Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 9,, kedd 3. Lapunk napirendjén A Családjogi Törvény A (salad a színtere életünkben mindennek A szeretetnek, a féltő gondoskodás nak — a gyűlöletnek. Ürömnek, boldogságnak — banatnak, haragnak. Gyermekeink nevelkedésének, s olykor — elhagyásuknak. Szinte nincs is olyan gondolatkör. amelynek ne lenne valamilyen kapcsolata a legszorosabban egymáshoz tartozókkal. A kérdés csak az. vajon az ezeket a viszonyokat rendező jogszabá ívok miként idomulnak a valósághoz? Az apropóját az elemzésnek — amelyet dr. Gáspardy Józseffel, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettesével olvasóink levelei alapján is végeztünk — az adja meg. hogy az Országgyűlés hamarosan ismét módosítja a Családjogi Törvény egyes előírásait. — Először néhány olyan kérdésre kérem a válaszát, amelyeket olvasóink küldtek szerkesztőségünkbe. Az első közülük: a gyer. mektartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetését miért a kötelezettnek kell per útján kérnie? Nem változtatható-e meg ez a rendelkezés? — Nem változik a szabály. Ha a tartásra jogosult munkába áll, továbbra is annak kell kérnie peres úton, hogy szűnjön meg a fizetése, akit korábban a bíróság ítéletében erre kötelezett. Ez tekinthető egyedül elfogadhatónak, hiszen semmilyen hatóságnak sem kötelessége vizsgálni, mikor kell abbahagyni a gyermektartásdíj levonását. — Egy markazi olvasónk két kérdésre is választ vár: az egyikben arra kiváncsi, hogyan lehetne megfékezni a? ittasságból, brutalitásból eredő családi tragédiákat, miért nem se. gitenek ebben hamarabb a hivatalos szervek? A másikban a családon belüli vagyon elleni büncse. lekmények elhárításáról, a magukra hagyott idős szülők sorsával kapcsolatos gondokról ír ... — Egyik sem a családjog körébe tartozó kérdés, de sajnos valósághű. Az elsőről: a hatóságok mindenképpen a bejelentések alapján tehetik csak meg intézkedéseiket, hisz addig nem is tudhatnak arról, mi történik az otthonok falai között. Persze, a környezetben élők felelőssége is felvetődik ilyenkor, jelzéseikkel sokat segíthetnek családi tragédiák megelőzésében. A másik téma elsősorban büntetőjogi. Nyilvánvaló, ha a szülőt például meglopja a gyermeke, eljárás csak az ő feljelentésére kezdődik A rendelkezések szerint az idős szüleiket elhanyagoló lányokkal, fiúkkal szemben szülői tartásdij megállapítása iránt pert lehet indítani! ... A legfontosabb ezekben az eseteikben a szégyenérzeten való túllépés .. — A kompoltl kutatóintézetből kérdezik: mennyiben tátpogatja erőteljesebben a módosított törvény a mai modellnek leginkább megfelelő három- gyermekes családokat, s ugyanakkor mit tesz azok ellen, akik a gyermekeik után járó szociális jutta. tásokat elherdálják? — A törvény csakis egységes szabályozást adhat. Nem hozhat eltérő rendelkezéseket aszerint, hogy mennyi egy-egy családban az utódok száma. Az ezzel kapcsolatos kérdések elbírálása már szociálpolitikai téma, a társadalombiztosításra tartozik. Persze, nem szabad elfeledni, a családjog valamennyi szabályát a gyermekiek) védelme hatja át. — Ezután kérem, tekint, sük át a ma is hatályban lévő kódex lényegét, szel. lemét. — A ma érvényes - Családjogi Törvény (Csjt.) 1952- ben született, majd 1974-ben jelentősen módosították. Természetesen magában foglalja a házasságkötéssel kapcsolatos feltételeket, a házastársak jogait és kötelességeit, szól a szülői felügyelet, a rokonság, az örökbefogadás és a gyámság főbb témaköreiből. Am kétségtelen, minden ilyen jogszabálygyűjteménynek elsődleges kérdése, 'hogyan szabályozza a házasság felbontását. Az 52-es törvény megszüntette a vétkességi, s bevezette a feldúltsági elvet. Attól kezdve a reménytelenül megromlott házasságot bármelyik fél kérésére felbontották. 1974-ben vált gyakorlattá az egyező aka- ratnyilvánításos vagy közismert nevén közös megegyezéses válás. Eszerint a házasfelek együttes kérelmet nyújtanak be, s ha megállapodnak a gyermekelhelyezés, a tartás, a láthatás, a lakás és a vagyontárgyak kérdésében, akkor a bíróság mélyebben nem vizsgálja, hogy mi vezetett az életközösség megszakításához. Vagyis „nem kell kiborítani a szennyest”. — Ezek után azokra az okokra is kíváncsiak lennénk, mik teszik szükségessé a tervezett jogszabály .változtatást? — Megyei adattal szolgálhatok: az utóbbi években egyre nő a polgári perek száma. Tavaly például csaknem ötezer volt belőlük Legalább a 60 százalékuk a családjoggal függ össze. Az igazság az, hogy majdnem minden harmadik per tárgya a házasság felbontása. De egy másik tény: a múlt évben hozzávetőleg 2300 házasságot kötöttek megyénkben. Bíróságaink ugyanakkor 860 válóperrel foglalkoztak. Még elszomorítóbb: közel ugyanennyi kiskorú sorsáról is kellett dönteni! — Tulajdonképpen mikor, tói gyarapodott ugrásszerű, en a bontóper miatt bíró. Sághoz fordulók száma? — Először 1963-ban volt ez tapasztalható. Abban az évben a nők kezdeményezte eljárások száma jócskán meghaladta a férfiak által indítottakét. Napjainkban hazánkban a válások kétharmadát a gyengébb nem képviselői akarják. Ez összefügg az úgynevezett kétkeresős családmodellel, amikor is az asszony már nem pusztán az utódök nevelője, hanem munkába állásával az anyagi terhek enyhítésének részbeni vállalója is További ok a változtatásra a népesség vészes fogyása, a veszélyeztetett gyermekek most tervezett módosítás épp ezért a házasság, a család intézményének megszilárdítását célozza. — A közvéleményben az is elterjedt, sok esetben maguk a jogszabályok nem alkalmazkodnak kellőképpen a valósághoz . . . — Azt hiszem, inkább a jogalkalmazásban tapasztalható gondokról van szó. Nemegyszer a bíróság a házasfelek közös kérelmét abszolút bontóoknak fogja fel. Ilyenkor a békítés teljesen formálisnak bizonyul, holott arról kellett volna meggyőződni, valóban helyrehozhatatlanul megromlott-e a házassági élet- közösség. Egyébként a számok nem igazolják a kétkedőket: a válások 90 százaléka közös megegyezéssel megy végbe, egyharmaduk addig se jut el, hogy egyáltalán ítélet szülessen. S e2 részben a bíróságok békítő- tevékenységének is köszönhető. — Rossz szájízzel emle. getik azt is, hogy a gyermek védelme Jegyében kizárólag a nő, az anya részesül előnyben. — Erről szó sincs! A Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve előírja, hogy az alkalmasságot kell vizsgálni: kinél biztosítható jobban az utód testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Bíróságaink pedig tartják magukat ehhez. — Sokszor egyezséggel vagy Ítélettel eldöntött tények valóra válása húzódik. Például a láthatás nem teljesítésével... — A végrehajtás biztosítása a gyámhatóságok feladatai közé tartozik. Van persze lehetőség emiatt a gyermekelhelyezés megváltoztatását keresettel kérni. Kétségtelen azonban, hogy az ilyen perek ritkán vezetnek eredményre. A fő. hogy a gyereknek ne kelljen szülei válása miatt a megszokott környezetéből kiszakadnia. — Az utóbbi években már többször is „rebesgették”, valamiképp a jogalkotók is követni kívánják az átalakult életviszonyokat. A társadalmi vitára bocsátott elképzelésekben melyek a főbb újdonságok? — Hangsúlyozni kell. amiről a továbbiakban szó lesz, az mind még csak terv. A módosító gondolatoknak megfelelően a jövőben szélesedik a házasságkötés előtti tanácsadás. Jogi, etikai és életviteli kérdésekben is segítséget kapnak a házasulandók. Űj elképzelés, hogy ezentúl a nők is 18 éves koruktól léphetnek frigyre. szemben az eddigi 16 éves korhatárral. Így érettebb fejjel alapíthatnak családot Külön érdekesség az az elgondolás, hogy a házastársak mindenben egyenlöek. Közös ügyeikben együtt kell dönteniük, a személyüket érintőkben lehetnek önállóak, de szem előtt kell tartaniuk a család érdekeit. A családfő jelzőt törölhetjük a szóhasználatból. — Egyáltalán nem közömbös, milyen a vagyoni helyzet. Az eddigiek bizony elég sok ^vitára adtak okot... — A mai szabály: a házasságkötés előtt a vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni, s ettől eltérni se lehet! A gazdasági viszonyok fejlődése növelte a vállalkozás kockázatát, az anyagi felelősséget. Épp ezért várható az a megoldás, miszerint a férj és feleség akár a há- zasodás előtt is szerződésben szabhatja meg, milyen vagyoni viszonyt fogadnak el egymás között. Pontosan meghatározhatják, mit tekintenek különvagyonnak és mit közösnek. A megállapodás megkötéséhez, módosításához vagy megszüntetéséhez közokirat, illetve jogi képviselő által ellen- jegyzett magánokirat szükséges. Főleg fontos ez a rokonok nagy értékű ajándékai esetén. — Manapság Igencsak nagy jelentősége van a lakásnak. S az is kétségte. len, a legtöbb civakodást az otthon kérdése váltotta ki. Figyelemmel lesz.e er. re a módosítás? — Több új rendelkeeést is terveznek a jogalkotók. Így az egybekeléskor már meglevő lakás használatáról már előbb is rendelkezhetnek úgy, hogy a házasság esetleges felbomlása után az egyik fél elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja a közös otthont. A bíróság persze — a gyermekekre figyelemmel — ettől eltérően is ítélhet. Közös tulajdon, bérlőtársak esetén elsődleges szabály, hogy meg kell osztani a helyiségeket. Újdonság: a térítési díj. A lakás elhagyására kötelezett hátrányát kívánják ezzel csökkenteni. Eszerint ő a használati jog ráeső ellenértékére lenne jogosult. Közös tulajdonnál a lakás beköltözhető, illetve lakott forgalmi értéke közötti különbözet jár. Bérlakásnál azt az összeget kell majd alapul venni, ami a róla való lemondáskor illetné meg a bérlőt. A távozó ebből az arányos részt kapja, ami nem lehet kevesebb a használati jog ellenértékének egyharmadánál. — Bizonyára a bontópereknél is számítanak vál. tozásokra . . . — Szaknyelven szólva anyagi és eljárásjogi téren egyaránt várható változás. Az elképzelés szerint megmarad a közös megegyezéses válás, de szigorodnak a feltételek. A kérelem benyújtásáig legalább két évnek kell eltelnie az életközösség megszakadásától. A vagyonközösség megszüntetésében is meg kell egyezniük, kivéve az ingatlanokat. Az elgondolás alapján átalakul maga a bontóper is. Új megoldásnak tervezik az előtte történő békítést. Ez a kérelem után egyes bírói „eljárásban”, tehát népi ülnökök nélkül megy végbe, anélkül, hogy jegyzőkönyv készülne róla. A bíró meghallgatja a feleket, s megpróbálja helyrehozni az elrontott házasságot. Ha ez nem sikerül, akkor harminc napon belül lehet beadni a keresetlevelet. A perben személyes meghallgatás következik, immár a háromtagú bíróság előtt. Megszűnik a perbeli első békítő tárgyalás kötelező elhalasztásának szabálya. A bíró maga dönti el, hogy szab-e békülési időt (ennek tartama 1—6 hónap). Egyébként az első tárgyaláson érdemben is határozhat. Más az illeték is: a keresetlevélben 500 forintos okmánybélyeg kell, a békülési idő elteltét követően pedig 2 ezer forintot kell leróni. — Ugyancsak gyakran támad nézeteltérés az apa. ság megállapításakor, illet, ve a gyermektartásdij kér. elésében. Hoz.e újat ebben a tervezet? — Az apaság elbírálásában — ellentétben a mos- tanival — egységes szabályozás a törekvés. Tehát valakiről csak akkor mondható ki, hogy ő az apa, ha alaposan kikövetkeztethető, hogy a gyermek az anya és a megjelölt apa fogamzási időn belüli nemi érintkezéséből származik. Természetesen orvosi módszerek továbbra is rendelkezésre állnak. Az is újság, hogy tartásdíj fizetésére csak az kötelezhető, akinek az apaságát megállapították. Így elkerülhetők lesznek az igazságtalan helyzetek. Változik az összege a díjnak: egy gyermek után az átlagos bér és az egyéb juttatások 15—25 százaléka! A megfogalmazás js pontosabb: a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő elsősorban pénzben szolgáltatja. Persze, az utódot érintő sorskérdésekben utóbbinak is van beleszólása, kivéve, ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette. Sok vita kíséri a vállalati gazdasági munkaközösségeket, bár esztendők teltével csitulnak a kedélyek, s ma már egykori ellenzői is elismerik, hogy szükség van a munkaközösségre. És persze, nem csak azért, hogy a munkás többet, jobban keressen. A vállalatnak, a magyar gazdaságnak legalább oly fontos, hogy a tervek teljesüljenek, s ebben bizton számíthatnak a vgm-ek közreműködésére. Az eddigi vitákban hiányzott egy átfogó felmérés e munkaközösségekről. Erre vállalkozott a Pénzügyminisztérium, amikor reprezentatív vizsgálatot végzett, 500 vállalatnál. — Az már a vizsgálatunk előtt köztudomású volt, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek többsége az eredeti szándékkal szemben, nem a lakossági szolgáltatásokat gazdagította, hanem saját vállalatánál, szövetkezeténél vállalt munkát — mondja dr. Szebellédi István, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának osztályvezetője. — Nem véletlen, hogy a vgm-ek megalakítását többnyire maga a vállalat kezdeményezte, mert így bővíthette kapacitását. A Bajai Lakberendező. Építő- és Vasipari Szövetkezetnél például 22 vgm alakult, mert már képtelenek voltak több bútort gyártani, pedig azok fölöttébb kapósak. A Borsodi Vegyi Kombinát 102 gmk- ja is vállalatnak dolgozik, pedig például az ottani könyvkötők vagy autójavítók tudnának külső megbízásokat szerezni. Ám a kombinát elzárkózik a külső munkavállalási engedély kiadásától, mert például a társadalmi tulajdon védelme miatt sem tartaná szerencsésnek. És valahogy így vannak ezzel a többiek is. Nem érdekük, hogy a vgm gyárkapukon kívül dolgozzon, tehát nem is támogatják. Persze, találtunk olyan szövetkezetei és vállalatot, ahol munka híján a vgm kilépett a gyárkapun, az anyacég sem akadályozta. — A vállalatok többsége a többletkapacitáson túl is esküszik a vgm-re, hiszen rugalmasan, gyorsan és viszonylag olcsón dolgoznak. — Kétségtelen, hogy a vállalatokat gyakran kisegítik a vgm-ek, így például, ha meggondoljuk, hogy a Dunai Vasműben egy óra karbantartás miatti termeléskiesés 70, míg a technológiai hiba miatti egy órai állás 105 ezer forint veszteséget okoz. akkor be kell látnunk, milyen fontos a gyors munka. Vagy említhetem a Szerencsi Állami Gazdaságot, ahol a túlórákat kívánják helyettesíteni, és a külső vállalatok helyett bízzák meg a vgm-et. — Egyébként is jóval előnyösebb házon belül vállalkozót keresni. Nem kell ugyanis sorba állni egy külső cégnél, nem kell hosszas és kimerítő tárgyalásokat folytatni a műszaki paraméterekről, technológiáról, és megspórolják a szállítási költségeket is. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalati emberek — jól ismervén a saját termékeket — a minőségre is jobban ügyelnek És, amit először magunk sem akartunk elhinni: sokkal, de sokkal olcsóbban dolgoznak. Néhány cég ezelőtt a háromszorosát, négyszeresét fizette ugyanazért az alkatrészért. — Sokan állítják, hogy a vgm olykor csodákra képes Azt is megoldják, amit munkaidőben talán soha. Tehát még mások munkáját is elvégzik, szerszámot készítenek, csavarok után szaladgálnak, hogy haladjon a munka, mert csak az után kapnak pénzt. — Csodák a vgm-ben sincsenek, de az biztos, hogy nem várnak másokra. A vgm-munkás inkább hazulról beviszi a gyárba a csavarhúzót, és nem vár három napot, míg a raktáros kiutalja azt. Maga javítja a gépét is, mert ha nincs munkadarab, akkor nincs pénz sem. A szabadidejét pedig nem azért áldozza fel. hogy ácsorogjon. Az Ikarus szegedi leányvállalatánál például 13 gmk működik, hogy az egyedi alkatrészeket gyorsan elkészítsék, és akkor se akadjon el a gyár. ha hirtelen sok alkatrész kell. Érdekes, hogy a tavalyi, rendkívüli tél idején, amikor energiakorlátozás miatt nem fűtötték a gyár helyiségeit, az alkalmazottak nem dolgoztak, a vgm viszont igen. És amikor rossz minőségű anyagot, alkatrészt kaptak, akkor a vgm maga készített szerszámot. hogy azokat kijavítsa Sajnos effélét fő munkaidőben egyelőre ritkán lehet tapasztalni, bár az is kétségtelen, hogy nem ez a végleges megoldás, hanem a hibátlan alkatrész, és egyáltalán. a fő munkaidőben, jó bérért végzett, lelkiismeretes munka. — A vgm olcsóbban dolgozik, mint egy külső cég. tehát a vállalat anyagilag is sokkal jobban ■ jár, takarékoskodhat a költségekkel. — A vállalatnak már az is nagy haszon, hogy időben elkészül egy munkával, tehát mentesül a kötbér, a többletköltség kifizetésétől. És a vgm általában első osztályú munkát végez, ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal olcsóbban. A Tiszai Vegyi Kombinátnál tapasztaltuk, hogy még versenyeztetik is a vgm-et a külső cégekkel. És a vgm az árajánlat és a határidő alapján, többnyire elnyeri a megbízást. Ám az is igaz, hogy a vgm a gyengébb vállalatokat is támogatja. tehát hozzájárul a cégek fennmaradásához. — Tapasztaltak-e szabálytalanságokat a vgm-ek működésében? — Igen, de ezek nem gyakoriak. A vállalatok közelsége miatt kevesebb a számviteli, pénzügyi szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Emellett azonban vizsgálatunk rámutatott néhány, nem kedvező jelenségre. amelyek megszüntetése a vgm-ek létének alapvető feltételű. Ilyen többek között a személyi összeférhetetlenség, amikor olyan vállalati vezetők is tagjai a vgm-nek. akiktől alapvetően függ a tevékenységük; és az a sokat emlegetett szabálytalanság, hogy a fő munkaidőben készítik elő a vgm-ben elvégzendő munkákat. Több vgm- nél is előfordult, hogy a vagyoni hozzájárulást az első munkák után visszafizették, és az újonnan belépőktől már nem is kérték. Egyébként is. rendszerint túlságosan is jelképes az az ösz- szeg, s így a gmk tagjai képtelenek komolyabb garanciát vállalni. S az semmiképpen sem szerencsés, hogy az anyagi felelősség így aztán a gesztorra, az anyavállalatra hárul. ■ '■ Dalia László Első osztályú munka - 25 százalékkal olcsóbban Beszélgetés a vgm-ekről
