Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 14., kedd A JOBB ELLÁTÁSÉRT, A GAZDASÁGOSABB EXPORTÉRT Tovább fejlődik Heves megye élelmiszeripara Heves megye élelmiszeriparának szerkezete szűkebb hazánk adottságait és lehetőségeit tükrözi. Több iparág alapját egy-egy állami vállalat jelenti, melyek nagy hagyományokkal rendelkeznek. Emellett az utóbbi időben dinamikusan fejlődik a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek élelmiszer- feldolgozó tevékenysége Is, főként a tartósító- és bőriparban, valamint az üdítőital-gyártásban. Megyénk élelmiszeripara az ipari termelés negyven százalékát képviseli, amely lényegesen magasabb az országos részaránynál. Fokozta tőkés kivitelét az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát is A Krones-cég építette a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet áj palackozóját (Fotó: Kőhidi Imre) Hevesben a termelés — elsősorban a napi élelmiszereket tekintve — magas. A hús- és húskészítmény-ellátásban meghatározó szerepe van az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Ez a megyei fogyasztás 80 százalékát biztosítja. A cég és a kereskedelem szerződéses áru- kapcsolatai az elmúlt években erősödtek. A nemrég átadott marhavágó híd és hű- tőraktár az elmúlt évtized legjelentősebb beruházása volt a vállalat életében. Kedvező feltételeket biztosít a feldolgozáshoz és a korszerű tárolás korábbi égető gondjait nagyban enyhíti. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat a lakosság kenyér- és péksütemény igényét csaknem teljes egészében kielégíti. Az elmúlt években megvalósított technológiai fejlesztések hozzájárultak a biztonságosabb ellátáshoz és gyarapították a választékot. A közelmúltban az őszt Budapesti Nemzetközi Vásáron a vállalat „Hevesi”-termékcsaládja BNV- nagydíjat kapott. A megyei kínálat javításában fokozódó szerepe van az édesipari tevékenységnek is. Ezt segíti elő az 1984-ben átadott és azóta működő közös vállalA z ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-én az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott Országos Értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP-tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártalapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak Ö5 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsülhető számban — több mint 50 ezren! — az ellen- forradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP- tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a marxista—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait. a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. kozásban létesített halmajug- rai üzem. A megyében előállított tej felvásárlásáról. feldolgozásáról, a lakosság tejtermékekkel való ellátásáról a Borsod Megyei Tejipari Vállalat Egri, illetve a Középmagyarországi Tejipari Vállalat Gyöngyösi Üzeme gondoskodik. A lakossági igények kielégítésében jelentősen közreműködik a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat: Termelőüzemei szűkebb hazánk liszt- és búzadara-szükségletét teljeskörűen biztosítják. A Hevesen működő árpahántoló üzemünk az országban egyedüli. A Hatvani Konzervgyár zöldségfeldolgozó: fő termékei a paradicsom, a zöldborsó és az uborka. A gyár nyersanyagszükségletének döntő részét a Heves megyei gazdaságok biztosítják. Bár a szomszédos Szolnok, Pest és Nógrád megyék üzemei is hozzájárulnak ehhez. A gyár termékei közül néhányat szocialista. illetve tőkés országokban értékesítenek. A megye élelmiszeriparának sajátossága, hogy az ország 11 cukorgyára közül kettő a Mátravidéki Cukorgyárak szervezeti egységében Hatvanban, illetve SelyAz ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellen- forradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi— Gerö-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva: program, tény- kedési mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948. végétől, tehát a fordulat éve után létért a marxizmus—leniniz- mus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folyta, tott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a tér. melőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongreszpen működik. Hazánk cukortermelésének csaknem 14 százalékát biztosítják. A gyárak répaigényének csupán kisebb része kerül ki a megyéből, ezért nagy szállítási távolságokról szerzik be nyersanyagszükségletük zömét. Szűkebb hazánkban található történelmi borvidékek: az egri és a mátraalji termékének feldolgozásában, értékesítésében az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát tevékenysége meghatározó. 1985-ben elkészült, külpiaci célokat szolgáló palackozóüzem, készáruraktár és az ehhez kapcsolódó létesítmények elősegítik a vállalat önálló exportjogából ^adódó lehetőségek jobb kihasználását. A bőriparban a mezőgazdasági üzemek tevékenysége is egyre számottevőbb. Palackozók működnek a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaságban, az abasári, a nagyrédei termelőszövetkezetben. A gyönszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy Im- re-csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokában. ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszárnyának, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. gyöspataiak új palackozóüzeme pedig exporttermelésre is alkalmas. Hazánk dohánytermelésében az egyik nagy tájegység az északi dombvidék, amely Nógrád, Borsod-Aba- új-Zemplén és Heves megyét foglalja magába. Egyik legrégibb üzemünk az Egri Dohánygyár, amely munkája, termékei alapján évek óta a megye üzemeinek élvonalát képviseli. Termékszerkezetében növekszik a jobb minőségű, értékesebb cikkek aránya. A mezőgazdasági üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenysége évek óta folyamatosan bővül. Az előzőekben már említett hús- és boripari tennivalókon túl igen jelentős a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőipara, amely termékeivel a tőkés piacon is jó hírnévnek örvend. Ezenkívül a Csányi Állami Gazdaság üdítőital-gyártása, a Gyöngyös—domoszlói Állami GazA harmadik tényező: a hortista, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945 előtti állapotokhoz való visszatérésre törekedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköz- társaság ellen fordítsák, és az ellenforradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is. visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, daság tartósítóipari tevékenysége ugyancsak elismerésre méltó. A megyei élelmiszer-árualapok előállításában a közös gazdaságok háztáji és kistermelést szervező munkája igen fontos. Az élelmiszeripar középtávú célkitűzéseinek megvalósításában változatlanul nagy szerepe van a fejlesztéseknek. A VII. ötéves tervidőszak beruházásai vállalati hatáskörben valósulnak meg. Forrásaikat alapvetően nyereségtermelő képességük határozza meg. Heves megye élelmiszeriparának az elkövetkező években is alapvető feladata, hogy az eddigieknél magasabb színvonalon elégítse ki a keresletet és növelje gazdaságos exportját. Javuljon a termékek minősége, versenyképessége, bővüljön a választék. Jurányi János Heves Megye Tanácsának osztályvezetője hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező, együtt, egymással összefonódva hatott, így egyik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a belső ellenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisebb-na- gyobb mértékben a népi hatalom egy évtizedes fennállása alatt mindig működtek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkeléshez, amelyet a Rákosi—Gerő- klikk antimarxista politikája, a torzulások és a bűnök teremtettek meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indultak rohamra az ellenségek. Az 1956. decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus —■- elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni”. A szervezeti és vezetési rendszabályok alapelve Koszontjuk a Hevesi Mozaik *86 kiállítást Heves megye mezőgazdasága, élelmiszer- és köny- nyűipara lehetőségeit mind jobban kihasználva — megyehatárainkon belül, és azon túl is eredményesen szolgálja a legfontosabb társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósítását. A belső ellátás színvonalának érzékelhető javítása és a nélkülözhetetlen exportsikerek gyarapítása növekvő megújulási és alkalmazkodási kényszert jelent gazdaságunk ezen ágazatai számára is. Ahogy nő a piac szerepe a gazdaságban, úgy értékelődik fel a „piacismeret” a vállalatok munkájában. E folyamat meggyorsításához komoly politikai és gazdasági érdekeink fűződnek. Ez a felismerés hívta életre a ma délután Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban megnyitásra kerülő Hevesi Mozaik ’86 kiállítást, csaknem hetven termelő és forgalmazó vállalat részvételével, melyek között újpesti és Békés megyei bemutatkozókat is üdvözölhetünk. A regionális Vevők vagyunk kiállítás terveink szerint közvetlenül szolgálja a hiánycikkek számának csökkenését. S a látvány nyomán a vásárlási szomj is csillapításra találhat, hiszen a bemutató ideje alatt az egri Piaccsarnokban és az azt övező téren vásárt rendezünk. Rendezvényünkkel — négy év után másodszor teszünk — remélhetőleg sikeres kísérletet arra, hogy olyan igaz és tartós értékek erősítői legyünk, amelyek alapjául szolgálnak a hagyományteremtésnek. Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke az, hogy az országot vezető párt nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus. példamutató áldozatkészség a munkában — ezt követeli a párt minden tagjától. A demokratikus centralizmusnak — éppen a múlt tapasztalatai alapján — nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet és tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a párt tagja, aki szembe kerül az internacionalizmussal és nacionalista álláspontot képvisel. A határozat V. fejezetében az aktuális teendők mellett perspektivikus kérdések is megfogalmazódtak. így az a javaslat is, hogy az állami szervek, a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazdasági adottságok figyelembevételére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, és minden területen az anyagi ösztönzés érvényesítésére. A tervezés fontossága nem csökkent — állapította meg —, de nem részletes utasítás, hanem a legfontosabb népgazdasági és fejlesztési arányok megállapítása a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése. A decemberi határozat két- frontos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. (Következik: A konszolidálódás folyamata) Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja A DECEMBERI HATÁROZAT (XVIII/8.)
