Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
4. Belső-ló Csírázás Medvetánc (Fotó: — KS) Cz/nke Ferenc kiállításáról Forradalmár és tudós Száz éve született Czóbel Ernő NÉPÚJSÁG, 1986. október 16., csütörtök Rajzművészetünk derékhadának itthon és külföldön egyaránt sikeres tagjának Czinke Ferencnek nyílt meg retrospektív kiállítása a fővárosban, az Ernst Múzeum termeiben. A művész évtizedek óta Salgótarjánban él és alkot. A bányászváros kulturális életének mozgatója, hozzánőtt a városhoz. Hittel vallja: „Az alkotás körülményei vidéken is megteremthetők, sőt a magam példájából kiindulva, úgy gondolom, hogy az üveggyárban járva, a bányákban és másutt megfordulva közelebb maradtam az ábrázolandó világhoz, mint sok más művésztársam. Talán a termékenységem titka ez!" A Hatvani Vörösmarty Művelődési Központ legközelebbi jelentős rendezvénye október 22-én, szerdán este 8 órakor a Galéria emeleti termében lesz. A kozmosz csodái címmel — egy csillagászati. űrkutatási előadás- sorozat keretében — „Indulunk a csillagok felé”. Dr. Horváth András, a budapesti Planetárium igazgatója közreműködik a diaképes és videofelvételekkel színesített eseményen. A négy előadásból álló sorozat bérleteit a művelődési központ tanácsMa is rendszeresen dolgozik, nem marad el nap alkotás nélkül műtermében, ahonnan egyszerre látja az új és a régi Salgótarjánt, de az erdőkoszorúzta hegyeket is, melyek valamelyest távolabb bölcsőjét ringatták 1926-ban született, szegény napszámos gyermekeként. A kis tanyai iskolákat kijárva, a nagy hírű sárospataki tanítóképzőben szerezte meg az életben való eligazodáshoz szükséges ismereteket. A felszabadulás után a Né- kosz és a Képzőművészeti Főiskola jelölte ki számára az emberi és művészi távlatokat. Művészetének fejlődése máig töretlen ívű. Hazai és külföldi elismerések útjának mérföldkövei: 1961-ben a házi irodájában szerezhetik be az érdeklődők. Október 25-én. szombaton — a városi sportcsarnokban — kettős diszkóműsorra kerül sor Hatvani csillagfény címmel. A műsorral egybekötött diszkót délután 4-től 7-ig a gyermekeknek, fél 8- tól é;>el 11-ig pedig a fiataloknak szervezik. Lemezlovas Hatvani Ferenc lesz Folytatódik az Iránytű című polítikai-társadalmi-gaz- daságpolitikai előadás-sorozat is. Ennek keretében november 10-én, hétfőn este 6 órától a Széchenyi utcai új Derkovits-ösztöndij, 1963- ban a római ösztöndíj, 1965- ben SZOT-dij. Sokoldalú művész. Képei, főleg pedig grafikái szerepelnek minden országos kiállításon, bejárják a múzeumokat Berlintől Pekingig. 24 négyzetméteres freskója a nógrádi pártbizottság nagytermének falát borítja. A rézkarcok, -metszetek mellett tűzzománcot is készít. Grafikai nyelve a hatvanas évektől vált karakterisztikussá. Művein a népi gyökerek és gyermekkorának emlékei sajátos egységbe olvadnak a korszerű művészeti tciekvésekkel. Briliáns technikai tudású művész, aki főleg a montázsos ábrázolásmódot fejlesztette tökélyre. összetettség. jel képesség. iskola aulájában dr. Bokor László, a történettudományok kandidátusa, a filmhíradó főszerkesztője az 1950-es évekről, az ejlenforradalom- ról. illetve az azt követő konszolidációról beszél hallgatóinak. Ugyanezen a délutánon — Bubu kalandjai címmel — bábelőadást rendez az intézmény a hatvani gyerekeknek Ugyancsak kicsinyeket érintő program kezdődik a művelődési központ szervezésében novemberben Művészi tornáról, illetve klasz- szikus balett-tanfolyamokról valóság és fantázia egymásváltása és együtthatása jellemzi újabb műveit barokkos gazdagságú díszítőelemekkel. A hatvanas években a konstruktivizmus ihletéseben, a hetvenes években utazásai nyomán pedig ikonszerű felfogásban születtek főművei (Koski_ rály, Gyökerek, Édesanyám ikonja). Mondanivalóját leginkább sorozatokban fejti ki. Utolsó munkáin a jelképek burjánzása lapjainak többféle értelmezését teszi lehetővé. A konkrét látványból kiinduló, sűrítő, absztra- háló, képító módszerrel sajátos szimbólumvilág kialakítása felé halad, mely filozófiai elmélyedésre kényszeríti a szemlélőt. B. /. van szó. amelyeket budapesti és egri művésztanárok vezetnek. Ezekre október 25- ig lehet jelentkezni, beiratkozni; ugyancsak a művelődési központ irodájában, amely a 12-133-as telefon 28-as mellékállomásán bővebb felvilágosítással is szolgál az érdeklődőknek. Végezetül említsük meg. hogy novemberben az intézmény a budapesti Lézerszínház produkcióját is fogadja a városi sportcsarnokban: ennek a pontos idejét plakátokon közli a programra kiváncsiakkal. Ha egy mondattal kellene jellemezni életútját, a következőket mondhatnánk: pedagógus, kommunista forradalmár, szenvedélyes tudós, kutató. Czóbel Ernő Budapesten született 1886. október 16- án. A jómódú polgári szülőt házban szívta magába a szabadságharcos hagyományokat, az irodalom, művészet szeretetét. a szellemi igényességet. Gimnáziumi évei során kialakult körülötte, és a vele egy osztályba járó. és évtizedekig nem csak barátként, hanem elvtársként is együtt dolgozo Pogány József körül egy radikális baráti diákkör. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkai án kezdte. Diákként megfordult a berlini, illetve a párizsi egyetemen is, ahol egy-egy félévet látogatott. Magyar —német szakos tanárként 1910-ben kitüntetéssel avatták bölcsész doktorrá. Már középiskolás korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1905- ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Nagv hatással volt rá Szabó Ervin. Nem véletlen, hogv az első nagyobb lélegzetű. Pogány Józseffel közösen írt műve a Marx és a magyaT proletáriátus című munka volt. amelyben kapcsolódtak Szabó Ervin munkásságához is. E tanulmányban kifejtették. hogy a marxizmus nem formulák- oól. kész receptekből áll. hanem módszert, alapelveket nyújt a világ megváltoztatásához, a szocialista forradalom véghezviteléhez. Ebben a tanulmányban írják a következő. mának szóló gondolatot is: ..a marxizmus „nemzetközi érvényessége nem abban van.... hogy egyazon kaptafára ráhúzni minden ország munkásmozgalmat. hanem éppen abban, hogy figyelembe veszi minden ország sajátosságait.” Az első világháborút megelőző években — miközben polgári, majd középiskolai tanár — egyre aktívabban vesz részt a szociáldemokrata párt munkájában. Több alkalommal küldött a párt kongresszusán, és baloldali felszólalással és javaslattal hívja fel magára a figyelmet. Rendszeresen írt a párt folyóirataiba, és más irodalmi és nyelvészeti lapokba írásait a tudományos igényesség. gondosság és mindinkább az osztályharcos, marxista szellem és a demokratikus törekvések szolgálata hatja át. Munkásgyűléseken és másutt tartott előadásaiban. Írásaiban is határozottan állást foglal az ország demokratikus átalakulása mellett! Részt vesz a gyakorlati pártmunkában is, az. MSZDP VI. kerületi szervezetében dolgozik A világháború kitörése után — augusztusban — behívják katonának, a frontra került, ahol súlyosan megsebesült. s ezért leszerelik. 1915-ben megnősült, felesége a költőnö. egyben pedagógus Lányi Sarolta. A háború alatt — miközben tovább tanít —' az MSZDP- ben és már szakszervezeti vonalon is kiteljesedik munkája. Nagy hatással vannak rá az oroszországi esemé- nvek is. Ö lesz az egyik’ kezdeményezője, majd megalakulása után vezetője a tanítókat, tanárokat, városi alkalmazottakat tömörítő Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének, a VAOSZ- nak. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején aktívan dolgozik. A Tanácsköztársaság idején a hadügyi népbiztosság osztályvezetője. egyetemi magántanár, munkástanácstag. A felvidéki harcok idején szakaszparancsnokként részt vesz Miskolc visszafoglalásában Rövid ideig bécsi követ, aktív politikai tevékenysége miatt azonban az osztrák szociáldemokrata kormány az antant nyomására — kiuta .sitja. A tanácskormány megdöntése után lefogták. Több mint egyévi börtön után internáló táborba hurcolták Innét 1922 februárjában fogolycsere révén Szovjet- Oroszországba került. Hamarosan családja; felesége és Anna lánya is követte. A Szovjetunióban korábbi tudományos munkássága és német—francia nyelvtudása révén azonnal fontos feladatot kapott. 1922—36 között munkatársa lett a Marx —Engels (1931-től Marx- Engels—Lenin) Intézetnek Itt kezdetben a német részleget irányította, később pedig az intézmény helyettes vezetője. Munkásságának középpontjába a Marx—Engels életműre vonatkozó dokumentumok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele került. Évek kemény munkájának eredményeként született meg a Czóbel Ernő nevéhez fűződő, „Marx—Engels életének krónikája". 1934- ben, amely napjainkban is a Marx-kutatók nélkülözhetetlen kézikönyve. Másik, ugyancsak nagy jelentőségű munkája Engels politikai tevékenységéről írott könyve A Marx—Engels dokumentumok, könyvek, feldolgozások gyűjtése mellett 192.9-töl részt vesz a Nagy Szovjet Enciklopédia munkálataiban Mindezeken túl központi szerepe volt az intézet nemzetközi tekintélyű könyvtárának kialakításában, és gazdag anyagának gyűjtésében. Tudományos jellegű és publicisztikai írásai szovjet és külföldi tudományos folyóiratokban. a Kommunisták Magyarországi Pártja kiadványaiban, és másutt is jelentek meg. Nagy elfoglaltsága mellett nem mondott le pedagógiai munkásságáról sem. Tanított a moszkvai főiskolákon. többek között a Nemzetközi Lenin Iskolán. Előadott különböző nemzetközi fórumokon. Ott volt a Kommunista Internacionálé több kongresszusán is. Amikor úgy tűnt. hogy Czóbel Ernő élete zenitjén van, akkor következett be a tragédia. Czóbelt törvénytelenül 1937-ben letartóztatták. Kilenc évet töltött fogságban. Csak erős hitének, kitartásának köszönhette, hogy megélhette szabadulását. A börtönévek után rövid ideig még Moszkvában az Idegennyelvű Kiadónál dolgozott, Í947 végén tért haza A Szikra Könyvkiadóban korábbi munkájának folytatásával bízták meg: a Marxizmus—leninizmus Klasszikusai Szerkesztőségének megszervezése és vezetése lett a feladata. Nemcsak a klasz- szikusok kiadásának beindításában. hanem a magyar munkásmozgalom dokumentumainak gyűjtésében és kiadásában, valamint kiadói és feldolgozói szakember- gárda kialakításában és nevelésében is nagy érdemei voltak. A nagy életpálya, amelyet, nem csak kora, hanem az utókor is nagyra értékel, és gazdagon meríthet, merít is belőle 1953. július 17-én zárult le. Nápoly felé igyekeztek az úton. Nem a napfényről elnevezett sztrádát választották. hanem egy azzal párhuzamos főutat. A gyors előrehaladás helyett a látnivalók bőségét.. Egy kis falucska után me°előzte őket egv országúti cirkáló, kisvártatva minden indok nélkül fékezni kezdett. A férfi szitkot fojtott el magában. kikerülte az út szélére lehúzódott „cápát", s elhúzott mellette. Kisvártatva újra feltűnt a visszapillantó tükörben az amerikai kocsi „Mi a fenét akar ez”? — de alig ötlött fel a kérdés. a behemót kocsi ismét megelőzte, s most már veszélyesebben elévágott. és azonnal fékezett. Éppen hogy ki tudta kerülni az összeütközést A második kikerülés után kisütötték: valamit akar tőlük a Ford gazdája, így aztán a harmadik manővert nem is vár ták meg. lehúzódtak az útpadkára. s várták a fejleményeket. 1972 volt. még a kemény terrorizmuson innen tartott az emberiség. oda húszezer lírát, mi az a kilencszáz forint? Aztán Nápolyban visszaadja. A fickó természetesen nem érthette, amit magyarul beszélnek. Azt hitte, keveslik a pénzt: — Óra envém lenni értékes . . . Százezer líra A férfi nem tartotta tisztességtelennek a zálogosdit. Elvette az órát. nyomban zsebrevágta, s odaadta az ismeretlennek a kért összeget. Mire Nápolyba értek, mái meg is feledkeztek a, dologról. Az ezernyi látnivaló elvonta figyelmüket. Míg egyszer véletlenül egy órásüzlet kirakata elé érték. — Na, nézzük még. menynyit ér egy ilyen óra — mondta a férfi.Ugyanolyat nem találtak, pedig buzgón keresték az Omega Seamaster feliratú kronométer párját. Aztán egyszer csak az asszony felkiáltott. — Nézd! Ott a sarokban! A sarokban állt a zálog hasonmása. Igaz. nem arany. csak közönséges fém, de az ára! Az ára százezer líra volt. Mennyi lehet akkor ugyanez aranyban? Millió? A kikötőben bárhogyan is keresték, nem látták sem a tisztet, sem a kocsiját. Vagy talán nem is keresték már olyan nagy buzgalommal...? Az óváros sikátorait járták, amikor egy sötét sarokból kilépett egy feketére égett képű délolasz fizimiskájú alak. Körülnézett, s egv újságpapírból készített zacskó tartalmát ürítette lapáttenyerébe. — Signore, tessék venni aranyórát. Csuk húszezer lira. Megnézték a sárgásán csillogó kupacot. Egy tucat Omega Seamaster volt Szakasztott olyan, mint az „amerikaié". Egy pillanatig megsemmisülve álltak. A férfi eszmélt először Kivette zsebéből az órát, s megmutatta az olasznak: — Grazie, signore, nekünk már van. Gőz József Zagyva-parti tájoló A kozmosz csodái Hatvanban — iránytű: Bokor Lászlóval — Csillagfénydiszkó gyermekeknek felnőtteknek — Lézerszínház p. i jr Orakaland A Ford is megállt mögöttük. s volánja mögül barátságos, kerek képű, tüskefri- zurás alak szállt ki. s amikor kocsijukhoz ért. tört olaszsággal megszólalt: — Per favore Signore. . vagyok amerikai tiszt. Itt van nekünk légibázis Gaeta Elfogyott nekem pénz . . Hát ez vajon mit akarhat? összenéztek az asz- szonnyal, még a nekik sem túl ismerős olasz nyelv megértésére koncentrálva. Az idegen nem hagyott sok időt a gondolkodásra. Lecsatolta a karóráját, amelyik- sárga színben pompázott Lenni nekem óra arany . . . Omega. Adni oda maguknak Nekem kell húszezer líra. Aztán Nápoly .kikötő change ... cserélni vissza. Minden világos lett. A feleség nagyvonalú akart, lenni: — Ugyan már. miért kellene ezt csinálni. Adj neki
