Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 1., hétfő 3. Aszály Kókadozik s napraforgó tányérja, zörög a kukorica levele, töppednek az éretlen szőlőszemek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A tapasztalatot megerősítik a Meteorológiai Intézet adatai is. Mint azt már az elmúlt napokban közzétették, Dunántúl egyes vidékein a júliusi átlagnak számító 60—70 milliméter csapadék helyett mindösz- sze 4—10 milliméter eső hullott a földekre. A dunántúli megyékben dolgozó mezőgazdászokat az sem vigasztalhatja, hogy a Tiszántúl déli részén bőséges esők áztatták a talajt. Három esztendeje a tiszántúli megyékben nézték irigykedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akkor Tiszántúlt sújtotta a szárazság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr-Sop- ron megyék az ország legaszályosabb vidékei. De szenvednek a növények a szárazságtól Pest. Somogy, Bács-Kiskun, Szolnok, Sza- bolcs-Szatmár, Komárom és Veszprém megyékben is. Rövid időn belül — ha más-más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hiszen az ideihez hasonló meleg, száraz nyarak évszázadonként tizenötször—hússzor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehezítő szárazság ellen biztonságosan nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Magyarországon a szántónak mindössze öt százaléka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az aszályos időjárásra felkészülendő, érdemes volna növelni az öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés mellett adatokkal is lehetne érvelni: az öntözés ugyanis a világ teljes termőterületének 13 százalékára terjed ki. s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalékát. Ha megduplázódna hazánkban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteorológiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználatlanul álló öntöző- berendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, növelnék az enélkül is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmiképpen nem jelenthet biztonságot. Bele kell törődniük a mezőgazdasági szakembereknek az időjárás kártékony hatásába? Szélsőségesen fogalmazva, aligha tehetnek mást, mint gazdaságilag felkészülnek a szélsőséges időjárásra, s elviselik a kisebb termésekkel járó szerényebb bevételeket is. Persze mindez valóban csak sarkítva igaz, hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző agro technológiák. Csak példaként említhetjük a szántás nélküli talajművelést, amelynek víz- és energiatakarékosság a következménye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növények termelésével, a hozamokhoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jóf ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utóbbiak tudatlanságból teszik? Ez alig hihető, hiszen a magyar mezőgazdaságban mintegy 30 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember dolgozik, s szinte minden gazdaságba jut belőlük legalább kettőhárom. A legcélravezetőbb technológiák alkalmazásának esetenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felmérések szerint a termelőszövetkezeteknek mintegy harmada pénzügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a legkorszerűbb technika, illetve a legcélravezetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvásárlásához. Az pedig már évszázados biológiai tétel, hogy például a tápanyagokkal jól ellátott növények jobban bírják a szárazságot, mint a tápanyaghiánnyal küszködök. Most viszont néhány gazdaságban ez utóbbira is van példa. A jelenlegi helyzetben persze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések lehetnek. hiszen e pillanatban „kész tények” előtt áll a mezőgazdaság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 milliárd forint értékű, s a tartós szárazság következményeként károsodtak a kapások és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mit tehetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mondják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseket. A szakemberek viszont visszakérdezhetnek: miből és miképpen? S ezt indokolhatják azzal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezdve pótolni lehet. ott nagy a valószínűsége annak, hogy rosszul terveztek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsége annak, hogy más ágazatokban — például az ipari tevékenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költségtakarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembereket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S persze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszálykárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszálybizottság alakult, megkezdődött a kár felmérése. Ezek pontosabb ismeretében születik majd döntés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél mindenképpen az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok gondjait enyhítsék, illetve hogy a termelés folyamatosságát mindenütt megőrizzék. V. F. J. Számítástechnikai adatvédelem Első ízben látott napvilágot hazánkban a számítás- technikai adatvédelemmel átfogóan foglalkozó kézikönyv. A kiadvány —; amelyet a Központi Statisztikai Hivatal megbízásából a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat szakemberei készítettek — részletesen tartalmazza az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, részletezi és magyarázza a legfontosabb tennivalókat. Szó van benne az alkalmazott biztonsági megoldásokról és a számítógépes visszaélések megelőzésének' lehetőségeiről is. Rövidesen elkészül egy másik kézikönyv is a Pénzügyminisztérium támogatásával, ez a kiadvány a számítástechnika alkalmazásához szükséges jogszabályokat gyűjti össze. A KSH számítástechnikaalkalmazási főosztálya nemrég megbízta a SZÁMALK- ot, mérje fel és készítsen tanulmányt a számítógépes visszaélések helyzetéről külföldön és — ha tapasztalható ilyen — hazánkban, s tegyen javaslatokat a fokozott adatvédelem érdekében. Ez a munka már meg is kezdődött, legalábbis ami a helyzet feltérképezését illeti. Az utóbbi 10—15 évben világszerte nagy számban fordultak elő számítástechnikai visszaélések. A téma számos nemzetközi konferencia napirendjén is szerepel. (MTI) Helyükre kerültek a Szabadság híd régi címerei A Szabadság hidat díszítő régi címerek és a stilizált koronák beemelésével gyakorlatilag befejeződött a Szabadság híd felújítása (MTI-fotó: Apostol Péter — KS) Karakul-szimpózium Budapesten A Budapest Kongresszusi Központban szombat délelőtt megkezdődött az Európai Állattenyésztők Szövetsége (FEZ) karakuljuh-tenyésztési albizottságának IV. nemzetközi szimpóziuma. A kétnapos tudományos ülésen a világ egyik legértékesebb juhfajtájának, az üz- begisztáni Karakulból származó ősi fajtának a fenntartásáról, tenyésztéséről, minősítéséről tanácskozik 15 ország csaknem 100 szakem.- bere. Megvitatják e juhfajta prém- és hústermelésének ipari feldolgozásának, valamint kereskedelmének helyzetét. (A karakuljuh bárányának bőréből készül a híres asztraháni. karakul-, illetve perzsabunda.) Hazánkban, amint azt a szimpózium megnyitó előadásában Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes , elmondotta, régebben tenyésztették a karakuljuhot, s ebben a kutatók nagy szakmai ismertekre tettek szert, különösen a prémcsigák örökölhetőségének kutatásában értek el eredményt. A siker azonban elmaradt, mert versenyképesebb volta miatt akkor a merinó fajta gyapjú- és hústermelését helyezték előtérbe. Magyarországon jelenleg mintegy 2 és fél millió juhot tartanak, ennek az állománynak nagy hányada merinó fajta, s évente körülbelül 50 ezer tonna vágójuh előállítását biztosítja. Tovább gyarapszik Hatvan Megkezdődött egy új tömeg szervezeti székház építése EGY KITÜNTETÉS MARGÓJÁRA A füzesabonyi népfrantmunkáról Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt kapott alkotmányunk ünnepén dr. Bárdos-Bártókné Dombos Mária, a Hazafias Népfront Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának titkára. HiTuitalában kerestük fel. A település egyik többemeletes lakóépületének földszintjén található az irodája. Lakásból alakították ki. Megérkezésünkkor egy fiatalasszonnyal tárgyalt. Űjabb építménnyel, frissen indított beruházással gyarapszik Hatvan. A Mün- nich-lakótelepi óvodával és a Szabadság úti iskolával szomszédságban már kitűzték az évek óta tervezett tömegszervezeti székház alapjait. — Ha a közművesítés értékét is figyelembe vesszük, ötmillió forint körül van az összeg, amelyből jövő ilyenkor rnár állnia kell az egyszintes, de beépíthető tetőtérrel bíró székháznak — mondja Kiss János, a kivitelező helyi építőipari szövetkezet elnöke, akivel együtt szemrevételezzük a még gazzal benőtt telket. — Amit nagyon jó tervezői fogásnak tartok: a majdani intézmény ízléssel illeszkedik néhány környékbeli létesítmény együttesébe, követi stílusukat, magasított tetőszerkezete pedig arra predesztinálja, hogy újabb anyagiak birtokában a befogadóképessége növelhető legyen. Magam részéről nyomatékkai teszem hozzá mindehhez: valamennyien azon vagyunk, hogy a jövő évi alkotmány ünnepe alkalmából már benépesülhessen a tömegszervezeti székház. További informálódásunk során megtudtuk, hogy az építkezés költségét majdnem az utolsó forintig az MSZMP megyebizottsága fedezi, a helyi tanács pedig a terület megváltásával támogatja a vállalkozást. A létesítmény különben 360 négyzetméternyi területen helyezkedik majd el, s egy nagyobb előadóterem mellett a különböző helyiségeket, irodákat a városi KISZ-bizottság birtokolja majd, s úgyszintén „lakók” lesznek itt az MSZMP városi, körzeti alap- szervezetei. Nem kívánjuk ugyanekkor elhallgatni, hogy a Heves Megyei Beruházási Vállalat gondozásában indított építkezés kapcsán egy tanács- ülési kérdésre Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság titkára is kifejtette véleményét. Eszerint — bár a tömegszervezeti székház elsődlegesen a párt- és ifjúkommunista mozgalom céljait hivatott szolgálni — nem kizárt, hogy például az előadótermet a környező lakótelep közművelődése terén is hasznosítják. — Gyakran megkeresnek az itt élők — mondta. — Különösen az idősebbek fordulnak hozzám apró-cseprő panaszaikkal. Akad, aki amiatt tér be, mert nem tudja például, hogy azok az évek, amelyeket cselédként töltött el beszámítanak-e a nyugdíjba. Máskor munka- közvetítőnek kérnek fel, s nemegyszer fogalmazok kérvényt. Mindenesetre örülök, mert érzem, bíznak bennem. Kassán született, a II. világháború után szülei Magyarországra költöztek. Sárospatakon, a tanítóképzőben szerzett oklevelet. Többek között Ózdon és Borsodná- dasdon oktatta, nevelte az alsó tagozatosokat. Majd Füzesabonyba költözött jogász férjével és kisfiával. Itt is pedagógusként kereste a kenyerét, mígnem 1976-ban megválasztották népfronttitkárrá. — Nagyon szerettem a katedrát — mondta. — Nem szívesen hagytam ott. Idővel kezdtem beletanulni az új feladatomba, s nem maradtak el a sikerélmények. Különösen a rétegpolitikai munka vált eredményessé. Az általános iskolásoktól kezdve a terhes kismamákon keresztül az idős korosztályig mindenkivel törődünk. Évente 25—30 rendezvény házigazdái vagyunk. Igyekszünk bekapcsolni a közéletbe azokat is, akik nem tagjai a pártnak, vagy a KISZ-nek. Nem egy községpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos összejövetelt szerveztünk. Jó az, ha a lakosok tudják, mire telik, mire nem. Vitáznak, nem egy hasznosítható javaslat is elhangzik... Kedvező a visszhangja az egészségügyi felvilágosításoknak, a diétázóknak szólók például osztatlan elismerést arattak. Beszélgetőpartnerem nem egyszer vállalkozott úttörő szerepre. Irányításával hozták létre a mozgássérültek helyi szervezetét, ugyanis a hetvenes évek közepéig még azt sem tudták, hogy hány ilyen ember van a községben. Az ő nevéhez is fűződik az a plakátpályázat, melynek apropóját az idei békeév szolgáltatta. A legjobb műveket május 9-én kiállításon is bemutatták a helyi művelődési központban. — A béke- és barátsági rendezvényeket nagyon szeretem — vallotta. — Általában ezekre könnyű mozgósítani a tömegeket. Persze mindehhez szükséges, hogy olyan jó partneri viszony alakuljon ki, amilyen itt létrejött a pártbizottsággal, a tanáccsal, a KISZ-bizottsággal, valamint a szövetkezetek, üzemek és intézmények vezetőivel. Nem is beszélve arról, hogy népfrontbizottságunk hét testületében zömében szívvel-lélekkel dolgozó aktivisták gyűltek ösz- sze, s hadd jegyezzem meg, közöttük több a nő, mint a férfi. Hiába igyekeztem mindeddig negatív jelenségekre is rákérdezni, dr. Bárdos-Bar- tókné csupa jóról, előremutatóról adott tájékoztatást. Mígnem a faluszépités és virágosítás került szóba ... — Aligha vonhatná kétségbe bárki: évről évre szépül Füzesabony — állapította meg. — Ennek ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. A kis utcák hangulatosak, tetszetősek. De másutt, különösen a vasútállomás környékén, nagyon sok a szemetes hely. Az eddiginél nagyobb összefogásra lenne szükség, hogy változtassunk a jelenlegi állapoton. Jóllehet: tavaly, kategóriánkban már a negyedik helyen végeztünk a megyei Dr. Bárdos-Bartókné Dombos Mária: „Lelkes aktivisták segítik tevékenységemet...” (Fotó: Perl Márton) virágosítási versenyben, de ennél többre lesz szükség. Egyébként a felnőttek szívesen végeznek társadalmi munkát, ha hívják őket, hiszen kivették részüket az óvodabővítésekből, újabban bekapcsolódtak a sportöltöző építésébe is, hogy csak néhányat említsek. Persze tennivaló akad más területeken is. A jövő feladata: a KISZ-en kívüli fiatalok mozgósítása, valamint a cigány származásúakkal való fokozottabb törődés. Lehet még javítani a fogyasztók tanácsának eddigi eredményes tevékenységén is. Bízom benne, hogy az elkövetkezőkben még többet mutatunk fel. Optimizmusomra minden okom megvan, hiszen amint mondtam is: nagyszerű partnerekre leltem a község vezetőiben és az aktivistákban. Homa János
