Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 12., kedd 3 A fő cél az abszalút energiamegtakarítás LAPUNK NAPIRENDJÉN Megyénk közegészségügye Örömmel tapasztaltuk, hogy a két héttel ezelőtti keddi számunkban megjelent fórumunk — a gyógy-idegenforgalomról — nagy visszhangot keltett olvasóink körében. Következő témánk is, úgy tűnik, széles körű érdeklődésre tarthat számot. Kértük a Népújság olvasóit, hogy személyesen, telefonon vagy írásban tegyenek föl kérdéseket, illetve közöljék észrevételeiket megyénk közegészségügye témájában. Oly sok az érdeklődés, hogy helyhiány miatt nem tudjuk közölni nevüket, ezért több kérdést csokorba kötöttünk és így kértük az illetékesek szakértő válaszát. — Több olvasónk panaszolta, hogy Egerben, a Rákóczi út elején lévő lakóházak mögött a városi tanács által felújított >és bérbe adott pincék szemételhelyezése és -szállítása megoldatlan. Csaknem ötven olvasónkat érint a dolog: miért fizetik hiába a szemét- szállítási díjat? Dr. Kőrfy Péter, az Egri Közegészségügyi-Járvány- ügyi Szolgálat vezető főorvosa: — A városi tanács és az Ingatlankezelő Vállalat képviselőjével helyszíni szemlét tartottunk és a panaszt helytállónak találtuk. Ennek ellenére a kukás, konténeres szeméttárolást a terepadottságok. a takarítás megoldatlansága miatt nem lehet végrehajtani. Egy éven belül megépül az E—iO-es jelű házsor, és mögötte kialakítják a szervizutat. így majd lehetővé válik a konténer elhelyezése és a rendszeres szemétszállítás. Addig is jeleztem a városi tanács műszaki osztálya vezetőjének az olvasók problémáját. Átmeneti megoldásként Farkas Imre megígérte, hogy a Rákóczi út mögött lévő pincékhez platós szemétgyűjtőkocsit rendel ki, amellyel a pincékben keletkezett szemetet el lehet szállítani. A gyakoriságot a szükségletnek megfelelően határozzák meg. A rendszeres szállítás előfeltétele — az átmeneti időszakban —, hogy a bérlők nejlonzsákokban gyűjtsék a szemetet, és a zsákok száját kössék be. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy ez az ideiglenes megoldás az építkezés befejezéséig tart, ezután konténeres rendszert valósítanak meg. — Sok olvasónk érdeklődik aggódva arról, hogy nyugodtan lubickolhatnak-e megyénk strandjaiban. Előfor- dultak-e megyénkben strandvizek által terjesztett megbetegedések? Dr. Schiszler Mária főorvos, a megyei Köjál igazgatóhelyettese : — Az elmúlt öt évben nem történt olyan, több embert érintő megbetegedés, amelynek terjesztője megyénk bármely strandvize lett volna. Járvány 1980-ban fordult elő utoljára. Megyénk lakói közül többen betegedtek meg megyénkén kívüli strandvizektől. Ám, számuk elenyésző. Természetesen állandóan figyelemmel kísérjük strandvizeink tisztaságát. Köztudott, hogy időnként a források kevesebb vizet adnak, s amikor a medencék vize nem éri a túlfolyókat, a bőrről levált hámsejtek, szennyeződések a vízbe hordott, vagy a szél által befújt szennyező- anyagok a víz felszínén lebegve nem kerülnek ki a medencékből. Ha nagy a hőség, a zsúfoltság is nagyobb, ilyenkor fokozottan kell a strandok higiénés helyzetét szem előtt tartanunk. A rendszeresen úszók között időnként előfordul szem. kötőhártya-gyulladás vagy középfülgyulladás. Ilyen esetekben azonnal intézkedünk, hogy cseréljék le a vizet, fertőtlenítsék a . medencét, ugyanakkor mintát is veszünk. Ám, mindezektől függetlenül rendszeresen ellenőrizzük a strandokat. — Nyakig benne vagyunk az idegenforgalmi szezonban. Sok a turista, az üdülővendég megyénkben. De a hét végeken szűkebb pátriánk lakói is útra kelnek és kirándulásuk során betérnek egy-egy Vendéglőbe, fagylaltozóba. Olvasóink arra is kiváncsiak, milyen tapasztalatokat szereztek a közegészségügyi szakemberek a nyár során az élelmezés-egészségügy ellenőrzésében. Többen arra is rákérdeztek, milyen tanácsot adhat a szakember az étel által terjesztett fertőzések megelőzésére. Dr. Csermely Katalin főorvos, az élelmezés-egészségügyi osztályról: — Különös figyelmet szenteltünk az idegenforgalmi idény előtti ellenőrzéseinkre és mintavételeink laboratóriumi vizsgálata során az idegenforgalmi területekre. A meleg s a sok munka miatt kisebb-nagyobb szabálytalanságok fordulnak elő, amelyek következményei viszont súlyosak lehetnek. A folyamatos ellenőrzések célja a hibák időbeni feltárása: hogy megakadályozzuk az ételmérgezést, illetve az étel által terjesztett fertőzéseket. Az ellenőrzések tapasztalatai változóak. A fagylaltozók. alkalmi boltok, lángos-, palacsinta-, hurka- és halsütők többnyire megfelelőek, de előfordult, hogy nem vették figyelembe a számukra forgalmazni engedélyezett termékek körét, önkényesen bővítették kínálatukat és ezzel veszélyeztették a fogyasztók egészségét. Nyilván ilyen esetekben a letiltás, illetve szabálysértés lesz a következmény. Kedvező a tapasztalat, hogy egyre kevesebben felejtik el: egészség- ügyi könyv, megelőző orvosi vizsgálat nélkül a megnövekedett forgalomra való tekintettel sem alkalmazhatnák kisegítőt. Gyakorta találkozunk azzal, hogy tovább tárolták az ételt a megengedettnél. Több helyen észleltünk hűtési és tárolási szabálytalanságot. A nagyobb vendéglátóipari egységeknél a Köjállal való közvetlen jó munkakapcsolat révén a vezetőség fokozottan odafigyel az általuk üzemeltetett egységek munkájára, higiéniájára. Több ízben előfordult azonban, hogy bár barátságos, hívogató volt a vendégtér, a háttérben üzemelő konyhákon megdöbbentő állapotokat tapasztaltunk. Pedig a főző. és tálalókonyhák higiénés állapota szab. ja meg, hogy a vendég és a Köjál milyen megelégedettséggel távozik a helyszínről. Azt tapasztaltuk, hogy a magánkézben lévő egységekben jobbak a körülmények. Az előírásokat betartják, szemben a szerződéses üzemeltetésű egységekkel, ahol több a hiányosság, a felelősséget pedig igyekeznek áthárítani. Éberségünk, fokozott ellenőrzéseink ellenére ez évben sem sikerült kivédeni megyénkben az ételmérgezések, ételfertőzések előfordulását, amelyet mind a közétkeztetésiben, mind a magánháztar. fásokban tapasztaltunk. A nyár örömei mellett, veszélyeket is rejt magában, így a főzéskor otthon sem engedhető meg a lazítás. Ilyenkor gyorsabban romlik az étel a nagy meleg miatt. Az utóbbi időben sajnos megnőtt a salmonella- baktériumok által okozott ételfertőzések száma. A védekezés módja csak egy szóban sűríthető: megelőzés. Ez a szó sok mindent magába foglal: a gondos munkán túl a személyi tisztaságot, a helyes ételkészítést és -tárolást. Fertőzési veszélyt jelenthet a tojás, a nyershús, a földes zöldségféle — melyek szabad szemmel nem is látható szennyezettség révén fertőző baktériumok sokaságát tartalmazzák. A veszély fokozott. ha a nyersanyagokat nem mossuk meg alaposan. Válogassuk külön a konyhaeszközöket. A főzés előkészítésénél használt vágódeszkán még kenyeret sem szeletelhetünk. Fokozott figyelmet igényelnek a családi események, vagy a sertésvágás, melyek szintén járványveszélyt jelenthetnek. Helyes, ha nyáron csak annyi ételt készítünk, amennyi elfogy. A hűtőszekrényben 24 óránál tovább tartott készétel is megromolhat. Különösen a nyári hónapokban figyeljünk a vásárláskor a termékek csomagolásán feltüntetett szavatossági időre. (Sajnos, több áruféleségen ilyet nem találhat a háziasszony. A szerk.). Ha kirándulni indulunk, csak tartós készítményeket csomagoljunk. No és ne feledkezzünk meg arról, hogy az erdőn, mezőn szedett gombát szakértővel ellenőriztessük. — Föltették a kérdést: mi okozta a makiári ételfertö- zést? Dr. Schiszler Mária főorvos, a megyei Köjál igazgatóhelyettese: — Egyértelműen salmo- nella-baktériumok által kiváltott megbetegedések fordultak elő. Május 22-én, 23- án, Makiáron három családban sertést vágtak, melyet részben feldolgozva, részben tőkehúsként adtak el. Nem kevesebb, mint 144-en fogyasztottak ezekből a sertésekből, és közülük 52-en betegedtek meg. Ez közös járványnak tekinthető, hiszen mindhárom család egy helyről vásárolt olyan disznóbelet, amelyet magánháztartásban, nem megfelelő technológiával tisztítottak, és engedély nélkül árusítottak. A másik durva hiba a családoknál történt. A hurkák nyersanyagát töltés előtt megfőzték ugyan, azonban a feldolgozás és bélbe való töltés után nem főzték fel azokat, s ezt a vásárlók egy része sütés-főzés nélkül fogyasztotta. — Minden gyerek örül, ha úttörő- vagy sátortáborba mehet. Az élményben osztoznak a szülők is, ám szeretnék tudni, hogy gyér. mekeik egészsége biztonságban van-e a 2—3 hét alatt? Dr. Kőrfy Péter, az Egri Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat vezető főorvosa: — Az úttörő- és ifjúsági táborok egészségügyi feltételeit miniszteri rendelet és utasítás szabályozza. Ez pontosan leszögezi a gyerekek előzetes orvosi vizsgálatát, az ivóvízellátást, a szennyvíz- elvezetést, a szemételhelyezést, a sátrak berendezését, valamint az étkezési feltételeket. Szükséges konyhasátor vagy épület, a hűtési lehetőség, a háromfázisú mosogatás és természetesen étel- mintát is vesznek minden ebédről. Az csak természetes, hogy nem hiányozhat az elsősegélynyújtó felszerelés, biztosított a túrázás egészségügyi feltétele és megoldott a rovar-, rágcsálóirtás. Nem soroltunk fel valamennyi követelményt, de ebből is látható, hogy igen körültekintően kell megszervezni e nyári táborozásokat. Az Egri Közegészségügyi- Járványügyi Szolgálat valamennyi táborozó csoport részére határozatban kiadja a követelményeket, melyek betartásáért a mindenkori táborvezető a felelős. Meghatározzuk az ivóvízellátást is: kijelöljük a forrást, a kutat, a közkifolyót vagy a lajtkocsival történő szállítást. Ellenőrzéseinket követően minden esetben jelezzük észrevételeinket ai üzemeltetőknek, hogy intézkedjenek a hiányosságok megszüntetése érdekében. Közegészségügyi szempontból megszüntettünk néhány táborhelyet. Ám, a meglevő 38 táborhely — a szülők megnyugtatására bízvást mondhatjuk — mindenféle szempontból megfelel az egészségügyi követelményeknek. — Nemcsak az országban, de megyénkben is sok a kóbor kutya. Milyen veszélyt jelenthetnek az emberekre? Kinek a feladata, hogy csökkenjen a számuk? Dr. Schiszler Mária főorvos, a megyei Köjál igazgatóhelyettese: — A kóbor kutyák az általuk okozott sérüléseken, harapásokon túlmenően esetlegesen a veszettség vírusával fertőzhetik az embert. Az utóbbi években a vadon élő állatok között csökkent, ugyan a veszettség okozta megbetegedések száma, azonban a mi gyakorlatunkban ezt a csökkenést a veszettségre gyanús sérülések előfordulása nem követte, öt év alatt 1120 esetet vizsgáltunk meg, közülük minden negyedik embert oltani kellett, mivel a sérülések jelentős részét a meg nem figyelhető háziállatok, elsősorban a kutyák okozták. Elég csak körülnézni Egerben, a Csebokszári-lakótelepen: csapatostól kóborolnak az utcán. A velük játszadozó gyerekeket sokszor a játék hevében harapják meg. Több esetben nem is tudják azonosítani a sérülést okozó állatot. Mivel az emberi veszettség nem gyógyítható, minden állatmarást veszettségre gyanúsnak kell tekintenünk mindaddig, amíg ez ki nem zárható. Ezért kell a kóbor, sérülést okozó ebeket, macskákat befogatni, és 14 napig megfigyeltetni az állatorvossal A kóbor kutyák kérdésének megoldása sok feleslegesen adott oltástól — ez sem veszélytelen — kímélhetnék meg az embereket. Hiszen, ez nem megoldott sem Egerben, sem a megye többi városában, községében. Ezúton is kérjük — ismételten — a tanácsok illetékes dolgozóit, hogy hatékony intézkedéseikkel oldják meg végre az évek óta húzódó kóbor ebek kérdését, amely mind a sérült egyén, mind az oltó orvos, mind a közegészségügyi dolgozók számára sok izgalommal, szerencsétlen esetben, a sérültnél gyógyíthatatlan következménnyel járhat! „Az új feladatok elsősorban az abszolút energiamegtakarítást, az energiatakarékos technológiák elterjesztését segítsék elő.” Folytatni kell az energia- gazdálkodást ésszerűsítő programot — mondja ki a VII. ötéves tervtörvény. A lényegi eltérés az előző esztendők kormányprogramjától az, hogy míg korábban az olaj más energiahordozókkal való helyettesítésére is volt lehetőség, mára az abszolút megtakarítás került előtérbe. Most is, mint az elmúlt években, pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb preferenciákat — ám ma már csak abszolút megtakarításokat hozó megoldásokra. Az ország érdeke ugyanis mindenképpen az, hogy a — villamos energia mellett — a klasszikus tüzelőanyagokból — szénből, olajból, földgázból — takarítsunk meg minél többet. Fűtés biomasszával A program ezért helyez nagy súlyt az energiatakarékos technológiák elterjesztésére. Hiszen például a fűtés az összes felhasznált energiának mintegy harmadát emészti fel, ugyanakkor a fűtési technológiák rendkívül elmaradottak. Részben már létesítésük idején korszerűtlenek voltak sok helyütt, részben az évek, évtizedek során elavultak. Ehhez járul még, hogy a jelen lehetőségeit is csak kevés helyen használják ki, általában korszerűtlen a fűtés módja is. De nem csak a fűtésé . . . A fajlagos felhasználás mérséklése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiamennyiség csökkentése — szintén a klasszikus energiahordozók megtakarításához vezethet. Ezeket — ahol gazdaságosan mód van rá — úgynevezett megújuló energiaforrásokkal érdemes helyettesíteni. Ilyen a biomassza — különféle, főként mezőgazdasági mellék- termékek és hulladékok, brikett, apríték stb. formájában —, a föld mélyéből felszínre hozható termálvizek geotermikus energiája, a szél- és a napenergia. A megújuló energiaforrásokban világszer- 0 te nagy fantáziát látnak, arányuk azonban az ezredforduló tájékán sem lesz több a teljes felhasználás 3—5 százalékánál. Nálunk a tervidőszak végére, azaz 1990-re — zömében az akkor már évi egymillió tonnányi biomasz- sza-f elhasználásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrások mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű, hagyományos energiahordozó megtakarítását teszik lehetővé évente. Kisebb fogyasztás nagyobb fényerő A tüzelőanyag-megtakarítás állami programjának legfontosabb tétele, hogy az ország többletenergia-igényet a fokozatosan bővülő paksi atomerőmű fedezi. Ahhoz tehát, hogy jelentős energiát takarítsunk meg, ezzel az átalakított energiafajtával — a villamos energiával — is fokozottabban kell takarékoskodnunk. A villamos energia zömét a tervidőszak végéig a hagyományos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erőművi hatásfok és a hálózati veszteségek miatt, az elégetett tüzelőanyagnak csupán alig harmada hasznosul. Ami azt jelenti, hogy a vil- l*nos energiával való pazarlás — hőértékben számolva — háromszoros veszteséget jelent. A villamos energiával ma már könnyebb takarékoskodni. Ha egyelőre kevés is a követhető példa, már vannak jó megoldások. A Csepel Au. tógyár 20 ezer négyzetméteres csarnokában például nátriumgőzös világítást alakítottak ki, ezzel — egyetlen üzem egyetlen csarnokában! — 300 ezer wattal csökkentve a szükséges teljesítményt úgy, hogy eközben a munkahelyek megvilágítása is javult. Sok a lehetőség Mind e mellett a gyártási, előállítási technológiák korszerűsítése energetikai haszonnal is jár, hiszen a modernebb gépek, berendezések, eljárások általában kevesebb energiával is beérik. S nemcsak az iparban vannak ilyen lehetőségek, hanem a szállítás, a közlekedés terén, sőt a mezőgazdaságban is. Az elmúlt tervidőszakban, sőt az azt megelőző években elkezdődött energiagazdálkodási program tehát nem volt kampány. A mostani pedig szerves folytatása ennek. S aligha fejeződik be 1990-ben, hiszen az energiával való jó sáfárkodás egyre inkább szerves része lesz a tágabb értelemben vett gazdálkodásnak. T. P. Festékszórás — levegő nélkül Az idén tízezer nagynyomású, levegő nélküli festékszóró berendezést készít a Mechanikai Művek és a szovjet — vilniuszi — Építőipari Szakipari Gépgyártó Egyesülés a közösen vásárolt licenc alapján. A későbbiek során a kooperációban résztvevők vegyes vállalatot alapítanak a nagy sorozatú és teljesítményű energiatakarékos festőberendezések gazdaságosabb előállítására. Képünkön: a próbapadon javítják, ellenőrzik a berendezéseket (MTl-fotó: Krista Gábor)
