Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat A pap barbárnak nevezte A borzalom múzeuma Toledo 1500 éves festői vá­rosa eddig a mohamedán uralom emlékeiről, a remek pengékről, tőrökről volt ne­vezetes. A város vezetői azonban olyan állandó mú­zeumot akarnak létrehozni, amely hátborzongató emlé­ket kíván állítani az emberi kegyetlenségnek. türelmet­lenségnek. A látogatók borzadással vegyes kíváncsisággal szem­lélhetik meg a különféle „agyafúrt” szerszámokat: a „Vasszüzet" — a babat'crmá- jába zárt áldozat valósággal felnyársalódott —, a moz­gásképtelenné tevő lebegő ketreceket, amelyekbe étlen- szomjan hagyták az elítél­teket. a vizcsepegtetőt, amelytől a legtöbben iszo­nyodtak, a karcba húzó „Jú- dáskúpot", a megtüzesítendő fogókat, a hüvelyszorítókat. a csonttörőket. Kiállították az egykori kalodákat, szé­gyenbilincseket. amelyeknek formája a bűnök szerint vál­takozott. a szeges széket, amelyet egyes országokban — elektromos áramot kötve bele — napjainkban is hasz­nálnak. Belenézhetnek a vendégek a guillotine baljós nyílásá­ba. amelyet a napóleoni időkben vezettek be Spanyol- országban, és amely a szak­értők szerint már a XIV századtól ismert volt Skó­ciában. Alig 12 évvel ezelőtt még használtak az ibériai or­szágban egy katalán szepa­ratista kivégzésére „garrote” nyakszorító vasat, amely vagv fojtással vagy a nyak- csigolya eltörésével ölt' El­rettentésképpen bemutatják a ..boszorkányok” kínzásának pokoli eszközeit is, a test­üregeket szétroncsoló „kör­tét” vagy a melltépő karmo­kat. A látvány sokkhatását néhány csontváz elhelyezésé­vel próbálták fokozni. A szervezők, annak ellené­re, hogy az egyház nem örül ínkvizíciós múltja felidézé­sének. (egy pap egyenesen „barbárságnak nevezte a tár­latot). állandósítani akarják a kiállítást, hogy így tilta­kozzanak a ma is sok helyen alkalmazott kínzások ellen. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: A reykjaviki Gorbacsov—Reagan talál­kozó értékelése a világsajtóban a kezdeti csa­lódottság után valamelyest kedvezőbbre fordul, s a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának ígérete mellett1 az kap hangsúlyt, hogy az SDI kivételével közeledett a felek álláspontja a fegyverzetkorlátozási kérdésekben — Shultz amerikai külügyminiszter Brüsszelben tájékoz­tatta a xNATO állandó tanácsát, amelynek ülé­sén öt külügyminiszter is részt vett — Varsó­ban tárgyal Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke — II. Erzsébet an­gol királynő megkezdte egyhetes kínai látoga­tását KEDD: Mihail Gorbacsov a moszkvai televízió­ban szólt Reykjavikról: a találkozást hasznos­nak nevezte, de bírálta Reagan ma­gatartását az űrfegyverkezés. a rakéta- elhárító-rendszerek dolgában — Londonban Thatcher asszonyt Viktor Karpov, a genfi szov­jet küldöttségvezető tájékoztatta a Revkiatik­ban történtekről — Budapesten tárgyalt Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter, aki rövid időre bekapcsoló­dott Richard von Weizsäcker szövetségi elnök hivatalos látogatásának programjába — Radzsív Gandhi indiai miniszterelnök indonéziai vil­lámlátogatás után Ausztráliába érkezett SZERDA: Közleményt adtak ki a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottságának bukaresti üléséről, amelynek értelmében a hét szocialista ország Reykjavik után is szükséges nek tartja a párbeszéd folytatását Argentína államfőjével, Raul Alfonsinnal tárgyalt Moszk­vában Mihail Gorbacsov — Megkezdték hat szovjet ezred kivonását Afganisztánból — Kí­nai-szovjet megállapodás arról, hogy 1987 feb­ruárjában felújítják a két ország közti határ­tárgyalásokat CSÜTÖRTÖK: Mir Hoszein Muszavi iráni mi­niszterelnök tárgyalásai Budapesten — Izrael ben ellentétek támadtak a pártok között a Sa- mir-kormány megalakulása körül, ugyanakkor megdöbbenést keltett az a véres merénylet. amely_ a jeruzsálemi siratófalnál történt, bevo­nuló katonák, hozzátartozóik valamint turisták életére törtek a kézigránátos támadók — Eduard Sevardnadze Bukarestben folytatott két­oldalú tárgyalásokat és sajtóértekezletet tartott PENTEK: Izraeli megtorló katonai akciók pa­lesztin menekülttáborok ellen Libanonban — A szocialista internacionálé tanácsa egyértel­műen elítélte az USA-t az űrfegyverkezéshez való ragaszkodás miatt — Shultz amerikai kül­ügyminiszter a földrengés és polgárháború súj­totta Salvadorban A Szovjet­unió megkezdte hat ezredé­nek kivoná­sát Afganisz­tánból. A képen: távozó páncélos alakulat (Népújság- telefotó — AP — MTI — KS) Országos értekezleten vitat­ja meg a kialakult belpoli­tikai helyzetet az Osztrák Szocialista Párt. A képen: négyen a párt vezetői közül, balról jobbra Heinz Fischer. Fred Sinowatz, Franz Vra­nitzky és Karl Blech a (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Viktor Karpov, vezető szovjet diplomata Londonban tájé­koztatta Margaret Thatcher brit kormányfőt a reykjaviki szovjet—amerikai csúcstalálkozóról (Népújság-telefotó — AP — MTI — KSl A bajor választások eredményeként újabb négy évre isméi Franz-Jozef Strauss (balra) lesz a legnagyobb nyugatnémet tartomány miniszterelnöke (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) „Folytatódik a derült, száraz, napos idő” — halljuk a rádió­ban. Lehet, hogy nem is lesz tél, s készüljünk a nyárra?! A párizsi divatcégek most mutatják be kánikulai ajánlatai­kat. A képen: két konzervatív model] a jövő nyári kollek­cióbői (Népújság-telefotó — AP — MTI —. KS) Expo ’86 Mintegy 3,4 millió látoga­tó kereste fél a magyar pa­vilont a kanadai Vancouver­ben megtartott közlekedési világkiállításon A nagy sr kerű világkiállításnak öt és fél hónap alatt több mint 22 millió látogatója volt A magyar pavilonban a látogatók képet kaptak a ha­zai közlekedés történetéről és jelenéről, a közlekedésigép­gyártásról — egyúttal meg­ismerkedhettek magyar kuta­tóknak a közlekedéstudo­mányban, a közlekedési esz­közök fejlesztésében elért eredményeivel. TENGERI TAPASZTALATOK A kismama, az újszülött és a delfinek A legtöbb kismama ma még igencsak meglepődne azon, ha a szülész-nőgyó­gyász azt tanácsolná neki, hogy gyermekét vízben hoz­za világra. Hát még ahhoz mit szólna, hä orvosa meg­próbálná rábeszélni arra. hogy a szülés delfinek je­lenlétében ftílyjon le? Mégis tény, hogy a vízben történő szülésnek egyre több híve van a Szovjetunióban, Fran­ciaországban, az Egyesült Államokban és a skandináv államokban. A delfinek je­lenlétének jótékony hatását pedig Igor Csarkovszkij szov­jet professzor megfigyelései igazolják. — A vízben történő szü­léd melleit elsősorban az szól, bogy így elkerülhető a szülés okozta megrázkódta­tás, a fájdalomérzés — mon­dotta el. — Sőt, alapos fel­készítés után vízben akár alvás közben is szülhetnek a kismamák. Régóta ismert, bár eddig az okát nem sikerült meg­magyarázni, hogy a delfinek közelsége jótékony, nyugta­tó hatással van a nyílt ten­geren úszó emberre. Csar­kovszkij professzor és inté­zetének munkatársai az em­berek és a delfinek kapcso­latát vizsgáló kísérleteik So­rán egyebek közt azt a több tudós által is hangoztatott feltételezést igyekeztek iga­zolni, hogy a delfinek még megszületése előtt képesek ,,megismerkedni” á leendő emberkével. — Visszhangfel­fogó képességük révén a vízben úszó terhes nő has­falán keresztül is „kapcso­latba lépnek” a magzattal, és valamilyen módon átad­ják neki tengeri tapasztala­taikat — állítja Csarkovszkij professzor. E rejtélyes kapcsolat létét igazolja, hogy a delfinek a nyílt tengerben később is azonnal megtalálják azokat a gyerekeket, akik jelenlé­tükben születtek. Az egyéves Ányecska, aki Csarkovszkij módszere szerint született, például nyugodtan alszik a tengerben, még a nagyobb hullámokban sem nyel so­hasem vizet, két oldatán pe­dig delfinek vigyáznak rá . . . MIT ÉR’AZ ASSZONY, HA TÖRÖK Nők a tradíciók béklyójában Az isztambuli Szabadság utcában, ahol furcsa mód keverednek egy előkelő be­vásárlóutca és egy íeslett erkölcsű negyed jegyei, két világ találkozik. Az egyi­ket egy fehér, testhez simu­ló nadrágkosztüm jelképezi, mely hűen visszaadja vise- lőjérvek, a legősibb foglalko­zás egy művelőjének teli idomait, a másikat pedig egy fekete carsaf. A fez és a fátyol viselé­sét még Kemal Atatürk (1881—1938), a modern Tö­rökország megalapítója til­totta be, amikor 1923-ban államfő lett: „Ha asszonya­inktól elvárjuk a fátyol vi­selését, akkor önzők vagyunk, és elfeledjük, hogy a nők társaink, okik ugyanolyan gondolkodó lények, mint mi" — érvelt. Atatürk, a „törökök aty­ja” Törökországban még ma is mindenütt jelen van Hiá­ba van azonban ott a képe vagy mellszobra minden hi­vatalban. a Korán törvényei erősebbnek bizonyultak a nagy reformer elveinél. A férfi és nő viszonyát még a mai Törökországban is a Korán szúrái szabályozzák, amelyek azon túl. hogy ki­mondják: ,,o nők a férfiak­nak vannak alárendelve", még fenyítési joggal is fel­ruházzák a teremtés koro­nád t. Törökországban az élet még mindig egy férfi- és egv női világra oszlik. E fel­fogás szerint a nők a ház­tartáson kívül legfeljebb csak a mezőgazdaságban te­vékenykedhetnek. A 6,5 mil­lió dolgozó nő közül 5 mil­liót foglalkoztat az agrár- szektor. A papok a nőktől az isz­lám által' számukra biztosí­tott kevéske jogot is meg­tagadják. hatalmukat féltve az iszlám toleranciáját is ki­forgatva értelmezik. Ennél­fogva a török nő a hagyo­mányok foglya, jóllehet egyenjogúságát már " több mint 60 éve államilag el­rendelték. Sok török nőtől a képzéshez való jogot is meg­tagadják. Az általános isko­lakötelezettség ellenére is csaknem minden második török nő analfabéta, a gim­náziumban pedig ötször any- nyi fiú tanul, mint lány. iMég a házasságkötéseknél is megkerülik az állami tör­vényeket. 1926 óta törvény írja elő az egynejűséget, de ezt is kijátsszák, az egyik asszonnyal hivatalos úton, a másikkal vallási rítus sze­rint köt házasságot a férj. Sok török nő még ezzel is kiegyezik, mondván: még mindig jobb, mint egy há­zon kívüli szerető Valahol jégtáblán úszik Elveszett egy kutató­állomás A mesterséges holdak ál­tal készített felvételek ta­núsága szerint még nem si­került megtalálni a Druzs- naja—I nevű, időszakosan használt szovjet sarkkutató­állomást — jelentette pén­teki számában a moszkvai Pravda. Az állomás azon az óriási méretű jégtáblán volt (vagy van), amely a közel­múltban a Déli-sark partjai­nál lévő Filchner-jégből le­vált. Az óriási tábla a Pravda jelentése szerint 200 kilomé­ter hosszú és 100 kilométer széles, vastagságát korábbi lapcikkekben 300 méteresre becsülték. Valerij Klokov, a 32. szovjet Antarktisz-expe díció vezetője elmondta, hogy a tábla három nagyobb és sok kisebb darabra töre­dezett. Még nem adták fel a reményt, hogy a Druzsna- ja—1-et megtalálják. A sok kutatás ellenéire Földünk „déli jégsapkája' még talányokkal teli. s ezek felderítéséhez megbízható támaszpontokra van szük­ség, elsősorban a parték mentén — mondotta Klokov — Ezért a Druzsnaja—2 és a Szojúz időszakos állomá sok mellett még két állomási állítanak föl: a Druzsnaja —3-at, a Norvégia.-foknál. v>atlamint az „Oázist", a Mir ■ nij-állomástól 250 kilométer re keletre. HEVES VÁROSI TANÁCS V. B. GAMESZ TEI 56324-es számú elszámolási utalványa ELVESZETT, 1986. október 17-től ÉRVÉNYTELEN I i

Next

/
Thumbnails
Contents