Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 3., szerda Ahol a baj, ott a segítség... Levél a hatvani színházbarátokhoz Nem titok, hogy a Galéria 1984 óta rendezett tíz sikeres nyár végi szabadtéri előadását csaknem tízezer érdeklődő tekintette meg a Népkertben, hogy a Bánk bán, a Hunyadi László, a Sevillai borbély és egyéb remekek élményével gazdagodjon a szegedi, debreceni, békéscsabai, pesti színtársulatok jóvoltából. Ugyanígy azt sem hallgathatjuk el, hogy a napokban hűvösre, esősre fordult időjárás a sportcsarnok nem éppen esztétikus környezetébe kényszerített már két produkciót, mégpedig a Tosca és a Carmen első bemutatóit, sőt az egyik — malőrrel tűzdelt — színpadi játék megtartása csak annak volt köszönhető, hogy a Csokonai Színház társulata túltette magát a sokkhatáson, és igazi színjátékosok példájaként — önmagát múlva felül — vitte sikerre Puccini muzsikáját sok száz hatvani örömére. Az ilyen szomorú, mostoha kényszerhelyzetek, a bajok mutatják fel az igazi emberi értékeket.. És amikor három év tíz előadásának tagadhatatlanul jó visszhangja után most a kevésbé jót is magára kell vállalnia a Galéria kisded stábjának, úgy érzem, nem mehetünk el szó nélkül a gyors társadalmi reagálás. az intézmény igaz barátainak azonnali segítőkészsége, valamint a hatvani közönség népes táborának kitartása mellett. Arról van itt szó voltaképpen, hogy még idegeinkben zsiborgott az eső, a hideg miatt terembe szorított, balszerencsés két produkció izgalma, de a hivatástudat és az együttérzés nagyszerű jeleként egyik pillanatról a másikra mindenki tálpraállt. aki csak tehette, hogy a még hátralévő — mai és pénteki — két előadás, akár kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette is, az ügy mellett hűséges közönség elé kerüljön. Telefonok, gyors szóváltások nyomán megmozdult a párt- és tanácsvezetés, az építőipari szövetkezet, az áfész, a városgazdálkodási vállalat, jöttek a kiskato- nák és a Galéria-barátok tucatjai, hogy építő any ággal, munkával újra játszóképessé tegyék a sportcsarnokot, s szükség esetén ma este megint csak ott csendülhessenek föl Eisemann Mihály operettjének — Egy csók és más semmi közkedvelt melódiái, s az időjárás esetleges zor- donsága miatt pénteken ott láthassák Hatvan és környéke kisiskolásai a „Tamás bátya kunyhója" szívme- lengetöen szép, zenés színpadi változatát. ■ Ahol a baj, ott a segítség — hallottuk ezt sokszor, sok helyütt. És ha most e lap nyilvánossága előtt idézem a legfrissebb, gyors példát, akkor jószerint azért teszem, hogy mind az építő százak, mind a nemesre, jóra hangoló színjátszás mellett oly hűséggel felvonuló hatvani, Hatvan környéki ezreknek köszönjem meg felejthetetlen gesztusukat. Azt a tettet, kiállást, amely talán előbbre lendíti a város igazi színháza megépültének dolgát, e műfaj sorsának jövendő jobbra fordultát is. Mondja ezt most nem a Népújság hatvani főmunkatársa, hanem a Galéria és a szabadtéri játékok önök iránt elkötelezett létrehívója, szolgálója: Moldvay Győző HEVESEN Ideák és sorsok bronzban Janzer Frigyes kiállítása Nem kisebb örömünnepnek lehettek részesei Heves lakói augusztus 20-án, minthogy új szobrot avattak településükön. Igaz, a Rákóczi Tsz udvarán magasodik a Dinnyés lány, ez azonban a helybéliek számára mégiscsak közterület, hisz jártá- ban-keltében bárki rácsodálkozhat Janzer Frigyes alkotására. Az eseménnyel egyidőben tárlatmegnyitóra is sor került, a Munkácsy.díjas művésznek a múzeumi kiállítóhelyiségben, ahol is az érdeklődők alaposabban megismerkedhettek munkásságával. Érmek, szobrok, kisebb, nagyobb gipsz- és bronzplasztikák .. . Ami egységes bennük: mennyire igyekszik a művész nemcsak egy- egy pillanatot megragadni műveiben, nemcsak egy-egy karaktert bemutatni — félreértés ne essék, ez sem kevés! —, de a sorsát is elbeszélni hőseinek. Sikerült neki. Hisz, még aki nem ismerné Babits, Lukács, Dante, Dózsa, Liszt, Kodály, Nagy Balogh nevét, az is megérezheti jellemükből fakadó hányattatásaik, gyötrelmeik, küzdelmeik, győzelmeik sorát. Egy szivar, egy kalap a Táncosnő ruhájának lehulló fodrai.... mind-mind történet- és történelemminiatú- rákat hordoznak. A szobrok, kisplasztikák megelevene- déséhez néha elég egy szemöldökrándulás, egy mosolyránc vagy egy szélnek feszített tiszta homlok. Elbeszélők legtöbbször az érmek is. A József Attila, a Manet, az Opátia vagy a Barlanglakás ... — egységes hangulatot árasztanak, fölösleges lenne mindet fölsorolni. De talán az Emlék I—IX. a legékesebb összefoglalója az elmondottaknak. A tárlatlátogató számára külön izgalmasak a Dinnyés lány előképei, vázlatai a fölmagasodó nagy munkának. Szinte látni, ahogy a különben is töprengésre hajlamos művész keresi a megfogalmazandó ideát. A lányfigura teltsége, talán a paraszti erő, a Földanya fogalom kifejeződése. A diny- nyék nyilvánvalóan az idevalósiak sikereinek jelképei. A dinnye- és a mellhalmok hullámai esetleg a dél-hevesi táj homokbuckáinak tükröződései. A fölfelé diadalmasan néző arc — remény és hit... Igen, látni a harcot: azt, ahogy a szobrász mondanivalójával és a tárggyal — vagyis a megfogalmazás mikéntjével küszködik. (Ha egy tisztességes méretű dinnyét adna a lány kezébe, az kétségkívül belegörnyedne. nemigen tudna büszkén előre nézni. Ha egy sárgát, meg egy kisebb görögöt, oda a gömbök ritmikája. Két sárgához meg már karcsú lány illenék, de akkor mi sugározza a földdel foglalkozó robusztus harmóniáját, ősi erejét... ?) Nos, a küzdelem a végső, a fölállított műnél szemmel láthatóan az eszme javára dől el. Ez a tény nem kérdőjelezi meg Janzer Frigyes munkájának értékét, legföljebb arra ösztönöz, meditáljunk el újfent azon, mennyire kényes dolog napról napra megteremteni a tartalom és a forma egységét. Németi Zsuzsa Az EL CID Amerikai—spanyol közös produkcióban készült filmet láthatunk szeptember 7-én a televízióban: Corneille El Cidjének adaptációját. Kiről-miről is beszéljünk a bemutató kapcsán? Talán kezdjük az íróval, Pierre Corneille-jel. A francia drámaköltő 1606-ban született és 1684-ben hunyt el. A jezsuitáknál tanult, jogi pályára készült, ügyész lett Rouenben, de csak egyetlen pere volt ebben a minőségben. Attól kezdve visszavonultan élt és dolgozott. Életében a nagy sikereket kudarcok követték, keserű öregség lett osztályrésze, szegényen halt meg. Kora első drámaírójává az El Cid- del emelkedett. Corneille drámájának tárgyát G. de Castro hasonló művéből vette, de beleszorította abba a „hármas egységbe”, amelyet akkor fogalmaztak a drámaírás dogmájává. Igyekezett tágítani ezeken a szabályokon. Az El Cid elsöprő sikert aratott és hatalmas vihart, vitákat kavart. A mű legelszántabb ellenfelei között volt Richelieu, aki tisztában volt vele, hogy a dráma az ő központosító, abszolút hatalmat kiépítő politikája ellen irányul. A Cid körüli irodalminak álcázott politikai vita világnézeti küzdelem is volt. Az El Cid központi figurája Rodrigo, a népi hős, aki az idegen elnyomók ellen küzd. Ehhez a hőshöz egy ma már legendás alakítás fűződik: Gérald Philipe-é, aki először 1951-ben, az avignoni színházi fesztiválon játszotta el, Jean Vilar rendezésében. Amikor a világszerte ismert és körülrajongott művész 1959. november 25-én, 37 évesen elhunyt, három nappal később Cid jelmezében temették el. 1958-ban Kazimir Károly akkor létesülő Körszínháza mutatta be a leegyszerűsített Cidet. Ennyi — talán nem felesleges — kitérő után térjünk rá az 1961-ben készült filmre. Rendezője Anthony Mann, a főszerepeket olyan világhírességek játsszák, mint Charlton Heston, Sophia Loren, Raf Valloné, Geraldine Page és Herbert Lom. És hogy a magyar vonatkozás most se hiányozzék: a film kísérőzenéjét Rózsa Miklós szerezte. A címszerepet alakító Charlton Heston 1924-ben született. Katonaidejének letöltése után rádióbemondóként dolgozott, egyidejűleg színészként és rendezőként tevékenykedett Thomas Wolfe színházában. A Broad- wayn 1947_ben debütált, 1950 óta filmezik. 1959-ben a Ben Húr címszerepéért Oscar-díjjal tüntették ki. Filmet 1972-ben rendezett először. Néhány ismert filmjének címe: Agónia és extázis. A majmok bolygója, A három testőr, Airport 75. Az El Cidet tehát szeptember 7-én, vasárnap este láthatjuk televíziónk 1-es programjában, este 20 óra 05 perces kezdettel. 300 ÉVE TÖRTÉNT (1.) Budavár visszafoglalásának előzményei r&m&ad Ali Abdurrahman pasa Abdurrahman pasa emlékműve. Zsillé Károly műve Spanyol hősök emlékműve a budai várban (Bausz Sándor felvételei — KS) 1683-ban Kara Musztafa. a Török Birodalom nagyvezí- re, elérkezettnek látta az időt, hogy miután az oroszok elleni háborút befejezte, a Habsburg birodalom ellen forduljon, noha még érvényben volt az 1664. évi vasvári békében megkötötl fegyverszünet. Meg volt róla győződve, hogy Thököly Imre segítségével megszerezheti egész Magyarországot, sőt a Habsburgok székvárosát is leigázihatja. Így történt, hogy 80 000 főnyi seregével 1683. július 14-én ostromgyűrűt vont Bécs körül. Ám nem telt bele két hónap, s szeptember 12-én a 65 000 emberre tehető szövetséges és egyesült Habsburg—lengyel had Lofcba- ringiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király parancsnoksága alatt szétverte az ostromló török tábort. Kara Musztafa nagyvezír csak a próféta zászlaját menthette ki Bécs alól. 30 000 katonája elesett, teljes hadi felszerelése és az oszmán hatalom verhetetlenségének sok évszázados híre megsemmisült. E győzelemből bontakozott ezután ki — bár a Habsburg-kormányzat szándéka ellenére — az a támadó hadjárat. amelynek csúcspontját Budavár visszavívása jelentette. Mindkét hadvezér a török után nyomult, Párkánynál újból megverték, majd visszafoglalták Esztergomot. Az október 9-i párkányi győzelem — mintegy 8 000 török maradt ekkor a csatatéren vagy veszett a Dunába — bebizonyította. amit két évtizeddel korábban hasztalanul hirdetett Zrínyi Miklós, hogy a török a támadó hadjárat feltartóztatására képtelen, az erőviszonyok az európai hatalmak javára billentek át Azzal azonban mindenki tisztában volt. hogy az oszmán hatalom ellen csakis nemzetközi szövetségben ösz- szefogva szállhatnak harcba Európa államai. A török kiűzésére indítandó háború alapját az a szövetség, úgynevezett Szent Liga alkotta, amelyet XI. Ince pápa hozott tető alá I. Lipót császár és magyar király, Sobieski János lengyel király és a Velencei Köztársaság között. Az 1684. március 5- én aláírt szerződés kikötötte, hogy XI. Ince pápát a „szövetség védnökének, kezesének és ügyviselőjének fogadják”. s megindítják hadaikat a törökök ellen. A pápa ugyanis fiatal korában — Odeschalchi Benedek volt az eredeti neve — katonatisztként a lengyel seregben harcolt a törökök ellen, s csak utána lépett egyházi pályára, de már akkor megérett benne a gondolat: Európa hatalmai fogjanak össze és ez a nemzetközi törökellenes szövetség indítson támadó háborút az oszmán birodalom ellen. E régi terve öltött testet a Szent Ligában, amelynek tagjai 1684. tavaszán megindították hadműveleteiket: Velence Dalmáciában, Sobieski János Ukrajnában, a Habsburgok hadserege pedig a francia XIV. Lajos, a Napkirály által országától megfosztott Lotha- ringiai Károly herceg vezetése alatt Magyarországon. Természetesen Buda visszafoglalását tűzték ki célul. Néhány vár és erősség bevétele után, 1684. július 14- én érnek Buda alá. amelyet a török vitézül véd. Lotha- ringiai Károly november 3- án feladja az ostromot. 1685 tavaszán a nemzetközi koalíció Magyarországon mintegy 125 000 főnyi haderővel három területen kezdett harcot. A legfontosabb Érsekújvár bevétele volt (augusztus 19.), valamint az Esztergomot ostromló török csapatok szétverése (augusztus 15.). A császári csapatok másik része elsősorban a Felvidéken harcolt Thököly és kurucai ellen, s egymás után vették be váraikat. A harmadik hadműveleti terület Horvátország és Szlovénia. volt. Érsekújvár bevételével megnyílt az út Buda felé, amit a török is nagyon jól tudott, hiszen Érsekújvár védője, Hasszán pasa a szövetségesek megadást követelő felszólítására kurtán csak annyit felelt: Érsekújvár kulcsa Budán van!” S 1686-ban Lotharingiai Károly herceg, a Habsburgok hadseregének fővezére, minden befolyását arra használja fel, hogy Lipóttól megkapja az engedélyt Buda ostromához. A török elleni támadó háború másik lelkes híve, Rabatta Rudolf gróf, főhadbiztos tábornok is segítségére volt azzal, hogy hatalmas készleteket gyűjtött élelmiszerekből és hadianyagból. Á folyamatos szállítást szerződések, 500 hajó, több ezer szekér és a Duna menti vármegyék rakodásra, hajó visszavontatásra kirendelt jobbágyai biztosították. Lipót császár és király 1686 július elején végre parancsot adott Buda ostromára. A Szent Liga hadserege június 18-án körülzárta Budát és megkezdte Magyarország hajdani fővárosának ostromát. (Folytatjuk) Cs. K. A címszereplő Charlton Heston
