem én is. Aztán a Pestvidéki Gépgyár következett, majd 1971-ben kimentem a szovjetunióbeli Dubnába, az Egyesített Atomkutató Intézet neutronfizikai laboratóriumába. Hat esztendeig voltam ott, s munkám eredményeit kandidátusi disszertációban foglaltam össze. Visz- szatérésem után kerültem a KFKI-hoz. Két lányom van. A nagyobbik másodéves orvostanhallgató, ő otthon tanul. A kisebbik itt van velünk, nyolcadik osztályba jár. Feleségem gépészmérnök, az MTA Tudományos Minősítőbizottságánál főelőadó. — Befejezésül: mit éreztek a kitüntetés átvételekor? A. I.: — Teljesen váratlan volt. Előtte szóltak, hogy menjek haza. Tudtam, hogy ez egy nagyon magas elismerés, hiszen az ember látja a tévében, hallja a rádióban, hogy valakik kaptak ilyet. De akkor valahogy nagyon messze és nagyon fent van az egész ... SZ. S.: — El sem lehet mondani mennyire jólesett. Csak annyi biztos, hogy szerencsések vagyunk, mert ezt a feladatot megkaphattuk. S talán még annyi, hogy mindent elkövettünk, ami tőlünk tellett. Sárhegyi István Miért korszerűsítik a bankrendszert? Reformkorban élünk. A vállalkozói' magatartásforma meghonosítása — a változások célja — sokjáig csak a vállalati, szövetkezeti szférára koncentrálódott, ám a folyamat, ahogy várható volt, átterjedt a pénzügyi szférára is. Először létrejöttek úgynevezett szakosított pénzintézetek. megjelentek új befektetési formák, például a kötvények, és kettévált az egykor oszthatatlannak gondolt Állami Biztosító. S ahogy nemrégiben bejelentették a Pénzügymi- • nisztériumban. 1987. január elsejével létrejön a kétszintű bankrendszer. Az MNB szerepe Mi tette szükségessé a változást, vagy fordítsuk ' meg a kérdést, miért éppen most vált halaszthatatlanná a bankszféra átalakítása? A vállalkozási formák térnyerése. a vállalati önállóság növekedése kénys^erítette ki ezt a változást, hiszen elképzelhetetlen olyan gazdaság. amelyben csak a vállalatok versenyeznek, .míg a pénzügyi, idegen szóval a monetáris szféra centralizált módon működik. A létrejövő kereskedelmi bankok üzleti alapon kockázatot vállalva kínálják majd pénzügyi szolgáltatásaikat, betétet gyűjtenek, kötvényeket bocsátanak ki. hiteleznek. Egyszóval meggyorsítják a tőkemozgást, s a való- . ban hasznos, nyereséges területekre. ágazatokba és vállalatokhoz irányítják a fölös tőkét. A most létrejövő hierarchia csúcsán áll a jegybank, a bankok bankja. Az MNB részt vesz a gazdaságpolitika átalakításában, a népgazdasági tervezésben, ügyel a forint értékvédelmére, és irányítja a kereskedelmi bankokat, illetve szakosított pénzintézeteket. Vállalkoznak a vállalatokkal A második szinten a kereskedelmi bankok találhatók. Ezek általános felhatalmazást kapnak, tehát a számlavezetéstől kezdve a betétgyűjtésen és hitelezésen keresztül a kötvénykibocsátásáig minden bankműveletet végezhetnek, sőt. saját alaptőkéjükből részt vehetnek közös vállalkozásokban is. A jegybank különböző eszközökkel szabályozza a működésüket, előírja, hogy mekkora tartalékokat kell az egyes bankoknak képezniük. megszabja az úgynevezett refinanszírozási kamatlábat, tehát, hogy milyen áron juthatnak hitelhez a jegybanktól. öt nagy kereskedelmi bank jön létre, ebből három újonnan alakul az MNB-bcl kiváló hiteltagozatokból, illetve az Állami Fejlesztési Bankból; név szerint a következők: Magyar Hitelbank, Országos Kereskedelmi és Hitelbank, Budapesti Fejlesztési és Hitelbank — ide kerül az Állami Fejlesztési Bank üzleti része, a már régóta működő pénzintézet, a Magyar Külkereskedelmi Bank, illetve az ötödik, az Általános Értékforgalmi Bank tartozik ebbe a csoportba. Ezenkívül létrejön az állami nagyberuházásokkal foglalkozó Állami Fejlesztési Intézet. amely inkább hatóság lesz a továbbiakban. Gyorsabb tőkeáramlás Mi változik majd január elseje után? A legfontosabb, hogy élesen elválnak egymástól a jegybanki feladatok és a kereskedelmi banki funkciók, amit eddig egyesített az MNB. Erőteljesen előre tör az üzleti szellem, a vállalkozókedv monetáris szférában; a kereskedelmi bankok számára létkérdés lesz, hogy nyereséggel működjenek, tehát rentábilis üzleteket finanszírozzanak Miután nem határolták el a működési területeket, bizonyos verseny is kialakul majd az ügyfelekért. Bár most elosztották az egyes bankok között a vállalatokat. szövetkezeteket, de ezek fél év múltán szabadon választhatnak bankot is. S a verseny mindenképpen az ügyfelek érdekét szolgálja. Számos fórumon leszögezték a szakemberek, hogy a bankrendszer korszerűsítése nem jelenti automatikusan a hitelkínálat növekedését. Sőt. a bankok saját érdekükben a korábbinál esetleg szigorúbb gazdaságossági követelményeket támasztanak majd. hogy pénzüket biztosan visszakapják Lényegében csak így teljesülhet a bankrendszer átszervezésének fő célja, a tőkék hatékony áramoltatása, a piac és a verseny erősödése a vállalati és monetáris szférában. L. M. Megfiatalodik a karcagi szélmalom Karcag város szélén áll egy használaton kívüli szélmalom. Búzát az 1955-ös esztendőben őrölt utoljára Barna István molnár keze alatt. Egy ideig elektromos darálóként üzemeltették, majd később átvette a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Most a vállalat ipari műemlékként felújítja az öreg malmot (MTI-fotó: Csikós Ferenc felv.) A Vega űrszonda sematikus rajza
