Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. október 1., szerda Targovistei Komszomol-delegáció megyénkben A bolgár vendégeket a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet CNC-géptermében Besenyei Béla ismertette meg a jövendő szakmunkásoknak oktatandó technológiával (Fotó; Kőhidi Imre) Többnapos látogatásra megyénkbe érkezett Naiden Ivanov, a Dimitrovi Kom- szomol Targoviste Megyei Bizottsága ifjúmunkás titkárának vezetésével bolgár testvérterületünkről egy küldöttség, amelynek tagja Georgi Veligkov területi titkár. A vendégeket hétfőn este a Ferihegyi repülőtéren Szántási Rafael, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára fogadta. Kedden délelőtt a delegáció dr. Nagy Imrének, a megyei KISZ-bizottság titkárának kíséretében először az Egri Ijúsági Házba ment, ahol a megyeszékhely fiataljainak közművelődési lehetőségeiről kaptak tájékozta-, tást. Ezután a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe vezetett az . útjuk, ahol Besenyei Béla igazgatóhelyettes, Berta László párt-, és Pintér Tamás KISZ- titkár ismertette meg őket az intézmény életével. A továbbiakban a megyei KISZ- bizottság székházában Sós Tamás első titkárral találkoztak és folytattak eszmecserét. Délután az MSZMP Heves Megyei Bizottságán Virág Károly titkár fogadta őket és adott tájékoztatást megyénk mindennapjairól. Külön érdekessége volt tegnapi programjuknak az a beszélgetés, amelyet az Egri Dohánygyárban Farkas Józseffel, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkárával és Fülöp Andrással, a gyár KISZ-bizottságának titkárával folytattak. Ezt követően a megyeszékhely nevezetességeit tekintették meg. Ma a bolgár komszomolis. ták a Felsőtárkánvi Hámán Kató Politikai Képzési Központot nézik meg, majd Varga Istvánnak, a megyei KISZ-bizottság megbízott titkárának kíséretében Gyöngyösre utaznak. A mátraalji városban Bodor Mariann, KISZ-bizottsági titkár ismerteti meg őket a körzet fiataljainak mozgalmi tevékenységével. Az eszmecserét Üzemlátogatás követi Nagy- rédén, délután pedig a Gagarin, Hőerőmű KlSZ-esei- nek munkájából kapnak ízelítőt. Szerdai programjukat mátrai utazás zárja. Csütörtökön a vendéglátók hevesi látogatásra invitálják a bolgár küldöttséget. Megyénk legfiatalabb városában megtekintik a Mali- novszkij-emlékházat, ellátogatnak a helyi háziipari szövetkezetbe és a Mezőgép Hevesi Gyáregységébe. Utána a kiskörei Tisza II. vízi erőművet nézik meg. Délután visszautaznak Egerbe, ahol Kalina Máriának, megyei úttörőtitkárnak a kíséretében a Hámán Kató Megyei Üt- törőházba mennek. Befejezésül a megyei KlSZ-bizott- ság vezetőivel találkoznak. A targovistei Komszomol- küldöttség tagjai péntek délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkednek, s délután utaznak vissza hazájukba. BLACKPOOL Anglia és az atomfegyverek „Nem elképzelhetetlen” — válaszolta Denis Healey, a Munkáspárt külügyi szóvivője a BBC riporterének arra a kérdésére, vajon lehetséges-e, hogy amerikai nukleáris fegyverek maradjanak brit földön egy munkáspárti kormányzat alatt. A Black- poolban tanácskozó munkáspárti konferencián nagy felzúdulást kiváltó kijelentése az előzetesen nagy hírveréssel beharangozott „Panorama" műsorban hangzott el, amelyben Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a „NATO felbomlasztásával” vádolta a Munkáspártot. Ugyanebben a programban Neil Kinnock pártvezér ismételten megerősítette: kormányra kerülése esetén nemcsak Nagy-Britannia nukleáris fegyvertárát számolná fel, hanem eltávolíta- ná a szigetországban tárolt amerikai atomfegyvereket is. Denis Healey abban az ösz- szefüggésben tette kétértelmű kijelentését, hogy, mint mondotta, szerinte egy munkáspárti kormány nem egyoldalú döntéssel tiltaná ki az amerikai nukleáris fegyvereket, hanem NATO-szö- vetségeseivel folytatandó tárgyalások eredményeként. Arra a kérdésre, vajon ez úgy értendő-e. hogy a szövetségesek kívánságára végül is itt maradhatnak az amerikai atomfegyverek, Healey így válaszolt: „kétlem, de nem elképzelhetetlen”, A nyilatkozat nyomán újult erővel lángolt fel a nukleáris vita — a Munkáspárton belül. Egyes munkáspárti képviselők egyenesen Denis Healey leváltását követelik. Kedd délutáni programadó beszéde előtt többen sürgették Kinnockot, hogy teremtsen tiszta helyzetet és erősítse meg a pártvezetés fenntartás nélküli elkötelezettségét Nagy-Britannia teljes atomfegyver-mentesítése mellett. Kína ünnepén Az ország déli körzeteiben néhol még folytak a harcok, amikor Pekingben összeült a mintegy félszáz demokratikus politikai szervezetet tömörítő Népi Politikai Tanácskozó Testület. A konferencia résztvevői történelmi jelentőségű munkát végeztek el: meghatározták az új, immár népi demokratikus állam feladatait, s 1949 október elsején — épp ma 31 esztendeje — kihirdették a Kínai Népköztársaság megalakulását. Földünk legnépesebb országa e lépéssel új utat választott, ígéretes fejlődési irányt szabva a hajdani „Belső Birodalom" számára. A teendők korántsem voltak egyszerűek: egyszerre kellett megbirkózni a félfeudális múlt terhes örökségével, a nyomasztó elmaradottsággal, s megkezdeni a szocializmus alapjainak lerakását. Földreformot hirdettek, kiterjedt államosítást hajtottak végre, s — a baráti szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségét is felhasználva — gyors iparosítási programot váltottak valóra. A túlzott ütem, az önkényes irányítás és a külpolitika szférájában is megjelenő torzulások azonban az ötvenes évtized fordulójára megakasztották ezt a biztató fejlődést. A pekingi vezetésen belül felülkerekedő nacionalista, ultraradikális eszmék a „nagy ugrás”, majd — rövid kiigazítási próbálkozás után — a „kulturális forradalom” tragikus, súlyos anyagi és emberáldozatokat követelő időszakához vezettek. Az utóbbi, Mao Ce-tung halála óta eltelt évtized azonban mélyreható, egyértelműen kedvező változások sorát indította el. Megkezdődött a hibásnak bizonyult módszerek felülvizsgálata, a kínai gazdaságirányítás korszerűsítése a kül- és belpo- lika (ellentmondásoktól persze máig sem mentes) átértékelése. Előtérbe kerültek az ország modernizálásának valódi problémái, az életszínvonal emelésének feladata, s — mindezzel párhuzamosan — Kína a diplomácia színterén is aktívabb, a nemzetközi biztonság szempont;, jából pozitívabb szerepét tölt be. örvendetesen előrehaladt a gazdasági, államközi, kulturális, tudományos és számos más téren fennálló kapcsolatok rendezése a szocialista közösség államaival, így hazánkkal is. Joggal remélhető, hogy — a kölcsönös előnyök, a kétoldalú viszony javítási szándékának térnyerése alapján — a jövőben is ez a tendencia fog érvényesülni Zaharov hazatérése — Daniloff kiutasítása Az amerikai féllel történt megállapodás értelmében Gennagyij Zaharov, az ENSZ-titkárság szovjet munkatársa, akit őrizetben tartottak az Egyesült Államokban, szabadlábra került, és visszatért hazájába — jelentette kedden délután a TASZSZ hírügynökség. Nicholas Daniloffot,' a U. S. News and World Report című amerikai hetilap tudósítóját, akit — mint már korábban nyilvánosságra ke. rült — az illetékes szovjet hatóságok megengedhetetlen tevékenység miatt őrizetben tartottak, szeptember 29-én kiutasították a Szovjetunióból — közölte kedden délután a TASZSZ hírügynökség. Az Abdallah fivérek Franciaország rémei Charles Pasqua francia belügyminiszter éberségre intette a lakosságot, mert a terroristák merényletsorozata szerinte még nem ért véget. Michel Aurillac, a fejlődő országokkal való együttműködés minisztere pedig közölte. hogy Szíria terrorizmus ellenes együttműködést javasolt a francia és a Szíriái rendőrség között. Pasqua újból megerősítette, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a párizsi merényletek a Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakciók (FARL) számlájára, közelebbről az Abdallah fivérek rovására írhatók, akik börtönben lévő bátyjukat akarják ezzel kiszabadítani. Másrészt leszögezte, hogy a kormány nem tárgyal, nem alkudozik sem a terroristákkal, sem hozzájuk közelálló személyekkel. A belügyminiszter nem ígért garanciát a három Abdallah fivér számára, akik felajánlották, hogy Libanonból Párizsba jönnek és készek tisztázni magukat a francia rendőrség gyanúsításai alól. Ugyancsak ezt mondotta a Le Figarónak adott interjúban Michel Aurillac, aki a múlt héten Chirac miniszterelnök megbízásából Szíriában tárgyalt. —{ Külpolitikai kommentárünk )— Mi legyen az eurorakétákkal! SZOVJET VÉLEMÉNY SZERINT a közép-hatósugarú európai rakéták sorsát illetően egyetlen kérdésről beszélhetünk: legyenek, vagy ne legyenek. A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy Európában ne legyenek ilyen rakéták, hiszen a már meglévő nukleáris fegyverkészletek is inkább pusztulással fenyegetik az emberiséget, mint biztonságát szolgálnák Annak, hogy a két nagyhatalom az európai kontinensen teljes mértékben felszámolja közép-hatósugarú rakétáit logikus alapja van. Először: itt alakult ki e fegyverfajta legveszélyesebb koncentrációja. Éppen ezért Európában kell megkezdeni e fegyvernek csökkentését. Másodszor: a Szovjetunió kész megsemmisíteni SS—20-as rakétáit, nem pedig máshová telepíteni, mint ahogy azt nyugaton néha hangsúlyozzák. „ . . . Ismét emlékeztetek rá — mondotta nemrég Vlagyivosztokban Mihail Gorbacsov —. mi azt javasoljuk, hogy Európában mind az amerikai, mind a szovjet közép-hatótávolságú rakétákat számoljuk fel. Számoljuk fel, ne pedig valahová máshová telepítsük!” Ezzel kapcsolatban néha a következő ellenvetéssel találkozunk: a Szovjetunió az ország keleti területein lévő rakétáit áttelepítheti az ország nyugati részébe. A valóságban ez nem lehetséges, mert egyrészt a szovjet kormány, mely vállalta, hogy az európai zónából kivonja SS—20-as rakétáit, amennyiben az Egyesült Államok hasonlóképpen tesz Nyu- gat-Európában telepített közép-hatótávolságú rakétáival, szigorúan be fogja tartani kötelezettségét. Másrészt a Szovjetunió nem telepítheti át az ország keleti területein lévő rakétáit, hiszen így ezek a területek sebezhetővé és védtelenekké válnának, S ne feledjük: a szovjet vezetés olyan nyilatkozatot tett. miszerint ázsiai közép-hatótávolságú rakétáinak számát nem növeli. ^ Az európai területen lévő közép-hatótáyolságú szovjet és amerikai rakéták felszámolására irányuló szovjet javaslat csupán a két nagyhatalmat érinti. Moszkva nem követeli az egyébként jelentős erőt képviselő” francia és angol nukleáris fegyverek felszámolását, azaz beleegyezik abba, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek nukleáris fegyverei az adott időben ne képezzék semmilyen megbeszélés tárgyát. Moszkva elvi álláspontja a következő: az a fontos, hogy a francia és angol nukleáris erő ne növekedjék, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja a kontinensen lévő közép-hatótávolságú rakétáit. A SZOVJETUNIÓ e javaslattal természetesen saját biztonságát illetően bizonyos kockázatot is vállal. Ám ezt a kockázatot nem lehet elkerülni. Hiszen tudjuk, hogy valakinek meg kell tenni az első lépést annak irányába, hogy Európát megszabadítsuk mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati atomfegyverektől. SALVADOR Negyvenegy napos offenzíva Kemény harcok zajlanak hétfő hajnal óta a Salvador) fővárostól 67 kilométerre északra. A salvadori hazafiak összehangolt támadást indítottak a Nueva Concepcion város feletti ellenőrzés megszerzéséért. A salvadori hadsereg és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadi- tási Front (FMLN) harcosai közötti összecsapásoknak több halálos áldozata és sebesültje van. A hazafiak rádióadója, a Vencerémos hétfőn a hadsereg több mint egyhónapos offenKoszovo autonóm tartományban a szervezett szocialista erők hatékonyabb fellépése eredményeként jelentősen javult a politikai és biztonsági helyzet, bár az albán nacionalisták és irredenták aknamunkája (ellenséges jelszavak kiírása, röplapok terjesztése, erőszakos cselekmények) továbbra is érezhető. így értékeli a jelenlegi koszovói helyzetet az autonóm tartomány elnöksége, amely állásfoglalásában kifejti. zívájának kudarcáról számolt be. A iSalvadorban betiltott adó a Costa Rica-i San Jóséból sugárzott adásában ismertette a salvadori hadsereg veszteségeit. Eszerint a közép-amerikai ország keleti részén, Morazan tartományban vívott harcokban a hadsereg mintegy 320 katonája életét vesztette, vagy megsebesült. A 41 napos of- fenzfvában a salvadori hadsereg bevetette elitegységeinek 80 százalékát, vagyis mintegy ötezer főt, továbbá csaknem a teljes légierőt. hogy a koszovói albán irredenták Tiranából, valamint a Nyugaton élő szélsőséges emigránsok részéről erős propagandatámogatást kapnak. A cél: a feszültség változatlan fenntartása, Jugoszlávia destabilizálása. Az elnökség ugyanakkor figyelmeztet a szerb és crna- gorac nacionalizmus erősödésére is. A szerbek és crna- goracok az utóbbi időben egyre szervezettebben azt a nézetet képviselik, hogy az albánokkal nem lehet együtt élni. AZ ENSZ ÜLÉSSZAKÁN Várkonyi Péter megbeszélései Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hazánk küldöttségét vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 41. ülésszakán, hétfőn a világszervezet székhelyén folytatta tárgyalásait. Találkozott Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Véleményt cseréltek a magyar—szír kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Várkonyi Péter találkozott Dante Caputo argentin külügyminiszterrel. Kifejtették egyetértésüket arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi helyzetben fokozott erőfeszítésekre van szükség a béke és a nemzetközi biztonság megőrzése, a fegyverkezési verseny visszaszorítása érdekében. Hazánk külügyminisztere találkozott Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélés során a fontosabb nemzetközi kérdések megvitatásán túl kiemelten foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatok továbbfej lesztésével. KOSZOVO Változatlan a feszültség