Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 24., szerda 3. A szocialista demokrácia érvényesülése (X/8.) Munkahelyi közösségek A helyi szervek, a válla­latok és intézmények önálló­ságának növekedése kellő alapot teremt ahhoz, hogy az állampolgárok és a dol­gozók közvetlenül, vagy az őket képviselő társadalmi szervek, intézmények, azaz a demokratikus fórumok út­ján részt vegyenek ügyeik intézésében. A dolgozók és az állampolgárok részvétele a döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében garantálja az érdekek egyez­tetését, a dolgozók érdekei­nek kifejezését. Ezek a fó­rumok biztosítják az esetle­ges napi eltérő érdekek ösz- szehangolását oly módon, hogy szavatolják a dolgozó többség, a közérdek elsőbb­ségét. A szocialista demokrácia átfogja a munkahelyi élet mindennapi valóságát is. E területen a dolgozók számá­ra a cselekvési lehetőséget a munkahelyi demokrácia biztosítja, úgy, hogy a dol­gozók részt vesznek saját munkahelyi tevékenységük megtervezésében. megszer­vezésében. irányításában és ellenőrzésében, élet- és mun­kakörülményeik szabályozá­sában, a kollektívát érintő általános jellegű kérdések el­döntésében. E lehetőségek biztosítják azt, hogy a dol­gozók befolyásolják a mun­kahelyen belüli hatalmi, el­osztási és érdekviszonyokat. A munkahelyi demokrácia forrása a szocialista tulaj­donviszonyokban található, mivel az állam a tulajdoná­ban lévő termelési eszközök használóira, azaz a munka- vállalókra bízta a termelé­si eszközök működtetésének és felhasználásának módját. A dolgozók közvetett, vagy közvetlen úton jogszabályok­ban meghatározott jogokkal vesznek részt annak a mun­kahelynek a vezetésében, amelynek tagjai, és így sa­ját maguk alakítják min­dennapi munka- és létfelté­teleiket. A dolgozók a munkahe­lyeiken különböző termelési, gazdálkodási és igazgatási munkafeladatokat látnak el. E feladatok megvalósítása során helyzetüket, lehetősé­geiket. a munkamegosztás belső tagoltsága, munkahe­lyük szervezete határozza meg. Fontos tehát a munka­hely demokrácia olyan irányban való fejlesztése, hogy elősegítse a munkavál­lalók egymás közötti, veze­tők és vezetettek közötti harmonikusabb együttmű­ködést, a jó munkahelyi lég­kör kialakítását, a minden­napi gondok megoldását. A gazdálkodási folyamat­ban az egyéni és a csoport- érdekek különböző formá­ban jelennek meg. így pél­dául más lehet a véleménye, álláspontja és érdeke a fizi­kai munkásnak, mint egy vezetőnek, más egy brigád- tagnak és a brigád egészé­nek, például a bérkérdések­ben vagy a munka elosztá­sában. A munkahelyi demokrá­cia egyik feladata az, hogy mindenki számára te­remtsen lehetőséget véle­ménye kifejtésére és elfo­gadtatására. E nélkül sok he­lyen az adott szervezeti te­kintélyviszonyok miatt egye­sek véleményének nagyobb súlya lenne, mások befolyá­sa viszont a szervezet mű­ködésére hatástalan marad­na. A munkahelyi demokrácia a gyakorlatban és legkézzel­foghatóbban szakszervezeti demokráciaként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a szakszervezetekre vonatko­zó jogszabályok hozzák lét­re és működtetik azokat az intézményeket és fórumokat, amelyek révén a munkavál­laló csoportok és egyének érdekérvényesítési törekvé­se és képessége a felszínre kerül. A munkahelyi demok­rácia érvényesülésének két útja van: az egyik a dolgo­zóknak a vállalati vezetésbe való bevonása, a másik út a dolgozók érdekképviseleti szervének, a szakszervezetek­nek az igénybevétele, ame­lyek érdekvédelmi és érdek- képviseleti feladataikat tel­jesítve alakítják és védik a dolgozók érdekeit, javítják élet- és munkakörülményeit. A szakszervezetek nem csu­pán a múltjukban gyökerező tradíciók miatt alkalmasak e feladatuk ellátására, hanem azért is. mert a dolgozók 90 százalékát tömörítik, azaz potenciálisan majdnem min­den vállalati dolgozót képe­sek a döntésekbe, az irányí­tásba bevonni. Az elmúlt évek gazdasági és politikai fejlődése gya­rapította azokat az intézke­déseket és jogszabályokat, mindenekelőtt a szakszerve­zeti jogosítványokat. ame­lyeknek az volt a célja, hogy a dolgozókat tulajdonosi mi­nőségben minél nagyobb mértékben vonják be a mun­kahelyi ügyek elintézésébe, biztosítsanak számukra rész­vételt a vezetésbe, és fej­lesszék tovább az üzemi de­mokrácia intézményi kere­teit. P. R. Hordoz­ható és táv­szabályoz­ható Több új termékkel mu­tatkozik be az idei őszi BNV-n a Videoton E.ekt ronikai Vállalat. A rö­videsen gyártásra kerü­lő újdonságokból be­mutatjuk a TS—2625- ös távszabályozós hor­dozható televíziót (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Sajtótükör, megyénkről A nyári szabadságolások idején is gazdag, bő eseményeket szolgáltatott megyénk a szűkebb pátriánkon túli sajtóban. Szilvásvárad! IBUSZ Bükki-kupa, a televízió júniusi Hétvége című műsorának egri kapcsolásai vagy éppen a tizenhá­rom országból érkezett szakemberek részvételével Mészáros Márta filmjeit feldolgozó nyári egyetemig megannyi fi­gyelmet érdemlő híradás. Repülés, ’86 8. Suhanás a Mátra felett. Képriport a Sárkányrepülő Európa-bajnokságról, ahol kontinensünk eddigi legna­gyobb sárkányrepülő-baj­nokságát rendezték meg. A Mátra lejtői felett, Gyön­gyösön, a Pipis-hegyen hu­szonkét ország legjobbjai mérték össze tudásukat. Levéltári Szemle, 1986 2. Noszvaj ’86. A Művelő­dési Minisztérium negyed­évenként megjelenő köz- gyűjteményi folyóiratának cikkírója arról számol be, hogy a Heves megyei Le­véltár szervezésében négy­napos számítógépes levéltári tapasztalatcserét rendeztek Noszvajon. A Commodore státusszimbólumból ma már segédeszközzé vált. Megye- székhelyünkön Pásztor Fe­renc egy szövegszerkesztő program segítségével számí­tógéppel készítette el a le­véltár új fondjegyzékét. Valóság, 86/8. A rang egy mátraalji faluban. Pápay Zsuzsa, az MM Vezetőképző és To­vábbképző Intézet munka­társának érdekes tanulmá­nya arról, hogy miért élhet ma a rang, mely nemcsak „alapját vesztett felépít­ményként” van jelen tár­sadalmunkban, hanem rej­tetten és ellentmondásosan is, de újratermelődik. Bányamunkás, augusztus Mátraalji zenekar Tirol­ban. Bányászaink közpon­ti zenekara, az ausztriai Ti­rol tartomány Pill városi zenekarának 1985. évi gyön­gyösi vendégszereplését vi­szonozta sikerrel. A három­órás búcsúhangverseny nem­csak időtartamban, művészi értelemben is csúcsteljesít­ményük. Népszabadság, augusztus 2. „Mert itt élek”. Dr. Né­meth Andrásnak, Gyöngyös­pata, Gyöngyöstarján és Szűcsi határában gazdálko­dó Mátrai Egyesült Tsz el­nökének portréja arra is válasz, hogy miért menedzse­re személy szerint is a tsz és a községek közös fejlesz­tésének. Népszava, augusztus 5. 13 millió palack minőségi bort exportálnak a világ számos országába. Fotó az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát új export- palackozójáról. Magyar Nemzet, augusz­tus 6. Értékmentés Egerben. Kincs a pincék felett. A la­kótömbök felújítását össze kellett hangolni a megye- székhely alatt húzódó 130 kilométernyi pincerend­szer megerősítésével. A munka bár jól halad, de az egész várost tekintve el­húzódik a század végéig. Képes 7, augusztus 9. Miért nem helyezik Eger­ben a vasúti pályaudvart a várostól távolabb? Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszolt: A városrendezé­si és vasútforgalmi szem­pontokat is figyelembe vé­ve, a főpályaudvar jelenle­gi helyén marad. Eger vas­úti személyforgalmát to­vábbra is- a nagyállomás, Egervár és Felnémet bonyo­lítja le, az Eger—Tihamér megállóhely megszűnik. A kereskedelmi áruforgalom a főpályaudvarról fokozato­san Eger rendező pályaud­varra kerül át. Szabad Föld, augusztus 15 Mesterségük címere: a hordó. Képes riport egy verpeléti kádárdinasztiá­ról. Hevesben több mint 11 ezer hektáron termelnek szőlőt és mind nagyobb az érdeklődés más megyékből is az edények, hordók, dé­zsák, kármentők után. Népszabadság, augusztus 18. A hevesi példa. Úttörő munka, dr. Szegő Imre igaz­gató főorvos és asszisztens- nő felesége létrehozta Heve­sen az ország első geron­tológiai gondozóját. Túl a kísérleteken, összegzik az intézet második ötévi mű­ködésének tapasztalatait. Szeptembertől Egerben is lesz gerontológiai gondozó. Magyar Ifjúság. augusz­tus 22. Napszagú dunyhák pihe­nője. Riport Visontáról, a levegő szennyezettségéről. A szennyeződés mértéke, a Gagarin Hőerőmű ez év jú­liusától kezdődött rekonst­rukciója hatására fokozato­san csökken. Kossuth rádió augusztus 23. Közvetítés az Agria Játék­színről. Gárdonyi Géza Annuska című színművét Kalmár András rendezte, címszereplő Varga Mari. A hangfelvétel 1985-ben ké­szült. Népszabadság, augusztus 27. Az élethez igazodva. Igé­nyesebb oktatás, nagyobb követelmény. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgató­ja, a pártoktatás Heves me­gyei tapasztalatait összegzi Simon Imre 40 éve történt (111/1.) Falu járók Heves megyében A Magyar Kommunista Párt történetének szép. de napjainkra egyre inkább fele­désbe merülő hagyománya a falujáró- mozgalom. Ez a mozgalom a kommunista ipari munkások és értelmiségiek akciója volt a felszabadulást követő években a falusi lakosság megsegítésére, a munkás- paraszt szövetség erősítésére. A falujáró-mozgalom előz­ményei hazánkban és me­gyénkben 1946 tavaszáig nyúlnak vissza. Ekkor a reakciós erők elleni széles körű támadás megindításá­val összefüggésben az MKP Központi Vezetősége felhívta városi, illetve üzemi szerve­zeteit. hogy munkaszüneti napokon nyújtsanak segítsé­get a falunak. A „város a faluért — munkás a parasz­tért" mozgalom rövidesen or­szágossá vált. Ebben jelen­tős része volt a Központi Ve­zetőség 1946. szeptember 20-i felhívásának a falujáró-moz­galom megszervezésére. írásom célja, hogy a kora­beli források felhasználásá­val bemutassam a mozgalom Heves megyei megszervezé­sét, a falujárómunká terü­leteit, módszereit, jelentősé­gét és fogadtatását. A falujáró-mozgalmat me­gyénkben is az MKP városi bi­zottságai és az üzemi párt- szervezetek vezetőségei szer­vezték. A megyebeli dolgozó falujáró csoport: Egercsehi- bányatelepen, a Bélapátfalvi Cementgyárban, Szúcs-bá- nyatelepen, Egerben és Gyön­gyösön. A megyén kívüli falujá­rók Budapestről jöttek. Jár­tak megyénkben Csepelről, Pestszenterzsébetről, József­városi telefonközpontból, a IX. kerületből és a Ferihegy­ről. Az Egercsehi-bányatelepi, a bélapátfalvi, az egri falu­járók az egri járás; a gyön­gyösiek a gyöngyösi, a hat­vani és a hevesi járás; a budapestiek a gyöngyösi és a hevesi járás falvaiban te­vékenykedtek. A megyebeli falu járó csoportok közül a legaktívabb munkát az eger­eseinek végezték. Nem vé­letlen, hogy a Központi Ve­zetőség fentebb említett fel­hívásában őket név szerint megemlítette. A falujáró csoportoknak nem volt állandó létszámuk. A létszám általában 20 és 30 között váltakozott, s ezen belül volt egy mag, amely állandó volt. A csoportokat különböző szakmunkásokból: szerszám, és gépjavításhoz értő lakatosokból, famunká­sokból, építőkből, villany- szerelőkből, cipészekből, sza­bókból, varrónőkből, továb­bá orvosokból, jogászokból és jó agitátorokból állítot­ták össze, A csoportok munkájának irányítására néhány tagú bi­zottságot szerveztek, amely élén a falujárófelelős állott. Például a csepeliek falujá­rófelelőse előbb Króm Ist­ván, majd Horváth Ernő, a pestszentlőrincieké Acs Im­re, illetve Fazekas Zsuzsa, az egercsehieké Garamvölgyi József volt, akinek munká­jához sok segítséget adott Horváth Nándor. A falujárókat mindenhol a helyi pártszervezetek fo­gadták. Ők gondoskodtak el­szállásolásukról. munkájuk megszervezéséről, s minden ügyes-bajos dolgukkal fog­lalkoztak. A falujárók álta­lában hetenként hét végén utaztak a falvakba. Oda- és visszautazásukról a küldő üzemek gondoskodtak. A falujárás eredményei­nek és problémáinak érté­kelésére időnként megyei és járási értekezleteket szerve­zett a párt. Az első megyei falujáróértekezlet 1946. má­jus 29-én volt Egerben, ahol megbeszélték az addigi mun­ka tapasztalatait és a to­vábbi feladatait. Az ülésen részt vettek a falujárófelelő­sök és az üzemi párttitkárok. A falujárók rendkívül szer­teágazó munkát végeztek. Először arról szólok, hogy milyen tevékenységet fej­tettek ki az újjáépítés, a ter­melés segítése területén. Je­lentős szerepük volt a világ­háború időszakában meg­rongálódott iskolák helyre- állításában. Jelenlegi tudo­másunk szerint 19 iskolát állítottak helyre, illetve lát­tak el bútorzattal és felsze­reléssel. Különösen jelentős volt az adácsi, a dormándi, a gyöngyöshalmaji, a vá- mosgyörki súlyosan károso­dott iskolák kijavítása. A csoportok rendkívül sok­rétű javító- és szerelőmun­kát is végeztek. A falusi parasztságnak igen nagy örö­met okoztak a megkopott, illetve elhasználódott szer­számok és mezőgazdasági gé­pek kijavításával. Számtalan ekét, kaszát, ásót, kapát, répavágót, kukoricamorzso- lót, több szekeret, darálót, szőlőprést és traktort is hely­rehoztak. Főként a szegényebb csalá­doknak sok konyhai edényt foltoztak meg, Javítottak lábbelit, kerékpárokat, órá­kat, fejszéket, ajtózárakat. Beüvegezték a kitört ablako­kat, szereltek villanyt. Nevükhöz fűződik több középület beüvegezése, köz­utak, tűzoltófelszerelések ki­javítása, középületek vil­lanyszerelése, bel- és külte­rületi hidak helyreállítása. Munkájuk kiemelkedő ese­ménye volt a háború idő­szakában megsérült hevesi tüdőkórház helyreállítása, amelyet a csepeli falujárók végeztek el. A csepeliek 1947 április 13. és május 4-e kö­zött javították ki a 14 he­lyiségből álló épületet. Ün­nepélyes átadása május 4-én volt, ahol megjelent a párt megyei titkáré, Súlyán György is. A felszabadulás után sor­ra megalakuló MKP-szerve- zetek számos helyen nem rendelkeztek megfelelő épü­lettel, illetve párthelyiséggel. A falujárók itt is segítettek. A csepeliek a kisnánai párt­helyiség építéséhez cemen­tet és meszet szállítottak, a nagyrédei pártszékház ab­lakainak beüvegezéséhez üveget vittek. A pestlőrinci­ek a hevesugrai, a detki. pártszékházba bevezettették a villanyt, a nagyfügedi és a detki pártszervezeteknek rá­diót ajándékoztak. A falujárók a munkás­paraszt szövetség erősítését szolgálták az újgazdák se­gítségével. A csepeliek a si- rokiak kívánságára a föld­műveléshez szükséges szer­számokat készítettek. Luda­son a pestszentlőrinciek fő­leg az újgazdák által lakott Újtelep nevű falurészen eg- kutat javítottak meg, elő­segítve ezzel szín növekedését a párt (Foli Szecskó

Next

/
Thumbnails
Contents