Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 24., szerda 3. A szocialista demokrácia érvényesülése (X/8.) Munkahelyi közösségek A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságának növekedése kellő alapot teremt ahhoz, hogy az állampolgárok és a dolgozók közvetlenül, vagy az őket képviselő társadalmi szervek, intézmények, azaz a demokratikus fórumok útján részt vegyenek ügyeik intézésében. A dolgozók és az állampolgárok részvétele a döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében garantálja az érdekek egyeztetését, a dolgozók érdekeinek kifejezését. Ezek a fórumok biztosítják az esetleges napi eltérő érdekek ösz- szehangolását oly módon, hogy szavatolják a dolgozó többség, a közérdek elsőbbségét. A szocialista demokrácia átfogja a munkahelyi élet mindennapi valóságát is. E területen a dolgozók számára a cselekvési lehetőséget a munkahelyi demokrácia biztosítja, úgy, hogy a dolgozók részt vesznek saját munkahelyi tevékenységük megtervezésében. megszervezésében. irányításában és ellenőrzésében, élet- és munkakörülményeik szabályozásában, a kollektívát érintő általános jellegű kérdések eldöntésében. E lehetőségek biztosítják azt, hogy a dolgozók befolyásolják a munkahelyen belüli hatalmi, elosztási és érdekviszonyokat. A munkahelyi demokrácia forrása a szocialista tulajdonviszonyokban található, mivel az állam a tulajdonában lévő termelési eszközök használóira, azaz a munka- vállalókra bízta a termelési eszközök működtetésének és felhasználásának módját. A dolgozók közvetett, vagy közvetlen úton jogszabályokban meghatározott jogokkal vesznek részt annak a munkahelynek a vezetésében, amelynek tagjai, és így saját maguk alakítják mindennapi munka- és létfeltételeiket. A dolgozók a munkahelyeiken különböző termelési, gazdálkodási és igazgatási munkafeladatokat látnak el. E feladatok megvalósítása során helyzetüket, lehetőségeiket. a munkamegosztás belső tagoltsága, munkahelyük szervezete határozza meg. Fontos tehát a munkahely demokrácia olyan irányban való fejlesztése, hogy elősegítse a munkavállalók egymás közötti, vezetők és vezetettek közötti harmonikusabb együttműködést, a jó munkahelyi légkör kialakítását, a mindennapi gondok megoldását. A gazdálkodási folyamatban az egyéni és a csoport- érdekek különböző formában jelennek meg. így például más lehet a véleménye, álláspontja és érdeke a fizikai munkásnak, mint egy vezetőnek, más egy brigád- tagnak és a brigád egészének, például a bérkérdésekben vagy a munka elosztásában. A munkahelyi demokrácia egyik feladata az, hogy mindenki számára teremtsen lehetőséget véleménye kifejtésére és elfogadtatására. E nélkül sok helyen az adott szervezeti tekintélyviszonyok miatt egyesek véleményének nagyobb súlya lenne, mások befolyása viszont a szervezet működésére hatástalan maradna. A munkahelyi demokrácia a gyakorlatban és legkézzelfoghatóbban szakszervezeti demokráciaként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a szakszervezetekre vonatkozó jogszabályok hozzák létre és működtetik azokat az intézményeket és fórumokat, amelyek révén a munkavállaló csoportok és egyének érdekérvényesítési törekvése és képessége a felszínre kerül. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének két útja van: az egyik a dolgozóknak a vállalati vezetésbe való bevonása, a másik út a dolgozók érdekképviseleti szervének, a szakszervezeteknek az igénybevétele, amelyek érdekvédelmi és érdek- képviseleti feladataikat teljesítve alakítják és védik a dolgozók érdekeit, javítják élet- és munkakörülményeit. A szakszervezetek nem csupán a múltjukban gyökerező tradíciók miatt alkalmasak e feladatuk ellátására, hanem azért is. mert a dolgozók 90 százalékát tömörítik, azaz potenciálisan majdnem minden vállalati dolgozót képesek a döntésekbe, az irányításba bevonni. Az elmúlt évek gazdasági és politikai fejlődése gyarapította azokat az intézkedéseket és jogszabályokat, mindenekelőtt a szakszervezeti jogosítványokat. amelyeknek az volt a célja, hogy a dolgozókat tulajdonosi minőségben minél nagyobb mértékben vonják be a munkahelyi ügyek elintézésébe, biztosítsanak számukra részvételt a vezetésbe, és fejlesszék tovább az üzemi demokrácia intézményi kereteit. P. R. Hordozható és távszabályozható Több új termékkel mutatkozik be az idei őszi BNV-n a Videoton E.ekt ronikai Vállalat. A rövidesen gyártásra kerülő újdonságokból bemutatjuk a TS—2625- ös távszabályozós hordozható televíziót (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Sajtótükör, megyénkről A nyári szabadságolások idején is gazdag, bő eseményeket szolgáltatott megyénk a szűkebb pátriánkon túli sajtóban. Szilvásvárad! IBUSZ Bükki-kupa, a televízió júniusi Hétvége című műsorának egri kapcsolásai vagy éppen a tizenhárom országból érkezett szakemberek részvételével Mészáros Márta filmjeit feldolgozó nyári egyetemig megannyi figyelmet érdemlő híradás. Repülés, ’86 8. Suhanás a Mátra felett. Képriport a Sárkányrepülő Európa-bajnokságról, ahol kontinensünk eddigi legnagyobb sárkányrepülő-bajnokságát rendezték meg. A Mátra lejtői felett, Gyöngyösön, a Pipis-hegyen huszonkét ország legjobbjai mérték össze tudásukat. Levéltári Szemle, 1986 2. Noszvaj ’86. A Művelődési Minisztérium negyedévenként megjelenő köz- gyűjteményi folyóiratának cikkírója arról számol be, hogy a Heves megyei Levéltár szervezésében négynapos számítógépes levéltári tapasztalatcserét rendeztek Noszvajon. A Commodore státusszimbólumból ma már segédeszközzé vált. Megye- székhelyünkön Pásztor Ferenc egy szövegszerkesztő program segítségével számítógéppel készítette el a levéltár új fondjegyzékét. Valóság, 86/8. A rang egy mátraalji faluban. Pápay Zsuzsa, az MM Vezetőképző és Továbbképző Intézet munkatársának érdekes tanulmánya arról, hogy miért élhet ma a rang, mely nemcsak „alapját vesztett felépítményként” van jelen társadalmunkban, hanem rejtetten és ellentmondásosan is, de újratermelődik. Bányamunkás, augusztus Mátraalji zenekar Tirolban. Bányászaink központi zenekara, az ausztriai Tirol tartomány Pill városi zenekarának 1985. évi gyöngyösi vendégszereplését viszonozta sikerrel. A háromórás búcsúhangverseny nemcsak időtartamban, művészi értelemben is csúcsteljesítményük. Népszabadság, augusztus 2. „Mert itt élek”. Dr. Németh Andrásnak, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján és Szűcsi határában gazdálkodó Mátrai Egyesült Tsz elnökének portréja arra is válasz, hogy miért menedzsere személy szerint is a tsz és a községek közös fejlesztésének. Népszava, augusztus 5. 13 millió palack minőségi bort exportálnak a világ számos országába. Fotó az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát új export- palackozójáról. Magyar Nemzet, augusztus 6. Értékmentés Egerben. Kincs a pincék felett. A lakótömbök felújítását össze kellett hangolni a megye- székhely alatt húzódó 130 kilométernyi pincerendszer megerősítésével. A munka bár jól halad, de az egész várost tekintve elhúzódik a század végéig. Képes 7, augusztus 9. Miért nem helyezik Egerben a vasúti pályaudvart a várostól távolabb? Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszolt: A városrendezési és vasútforgalmi szempontokat is figyelembe véve, a főpályaudvar jelenlegi helyén marad. Eger vasúti személyforgalmát továbbra is- a nagyállomás, Egervár és Felnémet bonyolítja le, az Eger—Tihamér megállóhely megszűnik. A kereskedelmi áruforgalom a főpályaudvarról fokozatosan Eger rendező pályaudvarra kerül át. Szabad Föld, augusztus 15 Mesterségük címere: a hordó. Képes riport egy verpeléti kádárdinasztiáról. Hevesben több mint 11 ezer hektáron termelnek szőlőt és mind nagyobb az érdeklődés más megyékből is az edények, hordók, dézsák, kármentők után. Népszabadság, augusztus 18. A hevesi példa. Úttörő munka, dr. Szegő Imre igazgató főorvos és asszisztens- nő felesége létrehozta Hevesen az ország első gerontológiai gondozóját. Túl a kísérleteken, összegzik az intézet második ötévi működésének tapasztalatait. Szeptembertől Egerben is lesz gerontológiai gondozó. Magyar Ifjúság. augusztus 22. Napszagú dunyhák pihenője. Riport Visontáról, a levegő szennyezettségéről. A szennyeződés mértéke, a Gagarin Hőerőmű ez év júliusától kezdődött rekonstrukciója hatására fokozatosan csökken. Kossuth rádió augusztus 23. Közvetítés az Agria Játékszínről. Gárdonyi Géza Annuska című színművét Kalmár András rendezte, címszereplő Varga Mari. A hangfelvétel 1985-ben készült. Népszabadság, augusztus 27. Az élethez igazodva. Igényesebb oktatás, nagyobb követelmény. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója, a pártoktatás Heves megyei tapasztalatait összegzi Simon Imre 40 éve történt (111/1.) Falu járók Heves megyében A Magyar Kommunista Párt történetének szép. de napjainkra egyre inkább feledésbe merülő hagyománya a falujáró- mozgalom. Ez a mozgalom a kommunista ipari munkások és értelmiségiek akciója volt a felszabadulást követő években a falusi lakosság megsegítésére, a munkás- paraszt szövetség erősítésére. A falujáró-mozgalom előzményei hazánkban és megyénkben 1946 tavaszáig nyúlnak vissza. Ekkor a reakciós erők elleni széles körű támadás megindításával összefüggésben az MKP Központi Vezetősége felhívta városi, illetve üzemi szervezeteit. hogy munkaszüneti napokon nyújtsanak segítséget a falunak. A „város a faluért — munkás a parasztért" mozgalom rövidesen országossá vált. Ebben jelentős része volt a Központi Vezetőség 1946. szeptember 20-i felhívásának a falujáró-mozgalom megszervezésére. írásom célja, hogy a korabeli források felhasználásával bemutassam a mozgalom Heves megyei megszervezését, a falujárómunká területeit, módszereit, jelentőségét és fogadtatását. A falujáró-mozgalmat megyénkben is az MKP városi bizottságai és az üzemi párt- szervezetek vezetőségei szervezték. A megyebeli dolgozó falujáró csoport: Egercsehi- bányatelepen, a Bélapátfalvi Cementgyárban, Szúcs-bá- nyatelepen, Egerben és Gyöngyösön. A megyén kívüli falujárók Budapestről jöttek. Jártak megyénkben Csepelről, Pestszenterzsébetről, Józsefvárosi telefonközpontból, a IX. kerületből és a Ferihegyről. Az Egercsehi-bányatelepi, a bélapátfalvi, az egri falujárók az egri járás; a gyöngyösiek a gyöngyösi, a hatvani és a hevesi járás; a budapestiek a gyöngyösi és a hevesi járás falvaiban tevékenykedtek. A megyebeli falu járó csoportok közül a legaktívabb munkát az egereseinek végezték. Nem véletlen, hogy a Központi Vezetőség fentebb említett felhívásában őket név szerint megemlítette. A falujáró csoportoknak nem volt állandó létszámuk. A létszám általában 20 és 30 között váltakozott, s ezen belül volt egy mag, amely állandó volt. A csoportokat különböző szakmunkásokból: szerszám, és gépjavításhoz értő lakatosokból, famunkásokból, építőkből, villany- szerelőkből, cipészekből, szabókból, varrónőkből, továbbá orvosokból, jogászokból és jó agitátorokból állították össze, A csoportok munkájának irányítására néhány tagú bizottságot szerveztek, amely élén a falujárófelelős állott. Például a csepeliek falujárófelelőse előbb Króm István, majd Horváth Ernő, a pestszentlőrincieké Acs Imre, illetve Fazekas Zsuzsa, az egercsehieké Garamvölgyi József volt, akinek munkájához sok segítséget adott Horváth Nándor. A falujárókat mindenhol a helyi pártszervezetek fogadták. Ők gondoskodtak elszállásolásukról. munkájuk megszervezéséről, s minden ügyes-bajos dolgukkal foglalkoztak. A falujárók általában hetenként hét végén utaztak a falvakba. Oda- és visszautazásukról a küldő üzemek gondoskodtak. A falujárás eredményeinek és problémáinak értékelésére időnként megyei és járási értekezleteket szervezett a párt. Az első megyei falujáróértekezlet 1946. május 29-én volt Egerben, ahol megbeszélték az addigi munka tapasztalatait és a további feladatait. Az ülésen részt vettek a falujárófelelősök és az üzemi párttitkárok. A falujárók rendkívül szerteágazó munkát végeztek. Először arról szólok, hogy milyen tevékenységet fejtettek ki az újjáépítés, a termelés segítése területén. Jelentős szerepük volt a világháború időszakában megrongálódott iskolák helyre- állításában. Jelenlegi tudomásunk szerint 19 iskolát állítottak helyre, illetve láttak el bútorzattal és felszereléssel. Különösen jelentős volt az adácsi, a dormándi, a gyöngyöshalmaji, a vá- mosgyörki súlyosan károsodott iskolák kijavítása. A csoportok rendkívül sokrétű javító- és szerelőmunkát is végeztek. A falusi parasztságnak igen nagy örömet okoztak a megkopott, illetve elhasználódott szerszámok és mezőgazdasági gépek kijavításával. Számtalan ekét, kaszát, ásót, kapát, répavágót, kukoricamorzso- lót, több szekeret, darálót, szőlőprést és traktort is helyrehoztak. Főként a szegényebb családoknak sok konyhai edényt foltoztak meg, Javítottak lábbelit, kerékpárokat, órákat, fejszéket, ajtózárakat. Beüvegezték a kitört ablakokat, szereltek villanyt. Nevükhöz fűződik több középület beüvegezése, közutak, tűzoltófelszerelések kijavítása, középületek villanyszerelése, bel- és külterületi hidak helyreállítása. Munkájuk kiemelkedő eseménye volt a háború időszakában megsérült hevesi tüdőkórház helyreállítása, amelyet a csepeli falujárók végeztek el. A csepeliek 1947 április 13. és május 4-e között javították ki a 14 helyiségből álló épületet. Ünnepélyes átadása május 4-én volt, ahol megjelent a párt megyei titkáré, Súlyán György is. A felszabadulás után sorra megalakuló MKP-szerve- zetek számos helyen nem rendelkeztek megfelelő épülettel, illetve párthelyiséggel. A falujárók itt is segítettek. A csepeliek a kisnánai párthelyiség építéséhez cementet és meszet szállítottak, a nagyrédei pártszékház ablakainak beüvegezéséhez üveget vittek. A pestlőrinciek a hevesugrai, a detki. pártszékházba bevezettették a villanyt, a nagyfügedi és a detki pártszervezeteknek rádiót ajándékoztak. A falujárók a munkásparaszt szövetség erősítését szolgálták az újgazdák segítségével. A csepeliek a si- rokiak kívánságára a földműveléshez szükséges szerszámokat készítettek. Ludason a pestszentlőrinciek főleg az újgazdák által lakott Újtelep nevű falurészen eg- kutat javítottak meg, elősegítve ezzel szín növekedését a párt (Foli Szecskó
