Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

■ 4. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 27., szombat Közönsez napokon mindig telt ház van a kőbányai vásár­városban Vásári körkép Záráshoz közeledve, sű­rűsödnek a szakmai programok, üzleti tár gyalások a BNV-n. Dél­után 2 óra után pedig a közönségé a vásárvá­ros. Eddig több mint negyedmillió látogató­ja volt az őszi vásár­nak. amely vasárnap zárja kapuit. BNV- nagydíjas Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát ínycsiklan­dó standja A BNV egyik sztárja az új Lada Samara (Fotó: Hauer Lajos — KS) Látványos környezetben állította ki a BNV. nagydíjas Fabulissimo arclemosóját és arc- frissitő tonicját a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár Fegyverek, vadak, emberek Egy vadászadoma szerint volt egyszer egy magyar va­dász. aki skótabb volt a skótnál. Társas vadászatok­ra legfeljebb két töltényt vitt. Miután kilőtte ezeket, köl­csönkért társaitól. Ügyes ke­zű vadásznak tartották, de - töltényadósságairól rendre megfeledkezett. Egyszer az­tán megelégelték skótságát társai, és alaposan megtré­fálták. A legközelebbi vadá­szaton preparált töltényt ad­tak a kölcsönkérőnek. Ele­inte fel sem tűnt neki, de csak rájött, hogy lövései után nem a fácánok hullatják tol­láikat, hanem a kölcsönka­pott töltények. Többé soha nem kért töltényt a „skót" magyar. Aki nem hiszi, jár­jon utána: megkezdődött a vadászati idény. Szarvasbikán kívül ünőre, borjúra, őzsutára, gidára, fo­golyra. örvös galambra, ré­cékre és vaddisznókra les­hetnek és lőhetnek a hazai vadászok. Aki nem készült fel időben a nagy vadászat­ra, s hibás fegyverével nem kereste meg a fegyverműve­seket, bizony gondban lesz. Az országban ugyanis mind­össze a Diana Ipari és Szol­gáltató Kisszövetkezet, a Fegyver- és Gázkészülék­gyár és két kisiparos fog­lalkozik fegyver javítással. Kevés a fegyverműves. — Már a kiemelt szak­mák közé kellett volna so­rolni a mesterségünket, és pénzben jobban megbecsül­ni — mondja kesernyésen Cserhalmi Géza fegyvermü­~ves, a kisszövetkezet üzem­vezető-helyettese —, mert nagy a felelősségünk. A II világháború előtt csak Buda­pesten tíz iparos, fegyver­műves dolgozott. — Emlékszem Bakonyi bá­csira — szól közbe Kiss Ká­roly fegyverműves, a szö­vetkezet másik üzemvezető­helyettese — régi mester volt, valamikor együtt dol­goztunk. Egyszer egy Spa­nyolországban gyártott pus­kát adtak be javításra. Egyi­künk sem tudta szétszerel­ni. Bakonyi bácsi félrehúzó­dott. szinte szünet nélkül pislogott, hol jobbra, hol balra, nehogy bárki meg­lássa: hogyan szereli szét a puskát. Régen külön „kasztot" al­kottak a fegyverművesek, gondosan vigyáztak mester­ségük titkára, minden fogá­sukra. Nem teljesen ok nél­kül. Igazi fegyverműves ugyanis csak az lehetett és lehet ma is, aki jó technikai érzékkel, rátermettséggel, szakmaszeretettel, netán meg_ szállottsággal rendelkezik Kár, hogy nem érdeklődnek e szakma iránt a fiatalok Fáj is a feje Takács Imré­nek. a Diana szövetkezet el­nökének. mert olykor, a hi­bától függően, akár négy-öt hónapot is várakozhat a va­dász. mire a javítóműhely­ből visszakapja féltett ..tár­sát''. Áthidaló megoldás lehet persze az új puska vásárlá­sa. Az ország 51 vadászbolt­ját a Diana szövetkezet lát­ja el. Sörétes fegyver van elegendő, de golyósból nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Ezzel is magyaráz­ható. hogy a világ vala­mennyi vadászfegyver típu­sa megjelenik itthon. Mert belügyminisztériumi enge­dély birtokában bárki vá­sárolhat külföldön fegyvert, illetve elfogadhat ajándék­ként. Két sörétes és egy go­lyós puska lehet egy-egy va­dász tulajdonában. Bármilyen formában is érkezik vadászfegyver az or­szágba, és javítás után. sőt. huzamosabb használat után is kötelező vizsgára vinni. Erre a célra létesítették csak­nem száz esztendje a Ma­gyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalt. Az elmúlt esztendőben át­lagosan 195 forintot fizettek egy puska vizsgálatáért a ' vadászok — mondja Tóth Imre igazgató. — Hazánk tagja a brüsszeli egyezmény­nek. amelynek az a lényege, hogy a tagországok a kézi­lőfegyverek próbabélyegeit kölcsönösen elismerik — Hány évig „él egv va­dászfegyver? — Nagy a szóródás — vá­laszol dr. Kováts Zoltán, nyugalmazott alezredes. a hivatal korábbi vezetője. — A fegyver minőségétől, faj­tájától, a használat gyako­riságától is függ. — Hogyan történik a vizs­gálat. az ellenőrzés? Gon­dolom. műszerek is segítik munkájukat. — Rövid ideig tartó. de igen nagy nyomásnak tesz- szükvki a csövet. Próbalövés után műszerrel ellenőrizzük az esetleges elváltozásokat Ezt a mérési módszert 1860- ban az angol Noble kapitány találta ki, s azóta sem szü­letett jobb eljárás. Vannak próbálkozások kvarckristály- lyal, ami azonban nemcsak a nyomásra, hanem a hőre is érzékeny. A CIP elhatá­rozta a váltást, a kvarckris­tállyal történő módszer el­fogadtatását a tagországok­kal Kevéssé tudott, hogy haj­danában egy íegyvertipus volt, akár vadászati. akár katonai célt szolgált —ame­lyet szélpuskának hívtak. Feltalálásának időpontjáról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint 1430-ban a nürnbergi Guter készítetted az elsőt, mások viszont 1556- ra teszik feltalálásának idő­pontját. és Lobsinger nevé­hez kötik, aki szintén Nürn- bergben élt. A szélpuska, lő­por helyett, a sűrített leve­gő energiáját használta fel a lövedék kilövésére. Alattomos, hangtalan fegy­ver volt. Ennek igazolására egy adat: Napóleon hadse­rege az itáliai hadjárat so­rán egy 500 tagú tiroli szél­puskás egységtől nagyobb veszteséget szenvedett, mint az osztrák hadsereg többi ré­szétől együttesen. A szélpus­kák történetét feldolgozza Lugosi József, s a Múzeumi füzetek-sorozatban megje­lentette a Zrínyi Katonai Kiadó. Ha valaki közelebb­ről is szeretné megismerni a szélpuskát, tekintse meg Bu­dapesten a Hadtörténeti Mú­zeumban. Ma már ritkaság­nak számit minden darab — a múzeumban több is van —. egy jó állapotban lévő szélpuska értéke meghalad­ja a százezer forintot. Mit tagadjuk: ma is van­nak önkéntes fegyverműve­sek. akik titokban puskaké­szítésre adták fejüket. An­nak ellenére, hogy ezt a tör­vény igen szigorúan bünteti (Nyolcévi börtönbüntetést is kiróhatnak a bíróságok.) És mégis mindig akadnak vál­lalkozók. de egyikőjük sem vadász. Úgy mondják, a valami­re való vadász inkább fél karját veszíti el, mintsem a puskáját. A következő esetet hallottam Kecsmár Istvántól — Disznóhajtáson vettem részt — emlékezik vissza —. amikor mély vízmosáson kel­lett volna átmásznom, meg­csúsztam, visszaestem az árok aljára, és még a bokám is megrándítottam. Az árok­ban pedig egy jókora seb­zett vaddisznó futott fe­lém. Elfutni nem tudtam, de kitérésre sem volt módom Ráfogtam a fegyveremet, a 95. M. Winchesteremet. s alig célozva másodpercek alatt minden töltényemet ki­lőttem, mire a disznó éppen a lábamnál összerogyott Nagyképűségnek tűnik, de nyugodtan kijelenthetem. nemegyszer az életemet men­tette meg a fegyverem .. . M. T. Miről írt az Egri Népújság BUDAVÁR VISSZA­FOGLALÁSÁNAK JUBILEUMA Az Egri Népújság részle­tesen beszámol azokról az ünnepségekről, melyek szer­te az országban rendeződ­tek Budavára visszafoglalá­sa 200. évfordulója alkalmá­ból Budapesten augusztus 15-én történelmi kiállítás nyílt „melyen összegyűjtöt­ték mindazon emlékeket . . iratokat, festményeket, régi könyveket, fegyvereket, ha­di zászlókat, melyek akár Budavár ostromára, akár a törökök Magyarországon va­ló uralkodására, akár ... az akkor élt nevezetesebb egyéniségekre vonatkoznak." CSONKA BÉG ÉS MÁSOK A lap több írást, vissza­emlékezést közöl a Buda­várért; folyó harcokról. Eb­ből egy részlet: „Az életben maradott kevés török fogoly között ott volt a híres Cson­ka bég és ÍJudavár volt al- parancsnoka s később ma­gyar tábornok, valamint a janicsárok vitéz agája, ki lotharingiai Károly herczeg- nek a következőket monda : Boldogabb vagy e a mai napon . . . Hiszen azért, hogy hatalmaddal nem fogsz visz- szaélni, s habár legyőztél minket, becsülni fogod azt bennünk, hogy katonák va­gyunk, mert magad is az vagy.” A megbékélés szép példá­ja, hogy ugyanebben a lap­számban írnak a TÖRÖK SZULTÁN JUBILEUMÁRÓL „Szeptember 1-én volt 10 éve, hogy II. Abdul Hamid elfoglalta az ozmán biroda­lom trónját. Mily hosszú uralkodási-idő ez a keleten!" S az egriek joggal és óikkal tehették, hogy még egy kis fullánkot fűztek írásukhoz: hogy Abdul Hamid tíz éven át meg tudta tartani a trónt „az csak ritka szerencséje és ritka ügyessége mellett tesz tanúságot." XIII. LEÓ PÁPA ÜZENETE sem maradt el a jubileum alkalmából, melyet a magyar néphez intézett. Gondja volt azonban arra is, hogy a fő­papságot intse: „óvja meg a házasság szentségét és vilá­gosítsa föl a híveket az úgynevezett polgári házas­ság tovább a nem keresz­tény személyekkel kötött há­zasságok törvénytelensége fe­löl . . . ” KÉT VASUTASHIR .......a magyar állam vas­u tain nagy kényelemmel lehet utazni .... most azzal a hírrel lepnek meg, hogy . . a legközelebbi évben ma­gasabb szállítási díjat fognak életbe léptetni. . . mindent csak az állam érdekéért kell tenni? A közönség érdeke semmi?” — kérdi a lap. A másik hírt, mintha mosta­nában is olvastuk volna technikai érdekességekről szóló lapjainkban. Üj ame­rikai találmány: vasúti sí­nek papírból. „Eddig még csak a Berlin—Bebra közöt­ti gyorskocsik repülnek pa­piros síneken ... tartósab- bak és czélszerübbek az aczélsineknél, kiállításuk pe­dig félannyi költségbe ke­rül." KOSSUTH-KULTUSZ Lajos-napján — írja a Népújság — .......az ország s zámos helyén kisebb-na- gyobb társaságok ülték meg Kossuth Lajos neve napját." ÜJ FŐISPÁN HEVESBEN Beöthy Lajos ez időben adta be lemondását, s helyé­be Keglevich Bélát nevez­ték ki főispánnak — közli a lap szeptember 30-án. EMBERRABLÁS SZÁZ ÉVE Nem korunk találmánya az emberrablás — száz éve is dívott. Athéni lapok jelen­tését közli az egri lap: gö­rög banditák elrabolták az elasonai érseket. „100 ezer frank váltságdíjat követel­tek érte. Szalonikiból azon­ban ... a porta 600 embert küldött ki a rablók üldözésé­re, s ezek véres közdelem árán kiszabadították az agg főpapot!" A nyári nagy me­leg nyomán megjelent a ko­lera. Főként Budapesten szedte áldozatait. ÁZSIAI KOLERA „Naponta 10—14 ember hal meg — közli a tudósító —. Legfőbb gond fordítan­dó a jó ivóvízre . . . Kolera­betegeket nem tanácsos lá­togatni . . . Fehérneműnket és testünket tisztán tartsuk . . . a betegek ürülékei a legna­gyobb fokban fertőzők ... A fővárosban a kolerán kívül még a himlő is pusztít ...” Manapság — ókkal — újra népszerűvé válnak a gyógy­növényekből készült teák Mire használták ezeket ele­ink? Erről is hírt ad az Eg­ri Népújság. ÁNIZSTÓL A TORMÁIG Az ánizs szára és gyöke­re puffadást elűző fájdalom- csillapító. Gyenge szemek­nél is jót tesz az ánizsmag főzete. Arnica (Kappan-őr) tavasszal, virágzáskor gyűj­tendő, friss sebek vérzését csillapítja. Bodzavirág teá­ja köhögés, nátha, torokgyík. Tdegláz ellen hatásos. Bor­ecetet javasol a lap, ájulás ellen, a borsot (8—10 sze­met bevenni éhomra) étvágy­hiány, lassú emésztés és sáp­kór ellen a borsmentát ak­kor is jó teaként ismerték, főleg gyomorgyengeségek esetében. A füge tejben, vagy vízben főzve rekedt­ség, köhögés elleni eszköz volt, de javasolja a lap ke­lések gyors érlelésére is, fél­be vágva. A retek köhögés elleni szerként említett, a torma fej- és fogfájdalom­nál reszelve a „fájdalmi testre feltétetik." Legyeink, szúnyogaink gyorsan alkal­mazkodnak modern irtósze­reinkhez. A most -következő hírben lehet valami, érde­mes kipróbálni. TIMSÓS MÉSZ LEGYEK ELLEN Ettől „a legyek és egyéb háziférgek iszonyodnak . . ha meszeléskor a mész kö­zé timsót vegyitünk, s így meszeljük be a szoba falát .. . azt nemcsak a legyek, hanem minden egyéb házi féreg szorgosan kerüli. Vízparti hétvégi házakban érdemes kipróbálni. Benkő Károly őszi vadászai a Blikkben (MTI fotó — KS) 1886. szeptember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents