Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-25 / 226. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 25., csütörtök I A szocialista demokrácia érvényesülése (X/9.) Új Iehetőségek A Tungsram PÁR-ja A Tungsram RT, nagy tömegben állít elő különböző típusú fényforrásokat. Termékeik a világ számos országában keresettek. A PAR 38-as típusú fényforrásból mintegy 4 milliót készítenek, amelynek 90 százalékát nyugati orszá gokba exportálják. A hőmérsékletváltozásokat igen jól tűrő PÁR típusú lámpák mintegy 2000 munkaórát üzemelnek. (MTI-fotó: Balaton József felvélele — KS) Ők bizakodnak Az igazi gazda igyekezetével A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével összhangban 1985. január 1-től új lehetőségek születtek a munkahelyi demokrácia fejlesztésére a vállalatokon belül. E jelentős változások lényege. hogy a munkavállalók tulajdonosi jogukat gyakorolva szólhatnak bele a munkahelyük távlati — stratégiai — döntéseibe, ily módon vállalva részt a vállalat irányításában. Megváltozott ugyanis a vállalatok irányításának eddigi rendszere, a vállalatok jelentős része elszakíthatta államigazgatási függőségeit, és formailag is biztosították számára azt a lehetőséget. hogy önállóan irányítsa saját gazdálkodását. Az új irányítási formák, bár befolyásolják a munkahelyi szakszervezetek politikai szerepét, de ném szüntették meg a dolgozók érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó eddigi fórumokat, jogosítványokat. A vállalatirányítási reform bevezetésének eredményeként a vállalat általános vezetését elláthatja a vállalati tanács vagy a vállalat dolgozóinak közgyűlése, vagy küldöttgyűlése, vagy az igazgató. Ezek az új vállalatvezetési formák növelik a munkahelyi kollektíva szavának súlyát, tekintélyét, hiszen közvetlenül vagy küldötteik útján maguk a dolgozók határozzák meg a vállalat működésének legfontosabb kérdéseit. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs irányítója egy adott munkahelynek, és az irányítási jogosítványok szétaprózódnak, hanem azt jelenti, hogy az adott vezető az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben függ a kollektívától, a jogszabályokban megjelölt kérdésekben felelősséggel tartozik annak. A szocialista demokrácia szélesítésének útján fontos próbatétel ez, kiderül belőle. hogy a dolgozók mennyire képesek és felkészültek ügyeik közvetlen intézésére, hiszen olyan kérdésekről kell dönteniük, amelyeknek milliós gazdasági kihatásai, tervezési és gazdálkodási következményei vannak. Így például a vállalati tanács hatáskörébe tartozik a vállalat terveinek meghatározása. a mérleg- és eredménykimutatások jóváhagyása. És maga a vállalati tanács — amelynek tagjai között a dolgozók választott küldöttei is helyet foglalnak — gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat, dönthet a beruházásokról, hitel- felvételekről. kötvénykibocsátásokról is. Jelentősnek tekinthető a vállalati tanácsok működésére vonatkozó ama előírás is. hogy a dolgozók választott küldötteinek száma a vállalati tanács létszámának a felénél kevesebb nem lehet. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a dolgozók csak akkor tudnak kellő alapossággal dönteni, ha felkészültek az ilyen jellegű feladatok ellátására. jártasak munkahelyük ügyeiben és kellő tájékozottsággal, megalapozott szakmai hozzáértéssel rendelkeznek. Az elmúlt időszakban a vezető kiválasztásánál is előtérbe került a hozzáértés és a szakmai alkalmasság. A munkahelyi demokrácia egyik fontos tartópillére lett a vezetőkiválasztás új módszere. Elterjedt a pályázati rendszer, valamint a meghatározott időre szóló vezetői választások, kinevezések gyakorlata. A dolgozók, illetve választott küldötteik több jelöltet állíthatnak a vezetői posztokra. Végül a képviseletüket ellátó testületben titkos szavazással döntenek arról, hogy meghatározott ideig kinek az irányításával kívánnak dolgozni. Az új vállalatirányítási formák, valamint a vezetőkiválasztás megváltozott gyakorlata azt jelenti, hogy a dolgozók valójában részt vesznek a vállalati döntés- hozatali mechanizmusban, ők lettek a munkahelyi hatalom birtokosai. Várhatóan megszűnnek azok a konfliktusok is, amelyek eddig az ágazati, államigazgatási irányításból. valamint a vállalatok önállóságra való törekvéseiből. ezek ütközéseiből keletkeztek. Olyan partneri viszony alakulhat ki. az irányítószervek, a dolgozói kollektívák, valamint a munkahelyi párt- és szakszervezet között, amelyek révén a gazdálkodószervek eredményesebben működhetnek. Hej, az időjárás . . . ! A szikkasztó nyár a Mátra alján is korán érlelte meg a tőkék gyümölcsét. De . . . el is vitt a súlyukból. A Gyön- gyössolymosi Mátra Tsz-ben a már folyó szüretről a következőket mondta dr. Nyilas János elnök: — A csemegézést augusztus 27-én kezdtük meg a közösben, a háztájiban pedig valamivel később. A borszőlőt is szedjük szeptember 1-je óta. Terveztünk csemegéből 9000 mázsát, de csak 6500-at várunk belőle. Ha az összes szőlőt veszem alapul, akkor azt mondhatom, hogy a hektáronkénti 90 mázsából 70 mázsa lehet. — Az adatok elég rosszul hangzanak. Mindebből az következik, hogy csökken a bevételük? A felszabadulás előtti, a kommunistákat egyház- és vallásellenesnek bemutató propaganda még meglevő hatásának ellensúlyozására a falujárók vállalták a templomok és plébániák helyreállítását is. A csepeli, illetve a pestszentlőrinci falujárók állították helyre a háborúban megrongálódott kisnánai. markazi, pálosve- resmarti római katolikus templomot, a gyöngyöshal- maji, a kisnánai plébániát. A következőkben a falujárók politikai munkájának területeit tekintem át. A Központi Vezetőség a falujárók számára fontos feladatként jelölte meg a pártszervező munkát, a helyi szervezetek megerősítését. Megyénkben ezen a téren főként az egercsehi, a csepeli és pestszentlőrinci falujárók értek el szép eredményeket. Az egercsehiek sorra megerősítették a környékbeli, például a balatoni, a szűcsi és a szarvaskői pártszervezetet. A csepeliek 1947 szeptemberében Do- moszlón 20, Nagyrédén 13 új tagot szerveztek be a pártba. A pestszentlőrinciek ez év augusztusának elején Altkáron 12, Karácsondon 3 új tagot nyertek meg a pártnak, s még sorolhatnám a szervezés számszerű eredményeit. A falujárók gyakran vettek részt taggyűléseken is, ahol általában kük és belpolitikai kérdésekről beszéltek. A pártszervezetekkel karöltve több esetben szerveztek pártnapokat is. Részit vettek a pártoktatás megszervezésében. Például Karácsondon, Markazon, Nagyrédén és Nagyfügeden ők szervezték meg először a pártoktatást, amelyet akkor „szemináriumnak” neveztek. — Nem egészen. Ügy véljük, hogy a szőlő ára magasabb lesz, mint amilyennel számoltunk, és így a termés mennyiségi csökkenése ilyen módon kiegyenlítődik. A hónap első napjaiban inkább csak „szedegették" a bornak való fürtöket. Egy hét elteltével pedig mindenki „komolyan" fogott hozzá a szürethez. Idegen segítséget nem kértek, mert Sólymoson az a módi járja, hogy ilyenkor nemcsak a család minden tagja gyűjti a fürtöket, hanem jönnek a rokonok, a barátok és a jó ismerősök is. Valóságos „csúcstalálkozó" lesz így a szüretből, amiből az is következik. hogy jó hangulat üli meg a tájat. Elmentek a koalíciós pártok rendezvényeire is, s ha szükség volt rá, hozzászólásaikban megvédték a Kommunista Párltot a kisgazdák és a jobboldali szociáldemokraták rágalmaitól. Például Gyöngyöshalászon, Vámosgyörkön és Viszneken szociáldemokrata, Atkáron és Adácson kisgazdapárti gyűlésen vettek részt. A két utóbbi helyen 'sikerrel szálltak szembe Adorján József képviselő kommunistaellenes rágalmaival. Erre nagy szükség volt, mivel a képviselő beszédeiben a „kolhoz mesével” ijesztgette a parasztságot. A csepeliek Visontán az MKP- és SZDP-szer vezet közös pártnapját rendezték meg, ahol a téma a két munkáspárt együttműködésének fontossága volt. Vé- csen kezdeményezték a helybeli koalíciós pártok közötti beszélgetést viszonyuk megjavítása érdekében. A falujárók nagy érdeklődést tanúsítottak a különféle testületek, érdekvédelmi szervezetek munkája iránt. Részt vettek a nemzeti bizottságok, a FÉKOSZ és az UFOSZ ülésein. Ezeken általában aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről tartottak tájékoztatót. A falusi lakosság egyes rétegei megnyerésének bevált módszere volt a házi agitáció végzése. Felkeresték a pártok vezetőit, az újgazdákat, az értelmiségieket, a nőket, sőt a lelki- pásztorokat is. Az agitációnak mindig konkrét célja volt. Például a pártok vezetőivel az együttműködés lehetőségeit és problémáit, az értelmiségiekkel, főleg a tanítókkal, a kulturális rendezvények megszervezését beszél— Azt szokták mondani. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Aki nem tagja a szövetkezetnek, milyen fizetséget kap? — Mi pénzzel váltjuk meg a szorgalmát. Naponta 250 —300 forintot kereshet., amiért 3—6 mázsa szőlőt kell leszednie. A mennyiség a szőlő fajtájától függ. — A meleg nyár mennyire segítette a szőlő cukroso- dását? — Ha nem is fejlődtek ki nagyon a szemek, a cukorfok 18—19 között várható a nagy átlagot illetően. Ezért semmiféle javítóanyagot nem kell használnunk. így is 12 maligánfokos bort tudunk nyerni. A solymosiak főként rizték meg. A nőket az MNDSZ megalakítására serkentették. Az újgazdákkal a föld megvédéséről, a földosztás ^ jelentőségéről beszélgettek. A házi agitációk során népszerűsítették a párt falusi lapját, a Szabad Földet. Például 1947. augusztus közepén Atkáron 27, Vámosgyörkön 54 db újságot adtak el. Az agitáció sajátos színfoltja volt a tanyasi lakossággal való beszélgetés. Ilyen volt például Nagyfügeden és Viszneken. Itt említem meg a hadifogságból hazatért katonák meglátogatását is. Ennek során a falu járók hangsúlyozták a párt nagy szerepét a foglyok hazajövetelében. A falujárók politikai munkájának kiemelkedő eseménye volt az 1947-es választások előkészítésében való részvétel. Ez a munka június végétől augusztus végéig a csoportok munkájának jelentős részét alkotta. Mindenütt, ahol megfordultak, a pártvezetőségekkel megbeszélték a választás teendőit. Számos esetben párttaggyűlésen is szóltak a választási feladatokról. Különböző rendezvényeken választási beszédeket tartottak. A választási agitáció során meg kellett küzdeniük a kisgazdapárti jobboldal ellenagitá- ciójával. Például Vécsen a már említett Adorján József népgyűlési beszédében rágalmazta a demokráciát. Rágalmait a csepeli falujárók cáfolták meg. A választás előkészítésének jelentős eseményei voltak Kádár Jánosnak, a megye listavezető képviselőjelöltjének választási gyűlései. Június 29-én Vámosgyörkön és Adácson beszélt, s a népgyűlésen a pestszentlőrinci falujárók rendezőgárlingszilvánit termelnek. Ezt a saszla és a muskotály követi. aztán a leányka. — Mi nem exportálunk, mindent egy helyen értékesítünk, és még az elszállítással sincs gondunk — mondta a tsz elnöke, majd hozzátette: — Számításaink szerint a 60 milliós bevételi tervünket az év végével teljesíteni tudjuk és ebből az is kiderül, hogy a tsz a 10 milliós nyereséget is eléri. Azzal kezdtük: „Hej, az időjárás . . .!” De a solymosiak azt is példázzák, hogy az ember nemcsak az erejével, hanem az eszével is „kifoghat" rajta, ha ... ! Persze, ez nem könnyű dolog. De érdemes csinálni. dája biztosította a fegyelmet. Kádár elvtárs augusztus 19-i pétervásári népgyűlésén pedig a csepeli úttörők szavaltak és adtak elő jeleneteket. A választások előtt az MKP egyik követelése volt, hogy minél előbb át kell adni a földhöz juttatottak- nak a tulajdont igazoló birtoklevelet. Több faluban ezt a falujárók adták át. Az ünnepélyes birtoklevél-át* adási ünnepségen Vécsen mintegy 325 személynek adták át az említett okmányt. Abasáron „ ... a csepeli köz- igazgatási aljegyző osztotta ki a telekkönyveket, ami a község lakosságának köztudatába úgy került, hogy még a telekkönyvet is a kommunisták adják”. A politikai munka lényeges része volt az ifjúsági mozgalom támogatása. A csepeliek Abasáron, Karácsondon és Kisnánán részt vettek a helyi MADISZ-szer- vezetek létrehozásában. Az egercsehiek a szomszédos Balaton község ifjúsági szervezete megerősítésén fáradoztak. Itt említem meg, hogy ők hozták létre, főleg fiatalokból, a párt rendező- gárdáját Balatonban és Szúcs-bányatelepen. Az ifjúságon kívül részt vettek a nők megszervezésében is. Több helyen például Balatonban, Karácsondon, Nagyfügeden, Szűcsiben és Viszneken ők hozták létre a helybeli MNDSZ- szer vezetet. A tömegkapcsolatok erősítése érdekében a MKP-szer- vezetekre támaszkodva számtalan népgyűlést szerveztek, ahol többször közülük kerültek ki az előadók. A népgyűlések fontosabb témái a következők voltak: kül- és belpolitikai kérdések, a 3 éves terv, az MKP kormányprogramja az 1947-es választás után. A gyöngyösi falujárók bevált módszere volt, hogy tábortűz mellett szervezték meg a népgyűlést. (Folytatjuk) Szecskó Károly P. R. Új segélyszolgálati gépkocsik A Magyar Autóklub segélyszolgálatának a nyugatnémet testvérszervezet, az ADAC, 14 darab Volkswagen Golfot ajándékozott. A speciálisan kialakított szerelőautókat a klubtagok naponta mintegy száz alkalommal hívják segítségül (MTI-fotó: E Várkonyi Péter — KS) (g. molnár) 40 éve történt (111/2.) Falujárók Heves megyében
