Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 13., hétfő Egy hét...- -i A KÉPERNYŐ ELŐTT Produkció, Az öreg hölgy ínyenceknek búcsúzik HOLLAND SZÍNHÁZ EGERBEN A színész és a bábok Hollandia és hazánk kapcsolatai példa- mutatóak: két eltérő társadalmi rendszerű ország keresi a kapcsolódási pontokat, egymás megértését tűztük ki célul. Egy hónapon át vendégül látjuk a holland tudomány és kultúra képviselőit, akik megyénkben is bemutatkoznak néhány érdekes produkcióval. Az egri Megyei Művelődési Központban már láthatták az érdeklődők az Amszterdami Nemzetközi Néptáncszínház fellépését, legközelebb színházi csemege várja a művészeti ág barátait az egri Gárdonyi Géza Színházban. Október 15-én, délután 3 órakor Jo zef van den Berg egyszemélyes színháza bemutatja az Egyszemű varázsló üzenete című gyermekdarabot, majd este 3 órakor Az asszony és a bolond című játé kot. Mivel sajátos színpadi műfajjal találkozunk, érdemes közelebbről megismerkedni jellegzetességeivel. Az alkotó. Jozef van den Berg, aki sajátos színházi formanyelvet teremtett Az írósors a legnehezebb küldetés. Vállalójának nemcsak az önértékelés buktatóival kell megbirkózni, hanem a csúcsig ívelő, kitérőkkel tarkított út nehézségeivel is. Néhányan — ők áldozzák a legtöbbet a jövőért — folyvást az egyetlen, a kétségkívül nagy műre készülnek. s minden próbálkozásuk a végső alkotás előjátéka. Ez a nem éppen örvendetes pálya lett Katona József osztályrésze. Megajándékozott bennünket a Bánk bánnal becses nemzeti drámánkkal, amelyre a kortársak fel se figyeltek. Tudta vagy sejtette: korábbi írásai csak rutinszerű „ujjgyakorlatok voltak, amelyek nélkül aligha állhat ki a nagy viadalra, arra a szellemi porondra, ahol kizárólag övé lehet a győztesnek dukáló pálma. Az utókor hálás, úgy érzi: kötelessége minél többet törlesztenie az elődök tetemes adósságából. Ez a magyarázata annak, hogy Spi- ró György jó szándékú közreműködésével Ruszt József rendezésében színre, illetve képernyőre vitték a Jeruzsálem pusztulása című szomorújátékot. A tévés bemutatót bizonyára az irodalmi ínyenceknek „postázták”, akik ismét meggyőződhettek az előbb említett gondolatok hitelességéről, egyértelműen igaz voltáról. A gyengécske művön ugyanis az átdolgozás se sokat segített, legfeljebb néhány mondatban fedezhettük fel a későbbi remeklés csíráit. Széttöredezett a cselekmény, ellaposodtak a hibásan papírra vetett konfliktusok, a határozatlanul, a naivan kimunkált jellemek. Ezeket a tévedéseket nem iktathatta ki semmiféle „dirigensi” bravúr, sőt az esetenkénti ötletesség csak a meglévő bakikat emelte ki a vitathatatlanul középszerű vonulatból. A kegyeletes tiszteletadás mégsem volt hiába, ugyanis a zalaegerszegi színészekben nemcsak új arcokat, hanem tehetséges teátristákat ismertünk meg. A legkiemelkedőbbet közülük is a megszökött helytartót irigylendő eredetiséggel megjelenítő Nemcsák Károly nyújtotta, aki — s ezt határozottan állítjuk — hamarosan az élvonalba nőhet. A „csemegéket” értékelő literátorck mellett ő köszönhet legtöbbet a hajdani kecskeméti szerzőnek. Az egykori városi ügyész megadta számára a kitörés nem mindennapi lehetőségét. Talán nem feleslegesen . . . Pécsi István A televízió szép gesztussal köszönt el a temetés előestéjén Ruttkai Évától. Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt darabot tűzték műsorra, amely színészetünk nagyasszonyának szinte jutalomjátéka volt Ebben az alakban saját betegségét. testi elesettségét is felhasználta, s csodálatos lelkierővel jelenítette meg a busszúálló milliárdos asz- szonyt. Különös ennek az abszurd játéknak a sorsa. A svájci szerző áttételesen fogalmazta meg gondolatait, úgynevezett parabolát írt. amelyben minden valaminek a megfelelője. Továbbgondolásra késztetve a nézőt, azzal a kísértéssel eléállva, hogy a lehetőségeit élje át. Az elmúlt évtizedekben viszont olyan jelenségekkel találkozhatunk a világban, amelyek rátromfoltak az abszurd szemléletre. Ma már nem tartjuk elképzelhetetlennek Az öreg hölgy látogatása alaptörténetét, szinte meg sem lepődünk az ajánlaton, amelyet a címszereplő Gülen városának tesz. Nehezen lehet Ruttkai Évát méltatni, alig van olyan dicsérő vagy megható kifejezés vagy fordulat, amelyet ne mondtak volna el az utóbbi napokban vele kapcsolatban. Elég most annyi: tökéletes. Olyan sűrű pillanatokat teremt eev-egy fintorával. mozdulatával, hogy valóságnak érezzük, amit magunk előtt látunk. Soha nem lehet utánozni vagy utolérni ezt a képességet: vérbeli színházi ember. Sugárzik belőle valami. ami megtanulhatatlan, lemásol- hatatlan. Annyira természetes a jelenléte, hogy nehezen képzeljük el nem élőként, hihetetlen, hogy már csak tévé- és filmfelvételeken lehet jelen. Hiszen hangja, mozgása, arca, alakja közeli ismerősünk. Belénk ivódott egyénisége, azon kevesek közül való. akik a közönséghez ezer szállal kötődtek. Sokoldalúsága baráttá, testvérré, szomszéddá — egyszerűen mindennapi társunkká avatta. Kegyetlen erővel ábrázolta ez az előadás korunk anyagiasodását. az emberi értékek elvesztését. Érzékeltetni tudta, hogy a maga esztelen módján a milliárdosnő képviseli — ha túlméretezetten, elferdülten is — az érzelmeket. Megöleti szerelmét, mert múltját akarja telies mértékben birtokolni. De a halott fölött már tudja: az a múlt úgyis kicsúszik kezéből. Az idő, s mindaz. ami mögöttünk van: megvásárol- hatatlan, helyrehozhatatlan. Amikor elérte célját, akkor jön rá, hogy ő is halandó. Már ezért az egy pillanatért érdemes volt végignézni a darabot. Gábor László Egy kis amszterdami kabarészínházban kezdte pályafutását 1970-ben Jozef van den Berg. Az első, felnőtteknek szóló rögtönzéses előadása 1978-ban keletkezett. Mindig előszeretettel fordul a költészet és az eredeti dráma felé, ezért is tartja őt a holland színházi világ inkább újfajta költőnek, mintsem színésznek, bábjátékosnak vagy komédiaírónak. Sok nemzetközi díjat nyert, s a világ számos pontján mutatkozott be utánozhatatlan előadásaival. Jozef van den Berg így fogalmazza meg hitvallását: „A báboknak olyan erejük van, amilyen nekem nincs. A bábok képesek bizonyos dolgokat kifejezni, amit emberi lénynek egykönnyen nem sikerült. Kezdetben csak bábjaim voltak, az emberek engem nem láttak, mögötte álltam valamelyiknek. Azonban egyre fontosabbá vált számomra, hogy magam is színész legyek a bábok között és a nézők előtt. így kapcsolat jön létre a bábfigura és valaki között: egy hús-vér ember és egy szinte semmi, a valóságban nem is létező báb között. A bábnak az ember ad életet, aztán olyan fontossá válik, mintha saját élete lenne. A felnőtteket éppen úgy, mint a gyermekeket nagyon érdeklik a tündérmesék szereplői. Ügy érzik, van valami nagyon fontos dolog e szereplők mögött. Előadásaim Új, országos játékra várják az érdeklődőket. A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület számos intézmény támogatásával, 1986—87-ben háromfordulós vetélkedőt rendez. Ennek elnevezése nem ismert. csak egy kérdéssorozat után gyakran láttam, hogy a felnőttek nem akarják elhagyni a színházat. Ülve maradnak és még szívesen néznék azokat a képeket, melyek betöltötték a színpadot. Számomra nagyon fontos, hogy szívvel-lélekkel játsz- szak! Megfigyeltem, hogy amikor hiszek bizonyos figurákban és szerepekben, a a közönség ugyanezt teszi Az előadás után az emberek igen gyakran azt mondják, úgy érzik, mintha észrevétlenül egy másik világba vitték volna őket.” Az Egyszemű varázsló üzenete című gyermekelö- adás a varázslók világában játszódik: a Félszemü varázsló meghívja Almaszemű varázslót hogy vegyen megválaszolása után tudják meg viadaluk címét a versenyzők. Ha ezt elküldik az egyesület címére december 31-ig, akkor vehetnek részt a játékban. Az első szakaszban feladatlapokat oldanak meg a részt összejövetelükön, ahol sürgősen dönteni kell arról, hogyan ejthetnék foglyul azt a szörnyet, aki minden sze- retetet fölfal. Szuggesztív e7. a mesejáték, a közömbösséget és a szeretetlenséget veszi célba. Az Avignoni Fesztiválon 1982-ben így vélekedtek erről a darabról: „Jozef van den Berg kivételes lény: ritkán látni olyat, hogy az emberek több mint kétórás előadás után arcukon az öröm és a boldogság kife- zésével hagyják el a színházat. . Olyan színész, aki néhány régi ruhát használ fel, hogy az igazságnak, logikának és gyöngédségnek a világát megteremtse. Ennek az előadásnak a mágiája nagyrészt annak a kivételes kapcsolatnak tulajdonítható. résztvevők, a másodikban a megyék legjobb csapatai mérik össze erejüket. Jövő nyári hajrában, Budapesten lesz az országos döntő, ahol értékes jutalmakat, utazásokat lehet nyerni. amit Jozef van den Berg önmaga és bábjai, önmaga és a közönség között teremt meg." „Az élet olyan, mint a tenger minden közeledő mozgása egy halandót vet a partra minden távolodó mozgása egy halandót visz magával a végtelen mélységbe így lélegzik az élet ki és be ad és elvesz azért is kék a tenger színe mert kék a szeretet színe" — Az asszony és a bolond című játékból valók ezek a sorok, s jól kifejezik a tartalmát. Itt is a mágia, a misztérium és a költészet világát kelti ez- a sokoldalú színész és író életre bábjaival. Titokzatosan, ünnepélyesen, hallatlan 1 melegséget árasztva tárulkozik ki a közönség előtt egy életfilozófia. Az 1980-as Holland Fesztiválon mutatta be először ezt a játékot, s azóta világhírt szerzett. Az egyik legnevesebb színházi alkotó, Peter Brook így fogalmaz a darabról: „Jozef van den Berg tevékenysége a színházban olyan, mint egy szövőnő munkája: gyönyörű kelmét fon két szállal, az egyik látható, a másik láthatatlan. Azon a ponton, ahol a >két szál találkozik, egy minta alakul — költészetből és varázslatból. Színháza személyes, kifinomult és rendkívüli.” A játék alapja a kisközösség, amely 8—10 főből áll és több generációt fog össze Minden csapat választ a vetélkedőhöz illő fantázianevet, ezzel fog szerepelni a mérkőzéssorozat végéig. Külön egyéni fotópályázatot is hirdetnek a csapattagok számára, ami a verseny- nyel járó országjárás emlékeinek a megörökítését szolgálja. ORSZÁGOS JÁTÉK Tájak, korok, múzeumok Alföldi festő Az alföldi festészet egyik képviselője. Fejér Csaba hódmezővásárhelyi festőművész munka közben (MTI-fotó: Molnár Edit (elv.) I oprengeto Az irodalom Nagy irodalom csak nagy lelkekben születhetik.... és ne elégedjünk meg sem mint írók, sem mint olvasók valami tisztes középszerrel legyen hozzá szemünk-szi- vünk, hogy meglássuk és megérezzük, hol, mikor, kiben és hogyan nyilatkozik meg ez a nagy lélek. (Veres Péter) A kisgyerekek könnyűszerrel képzelik el azokat a dolgokat. amiket szeretnének elérni, de amik nincsenek meg. Ha ezt a csodálatos képességüket érettebb korukban is megőrzik, akkor költőnek vagy bolondnak nevezik őket (Anatole France) *♦* Pompás érzés a munka írógép mellett, amikor a betűk befúródnak a papírba, és látható művé válnak. Gyönyörűség, amikor hirtelen megszületik az ötlet, váratlanul, meglepően, valahol a fürdőben vagy étkezés közben, újságolvasáskor, ostoba társalgás közepette , (Lion Feuchtwanger) Akkor láttad őket, mert költő voltál: különös és szörnyű dolgokat láttál... Ki tudja, mit lehetne még ma is találni benned, ha megint kis időre költő lehetnél. (Karel Capek) *♦* Ráfanyalodom arra, amit irodalomnak neveznek: hogy egyszerre mindenkinek mondjam el azt, amit külön- külön senki nem akar meghallgatni. (Karinthy Frigyes) (Gyűjtötte Havasházi László) Egy jellegzetes jelenet az Egyszemű varázsló üzenete című gyermekdarabból
