Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 15., szerda 3 A KIEGYENSÚLYOZOTT ÁRUELLÁTÁSÉRT A termelők és a kereskedelem Hevesben a kiskereskedelmi forgalom az esztendő eddig eltelt időszakában a tervezettet meghaladóan növekedett, s mintegy 2—2.5 százalékkal több az árbevétel, mint egy évvel ezelőtt volt. A vártnál nagyobb iitemü forgalomnövekedés ellenére kereskedelmünk kiegyensúlyozott ellátást biztosított. Ebben, az országosan rendelkezésre álló árualapok mellett jelentősen közrejátszott a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlődése. Mezőgazdasági abroncsok exportra A már meglévő 18 ország mellett az idén Egyiptom és Algéria is vásárlója lesz a Nyíregyházi Taurus Gumigyár mezőgazdasági abroncsainak. Az érvényes szerződések alapján 29 ezer 500-at gyártanak a saját fejlesztésű textil-radiái gumiabroncsokból. Ennek a terméküknek 60 százalékát külföldi piacokon értékesítik. Képünkön: a fejlesztési osztályon (MTI-fotó: Oláh Tibor) HULLÁMZÓ A CIGARETTAFOGYASZTÁS A termelőktől a vevőkig A kapcsolatok bővítését segítette elő az 1982-ben megrendezett Hevesi Mozaik ’82 termékbemutató és vásár. Október 14—19. között hasonlót rendeznek Egerben, melynek alapvető célja a helyi iparunk fejlődésének bemutatása mellett, az együttműködés további bővítése.. Az ipari üzemeknek a megyei árualapra való termelése, kereskedelmi tevékenységük erősítése. Bízunk abban, hogy törekvéseink eredményei, elsősorban a lakosság igényeinek a kielégítését szolgálják azzal, hogy a megye termékei folyamatosan megjelennek az üzletekben. Szükebb hazánk iparának szerkezetére jellemző, hogy a fogyasztási cikkeket előállító gazdasági egységek zömmel az élelmiszer- és a könnyűipari ágazathoz tartoznak. Nagyságukat tekintve kis- és középüzemek, amelyek megfelelő partnerei lehetnek a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek. Az élelmiszer-kereskedelemben a közvetlen üzleti kapcsolatok elsősorban a megye mezőgazdasági üzemeivel, az állami élelmiszer- ipari vállalatokkal, szövetkezetekkel bővültek. A kiskereskedelemnek a mezőgazdasági nagyüzemektől való hús és húskészítmények beszerzése az elmúlt években is növekedett, emellett színesítették az áruválasztékot. A lakossági kereslet választékosabb kielégítését az áf ész-feldolgozóüzemek növekvő termelése is segítette. Az elmúlt 2—3 évben új termékcsaládok jelentek meg, így például a Tarantella vagy a Pertu. Elismerésre méltók azok a kezdeményezések, amelyeket a tanácsi kiskereskedelem és az áfészek tesznek a helyi termelőktől való közvetlen beszerzésekben. Ezt a rugalmas árufelvásárlási formát tovább kell bővíteni és a pénzügyi fegyelem megszilárdításával az eddigieknél is hatékonyabban felhasználva a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásának javítására. A fogyasztási cikkeket előállító könnyűipar megyénkben elsősorban a választékbővítésben jelentős, főleg a bútorok, cipők és felsőruházati termékek körében! Erőfeszítéseink hatására bővült az ipari üzemek megyei árualapra való termelése, az ütemesebb fejlődést mindezek ellenére számos dolog nehezítette. Az ellentmondások enyhítésében szerepe lehet a nagykereskedelmi joggal rendelkező kiskereskedelmi szervezetek megyei árufeltáró és -forgalmazó mupkájának. az ipar és a kereskedelem közös boltjainak. Az előrelépés ellenére a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatban rejlő lehetőségek még csak részben vannak kihasználva. Különösen a ruházati ipar jelentős tartalékokkal rendelkezik. Kiskereskedelmi vállalataink és szövetkezeteink rövid távú üzletpolitikai céljai között szerepel a „divatérzékeny" termékek piaci igényeinek gyors, rugalmas bővítése. Ennek érdekében olyan közös érdekeltségen alapuló kapcsolati formák kialakítására tesznek kezdeményezést a helyi állami és Ipari szövetkezetek felé, amely főleg a divatáru szakmában a monopolhelyzetet felszámolja. A vegyesiparcikkek megyénk lakosságának fogyasztásában növekvő részarányt képviselnek. A kínálati helyzet jellemzője, hogy több termékcsoportban — az országos hiánycikkek kivételével — javult az ellátás. Ehhez hozzájárult a kereskedelem korábban aktívabb piacfeltáró tevékenysége. Megyénk kiskereskedelme elsősorban a kis- és középüzemekkel, valamint a kisiparosokkal, fokozta az együttműködést. A lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának többé-kevésbé állandó gondja egyes termékek hiánya. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Termeltetők Tanácsa az utóbbi időben sokat tett a hiánycikkek körének szűkítésére, ezek termelésére vállalkozók felkutatására. Ennek ellenére, főleg a vas-műszaki szakmában, továbbra is jelentős a hiánycikkek száma. A Hevesi Mozaik '86 kiállításon a Vevők vagyunk rendezvény hangsúlyózott szerepet kap annak érdekében, hogy minél több megyei és megyén kívüli termelőt állami, szövetkezeti és magánszektort megnyerjünk e fontos ellátáspolitikai program megvalósításához. A helyi ipari vállalatok és szövetkezetek 1985 végén 73 élelmiszerüzlettel rendelkeztek a megyében. Tevékenységük nyomán a zöldséggyümölcsfélék, valamint a hús és húskészítmények kínálata érezhetően javult. Részvételük a kiskereskedelmi forgalomban a városokra és néhány nagyobb községre terjed ki. Az iparcikkeknél a termelő vállalatok és szövetkezetek közvetlen értékesítése a választékot színesíti, esetenként speciális kínálatot nyújt. A helyi iparban működtetett üzletek száma a múlt évben 9 volt, amelyeket a fejlődés ellenére még kevésnek tartunk. A megyében több termelő vállalat fogyasztási cikkeinek egyre nagyobb hányada jelenik meg elsősorban a városok üzleteiben. így többek között a hevesi és a hatvani háziipari szövetkezetek termékei vagy a Parádi Üveggyár exportképes termékeiből évente többmilliós értékben juttat a megye kereskedelmének. A fejlődés érzékeltetésére e néhány példa is igazolja, hogy az együttműködés eredményességét tovább lehet bővíteni. Miskolczi László Heves Megye Tanácsának osztályvezetője Az előállított cigaretták értékesítésével, a fogyasztókhoz való eljuttatásával a Dohányértékesítő és Szolgáltató Vállalat foglalkozik. Szükebb hazánkban két elosztó működik az egyik Gyöngyösön, a másik pedig Egerben. Jászi Gusztávné — ez utóbbinak a vezetője — elmondta, hogy az itt dolgozók kezén jelentős értékek „mennek át” nap mint nap. Havonta hozzávetőlegesen 40 millió cigarettát forgalmaznak mintegy 20 millió forint értékben. A tapasztalatok persze azt mutatják, hog az e cikkek iránti kereslet erősen hullámzó. Különösen a nyári hónapok azok — ezen belül is elsősorban az augusztus —, amikor számottevően megnövekszik a vásárlás. Kétségtelen, hogy ebben nem kis szerepet játszik Eger idegenforgalma, azaz az üdülőszezon. Ügy tűnik legkevesebbet decemberben költünk „szívnivalóra", pontosabban a kereskedelem rendelése ekkor a legcsekélyebb Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja A KONSZOLIDÁLÓDÁS FOLYAMATA (XVII1/9.) tavaszára az eszmei-politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások. visszaesések nélkül a félrevezetett. megtévesztetl tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visszatért.} A normális rend helyreállásában. a konszolidálási folyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a párt és a kormány miközben nagyon határozottan fellépett minden ellen- forradalmi cselekedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék hatása alá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felszabadulást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visszaszerzéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-as fordulat után a pártvezetés — különböző hibás meggondolásokból és a sikerektől megrészegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polgári eszmék és illúziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak. így aztán nem is vitték végbe a nacionalizmus. a különböző harmadikutas nézetek, a vallásos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük befolyásukat csökkentő, eredményes eszmei küzdelmet folytatni. A jelszószerű, nagyhangú és dogmatikus szellemű kinyilatkoztatások, az „ellenséges eszmék ellen' nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmiség körében, inkább a kétkedést, olykor a, megbélyegzett nézetek iránti szimpátiát növelték. A politika torzulásai pedig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára. az ellenforradalom zavaros eseményei tovább hatványozták hatásukat (például a nacionalizmusét és szovjet- ellenességét.’) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szemben álltak velük. A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957 január végén. Az ellenforradalmi, revizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszervezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi-féle vezetőségnek lépéseire, amelyek elrabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta végrehajtóivá próbálták degradálni. Tisztázni -kellett tehát a szakszervezetek helyét, feladatát az újjáformálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan, saját hagyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel kell küzdeniök a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és eredményesebben képviselik tagságuk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek dönté- tésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határozat született. hogy pártszervek és szervezetek semmiféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán, igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásából létrejött rétegszövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a parasztifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 elejére ezekben a szervezetekben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irányvonalát megukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy látta, hogy a rétegszervezeteken keresztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni. mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a. fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül, és március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visz- szaállításában is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957, első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlítendő, hogy még a termelőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956 októberi 3 ezer 954 tsz-ből, amelyekben a családok száma 235 ezer 571, a taglétszám 298 ezer 474, az összterület 2 millió 268 ezer 175 katasztrális hold volt, , 2 ezer 570 maradt, 96 ezer 940 családdal, 122 ezer 296- os taglétszámmal, és 1 millió 187 ezer 219 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti mozgalom szembesülve a rendkívüli politikai nyomással. sőt a gátlástalan erőszakkal is. ellenállóbbnak mutatkozott)' mint bárki hitte és a nyugati károgó prófécia hirdette. Gyökerei tehát egészségesek és kitéphe- tetlenek voltak! A belső helyzet tulajdonképpen páratlanul gyors megszilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka. Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba vesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősek . . Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De. ha november harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hú hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, amikor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt. és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredmények.’’ (Következik: Az országos pártértekezlet)
