Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. október 16., csütörtök Ír. Varsói Szerződés Közlemény a bukaresti tanácskozásról Magyar felszólalás az EMSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán a nemzetközi biz­tonság és a leszerelés kér­déseiről folyó általános vi­tában szerdán felszólalt Horn Gyula külügyi államtitkár: „A Magyar Népköztársa­ság határozott álláspontja, hogy az államok közötti békés, kiegyensúlyozott po­litikai kapcsolatok, a sokol­dalú együttműködés és a köl­csönös bizalom szilárd a lap­jainak megteremtése és fel­tételrendszerének kiépítése nélkül nem szavatolható a világ egyetemes biztonsága. Szélesebb távlatú, komplex megközelítési mód jellemzi a 10 szocialista ország — kö­zöttük Magyarország — azon kezdeményezését, amely át­fogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését irá­nyozza elő, és amelyet a ja­vaslatot kidolgozó országok nevében Magyarország ter­jesztett ~az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka elé." A közös és kölcsönös biz­tonság megteremtése és meg­szilárdítása csak közös erő­feszítések. politikai tárgya­lások eredményeként lehet­séges. Korunk realitásainak fényében a szovjet—ameri­kai kétoldalú tárgyalások fontosságát' nem lehet elég­gé hangsúlyozni, ám a töb­bi ország két- és többoldalú tárgyalásait, egymást kiegé­szítő és segítő hatását sem lehet figyelmen kívül hagy­ni. a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításának ügyében.' Ezzel összefüggésben Horn Gyula hangsúlyozta a Var­sói Szerződés júniusi, buda­pesti felhívásának jelentősé­gét, amelyet a közgyűlés hi­vatalos okmányaként is közzé­tettek. „A Magyar Népköz- társaság nagy fontosságot tu­lajdonit annak, hogy a fel­hívásban foglalt javaslatok­ról mielőbb tárgyalások kez­dődjenek. A Varsói Szerző­dés tagállamai olyan terüle­ten léptek fel kezdeménye- zóleg, amelyen találkoznak sok más ország elképzelései­vel. A javaslat kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy teret engedjen más államok elkép­zeléseinek, konkrét javasla­tainak is. ugyanakkor az el­következendő időszakra meg­felelő, reális programul Szol­gálhat az európai leszerelé­si erőfeszítések számára” — állapította meg befejezésül Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Szerdán Bukarestben be­fejeződött a Varsói Szerző­dés tagállamai Külügymi­niszteri Bizottságának két­napos ülése. A külügyminisz­terek elemezték és értékel­ték a bizottság előző, már­ciusi varsói ülése óta eltelt időszak fő nemzetközi poli­tikai eseményeit és tenden­ciáit. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke szerdán fogadta a tagálla­mok külügyminisztereit. Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása. a fegyverkezési verseny — el­sősorban a nukleáris fegy­verkezési verseny — be­szüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszé­lyének elhárítása —i állapí­totta meg a varsói barátsá­gi, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága Buka­restben tartott, október 14— 15-i soros ülésén. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisz­tere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke közöt­ti, a Szovjetunió kezdemé­nyezésére Reykjavikban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes ha­tározottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón kép­viselt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javaslatokat a hadá­szati támadó fegyverek ra­dikális csökkentéséről, az amerikai és a szovjet közép- hatótávolságú rakéták fel­számolásáról Európában és ezek számának egyidejű csökkentéséről Ázsiában, az 1000 kilométeren belüli ha­tótávolságú rakéták számá­nak befagyasztásáról, a ra­kétaelhárító rendszerekről szóló szerződésrendszer meg­erősítéséről, a nukleáris rob­bantások teljes és végleges betiltásáról. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására. a nukleáris fegyverkezési hajsza beszün­tetésére. a nemzetközi biz­tonság és béke átfogó rend­szerének megteremtéséért vívott harc folytatására. A Varsói Szerződés tagál­lamai felhívással fordulnak minden országhoz, néphez és békeszerető erőhöz: cseleked­jenek a nemzetközi • békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy konk­rét intézkedések szülessenek a nukleáris leszerelésről, minden atomkísérlet beszün­tetéséről, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők, valamint a katonai költség- vetések csökkentéséről. A nukleáris űrkorszakban ez az egyetlen út a tartós__ eu­rópai és egyetemes bizton­ság megteremtéséhez. A külügyminiszteri bizott­ság ülését a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják. ★ Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságá­nak ülésén, szerdán haza­utazott Bukarestből Pokolgépes merényletet hajtottak végre Barcelonában, ami­nek következtében egy rendőr életét vesztette. A képen: a robbanószerkezetet tartalmazó autó maradványait vizsgálják (Népújság-teleíotó — AP — MTI — KS) Béke-világ­kongresszus 120 ország több mint 140 békemozgalmának és szerve­zetének mintegy 2300 tagja részvételével szerdán délelőtt béke-világkongresszus kezdő­dött a dán fővárosban. A kongresszuson Sztany'k B Lászlónak, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettesének vezetésével magyar küldött­ség is részt vesz. A találkozót dán békemoz­galmi szervezetek kezdemé­nyezték, s az előkészítő bi­zottság munkájában több mint 200 csopcrtulás vett részt. A kongresszus küldötteit Egon Weidekamp, Koppen­hága szociáldemokrata fő­polgármestere köszöntötte Utalt azokra a próbálkozá­sokra. amelyek a békerr.oz- galmak megosztását célozva, igyekeztek megakadályozni a találkozó megtartását, illet­ve kirekeszfeni a Béke-világ tanács keretében működő szervezeteket azzai a váddal hogy a BVT ..Moszkva be­folyása alatt áll”. Provokációs kísérletek egyébként a kongresszus megnyitóján is előfordultak, a jelenlévők egységes fellé­pése azonban eleve kudarc­ra ítélte ezeket. A világkongresszus elnö­kévé a nemzetközi előkészí­tő bizottság javaslatára a köztiszteletben álló dán li­berális politikust, a 92 éve,' Hermod Lannungot válasz­tották. Nagy tapssal fogadott beszédében utalt rá, hogy a reykjaviki szovjet—amerikai találkozó sikertelensége még inkább aláhúzza a párbeszéd, a kapcsolatfelvétel és az ígv megteremthető bizalom je­lentőségét. Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának üdvözle­tét felvétel közvetítette a részvevőknek. Nagy érdeklő­dés fogadta a Revkjavikból érkezett szovjet és amerikai békeharcosckat. David Cart­wright bejelentette, hogv 1987-ben Washingtonban megrendezik a „népek csúcs- találkozóját”, ahol tiltakozni kívánnak a fegyverkezés minden formája, különösen az űrfegyerkezés ellen. A tanácskozást többek kö­zött üdvözölte Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök és Edward Kennedy amerikai szenátor. A kongresszus a teljes ülést követően bizottságok­ban. vitafórumokon folytatja munkáját —( Külpolitikai kommentárunk )— Országportré: Irán IRÁN, ez a közép-keleti ország egyik legfonlosabb I gazdasági partnerünk a fejlődő világban. Kormány­főjének mostani látogatása a legmagasabb szintű po­litikai érintkezés a két állam között az iráni forrada­lom győzelme óta. Magyarország az elsők között is­merte el az új rendszert, majd kikiáltása után az Iráni Iszlám Köztársaságot. Ősi állam Irán, történelme több évezredes. Az el­múlt évszázadokban sokszor támadtak rá idegen hó­dítók. ám sikerült megóvnia eredeti kultúráját. Te­rülete 1 648 000 négyzetkilométer, lakóinak számát egy korábbi becslés 34 millióra teszi. Hamarosan újabb népszámlálást tartanak, ami majd pontosabb adatokat szolgáltat. Nyilvánvalóan változott a la­kosság száma: jelentős a népszaporulat, s ugyanak­kor a több mint hat éve tartó háború a szomszédos Irakkal sok emberéletet követel. Iránt a második világháború előtt Perzsiaként emlegették. Tény, hogy a lakosság mintegy fele perzsa, s ez az ország hi­vatalos nyelve is. Az iszlám köztársaság azonban le­hetővé tette, hogy a többi nemzetiség és törzs is sa­ját anyanyelvét használhassa. Iránban ugyanis nagy­számú türk (azerbajdzsán és türkmén) él. sokan van­nak az iráni népekhez tartozó kurdok és baludzsiak is. Az iráni iszlám forradalom velejéig romlott impe­rializmusbarát rendszert buktatott meg. A mozga­lomban meghatározó szerepet töltött be az iszlám itt uralkodó síita ágának papsága. A köztársasági alkot­mány államvallássá tette a síita hitet, az ország ve­zetőjévé a legnagyobb tekintéllyel rendelkező hittu­dóst téve meg. Khomeini ajatollah, aki azóta Irán első számú embere, nevezi ki az elnököt és kormány­főt, feloszlathatja a nemzetgyűlést, népszavazást ir­hát ki. Az iszlám köztársaság alkotmánya számos olyan jogot biztosított a néptömegeknek, amelyet a korábbi, monarchia nem adott meg. Az iráni gazdaság a sah uralmának éveiben kizá­rólag a kőolajon alapult. Akkor nagyarányú fejlesz­téseket kezdtek, s egy sor ipari létesítményt vásá­roltak. nyugati licenceket honosítottak meg. A for­radalom után változott a gazdaság fejlesztésének stratégiája, nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazda­ság. hiszen a lakosság túlnyomó része továbbra is falun él. életkörülményeiknek javítása elengedhetet­len. Az ország fő jövedelmi forrása azonban az olaj maradt annak ellenére, hogy az Irakkal folytatott háború okozta károk, valamint az utóbbi időszak ne­gativ árrobbanása jelentősen megcsappantotta a be­vételeket. AZ IRANI ISZLÄM KÖZTÁRSASÁG kormánya antiimperialista külpolitikai irányvonalat követ. Részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, tá­mogatja a nemzeti jogaiért küzdő palesztin népet Irán érdeklődést mutat a szocialista országokkal való kapcsolatok iránt is. Ezt bizonyítja a Szovjetunióval közelmúltban lezajlott több tárgyalásuk, továbbá Mir Hoszein Muszavi kormányfő látogatása az NDK-ban, s hazánkban Külkereskedelmünk eredményei, gondjai (Folytatás az l. oldalról) dők együttműködése VII. öt­éves tervi célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Ez­után Dunai Imre külkereske­delmi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a résztvevőket külgazdasági kapcsolataink­ról, az elmúlt kilenc hónap külkereskedelmi tevékeny­ségéről. Bevezetőjében hang­súlyozta, hogy hazánk nem­zetközi hitelképessége jó megítélésünk a világban el­ismert. Ehhez nagyban hoz­zájárul, hogy nemzetközi fi­zetőképességünk biztosított. Kétségtelen — , mondta —, hogy ennek ellenére népgaz­daságunk gondokkal küsz­ködik és az idei esztendő ed­dig eltelt részében a világ- gazdaságban lezajlott jelen­ségek. változások sem ked­veztek. Ez megmutatkozik a külkereskedelmünkben is. Emlékeztetett arra, hogy a dollár leértékelése és az olaj­árak látványos csökkenése érzékenyen érintette az el­múlt hónapokban gazdasá­gunkat és külkereskedelmi munkánkat. A cserearány­romlás az élelmiszergazdasá. gi termékek körében tovább fokozódott, és károsan ha­tott a kivitelre az idei aszály is. Mindezek ellenére a vál­lalatok, szövetkezetek jelen­tős erőfeszítéseket tesznek az export fokozásáért, új pia­cok feltárásáért. Hangsúlyoz­ta. hogy az importban az elmúlt hónapokban a gépek és a berendezések aránya nőtt, amely hozzájárul a gaz­dasági folyamatok élénkíté­séhez, a beruházások növe­léséhez. a műszaki fejlesz­téshez. Ugyanakkor kevésbé jó, hogy a fogyasztási cik­kek behozatala is nőtt a ter­vezettől nagyobb arányban. Ez figyelmeztető az 1987-es elképzelések kialakításánál. Dunai Imre rámutatott, hogy a kormányzat eddig is és a jövőben is segítséget nyújt a gazdaságnak, az üze­meknek. a vállalatoknak az export fokozására. Változat­lan célunk a versenyképes­ség fokozása, a minőség ja­vítása, mert csak így felel­hetünk meg a világgazdaság kihívásainak. A VI. ötéves tervidőszakban igen jól be­vált a Minisztertanács által meghirdetett, úgynevezett 45 milliárd forintos exportfej­lesztési hitel. Ennek nyomán többleteredmények születtek a népgazdaságban. A VII ötéves tervidőszakra ezt ki­bővítették és pályázat útján segítik elő a vállalatok ex­portfejlesztési törekvéseit. Az eddig beérkezett 300 pályá­zat alapján már több mint 200 üzemmel kötöttek szer­ződést. Ez azt jelenti, hogy 1990-ig a fejlesztések révén másfél milliárd dollárral nö­velhetik a kivitelre szánt árualapokat. Ennek három­negyed része várhatóan az ipari üzemekből kerül ki, amelyek zöme gépipari vál­lalat. Ebben az ágazatban a pályázók főleg kis- és kö­zépüzemek. A kormány ar­ra iS törekszik, hogy tovább javítsa a külkereskedelem­ben részt vevők jövedelme­zőségét. Az előadás után hozzászó­lásokra került sor. Czakó Jánosné, a Heves Megyei Ru­házati Vállalat igazgatója, Dancz Pál, az Eger—Mátra- vidéki Borgazdasági Kom­binát vezérigazgatója ék Bt­hall Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara Észak­magyarországi Központjának titkára mondott véleményt. HEVESI MOZAIK ’86 Iparcikkek, divatcikkek (Folytatás az 1. oldalról) sőruházati és kötöttárukat, fehérneműket, öltözékkiegé­szítőket kínálnak. Itt vásá­rolhatók meg a Hatvani Kéz­mű-, Házi- és Bőripari Szö­vetkezet, valamint az Egri Háziipari Szövetkezet cse­csemőruházati cikkei. Áru­sítják a Budagant Kesztyűs Szövetkezet termékeit is. A felsorolt termelők egyébként a Hevesi Mozaik '86 kiállí­tói közé tartoznak A Juventus és a Napsugár Áruház egyébként a héten úgynevezett „kitelepüléses” árusítást tart az egri Piac­csarnok területén. Szerdán délután egyébként őszi di­vatbemutatót is rendeztek a megyeszékhelyen, a Bajcsy- tömbbelsőben. Az iparcikk kisker egri, Jókai utcai bolt­jában az Egri Háziipari Szö­vetkezet divatos női ruháit ajánlják. A Dobó téri Ádám férfi divatüzletben viszont az említett szövetkezet puló­vereiből ajánlanak választé­kot. A Széchenyi utcai Éva női divatüzletben a Buda­gant Kesztyűs Szövetkezet legújabb divatszínekben ké­szült. szép kivitelű bőrkesz­Szövetkezet irodabútorai, va­lamint a Békéscsabai Sz&- nyegszövó és Háziipari Szö­vetkezet különleges árui. A Domus vendége a Salgótar­jáni Öblösüveggyár, amely első ízben mutatkozik be az egri vevőközönségnek ter­mékeivel. A Mágnes Műsza­ki Áruház a Vasvill-lel kö­zösen árusítási akciót ren­dez. Itt találkozhat a közön­ség a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kerí­téseivel, balkonelemeivel, kisbútoraival is. tyűit, illetve öveit ajánlják a vásárolók figyelmébe. A Széchenyi utcai Varázs Ci­pőbolt a Gyöngyösi Kékes Textil és Bőripari Szövetke­zet fiúcsizmáival és a Füzes­abonyi Cipőipari Szövetkezet női kollekcióival jelentkezik, számos más ajánlata mellett A Hevesi Mozaik ’86-hoz kapcsolódóan termékbemu­tató-sorozatot rendez a Do­mus Áruház, ahol azonnal megvásárolhatók a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetke­zet világítási cikkei, a Gyu­lai Fa- és Fémbútoripari Egy a kiállítók közül, a Budagant Kesztyűs Szövetkezet (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents