Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
HOGYAN TOVÁBB, VASÚT? ÖTVENMILLIÓS FEJLESZTÉS FELNÉMETEN - MINTABOLT NYÍLIK EGERBEN Javul-e a közlekedés! AlKha akad olyan ember hazánkban, aki az ország legnagyobb vállalatának, a MAV-nak szolgáltatásait ne venné igény, be. Hiszen életünk folyamán valameny- nyien utazunk, s bár az autózás jelentősen megváltoztatta utazási szokásainkat, a legnagyobb személyszállító mégis csak a vasút maradt, és marad minden bizony, nyal még nagyon sokáig. Arra már kevesebben gondolnak, hogy közvetetten is életünk szerves része a vasút, hiszen áruellátásunkban, az egész ország termelésé, ben betöltött — vérkeringéshez hasonlítható — szerepe kulcsfontosságú. Vasút-villamosítás (MTI-fotó Fehér József) Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy a MÁV-nak nem valami jól áll a szénája. A tavalyi betervezett 1,8 milliárd forintos nyereség helyett csaknem 208 milliós veszteséggel zárta az évet. Ennek következménye az érdekeltségi alapok hiánya, az 1986-os év beruházási, fenntartási előirányzatainak kedvezőtlen alakulása. Erre az esztendőre mintegy egy- milliárd forintos fedezethi- ánnyál kell számolni a vasútnál. Hogyan alakult ki ez a helyzet? A tervezetthez képest kétmilliárd forint az eltérés, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy csekélység, s hogy a tervezésbe belefér ennyi tévedés. > összefüggő rendszerek Az elmúlt esztendőben az ipari termelés nem érte el a tervezett szintet. Az év első harmadában a rendkívül hideg időjárás miatti energiakorlátozások következményeként a vasút' a tervezetthez képest mintegy négymillió tonna áruval szállított kevesebbet. Tavaly a mezőgazdasági termelés a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben hat százalékkal csökkent, a mezőgazdasági termékek értékesítése szintén hatszázalékos visz- szaesést mutatott. Ezek együttes hatása már elégnek bizonyult ahlhoz. hogy alapjaiban írja át a tervet. Mindehhez járult még, hogy a közúti és városi közlekedésben érdekelt vállalatok mintegy másfél százalékkal növelték teljesítményüket, a vasúti szállítások aránya pedig kedvezőtlenül alakult. A MÁV teljesítménye két, két és fél százalékkal maradt el az 1984. évi szinttől. Csökkenő bevételek — növekvő veszteség A távolsági személyszállítás tervei szerint 1985-ben már növekednie kellett volna a vasút teljesítményének. A különböző kedvezmények kiterjesztésével — melyet mintegy ötmillió utazó vett igénybe — is azt szerették volna elérni, hogy a vasúti tarifaemelések után elfordult utazóközönség jó része ismét szívesen utazzon a vasúton. Ennek ellenére a tervezett 1,3 százalékos növekedés helyett kismérvű csökkenés következett be. A vasút gondjait, hélyze- tét tovább nehezítette az import ingadozása, az exportszállítások torlódása, és az energiaellátás gondjai. A szállítási teljesítmények visz- szaesésén túl a bevételen elmaradásában jelentős szerepet játszott a külföldön tartózkodó magyar vasúti kocsik után beszedett kocsibér csökkenése, aminek elsősorban a vasúti kocsik rossz műszaki állapota az oka. A MÁV járműparkjának üzemeltetésében is súlyos problémák merültek fel. A villanymozdonyoknál krónikussá vált egyes alkatrészek hiánya, így nem csupán dízelmozdonyok üzemeltetése vált szükségessé, de helyenként munkára kellett fogni rég leállított gőzmozdonyokat is. Jellemző például, hogy hiába készült el a Budapest—Pécs vonal villamosítása, jó ideig dízelmozdonyok továbbították a szerelvényeket a két állomás között, mert nem jutott a vonalra villanygép. Az alkatrészhiány miatt álló villanymozdonyok száma megközelítette a hatvanat, az új mozdonyokat csak késve kapta a MÁV, így az őszi szállítási csúcsban még külföldről is kellett bérelni vontatójárműveket. S bár a vasút a kedvezőtlen költségnövelő tényezők hatásának mérséklésére a költségek visszaszorítását célzó belső intézkedéseket tett, így mintegy ötszázmillió forintos megtakarítást ért el, a veszteség mégis csaknem negyedmilliárd forint volt. Alapjában véve azonban, nem a kpltségek növekedése okozta a tervtől való rendkívüli nagy eltérést. A bevételeknél jelentkezett az igazi nagy veszteség: több mint hétszázmilliós hiány mutatkozott a mérlegben. Kedvezőtlenül befolyásolja az egész vasúti tevékenységet. s mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban érezteti hatását, hogy bizonyos munkakörökben szinte állandósult a létszámhiány az utóbbi esztendőkben. A vasútnál sok az „átutazó” dolgozó. Egy évben 23 ezer alkalmazott válik meg a vasúttól. Tervek és lehetőségek A VII. ötéves terv időszakában a gazdasági fejlődés függvényében az áruszállítás 5—10 százalékos növekedésével számol a vasút. Az exportszállításoknál várhatóan mintegy 10—12, az import és tranzittevékenységben 6—1Ö százalékos, a belföldi fuvarigényeknél pedig 7—12 százalékos növekedés várható. A személyszállításban az idei menetrendnél a fő törekvés már az volt, hogy a vonatszerelvények összeállításánál a reális igényeket figyelembe véve jobban alkalmazkodjon a vasút az utazási szokásokhoz. Néhány rosszul kihasznált belföldi vonal megszüntetésével egyidejűleg a nemzetközi forgalomba, és azok összeköttetéséhez a hétvégeken újabb vonatokat állítottak be. s megkülönböztetett figyelmet kapott a nyári balatoni forgalom. A vasút illetékesei többször hangoztatták, hogy az utazás minőségének egyik fontos feltétele: az utazási körülmények javítása, a színvonalasabb, kulturáltabb utastájékoztatás, és persze nem utolsósorban az, hogy tiszták legyenek kívül-belül a vasúti kocsik. A Budapest —Miskolc közötti komfortkocsi tapasztalatait megvizsgálva döntenek ezen utazási forma kiterjesztésének lehetőségéről is. Az első öt hónap tapasztalatai alapján pontosabban közlekednek a személyvonatok, mint korábban. Ám, az elszállított utasok számát tekintve nem fordult meg a tendencia: az idei év első felében egy százalékkal kevesebben utaztak, mint 1985-ben, s elmaradás van a személyszállítás bevételi tervéhez képest is. Hogy a vasút el tudja látni pótolhatatlan funkcióját, az eddigieknél több figyelmet érdemel. A közlekedés fejlesztéspolitikájában a jelenlegi ötéves tervben központi kérdés a vasúti közlekedés rekonstrukciója. A 30 százalékos beruházási részesedési arány várhatóan 37 százalékra nő a VII. ötéves tervben. Erre azért is nagy szükség van, mert a vasúti eszközállomány műszaki állapota folyamatosan romlik, s ahhoz hogy mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban a szállítóképesség és a színvonal- csökkenés megálljon, nélkülözhetetlenné vált a ráfordítások lehetőség szerinti növelése. Szigethy András NÉHÁNY SZÓBAN A hagyatéki eljárásokról Az örökséggel, a végrendelettel kapcsolatos bonyodalmak már sokszor adtak ihletet különböző filmek, könyvek szerzőinek, általában bűnügyi témában. Persze. a valóság olykor prózaibb sztorikat produkál, ezért nem árt egy-két hétköznapi problémával is megismertetni az olvasót. Az egri városi tanács nemrégiben foglalkozott ezzel az üggyel, ennek folytán talán könnyebben felvillanthatunk néhány gondot, vagy éppen hasznos tudnivalót. Elsőként mindjárt azt, hogy milyen akadályokba ütközik gyakran a gyors és gördülékeny ügyintézés. A szakemberek dolgát nagyban megnehezíti, hogy minden igyekezet ellenére sem sikerül teljesíteni a közjegyzők azon kérését, miszerint az úgynevezett hagyatéki leltárhoz csatolják a végrendelet eredeti példányát. Ennek pedig nem más az oka, minthogy az emberek jó része nem hajlandó kiadni kezéből azt a bizonyos végrendeletet. Hogy miért, és hogy mitől az indokolatlan félelem? Nos, mi csak találgathatunk ... Lehet, hogy az emberek túl sok filmet, krimit néznek, olvasnak, s így a fent már említett szerzőknek tudható be ez a féle magatartás. A fő bűnös azonban — s ez nem kétséges — bizonyára Agatha Christie. A tanács természetesen nem akarja megváltoztatni az olvasói szokásokat és tiszteletben tartja mindenki ízlésvilágát. Ezért a dolgok menetén maga próbál javítani. A jövőben arra törekednek majd, hogy e fontos okmányról előzőleg fénymásolatot készítsenek, azt bocsássák a közjegyző rendelkezésére. Ugyancsak az eljárás menetét gyorsítja, hogy egy új formanyomtatványt kívánnak elkészíteni, amelyen az örökös minden olyan adatot feltüntet, amely feleslegessé teszi adatbeszerző levelezésének jelentős részét. Változatlanul rengeteg gondot jelentenek azon esetek, melyeknél oldalági örökös is van, s az vagy külföldi állampolgár vagy — ez a rosszabb — ismeretlen helyen tartózkodik. Ilyenkor a hagyatéki előadó mindig megkísérli a keresett személy felkutatását, ami igen jelentős többletmunkával — és idővel — jár. Nem igazán egyszerű a hagyatékok felmérése sem. Azok forgalmi értékének megállapítása ugyanis a helyszínen történik. S az ügyek harminc százalékában az örökösök a megbeszélt időpontban nem jelennek meg így csak második, vagy harmadik alkalommal sikerül az értékbecslést megejteni. Az 1984/85-ös évekhez képest növekedett az ingó — különböző értéktárgyak, mint például órák, szőnyegek stb. — leltárfelvételének száma. A lakosság tehát már a „kicsit” is megbecsüli. aminek oka azt hiszem nyilvánvaló. Mindezek persze több megterhelést jelentenek a szakembereknek, s ez nagyfokú türelmet igényel — mindkét fél részéről. H. A. Az érckutatók terveiből Hamarosan termelésbővítő fejlesztést kezdenek meg az Országos Érc- és Ásványbányáik Kuitató és Termelő Műveiben. Mint Kővári László főmérnöktől megtudtuk. a munkálatok Felnémeten, a bányaüzem egyik elhagyott szintjén folynak maid. Jelenleg az előkészítésnél tartanak. Megvan már a vízügyi és környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetett terv, sőt, néhány részkivitelező is. Például a szennyvíz- tisztító megépítését a Tatabányai Szénbányák, a szállítással kapcsolatos tevékenységet az Erőmű Vállalat végzi. Az Állami Fejlesztési Bank által rendelkezésre bocsátott 50 millió forintos keret lehetővé teszi, hogy a talajjavító őrlemények termelését harminc százalékkal növeljék. A sokoldalú piackutatás eredményeiből kitűnik. hogy a népgazdaságnak szüksége van és lesz erre a termékre, így a várhatóan 1988-ban üzembe lépő új létesítmény jelentősen hozzájárulhat a szabolcsi, a borsodi és a hajdúsági földek minőségének javításához. A berendezések magas technikai színvonala pedig a kiváló minőség mellett azt is lehetővé teszi, hogy nem kell jelentős számú új munkaerőt felvenni. A hatszázhatvan főt foglalkoztató egri vállalathoz a Felnémeti Őrlő- és Bányaüzemen kívül Istenmezején bentonit. Nemtiben agyagbánya, valamint két fúróüzem és központi műhely tartozik. Várhatóan teljesíteni fogják ez évi 10 milliós eredménytervüket. Értékesítési feltételeik javítása érdekében szeptemberben új mintaboltot nyitnak Egerben. Itt nemcsak megismertetik a lakossággal az országos vállalat és a helyi üzem termékeit, hanem vásárolni is lehet majd ezekből az építkezésekhez nélkülözhetetlen anyagokból, a bordói léig sok mindent. Új ruházati mérettáblázat Elkészült az új ruházati mérettáblázat, az erre vonatkozó szabványsorozat 1987. január 1-jétől lép érvénybe. Az új méretek a korábbiaknál jobban megfelelnek a magyar emberek testalkatsajátosságainak, s egyúttal lehetővé teszik a gyártók és forgalmazók számára az eddigieknél kedvezőbb ruházati méretválaszték kialakítását. A felnőttruháknál az egyes méretek — akárcsak a jelenleg alkalmazott táblázatnál — a testmagasság szerint 6 centiméterenként változnak. a bőségnél azonban az eddigi 6 centiméter helyett négycentiméteres lesz a méretlépcső. A méretek jelölési módja is változik a ruhaneműkön: a háromszög helyett emberi figurán ábrázolják a testalkatra jellemző számcsoportot, a magasság, illetve a bőség adatait. A jelölést eltávolíthatatlan módon — például bevarrva — kell alkalmazni. A termelő, illetve a kereskedelmi vállalatok a raktáron lévő, régi mérettáblázat szerint gyártott, illetve importált készleteiket a jövő év január 1-je után is forgalomba hozhatják. Ezért a boltokban jól látható helyen olyan táblázatot kell elhelyezni, amelynek alapján a vevők azonosíthatják a különféle jelölésű méreteket. Ez egyébként a cipőkereskedelemben több éve jól bevált gyakorlat. Kirakatverseny és totó — Riadó a vállalatok* nál — Gyakorlati bemutató városainkban — Ellenőrzések az üzemekben és az utakon Tűzvédelmi hónap megyénkben Szeptember tűzvédelmi hónapnak neveztetik Heves megyében. E harminc nap alatt a megyei tűzoltóparancsnokság számos olyan rendezvény szervezését vállalta magára, amelyekkel a tűzvédelemre, a megelőzésre kívánják fordítani a figyelmet. Az egész hónapos program során nyolcadikán Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen tűzvédelmi kirakatversenyt tartanak, a pályamunkák a hónap végéig lesznek láthatók. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan lapunkban ismét megjelenik a totó, s a kérdésekre helyes válaszokat adók sorsolás útján jutalomban részesülnek. Több vállalatnál, illetve üzemben úgynevezett tűzriadó-gyakorlatra is sor kerül, természetesen az állami tűzoltóság közreműködésével. 18-án Hatvanban, 23-án Egerben, egy nappal később pedig Gyöngyösön tűzoltási és bemutató gyakorlatokat tartanak, ezen alkalmakkor az érdeklődők megtekinthetik, miként kell kimenteni az égő lakóházakból a bentrékedteket. Külön is fontosak lesznek a tűzvédelmi hónap idején a rendőrséggel közösen végzendő ellenőrzések: a közutakon arról, hogy a tűzveszélyes anyagokat szállító járművek vezetői betartják-e a tűzvédelmi előírásokat, ugyanígy vállalatok, intézmények és kisiparosok is számíthatnak felülvizsgálatra. A tűzoltóság felhívja a járművezetők figyelmét, hogy tűzveszélyes folyadékot csak engedélyezett és hibátlan edényben szabad szállítani, azokat kiöntőnyílásukkal felfelé kell elhelyezni, s rögzíteni kell őket. Ä propán-bután gázpalackot szállítóknak javasolják, hogy motorkerékpáron, illetve segédmotoron semmiképp se vigyenek gázpalackot. Személyautóban és oldalkocsis motoron már szállíthatók. 35 kilogramm súlyig, míg a motorok utánfutójában, illetve kerékpáron 23 kilósat lehet hordani. A megyei tűzoltóparancsnokság kéri a lakosságot, hogy az ellenőrzéseket ne zaklatásnak vegyék, hiszen azok az ő biztonságukat is szolgálják.
