Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! XXXVII. évfolyam, 230. szám 1986. szeptember 30., kedd ARA: 1.80 FORINT LÁZÁR GYÖRGY BELGIUMBAN AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A KÉT NÉP BARÁTSÁGÁNAK JEGYÉBEN Csehszlovákia nagykövetének látogatása megyénkben A megyei pártbizottság előtt Barta Alajos köszönti Ondrej Durejt Jó szó Akár egy találós kérdés­sel is kezdhetném, amely így szól: sok van belőle, adhatnánk is számolatla- nul, mégis ritka vendég, mi az? Könnyen ráhibáz­hatna, aki találgat: a jó szóra, az udvariasságra, a figyelemre gondoltam. Mert bizony egyre kevesebb jut belőle, mind idegesebbek, feszültebbek hétköznapja­ink, s meg is tetézzük ezt gorombasággal. modorta- lansággal, érzéketlenség­gel. Bárki feltehetné a kér­dést: miért legyek én ked­ves másokhoz, mikor hoz­zám is türelmetlenek, en­gem is bántanak lépten- nyomon, semmibe vesz a bolti eladó, a hivatalba csak a szőnyeg alatt merek bemenni, néha órákat né­zem az arcomat a tükör­ben, hogy miért lát min­denki olyan ellenszenves­nek? Bizony ez valóban így van: láncreakció zajlik le, nem változtatja meg a köz­hangulatot az egyéni jó szándék. Elkopik, elfásul az is, aki nem akar elfelejt­kezni az elemi viselkedési szabályokról: készségesen felsegít minden rászorulót a buszra, türelmesen végig­hallgat minden panaszt, előre enged férfi létére minden nőt az ajtónál. A sürgés-forgásban, az állan­dó rohanásban talán meg is szólnák, hogy miért tart­ja föl a forgalmat, miért nem igyekszik jobban. Pedig ha jól belegondo­lunk, egy egész napunkat szebbé teheti egy gesztus, egy emberi megnyilvánulás. Csupán arra van szükség, hogy tiszteljük azt. akivel találkozunk, ne igyekez­zünk minél hamarabb le­rázni, hanem próbáljunk beleérezni gondjaiba,' ne tekintsük pusztán egy ak­tának. egy számnak, ha­nem egyenrangú embertár­sunknak. Elfelejtkezünk azokról a színes kifejezésekről, for­dulatokról, amelyekre rá­csodálkozunk neves íróink novelláiban, s felsóhajtunk. hogy régen hogy meg tud­ták adni a módját min­dennek. Egy modern társadalom persze mind kevesebb „mel­lébeszélést” engedhet meg magának. Az idő pénz, ezt egvre jobban érzékeljük. Viszont sok mindent nem lehet anyagiakban mérni, s bizony közérzetünk, min­dennapi hangulatunk függ­het attól, hogy aznap mi­ként szóltak hozzánk. Még a boltok és hivatalok óriá­si forgalmában is akad olyan barátságos mosoly vagy tekintet, amely oázis­sá változtathatja kapcsola­taink egyre siva tagosabb képét. Ha egy kicsit több lenne ebből, talán az is a példa erejével hatna, nemcsak rossz kedvünket ragaszt­hatjuk egymásra. Gábor László Ondrej Durej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság nagykövete Charamza Jaroslav követségi, kereske­delmi tanácsos és Gabriel Surdus követségi első titkár társaságában tegnap Heves megyébe látogatott. A ven­dégeket a megyei pártbizott­ságon Barta Alajos, első tit­kár és Kürtösi Károly osz­tályvezető fogadta. Barta Alajos köszöntőjében el­mondta, hogy ez a mostani találkozás jól szolgálja a két párt, a két nép közötti ba­rátság erősítését. Ezután me­gyénk politikai és gazdasági életéről szólt. Beszámolt ar­ról, hogy megyénkben több mint huszonötezer kommu­nista dolgozik. Minden ter­melőüzemben, intézményben és hivatalban aktívak a pártalapszervezetek. A gazdasági életről szólva kiemelte, hogy bizonyos ter­mékek előállításában emlí­tésre méltó helyet foglal el szűkebb hazánk. Itt emlí­tette. a Mátraalji Szénbá­nyák lignittermelését, a Ga­garin Hőerőmű Vállalat vil- lamosenergia-szolgáltatását. Szólt arról is, hogy e hőerő­A fegyveres erők napi ün­nepségek hétfőn folytatód­tak megyénkben is. Kitün­tetésátadó eseményre került sor a Heves Megyei Rendőr­főkapitányságon, ahol a bel­ügyminiszter, helyettese és a főkapitányság vezetőjének díszparancsát dr. Jónás Pál mű rekonstrukciós munká­ja jelenleg tart. A mezőgazdaságról szól­va: a zöldség- és gyümölcs- termesztést emelte ki, hang­súlyozva, hogy ebben a tér­ségben jelentős a szőlőter­mesztés és híres a hevesi dinnye. Utalt rá, hogy az itt r. alezredes, főkapitány-he­lyettes ismertette. Itt jelentették be, hogy eredményes munkája elis­meréséül a Kiváló Szolgá­latért Érdemrenddel tüntet­ték ki Gál András rendőr alezredest, a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­élők célja az is, hogy minél több vendéget kulturált kö­rülmények között fogadja­nak. Az idegenforgalomról megemlítette, hogy megyénk bővelkedik műemlékekben, természeti szépségekben és gyógyvizekben is. (Folytatás a 2. oldalon) József gyáregységvezető kozatát kapta Nagy László r. zászlós Kitüntetésüket mindketten a Belügyminisz­tériumban rendezett közpon­ti ünnepségen vették át. A megyei főkapitányság vezetője a szolgálat felső kor­(Folytatás a 2. oldalon) Finomszerelvénygyár pneumatika gyáregységében Maczák kalauzolta a vendégeket KOSZORÚZÁSOK, KITÜNTETÉSEK Ünnepségek a fegyveres erők napján A fegyveres erők napján hétfőn katonai tiszteletadással koszorúzás! ünnepséget tar­tottak Budapesten, a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzá­sa után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége képvisele­tében Garamvölgyi József, a HNF OT titkára és Ispánovits Márton, a MEASZ főtitkára, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Szórádi Sán­dor, a KB titkára és Ladányi István főhadnagy, a KB tagja koszorúzott. A Magyar Honvédelmi Szövetség koszorúját Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtit­kára, Bognár Ferenc ezredes, az MHSZ főtitkárának első helyettese és Tringer Gyula ezredes, főtitkárhelyettes helyezte el az emlékmű talapzatán. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjával és a katonai díszszázad diszmenetével ért véget. A fegyveres erők napja alkalmából hétfőn reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlék­műnél katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Megkezdődtek a miniszterelnöki tárgyalások Hétfőn délelőtt, Brüsszel­be érkezett Lázár György és felesége, valamint a magyar miniszterelnök kíséretében lévő személyek. A magyar kormányfő Wilfried Martens belga miniszterelnök meg­hívásának tesz éleget, viszo­nozva a belga kormányfő 1984-ben tett magyarországi látogatását. Ez az első eset, hogy a Magyar Népköztár­saság kormányfője Belgium­ba látogat. Mindjárt a fogadást kö­vetően megkezdődtek a hiva­talos magyar—belga tárgya­lások. Lázár György és Wil­fried Martens előbb mintegy félórás négyszemközti esz­mecserét folytatott, majd — a tárgyalások egyik eredmé­nyeként is — a két kor­mányfő jelenlétében aláír­ták azt a jegyzőkönyvet, amelyik a Magyar Népköz- társaság és a Belga—Luxem­burgi Gazdasági Unió kö­zötti gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködés fejlesz­téséről 1975-ben kötött egyez­mény hatályát hosszabbítja meg újabb tíz évvel. A gaz­dasági kapcsolatainknak to­vábbi tíz esztendőre keretet adó megállapodás kifejezésre juttatja a Vlek szándékát, hogy a kölcsönös előnyök­nek megfelelően tovább bő­vítik kapcsolataikat, s ennek elősegítésére biztosítják egy­másnak a legkedvezőbb el­bánást az együttműködés egyezményben is megjelölt területein, mindenekelőtt a vegyi, gyógyszer-, elektroni­kai, gép- és élelmiszeripar­ban, és a szolgáltatásokban. A jegyzőkönyvet Török István és Herman de Croo látta el kézjegyével. Ezután a teljes üléssel folytatódó tárgyalásokba be­kapcsolódtak a két küldött­ség tagjai is: Bányász Rezső. Szabó Imre, Török István, Kovács László és Németh József, illetőleg Leo Tinde- mans külügyminiszter, Her­man de Croo közlekedési és külkereskedelmi miniszter. Willy Tilemans budapesti nagykövet és Frans Baeke- landt, a külügyminisztérium politikai főigazgatója. A tárgyalásoknak meg­különböztető fontosságot köl­csönöz már maga az a tény is, hogy Lázár György sze­mélyében magyar miniszter- elnök felszabadulásunk óta, első ízben tesz látogatást a Belga Királyságban. A két kormányfő kedvező légkör­ben ülhetett tárgyalóasztal­hoz, hiszen mindkét részről már több ízben kinyilvání­tották: a magyar—belga kap­csolatok problémamentesek, a két eltérő társadalmi rendszerű ország viszonyát nem terhelik zavaró ténye­zők. Magyar parlamenti kül­döttség utazott hétfőn Mün­chenbe az NSZK Szövetsé­gi Gyűlésének meghívására A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke vezeti, tagjai: Gorjanc Ignác, Mészáros Győző. Mondok Pál és Réger Antal képviselők. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Országos szintű SZMT-tanácsülés Gazdasági érdekegyeztetés kérdőjelekkel... Meglehetősen újszerű és aktuális témáról vitatkoztak hétfőn négy megye gazda­sági és munkaügyi problé­mával foglalkozó tanácsi és szakszervezeti irányítói. A SZOT közgazdasági és élet­színvonal-politikai osztálya és a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa közös szer­vezésében tartott ülésen nem kevesebbről volt szó, mint az össztársadalmi-gazdasági szempontoknak, s a dolgo­zók, termélőegységek érde­keinek területi összehangolá­sáról. Az eseményen egyebek kö­zött megjelent Gál László, a SZOT alelnöke, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titká­ra, dr. Mátyás Pál, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal osztályvezetője. A gazdasági érdekegyez­tetés különböző szintjeiről, s az ebből adódó speciális fel­adatokról tartotta bevezető­jét Fáhn Péter, a SZOT munkatársa. Elmondta, hogy a gazdasági érdekek egyez­tetésének három területen kell megvalósulnia. Országos viszonylatban ez régóta jól működik. Erre megvannak a megfelelő intézmények. A középszintű érdekegyez­tetés — amely e mostani fórum témája — egyelőre még gyerekcipőben jár. Há­rom megyében Borsodban, Békésben és Zalában lassan egy éve végeznek kísérletet a különböző lakóhelyi ér­dekek közelítésére. A prob­lémát maga az élet vetette fel, hiszen az ipari és me­zőgazdasági üzemek helyi ér­dekei sok esetben nem egyez­nek a munkaerő-kínálattal, s az adott terület infrastruk­turális, szociális, s egyéb adottságaival. Ezeknek a tényezőknek az összehangolására van hát szükség megyénként, váro­sonként, községenként is, úgy hogy minden esetben fi­gyelembe vegyék az ott élő emberek szempontjait. Ez kiemelt feladatot ró a szak­(Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás résztvevői (Fotó: Kőhidi Imre) Parlamenti küldöttség utazott az NSZK-ba

Next

/
Thumbnails
Contents