Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 12., kedd ŐSSZEL VIZSGA Amatőr rendezők tanfolyama Másodszorra rendezték meg annak a csoportnak az amatőr rendezői táborát, amelynek tagjai ősszel vizsgáznak a megszerzett ismeretekből, A Megyei Művelődési Központ szervezte ezt a kurzust olyan céllal, hogy két év elteltével, megyénk iskoláiban és művelődési házaiban, több szakember irányítsa az amatőr színjátszók munkáját. Az összejövetel augusztus 4-től 9-ig tartott, s tizennyolc leendő rendező vett rajta részt. Zsúfolt program várt rájuk, részesültek rendezésel- méleti, színjátékpedagógiai, beszédtechnikai, pantomimes és művelődéselméleti ismeretekben és gyakorlati képzésben. Jó hangulatban folytak az előadások és a próbák, gyakran éjszakába nyúltak a foglalkozások. Egy részüket videón is rögzítették, hogy a továbbképzéseken módszertani anyagként hasznosítsák a tapasztalatokat. A felsőtárkányi KlSZ-veze- tőképző táborba ez a társaság már felkészülten érkezett, hiszen megadott tematika szerint dolgoznak, így előzetesen feldolgozott darabvázlattal, úgynevezett „rendezői expozícióval” jöttek. Elsősorban azért, mert novemberben vizsgáznak, s már részben számot kellett adniuk tudásukról. Régészeti térkép a Tiszazugról Régészeti térkép készül a Nagy-Alföld egyik jellegzetes tájegységéről, a Tisza és a Körös által határolt Tiszazugról. Az ötvenezer hektárnyi terület az új kőkortól kezdve lakott vidék volt, a legkülönfélébb korok népei találtak megélhetést a vizek mentén, a termékeny földeken. A megyei múzeumi szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének a munkatársai az idén kezdték meg a bejárást, és körülbelül két-há- rom évig dolgoznak a számításba vehető lelőhelyek fölmérésén. Eddig nem kevesebb, mint száz olyan pontot jelöltek meg a térképen, ahol régészeti emlékeket sejtenek a föld alatt. Az egyik ilyen helyen, Öcsöd— Kovácshalmon az ÉLTE Régészeti Tanszékének a közreműködésével már az ásatásokhoz is hozzákezdtek: egy neolitikus település maradványait tárják fel. Közhasznú tanfolyamok Mit ajánl az Egri Ifjúsági Ház? Az Egri Ifjúsági Ház szeptembertől több olyan tanfolyamot indít, amely közhasznú célt szolgál: a jelentkezők elmélyülhetnek egy-egy érdekes témakörben. A mozgást kedvelők számára kezdő- és haladó művészi torna lesz, elsősorban 4-től 8 éves lányokat várnak. Akiket a cselgáncs érdekel, azok is járhatnak kezdő, illetve haladó kurzusra 6-tól 10 éves lányok és fiúk, illetve 14—18 éves lányok érdeklődését várják. A számítástechnika barátai tízéves kortól tanfolyamra iratkozhatnak be, illetve Basic-klubba járhatnak. Akiket a zene .vonz, azok négy-hat éves kortól zeneóvodai dallam- és ritmusfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. S még egy érdekes óvodai foglalkozás: négyéves kortól sportóvodát hirdethek meg. A Napsugár Gyermekszinház Édes mostoha Otthonában, civilben előadásán Balázs Péterrel A KÖZÖNSÉG KEDVENCE Csala Zsuzsa Csupán öt-hat percet késett az interjúról, de lelkiis- meretfurdalás gyötörte, s nem győzött mentegetőzni: „Beállt egy teherautó a Ré- vay utcába, elzárta az utat. Alig tudtam rávenni a sofőrt, hogy kiengedjen.” — Gondolom, elég volt egy csalazsuzsai mosoly ... — Mosoly? Rám se bagózott. Megfenyegettem, hogy megbírságolom. Ugyanis önkéntes rendőr vagyok. Már csaknem másfél évtizede. — ön Jászai-díjas, és 1986 áprilisa óta érdemes művész. Ismeri az ország apra- ja-nagyja, de mégis alig tudunk valamit a pályafutásáról. — 1950-ben vettek fel a főiskolára, és 1953-ban tettek ki. Az eltelt három év alatt nem lettem sokkal tehetségtelenebb, csupán az történt, hogy nem nekem illő szerepeket osztottak rám, a Bánk bán Gertrudisát, s egyéb drámai feladatokat kaptam, senki nem vette észre komikai vénámat. Bánki Zsuzsa, az egyik tanárom — ő kedvelt engem — el akart vinni egy orvosprofesszorhoz, hogy lefogyasszon, mert szerinte soványan jó drámai színésznő lett volna belőlem. Végül a harmadik évben kitettek a főiskoláról, ott álltam összeomolva, szakma nélkül. Ügy éreztem, vége a világnak. Fél évig az édesanyám tartott el, én meg elkeseredetten róttam az utcákat, de érdekes módon mindig a Rákóczi úton, a főiskola tájékán kötöttem ki. Ott találkoztam egyik nap Kazimir Károllyal, aki azt tanácsolta, jelentkezzem a Faluszínháznál, ahol éppen meghallgatás van. Oszt- rovszkij Jövedelmező állás című vígjátékából játszottam el egy kis részt, s Mátrai József igazgató láthatott bennem valami fantáziát. A tiltó rendelkezések ellenére — mely szerint diploma nélkül senkit nem lehet szerződtetni — odavett a Déryné Színházba, sőt rögtön főszerepet bízott rám Csizma- rek Mátyás vígjátékában, a Bújócskában. Játszottam ezután egy végzős főiskolás diplomarendezésében, a Hamilton családban, ott ült a nézőtéren a főiskola tanári kara, akik nemrég kiraktak. Nagy sikerem volt, s mint megtudtam, némi lelkiisme- retfurdalást éreztek. Hamarosan elküldték ajánlott levélben a diplomámat, amit én „a címzett ismeretlen” felírással visszajuttattam a feladónak ... A címzett azóta ismert lett. sőt országosan ismert, hiszen sokat jár vidékre, igaz, a meghívások negyedét sem képes kielégíteni, annyi a munkája a Vidám Színpadon. — Néha olyan kacsalábon forgó, modern művelődési otthonokban lépek fel, hogy ha közel lennének Budapesthez, Bodrogi Gyula biztosan „kiigényelné” egyiket-mási- kat kamaraszínháznak. Ilyenkor visszagondolok a Déryné Színházban töltött öt esztendőre, a hőskorra, milyen ütött-kopott kultúrott- honokban, omladozó kastélyokban játszottunk. Két bakra deszkákat raktak, ez volt a színpad. Egyetlen öltözőben zsúfolódtunk ösz- sze, s nem egyszer gyertyafény mellett játszottunk, mert nem volt bevezetve a villany. — Melyik volt a kedvenc szerepe? — Szívesen játszottam klasszikusokat: Moliere-t, Machiavellit, de nagyon szerettem a Mágnás Miska Mar- csáját is. Annyira a szívemhez nőtt ez a szerep, hogy esténként megsirattam, mi lesz, ha már leveszik a műsorról... Olyan voltam, mint egy anya, aki már jó- előre búsul azon, hogy a fia majd megnősül és otthagyja őt. — ön mindig mosolyog, mindig vidám. Ilyen a tér. mészete? — Nem vagyok pesszimista típus, de ez a mosolygás szakmai ártalom. Ha nem látják az arcomon, rögtön aggódva kérdik: csak nincs valami baj? — A nyári szünetben hol láthatjuk? — Otthon, a házamban. Végre pihenhetek egy kicsit, mert szeptembertől jövő júniusig alig van szabadnapom. Négy darabban játszom a Vidám Színpadon, ' kettőben a Napsugár Gyermekszínpadon. Én vagyok Barackvirág, a rádió Szabó család című sorozatában, s akkor még nem szóltam a vidéki fellépésekről. Rám fér a lazítás ... — Szeretném ezt a beszélgetést valami poénnal zárni. Mondana egyet? — Ma már az írók maguknak írják a vicceket, és ők maguk lépnek fel a számaikkal. Előfordult, hogy 200 forintot kellett fizetnem egy viccért. Nézze, magának megszámítom egy százasért az interjú poénját. Sajnos, négy-öt nap múlva volt esedékes a fizetésem. S Csala Zsuzsánál nem voltam hitelképes . . . K. Gy. TOPRENGETŐ A háború A távolból bombázás hallatszik. A házparancsnok szól: — „Istenemre, szerencsénk van. Istenemre, ez nem a mi negyedünk).” (Max Frisch) ★ Az ember sohasem azt öli meg a háborúban, aki megérdemelné. (Hemingway) I ir Hazugság és hiábavalóság minden, ha évezredek kultúrája még azt sem tudta megakadályozni, hogy a vérnek ezt az áradatát kdontsák, hogy a kínoknak száz meg százezer ilyen börtöne legyen a világon. Csak a kórház mutatja meg igazán, mi a háború. (E. M. Remarque) Az erős zászlóaljaknak mindig igazuk van. (Ndpóleon) ★ Minden hadsereg a világ első hadserege. (A. France) ★ . . . Hangoztatták a lefegyverzés szükségességét, amit ha kell, erőszakkal is, tűzzel-vassal végre kell hajtani. (Karirtthy Frigyest) ★ Ha mindig mindent számításba kellene vennünk, többé egyáltalán nem viselhetnénk háborút. (Keisch-H’ell-Dudow) ★ Ha az emberék mindig csak a maguk meggyőződéséért háborúskodnának, akkor nem volna háború. (L. Tolsztoj) (Gyűjtötte: Havasházi László) Családi tükör A szombat reggelenként jelentkező műsorban a szerkesztő általában jól választja meg mondanivalóját. Olyan közérdekű, a családokat segítő kérdésekre keresi a választ, amelyek jó információkkal szolgálnak: a nem- kívánatos jelenségekre felhívják az illetékesek figyelmét. Ismeretterjesztő hatása is jelentős. A legutóbbi — Juhász Judit által készített — adás riporterei, nyilatkozói, úgy vélem, nem rendelkeztek minden esetben elégséges tényanyaggal ahhoz, hogy egyes témákban általánosításokat vonhassanak le. Ilyen volt az állami gondozott gyermekek örökbefogadásáról szóló beszélgetés. Az a kijelentés, hogy nekik családra van szükségük, közhelyszámba megy, de igaz. A csecsemőotthonokban, az óvodás korúak otthonában tapasztalhatók szomorú tények, de az ellenkezőjéről is meggyőződhet több megyében az érdeklődő. Olyan otthon is található szép számmal, ahol — ha a családot pótolni nem is tudják — elismerésre méltó pedagógiai munka folyik. Ilyen esetben jól érzi magát a gyerek és nem rohan a látogató karjába. Árokszállási Éva: Szülőkre várva című könyvének késői megjelenését többféle tényező akadályozhatta, a szerző tudta nélkül is. Azt azonban nem szabad feltételezni, hogy a Művelődési Minisztérium illetékes osztálya nem segít minden olyan művet, amely az információt, a gyermekek jobb életét szolgálja. Ilyen irányú törekvésük példamutató. A gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazgatói többnyire megszállott, hL vatásuknak élő emberek. Az ■örökbeadás lehetőségét a családjogi törvény egyértelműbbé teheti. Jogos kifogásként hangzott el a fogyatékos gyermekek nyári táboroztatásának hiánya, illetve a kevés lehetőség. A tanulók kedvezményes utaztatása a nyár két hónapjára nem érvényes. Ez is hátráltató tényező. Vannak olyan speciális iskolák, melyeknek saját lehetőségeik vannak a nyári táborozásra. A szervezett üdültetési formák továbbfejlesztésén munkálkodni kell. A műsor ismét foglalkozott a játékkészítés örömével. Jászkiséren a művelődési ház igazgatója a rajztanár segítségével szép példáját mutatta meg annak, miként lehet az alkotás örömébe bevonni a gyerekeket, fantáziájukat úgy megmozgatni, fejleszteni. hogy önálló kivitelezői lehessenek az egyszerű anyagokból készült játékoknak. Csutkából, kukorica szárból, pipacsból és más. költségmentes anyagokból készítik ezeket. A pedagógiai, önfejlesztő hatás egyértelmű. Lövei Gyula Folytonos megújulás Mindig a kiemelkedően te. hetséges, a szerénységükkel, segítőkészségükkel megnyerő — ezek a fogalmak, tulajdonságok nem véletlenül harmonizálnak — egyéniségű emberek ismeretségét kerestem. így találkoztam — többek között — Kaposy Miklóssal, a rádiókabaré „gazdájával”, a Karinthy Színpad egyik irányítójával. A meghitt légkörű, hosz- szas diskurzus maradandó élményekkel gazdagított. * meggyőzött arról, hogy megérzéseim nem tévútra térítettek. Ez az egyszerűségével, közvetlenségével elbűvölő személyiség ugyanis soha nem elégszik meg azzal, amit eddig produkált — noha lenne mivel büszkélkednie —, hanem egyre azon töpreng, hogy miként kellene folyvást megújulnia, mert csak ekként nyújthat a korábbi szintnél is többet, nívósab- bat közönségének, programjai milliós hallgatótáborának. Műsorai egyértelműen bizonyítják: esetében mindez nem csupán jól hangzó „kinyilatkoztatás”, hanem olyan irányelv, amely megszabja cselekedeteinek, tetteinek, munkálkodásának irányát. Augusztus negyedikén este. a Kossuth adón, ismét figyelemre méltó kínálattal jelentkezett, vállalva a konferáíás cseppet sem könnyű szerepkörét is. Ezúttal Pécsi Ildikóval beszélgetett. Okosan, ötletesen, szellemesen, tömören, kifejezően, mellőzve minden bevált. hatásos, divatos sablont. Mással össze nem téveszthető önmagát adta, s ez olyan plusz, amellyel kevesen dicsekedhetnek. Természetesen arra is ügyelt, hogy a középpontban a neves művésznő maradjon. Gondoskodott erről — tudom. Hogy nem akadt tengernyi teendője — felesége. Gelléri Ágnes, aki — ezt is tapasztaltam — hasonló hivatásérzettől vezérelve, ugyanolyan ars poeticát vallva tevékenykedik, mint férje. A változatos anyagot ő szerkesztette, formálta kifejező egésszé. Ezzel az összhanggal magyarázható, hogy a nem megszokott vállalkozás elérte célját, s rájöttünk arra, hogy a gyengébb nem képviselői éppúgy jeleskedhetnek a humor terén, mint a „teremtés koronái". A sokáig nem a képességeihez mérten foglalkoztatott színésznő bizonyította, akaratlanul is nyomatékolta, dal- és prózai számaival hitelesítette, hogy akárcsak más műfajokban, itt is otthonosan mozog, s az átlagos teljesítmény keltette elégedettségnél magvasabb kincsekkel lep meg minket. Élveztük az igényes válogatást, a hiánytalan arányérzéket, a rendezői hozzáértést — ez Bencze Zsuzsa érdeme — s mindazt, ami nélkül aligha képzelhető el hamisítatlan humor. Éár tanulhatna ebből a rátartibb, kevésbé halk szavú. az önvizsgálattól húzódozó „konkurencia”. Például a tévében ... Pécsi István
