Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tapasztalatok Ifjúkoromban vajmi ke­veset törődtem az időseb­bek, az érettebbek jó szán­dékú tanácsaival. Volta­képpen oda se figyeltem, tneg se hallgattam azokat mert vakon hittem abban — bizonyára így véleked­nek a következő nemzedék tagjai is —, hogy velem kezdődött minden. Ezért minősítettem sokkal talpra- esettebbeknek. tökéleteseb­beknek, olykor vérszegény elképzeléseimet, mint ami­lyenek voltak, emiatt há- borogtam mindenkire, aki •; intő szóval közelített hoz­zám. A múló évek meghozzák a higgadtságot, a józanabb mérlegelést, a hűvös böl­csességet is. Másokkal együtt rá kellett jönnöm — milyen jó, hogy így tör­tént — , hogy valamennyien csak egy ezredévek óta tar­tó folyamat láncszemei va­gyunk, hogy csak akkor al- : kothatunk érdemlegeset, fi­gyelemre méltót, megbecsü- ! lendőt, ha igényeljük távo­li és kevésbé messzi elő­deink önzetlenül tolmácsolt tippjeit, magvas tapaszta­latait. így ugyanis meglel- ! jük azt az alapot, azt a biz­tos fundamentumot, amely- j re nyugodtan építhetünk, amely nélkül csak légvára­kért lelkesednénk. Ezt illene a mai fiata­loknak is átgondolni, a mostani középnemzedéknek is értékelni, hiszen jövő­teremtő gondjainkat csak ekként oldhatjuk meg hi­ánytalanul, maradéktala­nul. Ha ezt nem tesszük, ak- | kor egyre-másra a teljesen felesleges újrakezdés értel­metlen lázában égünk, s felfedezzük azt, amit már mások korábban feltalál- j tak, méghozzá jóval maga­sabb szintet produkálva, mint mi. Sajnos naég nem ez a gyakorlat. Ezért legyintünk arra, aki készségesen ki- I nálja fel nekünk sok évti- j zedes munkásságának „le- ; párlatát”, emiatt emeltünk ; botrányosan gyengén kivi­telezett lapostetőket, rá sem döbbenve arra, hogy a korábbi változat az em- i beriség maratoni történel­me során már egyértelmű­en igazolta létjogosultsá­gát. Ez a magyarázata an­nak, hogy a pályájuk rajt­jánál állók felmordulnak, ha járható utat javasolnak számukra, ha humánumtól vezérelve korrigálni óhajt- j ják teljesen érthető téve­déseiket. Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten, mert a veszteséglista nemcsak az egyéneket terheli, hanem az egész társadalmat. A dolgunk az, hogy ve­gyük át a nekünk szánt hagyatékot, s ezt az örök­séget fejlesszük tovább, gazdagítsuk képességeink­hez, tehetségünkhöz, hiva­tásérzetünkhöz méltón. »Nyerünk vele, ugyanis csi- ’ szolódik önmegítélésünk, ; szimpatikusabb lesz, neme- ! sebb veretűvé válik karak­ói terünk, s lesz mit átadni s azoknak, akiket ilyen jel- 3 leművé formálunk. Nem csak a ma, hanem ] a holnapok hasznára is. Pécsi István A detki szüret sajátos „hagyománya” Munkabarátság Immár második hete tart az úgyneve­zett nagyszüret a Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezetben is. A kö­zös gazdaság 400 hektárnyi ültetvénye Detk, Halmajugra, Nagyút és Ludas községek határaiban terül el. Az idén közepes termésre számítanak, a tava­lyi kemény tél okozta károkat bizony nem egy-kettőre heveri ki a szőlő. A minőséget viszont — az eddigi tapasz­talatok, próbamérések alapján — jó­nak ítélik meg a tsz vezetői. Az őszi betakarítási mun- kákát az ország szinte vala­mennyi termelőegységében segítik ilyentájban a diákok, s néhány helyen az éppen katonai szolgálatukat telje­sítő fiatalok is. A detki táb­lákban viszont a tsz-tago­kon, az időszakosan foglal­koztatott bérmunkásokon, a gazdaságilag a szövetkezet­hez tartozó községek 7—8.-os általános iskolásain és a Magyar Néphadseregnek kis egységén kívül, szovjet ka­tonák is szorgoskodnak. Róluk kérdezve, Szabó Im­re, a termelőszövetkezet el­nöke elmondta, hogy ki­emelkedően jó kapcsolato­kat tartanak fenn több szovjet parancsnoksággal is. Ez egyrészt a termelő- szövetkezet párt- és gazda­sági vezetésének, valamint a baráti hadsereg egységei képviselőinek rendszeres találkozóiban nyilvánul meg, másrészt a kölcsönös segít­ségnek ilyen konkrét for­máiban, mint a szovjet ka­tonafiatalok őszi munkája. 1980-ban kötött először meg­állapodást a tsz az egyik ideiglenesen Magyarorszá­gon állomásozó egységgel, s azóta minden évben bizton számíthatnak a testvéri or­szág nálunk tartózkodó fiai­ra a szüret alkalmával. Az idén szeptember kö­zepén körülbelül hatvan orosz és más nemzetiségű fiatal érkezett Debrecenből A gazdaság igyekszik a mun­ka feltételeinek megterem­tésén kívül a szabadidejük hasznos eltöltésében is se­gítségére lenni a nálunk dolgozóknak: sportprogra­mokat szerveznek, s egy- egy alkalommal műsoros es­tet rendeznek. Mindezek közelebb hozzák egymáshoz részlegeit, így megismerhe­tik többek között az általuk leszedett szőlő feldolgozá­sának útját is. Ilyen tapasztalatokra egyébként a hazánkban szol­gálatot teljesítők aligha te­hetnének szert. Ennek je­lentőségét pedig egyelőre nehéz lenne fölmérni, hiszen a katonaidő letelte után a fiatalok hazatérve keleti szomszédunk különböző vi­dékeire, más-más köztársa­ságaiba, bizonyára mint egyik nagy élményükről adnak majd számot barátaiknak és ismerőseiknek a Magyaror­szágon látottakról. Vaszilij Gergejevics Gaj- naroje, a Detken dolgozó egység munkahelyi vezető­je is elsősorban a két nép kapcsolatainak sokrétűbbé válását emelte ki, mint e munkákon való részvételük egyik legfontosabb momen­tumát. Elmondta, hogy na­gyon szívesen segítenek magyar barátaiknak, s tud­ja, hogy ha nem is közvet­lenül a termelőszövetkezeten keresztül, de egy kis része eljut hazájába is az itt ter­melt bornak —, amelyhez immár ők is hozzájárultak a munkájukkal. Jelenleg nem a múlt évi termés kiforrott levét kóstolgatják, hanem különféle üdítőket kérnek inkább a közös gazdaságtól. (Folytatás a 2. oldalon) Telik a konténer . . . Igor Valerijevics Skurenka (Fotó: Köhidi Imre) a két népet, a maguk esz­közeivel és lehetőségein be­lül, hozzájárulnak szokása­iknak. gondolkodásmódjuk­nak, s ami legalább ilyen fontos: munkastílusuknak megismeréséhez! Az aktív pihenést szolgáló programok közül mindkét részről szin­te elsőként szóltak a ba­rátságos focimeccsekről, az időközönként játszott helyi szovjet—magyar mérkőzé­sekről. Természetesen a munkaadók megmutatták, illetve megmutatják a ter­melőszövetkezet különböző Ülésezett az Országos Béketanács Az Országos Béketanács tagjai kedden, a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében tartott ülésükön meg­vitatták a XI. országos bé­kekonferencia előkészítésé­nek és megrendezésének fel­adatait. Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyettese bevezető sza­vaiban ismertette a magyar békemozgalom legutóbbi ese­ményeit, s a nemzetközi fej­leményeket a világ béke- mozgalmában. Az OBT El­nöksége nevében javasolta, hogy a Béketanács fogalmaz­zon nyilatkozatot, amelyben üdvözlik a föld alatti nukleá­ris kísérletekre bejelentett szovjet moratórium meg­hosszabbítását. Az ülésen Barabás Miklós, az OBT főtitkára az orszá­gos konferencia politikai, szervezési előkészületeiről beszélt. Kiemelte, hogy az 1987. január 31-re összehí­vott országos tanácskozás megfelelő lezárása lehet az eseményekben gazdag béke­évnek. A küldötteket és az OBT tagjait a konferenciát megelőzően delegálással vá­lasztják ki. Delegálási jogot kapnak a békemunkában élen járó közösségek, béke­klubok, üzemek, tudományos és kulturális intézmények, társadalmi szervezetek, a bé­kemozgalommal együttmű­ködő országos hatáskörű szervek. A Béketanács ülésén szó esett a fiatalok fokozottabb bevonásáról a békemozga­lomba. Anderle Ádám, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem docense, olyan nyári egyetem megszervezé­sét javasolta, amelynek té­mája a harmadik világ, a fejlődő országok kulturális és gazdasági élete lenne. Ne­mes Péter, a Magyar Tele­vízió elnökhelyettese el­mondotta, hogy a békehét­vége tévéközvetítése jól si­került, a nézettség is magas volt, s az MTV a békemoz­galommal további és szoro­sabb együttműködést tervez: Dr. Lakatosné Dobos Klára, az Országos Onkológiai In­tézet munkatársa felszólalá­sát befejezve a Béketanács- nak ajándékozta az általa készített gobelint, amelyet a rák ellen, és a tartós békéért folytatott küzdelem ihletett. Az OBT ülésén a magyar- országi egyházak békemoz­galmi tevékenységét foglal­ta össze Görög Tibor, a ma­gyarországi egyházak öku­menikus Tanácsának főtit­kára. A magyar békemozgaiom vezető testületének ülésén a tizenegy hozzászólást köve­tően Barabás Miklós foglal­ta össze az elhangzottakat, köztük az országos konferen­cia előkészítésére, szervezé­sére vonatkozó javaslatokat. Az OBT egyhangúlag elfo­gadta az erről szóló előzetes tervezetet, a főtitkár szóbeli kiegészítését és az ajánláso­kat. valamint a Béketanács­(Folytatás a 2. oldalon) Jön a Senátor sorozat — Újdonságok férfiaknak — A Caola terveiből Félidejénél az őszi BNV Nagy az érdeklődés a 84. Budapesti Nemzetközi Vásár iránt, amely félidejéhez érkezett. Mint lapunkban is be­számoltunk róla, több mint félezer hazai vállalat, közöttük jó néhány Heves megyei is bemutatkozik a közönségnek fogyasztási cikkeivel. (Folytatás a 2. oldalon) íme, a Caola vásárdíjas termékei, az óceán tusfürdő, vala­mint a folyékony szappan A magyar általános és középiskolai oktatás iránt érdek­lődő japán pedagógusok tartózkodnak hétfő óta Egerben. A huszonnégy tanárember első ízben látogatott hazánkba, a hevesi megyeszékhely vendégeként. Az első két napon az általános iskoilák munkájával ismerkedtek, ma pedig a Gárdonyi Géza Gimnáziumot keresik fel. Képünkön az Egri 4. Számú Általános Iskola 6 a osztá­lyában Pappné Haron Ildikó angolóráját kísérik figyelem­mel (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents