Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 14., kedd 1. VILÁGTÉMA Az izlandi csúcs Várkonyi Péter Bukarestben Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn a Varsói Szerződés tagállamai külügymi. niszteri bizottságának ülésére a román fővárosba érkezett. A magyar külügyminisztert román kollégája, loan Totu fogadta az oto- peni repülőtéren. Jelen volt Szüts Pál, bukaresti magyar nagykövet. A külügyminiszteri bizottság kedden kezdődő ülésére Bukarestbe érkezett Marij Ivanov, a bolgár külügymi- n.szter első helyettese, Bo- huslav Chnoupek, csehszlovák külügyminiszter, Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter, Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Alfonsin Moszkvában Hétfőn hivatalos látogatásra, Moszkvába érkezett Raul Alfonsin, az Argentin Köztársaság elnöke. Az argentin államfő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A repülőtéren a köztársasági elnököt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. Negyvenéves a Malév (Folytatás az 1. oldalról) A negyven évvel ezelőtti esemény alkalmából hétfőn délután Jahoda Lajos, a Malév vezérigazgatója szerény kiállítást nyitott a Ferihegy—2 utascsarnokában a sajtó képviselői jelenlétében, majd az Átrium Hyatt Szállóban tájékoztatón is emlékeztetett a légiközlekedés fejlődésére, eredményeire, a tervekről is szólva. Mint megtudtuk: az 1954- től önálló magyar vállalat ta. valy már a negyedik alkalommal köszöntötte egymil- liomodik utasát. Jelenleg a Malév 24 gépével, 30 ország több mint negyven városába, 18 társvállalat közreműködésével pedig összesen 57 helyre lehet közvetlenül eljutni. A legrövidebb út — a bécsi — 260, a leghosszabb pedig 4 ezer 445 kilométer. A ferihegyi, ismert nagy fejlesztéseken túl kisebb, de szembetűnő változás a személyzet tavaly cserélt egyenruhája, a vendégek kiszolgálásának állandó javítása. Ugyanekkor a forgalom növekedését számos kedvezmény is szolgálja. A vállalat bevételei alapján ma a magyar rangsorban a negyvenedik, konvertibilis hozamát tekintve azonban évi csaknem 100 milliós dollárjával az előkelő hatodik. A Népújság képviselőjének, Gyóni Gyulának kérdéseire válaszolva a vezér- igazgató elmondotta, hogy az utazószemélyzetnél ugyan generációváltás van, de az utánpótlás biztosított. Kisebb gondok csak a kevésbé látványos területeken vannak, ami azonban még nem okoz észrevehető zavart a mindennapi munkában. Több más mellett szóba került a tegnapi tájékoztatón a téli menetrend is. Ez október 26-tól március 28-ig tart, s a célállomások sorából átmenetileg kihagyja Barcelonát, Burgast, Kijevet és Várnát. Berlinbe, Frankfurtba, Moszkvába, Párizsba. Szófiába és Zürichbe naponta, Varsó—Leningrádba heti két, Münchenbe hat alkalommal indítanak járatokat. Újdonság, hogy ezentúl, a vasárnapi londoni gépeket is a Malév közlekedteti. MOSZKVA: < Az amerikaiak üres kézzel jöttek Reykjavikba — ez a lényege annak a drámai erejű sajtókonferenciának, amit Mihail Gorbacsov vasárnap éjjel, közvetlenül az izlandi csúcs befejezése után tartott, állapítja meg a TASZSZ. Történelmi jelentőségű fegyverzetcsökkentési megállapodások omlottak össze amiatt, hogy az amerikai kormányzat a katonai-ipari komplexum érdekeit előnyben részesítve nem volt hajlandó arra, hogy a hadászati-védelmi kezdeményezés terén folytatott kutatásait 10 éven át ne engedje ki a laboratóriumok falai közül. Gyakorlatilag kézben volt a megállapodás a hadászati fegyverzetek 50—50 százalékos csökkentéséről és az Európába telepített amerikai és szovjet közép-hatótávolságú atomfegyverek teljes leszereléséről. Mihail Gorbacsov vasárnap éjjel elmondta továbbá, hogy közel voltak a megoldásihoz a kísérleti atomrobbantások tekintetében is. Minthogy azonban a megállapodáscsomag központi eleme meghiúsult, önmagukban értelmetlenné váltak a többi megállapodások is. Az SZKP KB főtitkára, mint mondotta, figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy a szovjet és az amerikai álláspont soha nem volt ilyen közel egymáshoz, és hogy történelmi esélyt hagynak ki, ha nem lépnek előre. Javaslataink továbbra is érvényesek, gondolkozzon Amerika, s gondolkodnia kell a Szovjetuniónak, s az egész világnak is. Minden józanul gondolkodó erőnek most cselekednie kell a béke érdekében. — A Szovjetuniónak eredményes csúcsra van szüksége. Megengedhetetlen, hogy a washingtoni csúcs sikertelen legyen. A megállc,podás lehetséges, ebben biztos vagyok — idézi a TASZSZ Mihail Gorbacsovnak a sajtókonferencián elmondott beszédéből. USA: Vasárnap este csupán a televíziós hálózatok számoltak be a reykjaviki megállapodás elmaradásáról — de rendkívüli adásaikban az elnökön és a kormány képviselőin kívül számos vezető politikust, leszerelési szakértőt is megszólaltattak. A megkérdezettek véleménye szinte kivétel nélkül az volt, hogy Reagan példa nélkül álló lehetőséget mulasztott el a legkülönbözőbb típusú nukleáris fegyverek számának igen nagyarányú, egyes NDK—iráni kormányfői tárgyalások kezdődtek hétfőn Berlinben. Mir Hoszein Muszavi, akinek személyében első ízben látogat iráni miniszterelnök az NDK-ba, hétfőn délelőtt érkezett kétesetekben teljes felszámolására és az egyéb vitás kérdések megoldására, amikor nem volt hajlandó vállalni a „hadászati védelmi kezdeményezés”, az űrfegyverkezési program laboratóriumi kísérletekre való korlátozását. A kormányzati tisztviselők természetesen védték az amerikai magatartást. Max Kampelman, a genfi tárgyalóküldöttség vezetője és Kenneth Adelman, a leszerelési és fegyverzetkorlátozási hivatal igazgatója azt mondotta, hogy „a szovjet fél mindent vagy semmit akart”, s ezt amerikai részről nem fogadhatták el. Más kormányzati tisztviselők viszont — akik ragaszkodtak ahhoz, hogy nevüket ne közöljék — kijelentették: heves hazai és külföldi bírálatra számítanak. A Reagan-kormány haladéktalanul Brüsszelbe küldte Shultz külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok NATO-partnereit tájékoztassa a reykjaviki tárgyalásokról. Ugyancsak külön- megbízottat küldenek Japánba és néhány más oszágba is. TOKIÓ: Japán hivatalos körök úgy vélik, hogy a reykjaviki csúcstalálkozón bizonyos előrelépés történt a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számának csökkentése tekintetében. Nakaszone miniszterelnök ismételtén sík- raszállt a csillagháborús programban való japán részvétel mellett, másrészt kifejezte reményét, hogy az SZKP KB főtitkára, a következő Reagan—Gorbocsov találkozó bizonytalan volta ellenére is, eleget tesz a Japánba szóló meghívásnak — legkésőbb januárban. PÁRIZS: A francia sajtó nem egyöntetűen értékeli a Reykja- vikban történteket. Egyedül a nagy jobboldali lap, a Le Figaro örül a „kudarcnak” — mert arra számít, hogy ennek következtében az amerikaiak megvalósíthatják űrvédelmi programjukat és újra katonai fölénybe kerülnek a Szovjetunióval szemben. A Le Quotidien de Paris úgy látja, hogy a kudarc nyilvános bejelentése sem takarhatja el, mennyi mindenben közös álláspontja van Reagannek és Gorbacsovnak: csökkenteni kell a hadászati és közepes hatótávolságú fegyvereket. „Márpedig talán a felfogások eme közössége a legfontosabb. A rakéták ugyanis léteznek, míg a csillagok háborúja pillanatnyilag csak egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyve.” napos hivatalos látogatásra Berlinbe. Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és az iráni kormányfő első megbeszélésén a felek kifejezték reményüket, hogy tárgyaláRÓMA: A hétfői olasz sajtó nagy része úgy véli, hogy a reykjaviki csúcs kudarc volt ugyan, de nem okozott törést a két nagyhatalom párbeszédében. Az olasz napilapok nem rejtik véka alá, hogy a várakozáshoz képest csalódást okozott a megegyezés nélkül végződött reykjaviki találkozó. Ezt tükrözik a címek: „Az űrpajzs eltorlaszolta a megegyezés útját” — írja a Corriere della Sera, de az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá is sajnálattal állapítja meg: hideg zuhany volt a tárgyalások eredménytelensége. BELGRAD: A Tanjug hírügynökség hétfőn délelőtti kommentárjában egyértelműen fogalmazott. A többi között megállapította: Reagan amerikai elnök és Gorbacsov szovjet vezető oly nagy reményekkel várt kétnapos találkozója kudarccal végződött. Nem jött létre megállapodás a fegyverzet ellenőrzéséről, nem állapodtak meg újabb csúcstalálkozó időpontjában és a megbeszélések végeredménye kiábrándító. Felvetődik a kérdés: melyik az a vitás probléma, amely zsákutcába juttatta a találkozót. Ez a lényegbe vágó dolog az amerikai csillagháborús program. VARSÓ: „Elszalasztott történelmi lehetőség”, Reagan nem élt az atomfegyverkezés korlátozásának esélyével.” „Az amerikaiak merev álláspontja megakadályozta a megállapodást” — ilyen címekkel tudósítanak a lengyel lapok a vasárnap Reykjavikban befejeződött amerikai—szovjet csúcsról. A Trybuna Ludu a tárgyalások sikertelenségét abban látja, hogy Ronald Reagan „a leszerelés reális esélyét feláldozta a csillagháborús tervek oltárán”. „Az amerikai kormányzat azért egyezett bele a találkozóba — állapítja meg a Zyce Warszawy —, mert Washington defenzívába került a szovjet kezdeményezésekkel szemben. BERLIN: A találkozó tényének és az intenzív párbeszédnek a jelentőségét hangsúlyozzák a hétfői NDK-lapok a Gorbacsov—Reagan találkozóról szóló terjedelmes jelentése, ikben. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja az SZKP KB főtitkárának sajtóértekezletét ismertetve kiemeli, hogy Reykjavik megmutatta: van lehetőség megállapodásokat kötni és a párbeszéd folytatásának szükségessége tovább erősödött. SZÓFIA: „Az Egyesült Államok hibájából nem sikerült kihasználni a történelmi esélyt a nemzetközi biztonság erősítésére” — állapította meg egyebek között hétfői számának címoldalán a Rabot- nicseszko Delo, a BKP KB napilapja Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjaviki találkozójáról szóló tudósításában. saik eredményeként továbbfejlődik a két ország együttműködése. Az iráni miniseterelnököt fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának izlandi sajtóértekezlete ma este a televízióban A Magyar Televízió ma este az 1-es programon 21.10 órai kezdettel az eredetileg kiadott műsortól eltérően felvételről, teljes egészében közvetíti Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának nagy jelentőségű reykjaviki sajtókonferenciáját Ronald Reagan amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról. NDK—iráni kormányfői tárgyalások rC Külpolitikai kommentárunk —i Reykjavik után MINDAZOK SZÁMÁRA, akik munkájuknál fogva szoros kapcsolatban álltak az izlandi fővárosban dolgozó kollégáikkal — e sorok írójához hasonlóan úgy tűnt, hogy a gejzírek földjéről hamarosan elhangozhat az örömteli kiáltás: sikerült! Ez a kiáltás azonban sajnos mégsem hangzott el. „Amikor kiderült — olvasható a TASZSZ szovjet hírügynökség beszámolójában, Mihail Gorbacsov reykjaviki sajtóértekezletéről —, hogy az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó ellentétek miatt nem kerülhet sor a már elért, kidolgozott megállapodások realizálására, a főtitkár emlékeztette az amerikai elnököt, hogy történelmi lehetőséget szalasztanak el, mert még sohasem volt ennyire közel egymáshoz a szovjet és az amerikai álláspont.” A szovjet—amerikai csúcstalálkozó értékelésekor alighanem ez a megállapítás a kulcsmondat. Nemcsak az derül ki belőle, hogy a felek milyen közel voltak a célszalag közös átszakításához, hanem az is. kinek a hibájából nem kerülhetett sor erre a világ által annyira várt és remélt eseményre. A tavaly novemberi genfi csúcs jó alapot teremtett a további párbeszédre. Szovjet részről azonban hamarosan azt tapasztalták, hogy az immár létező alapokra a túlparton nem építkeznek tovább. „Azok a remények — mondta sajtóértekezletén Gorbacsov —, amelyeket a genfi csúcs után tápláltak, kezdtek csökkenni .. . A szovjet kezdeményezések nem találtak a szükséges megértésre az Egyesült Államok vezetése részéről.” Pedig ezek a kezdeményezések mind mennyiségüket. mind tartalmukat, mind kompromisszumkészségüket tekintve egyetemes elismerést vívtak ki. Moszkva a szó minden értelmében gazdag politikai pogy- gyásszal utazott az északi szigetre. A Reykjavikban előterjesztett hármas, szovjet indítvány lényege a következő volt: 1. A stratégiai támadófegyverek számának 50 százalékos csökkentése; 2. Mind a szovjet, mind az amerikai közép-hatósugarú rakéták eltávolítása Európából; 3. A rakétaelhárítással kapcsolatos helyzet tízéves megnyugtató szabályozása. Izlandon nem egyszerűen arról volt szó, hogy Washington kategorikus nemet mondott e javaslatokra A megállapodást meghiúsító legfőbb tényező az volt. hogy az amerikai fél görcsösen ragaszkodott a világűr militarizálásához. Márpedig a technikai haladás nyomán ma az a helyzet, hogy minden földi megállapodás értéktelenné válik, ha nem jár együtt annak garantálásával, hogy a világűrből nem fenyegeti pusztító csapás az emberiséget. ÍGY ÉS EZÉRT NEM SZÜLETTEK ezen a csúcsón I konkrét megállapodások. Kétségtelen a csalódás, de hiba lenne megkongatni a vészharangot reményeink felett. Frontáttörés ugyan nem történt Reykjavik- ban, de a már megkezdett párbeszéd több fórumon jó eséllyel folytatódhat. És mivel a legtöbb nyugati kommentátor is azon a véleményen van, hogy „Reagan történelmi lehetőséget szalasztott el”, nem zárható ki az a lehetőség, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb hazai és külföldi nyomás nehezedik az amerikai elnökre az igazi továbblépés érdekében. Harmat Endre Földrengés Salvadorban Súlyos áldozatokat követelt, a hét végi földrengés Salvadorban. A képen: segélyszállítmányokat osztanak szét a katasztrófa sújtotta közép-amerikai országban (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS)
