Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. október 1., szerda Targovistei Komszomol-delegáció megyénkben A bolgár vendégeket a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet CNC-géptermében Besenyei Béla ismertette meg a jövendő szakmunkásoknak oktatandó technológiával (Fotó; Kőhidi Imre) Többnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett Naiden Ivanov, a Dimitrovi Kom- szomol Targoviste Megyei Bizottsága ifjúmunkás tit­kárának vezetésével bolgár testvérterületünkről egy kül­döttség, amelynek tagja Georgi Veligkov területi tit­kár. A vendégeket hétfőn este a Ferihegyi repülőtéren Szántási Rafael, a KISZ He­ves Megyei Bizottságának titkára fogadta. Kedden délelőtt a delegá­ció dr. Nagy Imrének, a megyei KISZ-bizottság tit­kárának kíséretében először az Egri Ijúsági Házba ment, ahol a megyeszékhely fiatal­jainak közművelődési lehe­tőségeiről kaptak tájékozta-, tást. Ezután a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetbe vezetett az . útjuk, ahol Besenyei Béla igazga­tóhelyettes, Berta László párt-, és Pintér Tamás KISZ- titkár ismertette meg őket az intézmény életével. A to­vábbiakban a megyei KISZ- bizottság székházában Sós Tamás első titkárral talál­koztak és folytattak eszme­cserét. Délután az MSZMP Heves Megyei Bizottságán Virág Károly titkár fogadta őket és adott tájékoztatást megyénk mindennapjairól. Külön érdekessége volt teg­napi programjuknak az a beszélgetés, amelyet az Egri Dohánygyárban Farkas Jó­zseffel, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkárával és Fülöp Andrással, a gyár KISZ-bizottságának titkárá­val folytattak. Ezt követően a megyeszékhely nevezetes­ségeit tekintették meg. Ma a bolgár komszomolis. ták a Felsőtárkánvi Hámán Kató Politikai Képzési Köz­pontot nézik meg, majd Var­ga Istvánnak, a megyei KISZ-bizottság megbízott tit­kárának kíséretében Gyön­gyösre utaznak. A mátraalji városban Bodor Mariann, KISZ-bizottsági titkár ismer­teti meg őket a körzet fia­taljainak mozgalmi tevé­kenységével. Az eszmecserét Üzemlátogatás követi Nagy- rédén, délután pedig a Ga­garin, Hőerőmű KlSZ-esei- nek munkájából kapnak íze­lítőt. Szerdai programjukat mátrai utazás zárja. Csütörtökön a vendéglátók hevesi látogatásra invitálják a bolgár küldöttséget. Me­gyénk legfiatalabb városá­ban megtekintik a Mali- novszkij-emlékházat, elláto­gatnak a helyi háziipari szö­vetkezetbe és a Mezőgép He­vesi Gyáregységébe. Utána a kiskörei Tisza II. vízi erő­művet nézik meg. Délután visszautaznak Egerbe, ahol Kalina Máriának, megyei út­törőtitkárnak a kíséretében a Hámán Kató Megyei Üt- törőházba mennek. Befeje­zésül a megyei KlSZ-bizott- ság vezetőivel találkoznak. A targovistei Komszomol- küldöttség tagjai péntek dél­előtt Budapest nevezetessé­geivel ismerkednek, s dél­után utaznak vissza hazá­jukba. BLACKPOOL Anglia és az atomfegyverek „Nem elképzelhetetlen” — válaszolta Denis Healey, a Munkáspárt külügyi szóvivő­je a BBC riporterének arra a kérdésére, vajon lehetsé­ges-e, hogy amerikai nuk­leáris fegyverek maradjanak brit földön egy munkáspárti kormányzat alatt. A Black- poolban tanácskozó munkás­párti konferencián nagy fel­zúdulást kiváltó kijelentése az előzetesen nagy hírverés­sel beharangozott „Panora­ma" műsorban hangzott el, amelyben Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a „NATO felbomlasztásával” vádolta a Munkáspártot. Ugyanebben a programban Neil Kinnock pártvezér is­mételten megerősítette: kor­mányra kerülése esetén nemcsak Nagy-Britannia nukleáris fegyvertárát szá­molná fel, hanem eltávolíta- ná a szigetországban tárolt amerikai atomfegyvereket is. Denis Healey abban az ösz- szefüggésben tette kétértel­mű kijelentését, hogy, mint mondotta, szerinte egy mun­káspárti kormány nem egy­oldalú döntéssel tiltaná ki az amerikai nukleáris fegy­vereket, hanem NATO-szö- vetségeseivel folytatandó tár­gyalások eredményeként. Ar­ra a kérdésre, vajon ez úgy értendő-e. hogy a szövetsé­gesek kívánságára végül is itt maradhatnak az ameri­kai atomfegyverek, Healey így válaszolt: „kétlem, de nem elképzelhetetlen”, A nyilatkozat nyomán újult erővel lángolt fel a nukleá­ris vita — a Munkáspárton belül. Egyes munkáspárti képviselők egyenesen Denis Healey leváltását követelik. Kedd délutáni programadó beszéde előtt többen sürget­ték Kinnockot, hogy teremt­sen tiszta helyzetet és erősít­se meg a pártvezetés fenn­tartás nélküli elkötelezettsé­gét Nagy-Britannia teljes atomfegyver-mentesítése mellett. Kína ünnepén Az ország déli körzeteiben néhol még folytak a har­cok, amikor Pekingben összeült a mintegy félszáz de­mokratikus politikai szervezetet tömörítő Népi Politi­kai Tanácskozó Testület. A konferencia résztvevői tör­ténelmi jelentőségű munkát végeztek el: meghatároz­ták az új, immár népi demokratikus állam feladatait, s 1949 október elsején — épp ma 31 esztendeje — ki­hirdették a Kínai Népköztársaság megalakulását. Földünk legnépesebb or­szága e lépéssel új utat vá­lasztott, ígéretes fejlődési irányt szabva a hajdani „Belső Birodalom" számára. A teendők korántsem voltak egyszerűek: egyszerre kellett megbirkózni a félfeudális múlt terhes örökségével, a nyomasztó elmaradottsággal, s megkezdeni a szocializmus alapjainak lerakását. Föld­reformot hirdettek, kiterjedt államosítást hajtottak végre, s — a baráti szocialista or­szágok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségét is fel­használva — gyors iparosí­tási programot váltottak va­lóra. A túlzott ütem, az önké­nyes irányítás és a külpoli­tika szférájában is megjele­nő torzulások azonban az ötvenes évtized fordulójára megakasztották ezt a biztató fejlődést. A pekingi vezeté­sen belül felülkerekedő na­cionalista, ultraradikális eszmék a „nagy ugrás”, majd — rövid kiigazítási próbál­kozás után — a „kulturális forradalom” tragikus, súlyos anyagi és emberáldozatokat követelő időszakához vezet­tek. Az utóbbi, Mao Ce-tung halála óta eltelt évtized azon­ban mélyreható, egyértelmű­en kedvező változások so­rát indította el. Megkezdő­dött a hibásnak bizonyult módszerek felülvizsgálata, a kínai gazdaságirányítás kor­szerűsítése a kül- és belpo- lika (ellentmondásoktól per­sze máig sem mentes) átér­tékelése. Előtérbe kerültek az ország modernizálásának valódi problémái, az életszín­vonal emelésének feladata, s — mindezzel párhuzamo­san — Kína a diplomácia színterén is aktívabb, a nem­zetközi biztonság szempont;, jából pozitívabb szerepét tölt be. örvendetesen előrehaladt a gazdasági, államközi, kul­turális, tudományos és szá­mos más téren fennálló kap­csolatok rendezése a szocia­lista közösség államaival, így hazánkkal is. Joggal re­mélhető, hogy — a kölcsö­nös előnyök, a kétoldalú vi­szony javítási szándékának térnyerése alapján — a jö­vőben is ez a tendencia fog érvényesülni Zaharov hazatérése — Daniloff kiutasítása Az amerikai féllel történt megállapodás értelmében Gennagyij Zaharov, az ENSZ-titkárság szovjet mun­katársa, akit őrizetben tar­tottak az Egyesült Államok­ban, szabadlábra került, és visszatért hazájába — jelen­tette kedden délután a TASZSZ hírügynökség. Nicholas Daniloffot,' a U. S. News and World Report című amerikai hetilap tu­dósítóját, akit — mint már korábban nyilvánosságra ke. rült — az illetékes szovjet hatóságok megengedhetetlen tevékenység miatt őrizetben tartottak, szeptember 29-én kiutasították a Szovjetunió­ból — közölte kedden dél­után a TASZSZ hírügynök­ség. Az Abdallah fivérek Franciaország rémei Charles Pasqua francia belügyminiszter éberségre intette a lakosságot, mert a terroristák merényletsorozata szerinte még nem ért véget. Michel Aurillac, a fejlődő országokkal való együttmű­ködés minisztere pedig kö­zölte. hogy Szíria terroriz­mus ellenes együttműködést javasolt a francia és a Szí­riái rendőrség között. Pasqua újból megerősítet­te, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a párizsi me­rényletek a Libanoni Fegy­veres Forradalmi Frakciók (FARL) számlájára, köze­lebbről az Abdallah fivérek rovására írhatók, akik bör­tönben lévő bátyjukat akar­ják ezzel kiszabadítani. Más­részt leszögezte, hogy a kor­mány nem tárgyal, nem al­kudozik sem a terroristák­kal, sem hozzájuk közelálló személyekkel. A belügyminiszter nem ígért garanciát a három Ab­dallah fivér számára, akik felajánlották, hogy Libanon­ból Párizsba jönnek és ké­szek tisztázni magukat a francia rendőrség gyanúsí­tásai alól. Ugyancsak ezt mondotta a Le Figarónak adott interjúban Michel Aurillac, aki a múlt héten Chirac miniszterelnök meg­bízásából Szíriában tárgyalt. —{ Külpolitikai kommentárünk )— Mi legyen az eurorakétákkal! SZOVJET VÉLEMÉNY SZERINT a közép-hatósu­garú európai rakéták sorsát illetően egyetlen kér­désről beszélhetünk: legyenek, vagy ne legyenek. A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy Európában ne legyenek ilyen rakéták, hiszen a már meglévő nuk­leáris fegyverkészletek is inkább pusztulással fenye­getik az emberiséget, mint biztonságát szolgálnák Annak, hogy a két nagyhatalom az európai kon­tinensen teljes mértékben felszámolja közép-hatósu­garú rakétáit logikus alapja van. Először: itt alakult ki e fegyverfajta legveszélyesebb koncentrációja. Éppen ezért Európában kell megkezdeni e fegyver­nek csökkentését. Másodszor: a Szovjetunió kész megsemmisíteni SS—20-as rakétáit, nem pedig más­hová telepíteni, mint ahogy azt nyugaton néha hangsúlyozzák. „ . . . Ismét emlékeztetek rá — mon­dotta nemrég Vlagyivosztokban Mihail Gorbacsov —. mi azt javasoljuk, hogy Európában mind az ame­rikai, mind a szovjet közép-hatótávolságú rakétákat számoljuk fel. Számoljuk fel, ne pedig valahová máshová telepítsük!” Ezzel kapcsolatban néha a következő ellenvetés­sel találkozunk: a Szovjetunió az ország keleti te­rületein lévő rakétáit áttelepítheti az ország nyugati részébe. A valóságban ez nem lehetséges, mert egy­részt a szovjet kormány, mely vállalta, hogy az eu­rópai zónából kivonja SS—20-as rakétáit, amennyi­ben az Egyesült Államok hasonlóképpen tesz Nyu- gat-Európában telepített közép-hatótávolságú rakétái­val, szigorúan be fogja tartani kötelezettségét. Más­részt a Szovjetunió nem telepítheti át az ország ke­leti területein lévő rakétáit, hiszen így ezek a terü­letek sebezhetővé és védtelenekké válnának, S ne feledjük: a szovjet vezetés olyan nyilatkozatot tett. miszerint ázsiai közép-hatótávolságú rakétáinak szá­mát nem növeli. ^ Az európai területen lévő közép-hatótáyolságú szovjet és amerikai rakéták felszámolására irányuló szovjet javaslat csupán a két nagyhatalmat érinti. Moszkva nem követeli az egyébként jelentős erőt képviselő” francia és angol nukleáris fegyverek fel­számolását, azaz beleegyezik abba, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek nukleáris fegyve­rei az adott időben ne képezzék semmilyen megbe­szélés tárgyát. Moszkva elvi álláspontja a következő: az a fontos, hogy a francia és angol nukleáris erő ne növekedjék, ha a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok felszámolja a kontinensen lévő közép-ható­távolságú rakétáit. A SZOVJETUNIÓ e javaslattal természetesen sa­ját biztonságát illetően bizonyos kockázatot is vál­lal. Ám ezt a kockázatot nem lehet elkerülni. Hi­szen tudjuk, hogy valakinek meg kell tenni az első lépést annak irányába, hogy Európát megszabadít­suk mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati atomfegyverektől. SALVADOR Negyvenegy napos offenzíva Kemény harcok zajlanak hétfő hajnal óta a Salvador) fővárostól 67 kilométerre északra. A salvadori haza­fiak összehangolt támadást indítottak a Nueva Concep­cion város feletti ellenőrzés megszerzéséért. A salvadori hadsereg és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadi- tási Front (FMLN) harcosai közötti összecsapásoknak több halálos áldozata és se­besültje van. A hazafiak rádióadója, a Vencerémos hétfőn a hadsereg több mint egyhónapos offen­Koszovo autonóm tarto­mányban a szervezett szo­cialista erők hatékonyabb fellépése eredményeként je­lentősen javult a politikai és biztonsági helyzet, bár az albán nacionalisták és irre­denták aknamunkája (ellen­séges jelszavak kiírása, röp­lapok terjesztése, erőszakos cselekmények) továbbra is érezhető. így értékeli a jelenlegi ko­szovói helyzetet az autonóm tartomány elnöksége, amely állásfoglalásában kifejti. zívájának kudarcáról számolt be. A iSalvadorban betiltott adó a Costa Rica-i San Jó­séból sugárzott adásában is­mertette a salvadori hadse­reg veszteségeit. Eszerint a közép-amerikai ország kele­ti részén, Morazan tarto­mányban vívott harcokban a hadsereg mintegy 320 kato­nája életét vesztette, vagy megsebesült. A 41 napos of- fenzfvában a salvadori had­sereg bevetette elitegységei­nek 80 százalékát, vagyis mintegy ötezer főt, továbbá csaknem a teljes légierőt. hogy a koszovói albán irre­denták Tiranából, valamint a Nyugaton élő szélsőséges emigránsok részéről erős propagandatámogatást kap­nak. A cél: a feszültség vál­tozatlan fenntartása, Jugo­szlávia destabilizálása. Az elnökség ugyanakkor figyelmeztet a szerb és crna- gorac nacionalizmus erősö­désére is. A szerbek és crna- goracok az utóbbi időben egyre szervezettebben azt a nézetet képviselik, hogy az albánokkal nem lehet együtt élni. AZ ENSZ ÜLÉSSZAKÁN Várkonyi Péter megbeszélései Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki hazánk küldött­ségét vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 41. ülésszakán, hétfőn a világszervezet szék­helyén folytatta tárgyalá­sait. Találkozott Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a közel-keleti hely­zet rendezésére irányuló erő­feszítéseket. Véleményt cse­réltek a magyar—szír kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeiről. Várkonyi Péter találkozott Dante Caputo argentin kül­ügyminiszterrel. Kifejtették egyetértésüket arra vonatko­zóan, hogy a jelenlegi hely­zetben fokozott erőfeszíté­sekre van szükség a béke és a nemzetközi biztonság meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny visszaszorítása érdeké­ben. Hazánk külügyminisztere találkozott Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélés során a fontosabb nemzetközi kérdé­sek megvitatásán túl kiemel­ten foglalkoztak a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbfej lesztésével. KOSZOVO Változatlan a feszültség

Next

/
Thumbnails
Contents