Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 9., kedd ______________________________________________________________________2. Ü dvözlő táviratok TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének GEORGI ÁTANASZOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének SZÓFIA Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dol­gozó népünk nevében elvtársi üdvözletün­ket küldjük a baráti bolgár népnek és sze­mély szerint Önöknek nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelme és hazá­juk felszabadulása 42. évfordulója alkalmá­ból. Népünk mély rokonszenvvel és nagyra­becsüléssel követi a bolgár dolgozók építő- munkáját, a Bolgár Kommunista Párt ve­zetésével elért sikereket, amelyek hozzá­járulnak a népgazdaság gyarapításához, a tudomány és a kultúra gazdagításához, Bul­gária felvirágoztatásához. Örömmel állapítjuk meg, hogy népeink hagyományos barátsága, pártjaink és or­szágaink együttműködése sikeresen fejlő­dik a marxizmus—leninizmus és az inter­nacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szer­ződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában végzett közös tevékenysé­günk jól szolgálja a szocialista közösség ér­dekeit, a szocializmus ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a baráti bolgár népnek és Önök­nek a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­hoz, szocialista hazájuk felvirágoztatása ér­dekében kifejtett felelősségteljes tevékeny­ségükhöz. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából, táv­iratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a Magyar Vöröskereszt. KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének KANG SZONG SZÁN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének PHENJAN Tisztelt elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 38. évfordulója, hazájuk nemzeti ünnepe alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép nevében őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Köz- igazgatási Tanácsának és a koreai népnek Az elmúlt közel négy évtized alatt a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság je­lentős sikereket ért el a szocialista társa­dalom építésében. Pártunk, kormányunk és dolgozó népünk támogatja a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­nak a térség békéje és biztonsága megte­remtésére. a hazájuk békés, demokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező légkör ki­alakítására irányuló erőfeszítéseit és konst­ruktív kezdeményezéseit. örömmel állapíthatjuk meg, hogy párt­jaink és országaink kapcsolatai évről év­re bővülnek és jelentős eredményekkel gazdagodnak. Meggyőződésünk, hogy együtt­működésünk további elmélyítése hozzájá­rul a szocializmus és a társadalmi haladás erőinek gyarapodásához, a nemzetközi bé­ke és biztonság közös ügyének előmozdí­tásához. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén további sikereket kívá­nunk Önöknek, és a koreai dolgozóknak szocialista hazájuk felvirágoztatásáért foly­tatott küzdelmükben. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szob-ot, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottsá­gának elnökét. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban kö­szöntötte koreai partnerszervezetét. Barátság ’86 Tegnap a Csehszlovák Néphadsereg, a Szovjet Had­sereg és a Magyar Néphad­sereg 25 ezer katonájának részvételével a Cseh Szocia­lista Köztársaság területén megkezdődött a „Barátság ’86” hadgyakorlat. A had­gyakorlaton jelen van Mi­lán Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi hadgyakorlat miniszter, valamint a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának, illetve a Csehszlovákiában állomáso­zó szovjet középső hadse­regcsoportnak a képviselői. A „Barátság ’86” gyakor­lat célja egyebek mellett, a parancsnoki kar és a csapat­egységek együttműködésé­nek fejlesztése védelmi had­műveletek, illetve ellentáma­dás közben, valamint a Var­sói Szerződés hadseregei kö­zötti internacionalista egy­ség erősítése. A gyakorlat első napján a csapatok magas fokú erköl­csi-politikai színvonalról, fegyelemről, a haditechnika mesteri kezeléséről és a baráti egység közötti együtt­működésről tettek tanúbi­zonyságot. A népi Korea ünnepén Korea történelmének egy hosszú és nyomasztó fejeze­te ért véget 1945 augusztu­sában, amikor a szovjet Vö­rös Hadsereg alakulatai szét­zúzták a megszálló japán csapatokat. Am a demok­ratikus fejlődés csak az északi országrészben kezdőd­hetett el, ahol a nép hatalom képviselői kezükbe vették sorsuk irányítását. Az otta­ni területeken népi bizott­ságok alakultak, majd az 1948 nyarán Korea-szerte megtartott választások ered­ményeként az észak-koreai küldöttek Legfelsőbb Népi Gyűlése az év szeptember 9-én kiáltotta ki a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Erre emlékeznek e napon a KNDK-ban. A déli országrészben, ez­zel ellentétesen, az amerikai ellenőrzés alatt álló bábkor­mányok kegyetlenül gátat vetettek a haladó próbálko­zások kibontakozásának. Az imperializmus erői akkor, a hidegháború csúcspontján nem riadtak vissza a sok áldozatot követelő koreai háború kirobbantásától sem. A három évig tartó véron­tás és az azt követő — nap­jainkban is létező — tűzszü­net megpecsételte az ország kettészakítását, és családta­gok milliói kerültek távol egymástól. Napjainkban bátran ál­líthatjuk, hogy a KNDK sok­oldalúan fejlődő szocialista állam; gazdasága dinamiku­san fejlődik, emelkedik a lakosság életszínvonala. Év­ről évre érkeznek olyan munkasikerekről szóló je­lentések, amelyekre méltán büszke lehet a baráti koreai nép. Például Nampho kikö­tőváros közelében az idén adták át rendeltetésének azt az óriási gátrendszert, amely az ország eddigi legnagyobb, mintegy négymilliárd dollár értékű beruházása volt. A szocialista építőmunká­ban a KNDK természetesen nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól és a többi testvéri szocialista ország­tól, amelyek — köztük ha­zánk is — továbbra is tá­mogatják a népi Korea ve­zetésének első számú célját: a két országrész békés újra­egyesítését. Phenjanból az utóbbi időben sok építő ja­vaslat hangzott el a kapcso­latok normalizálását illető­en, ám az alacsonyabb szin­ten megkezdődött párbeszéd a szöuli rendszer magatar­tása miatt nem jutott még érdemi szakaszba. Szöul saj­nálatosan figyelmen kívül hagyja azokat az északi in­dítványokat is, amelyek a félszigetről a nukleáris fegy­verek eltávolítását, a lesze­relést szorgalmazzák. Phen- jan a közelmúltban azt is javasolta: újítsák fel a Team Spirit nevű hadgyakorlat miatt megszakadt kétoldalú tárgyalásokat. Piros betűs a mai nap a koreai naptárakban. A KNDK nemzeti ünnepe alkalmából sok sikert kívánunk a tá­voli ország népének a szo­cializmus építésében, s re­méljük, hogy békés ország­egyesítő törekvéseiket mi­előbb siker koronázza. Talizin Pekingben Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjet­unió miniszterelnökének el­ső helyettese hétfőn, a kí­nai kormány meghívásának eleget téve hivatalos látoga­tásra Pekingbe érkezett. A repülőtéren Jao Ji-lin, a Kí­nai KB PB tagja, a Kínai Államtanács alelnöke (mi­niszterelnök-helyettes) fo­gadta. Érkezése után adott nyi­latkozatában a szovjet mi­niszterelnök-helyettes hang­súlyozta: a szovjet—kínai együttműködés egyaránt szolgálja mindkét ország, a béke és a szocializmus ér­dekeit. Az SZKP, a szovjet kormány következetesen sík- raszáll a szovjet—kínai kap­csolatok minden területen történő javítása mellett. Ki­jelentette, hogy az állami és politikai személyiségek ta­lálkozói mindinkább a Szov­jetunió és Kína kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatá­vá válnak. Idézte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának vlagyivosztoki beszédéből a szovjet—kínai kapcsolatokról szóló megál­lapítást: a történelem nagy felelősséget rótt a szovjet és a kínai népre. A két legna­gyobb szocialista államon sok múlik a világpolitiká­ban. A szovjet miniszterelnök­helyettes kifejezte azt a re­ményét, hogy mostani meg­beszélései elősegítik a szov­jet—kínai jószomszádság megerősítését és új lendüle­tet adnak a kölcsönösen elő­nyös együttműködésnek min­den területen. A szovjet politikus pekin­gi útjával Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes ta­valy júliusi, szovjetunióbeli látogatását viszonozza. Pekingbe érkezésekor Ta­lizin kijelentette: az SZKP. a szovjet kormány követke­zetesen síkraszáll a szovjet —kínai kapcsolatok minden területen történő javítása mellett. A sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy az állami és politi­kai személyiségek találkozói mindinkább a Szovjetunió és Kína kölcsönös kapcsola­tainak gyakorlatává válnak. Mostani pekingi útjával kapcsolatban Talizin el­mondta, hogy a tárgyaláso­kon a két fél érdeklődésé­re számottartó kérdések széles körét vitatják meg. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes kifejezte azt a remé­nyét, hogy mostani megbe­szélései .elősegítik a szovjet —kínai jószomszédság meg­erősítését és új lendületet adnak a kölcsönösen elő­nyös együttműködésnek minden területen. —( Külpolitikai kommentárunk )—* Vér a templomokban AZ EMBER MANAPSÁG ÜGY ÜL LE a tv-hír- adó elé, hogy megfogadja: megpróbál adás közben nem felugrálni a helyéről, megpróbálja mellőzni a felháborodás kiáltásait. Általában megpróbál viszony­lag higgadtan együtt élni mindazzal, amiről a mai technika csodái immár nemcsak értesítik, hanem aminek akanva-akaratlanul szemtanúja is. De — és alig hiszem, hogy ezt csak a magam nevében mon­dom — a dolog egyszerűen nem megy, és addig van remény, amíg nem megy. Amíg a megszokhatatlant nem tudjuk, nem vagyunk hajlandók megszokni. A napokban ünnepeltük talán a legnagyobb ma­gyar publicista, Bálint György születésének évfor­dulóját. Azt hiszem, 1986 zaklatott kora őszén bízvást magunkénak mondhatjuk az ő toliforgatói (és politi­kai) ars poeticáját: „felháborodom, tehát vagyok”. Ez ma is érvényes változata a descartesui fogalmazás­nak, amely szerint (cogito ergo sum) „gondolkodom, tehát vagyok”. Aki gondolkodik, az felháborodik, ha vérfürdőt lát a templomokban — akkor is, ha ő maga nem hívő. Aki gondolkodik, az felháborodik, ha vér­fürdőt lát utasszállító repülőgépen — akkor is, ha ő maga netán még sohasem ült repülőgépen. EMBERNEK LENNI ma is jórészt azt jelenti, hogy felháborodunk azon, amin fel kell háborodni. Már­pedig a kegyetlenségen az épeszű, becsületes ember éppúgy felháborodik, mint a mérhetetlenül kárté­kony, betonfejű ostobaságon. Az pedig, ami az el­múlt néhány napban Karacsiban, Isztambulban és •Mindanaon történt, a kegyetlenség és az ostobaság elképesztően gyűlöletes elegye. A tettesek ugyanis nemcsak az általános elemi emberi normákat, de sa­ját állítólagos céljaikat is besározzák, sőt, bevérzik. barbár eszközeikkel. Ismert történet, hogy Mindanaon 25 évig bujkált a hegyekben egy japán katona, mert „nem tudta, hogy véget ért a háború”, a világnak el kell érnie, hogy a Mindanaon bujkálok lekényszerüljenek búvó­helyeikről. Hogy végre megtudják: az esztelen gyilkolás kora véget ért. Harmat Endre Fokvárosban beiktatták a dél-afrikai egyház legfőbb mél tóságába Desmond Tutu, Nobel-békedíjas püspököt, a faj- üldözés elleni küzdelem egyik élharcosát (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS> A tábornok megsebesült Merénylet Pinochet ellen Merényletet kíséreltek meg Augusto Pinochet chi­lei elnök ellen vasárnap es­te — jelentették be Santia- góban. A diktátor az akció után nyilatkozatot adott az állami televíziónak, hogy ezzel is bizonyítsa: túlélte a merényletet. Elismerte, hogy könnyebben megsebesült és kissé remegő hangon, rend­kívül hevesnek nevezte a lövöldözést. Az első hivata­los jelentések még arról szóltak, hogy Pinochet sér­tetlen maradt. A merényletet követően Chilében ostrom- állapotot vezettek be. A chilei rádió beszámoló­ja szerint a merénylet a fő­város központjától harminc kilométerre történt, amikor Pinochet hétvégi pihenőjéről tért vissza Santiagóba. Mint­egy 20 fegyveres gerilla pán­céltörő rakétával, kézigráná­tokkal és gépfegyverrel tá­madta meg a diktátor au­tókonvoját. Szemtanúk sze­rint több robbanás történt Az akció következtében Pi­nochet tábornok könnyebb sérülést szenvedett, egy go­lyószilánk a bal kezét érte. Hat testőre életét vesztette, és tizenketten megsebesül­tek. Két gépkocsi felrob­bant, az egyik kigyulladt. A chilei katonai junta kor­mányzásának tizenhárom éve alatt ez volt az első. közvetlenül Pinochet szemé­lye ellen irányuló akció. Másfél órával a merény­let után egy férfi több hír- ügynökséggel telefonon azt közölte, hogy az akciót a Manuel Rodriguez Hazafi­as Front (FPMR) nevű szer­vezet hajtotta végre. Kije­lentette, hogy az akció most nem sikerült, „de legköze­lebb nem hibáznak”. Vala­mivel később azonban állí­tólag ugyanaz a telefonáló felhívta az AP amerikai hírügynökséget, és visszavon­ta ezt a bejelentést. Vasárnap este rendkívüli ülést tartott a katona) jun­ta. A megbeszélés után Ricardo Garda Rodriguez belügyminiszter, kilencven napig tartó ostromállapotot hirdetett ki a dél-amerikai ország egész területére. A hétfő reggel óta érvény­ben levő rendelkezés tovább korlátozza a szólásszabadsá­got és gyülekezési jogot, az elnöknek lehetővé teszi, hogy minden bírósági eljá­rás nélkül letartóztatásokat rendeljen el. A merénylet négy nappal a Pinochet-junta véres ha­talomra jutásának tizen­harmadik évfordulója előtt történt. A chilei ellenzék és a baloldali erők jelenleg egyhetes tiltakozó akciósoro­zatot tartanak és a katonai junta azonnali távozását kö­vetelik. A múlt hét végén he­ves összecsapások történtek a diktatúra felszámolását követelők és a hatóságok kö­zött.

Next

/
Thumbnails
Contents