Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 12., kedd KÉNYSZERLESZÁLLÁS Gandhi gépe Moszkvában Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök Mexikóból út­ban hazafelé műszaki okok­ból rövid időre megszakítot­ta útját Moszkvában, mert repülőgépének egyik haj­tóműve meghibásodott. Az indiai kormányfőt a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helyet­tese fogadta. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a szovjet—indiai kapcsola­tok kérdéseit és néhány nemzetközi kérdést vitattak meg. Radzsiv Gandhi és kísé­rete a szovjet kormány ál­tal rendelkezésükre bo^ csátoitt különgéppel uta-" zott el Moszkvából Üj-Del- hibe. AZ NDK ELLEN Nyugat-berlini provokációk Nyugat-Berliniben egyre sokasodnak az NDK ellen, a feszültség szítására irá­nyuló provokációk — mutat rá berlini tudósításában a Pravda hétfői száma. — Er­re újabban a berlini határ lezárásának közelgő 25. év­fordulója szolgál ürügyül. Az NDK államhatárának negyedszázaddal ezelőtt tör­tént lezárása szemléletesen bizonyította, hogy • kudarcot vallottak a nyugatnémet re- vansista erőknek a szocialis­ta német állam felszámolá­sára irányuló kísérletei. A feszültség szítását célzó újabb nyugat-berlini próbál, kozások szemmel láthatóan ellentétesek a Nyugat-Berlin. nel kapcsolatos négyhatalmi egyezmény szellemével és céljaival, s mindenekelőtt a nyugat-berliniek érdekeit veszélyeztetik — szögezi le a Pravda. Másik, Nyugat-Berlinből érkezett jelentésében az SZKP központi lapja megál­lapítja, hogy a feszültség is­mételt szításával a jobboldali erők kedvezőtlen hatást gya­korolnak egész Európa po­litikai légkörére. Szovjet-amerikai konzultációk Hétfőn Moszkvában szov­jet—amerikai szakértői szin­tű munkaértekezlet kezdődik a nukleáris és az űrfegyve­rekről. A kétnapos konzul­tációkra a közelgő szovjet— amerikai külügyiminiszteri találkozó előkészítésének ke­retében kerül sor, megtartá­sának célja továbbá a genfi szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalások elő­mozdítása is. A szovjet televízióban egy hete jelentették be, hogy Eduard Sevardnadzé és George Shultz találkozójára a kialakított megállapodás értelmében szeptember 19— 20-án kerül sor Washington­ban. A szovjet delegáció élén Viktor Karpov, a külügymi­nisztérium fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési főosztá­lyának vezetője áll. Washingtonban az elmúlt héten ismertették az ameri­kai küldöttség összetételét: a delegáció vezetője Paul Nitze, az elnök leszerelési fő­tanácsadója. Megfigyelők emlékeztet­nek rá. hogy a szovjet—ame­rikai külügyiminiszteri talál­kozó korábbi megtartását Líbia amerikai részről tör­tént bombázása tette lehe­tetlenné. II túszdráma túlélője A finnországi túszdrámáról volt sajtóértekezlet Helsinkiben. A képen látható hölgy az utolsó pillanatban tudott elszök­ni elrablójától (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) IRAK - IRÁN Légitámadások Sorozatos (légitámadások­ról számolnak be a hétfői iraki és irá(ni katonai je­lentések. Az iraki légierő az Irán középső részén lé­vő íszfaháni kőolaj-fino­mító berendezéseit bom­bázta, míg az iráni gépek katonai létesítményeket tá­madtak Arbil közelében. Bagdadi jelentés szerint az iszfaháni akcióban részt vett harci gépek hiánytala­nul visszatértek támaszpont­jukra. A teheráni rádió vi­szont azt jelentette, hogy az iráni légvédelem Iszfa- hán fölött lelőtt egy Mi- rage-típusú iraki bombá­zót. Az iráni légierő hétfőn — a teheráni rádió szerint Arbil közelben fekvő kato­nai létesítményeket bombá­zott SZÁZMILLIÓ DOLLÁROS START Hondurasról támadásra készülnek a nicaraguai ellenforradalmárok Amerikai lapok egybehang­zó jelentései szerint a nica­raguai ellenforradalmárok honducasi területről táma­dást akarnak indítani az or­szág északi részén fekvő vá­rosok ellen. A kontrák arra számítanak, hogy a kilátás­ba helyezett százmillió dol­láros amerikai katonai se­gélyből megfelelő fegyverek, hez jutnak és hatékonyab­ban támadhatják a nicara- guai hadsereg alakulatait. Az amerikai szenátus ezen a hé­ten mondja ki a végső szót a katonai segély folyósításá­ban, s a washingtoni kor­mány jelentős nyomást fejt ki az ingadozó szenátorokra a százmillió dollár kifizeté­sének engedélyezése érdeké­ben. A The New York Times, az USA Today és több más lap is jelentette hétfőn, hogy a kontrák elsősorban szállító, repülőgépeket és légvédelmi rakétákat, valamint kézi­fegyvereket és lőszert akar­nak beszerezni. Az USA To­day jelentése szerint a se­gélyösszeg egy részét a kont. rák kiképzésére akarják fel­használni. Honduras egye­lőre nem járult hozzá ah­hoz, hogy az ország terüle­tén amerikai katonai tanács­adók képezzék ki az ellen- forradalmárokat, s más la­tin-amerikai ország sem ad­ta ehhez beleegyezését.-( Külpolitikai kommentárunk — Az Aranytemplom gyilkosai MIKÖZBEN RADZSIV GANDHI indiai miniszter- elnöik külföldi tárgyalásain síkra szállt a béke ügye mellett, saját hatalmas hazájában újra felizzott a békétlenség parazsa. A fanatikus gyűlölet legújabb áldozata Arunkumar Vaidja tábornok. A tragédia külsőségei egy hollywoodi politikai szu­perkrimiben is megállták volna a helyüket. A gép­kocsiját maga vezető generális autóját két motor- kerékpáros fogta közre és egyszerre nyitottak tüzet, majd — mielőtt bárki felocsúdhatott volna — eltűn­tek az ezerszínű forgatagban. Az újságírás régi sza­bálya, hogy bűncselekmény esetén ajánlatos óvato­san bánni a feltételezésekkel. Ezt a szabályt indiai új­ságírók is ismerik és követik. Ezúttal azonban vala­mennyi indiai lap fenntartás nélkül és egységesen biztos volt abban, hogy a merénylők szikh terroris­ták voltak. Erre nemcsak — és nem is elsősorban — a gyilkosok árulkodó turbánja adott okot, hanem min­denekelőtt a tábornok személye. Arunkumar Vaidja ugyanis nem egyszerű főtiszt volt, hanem a közelmúltban történt nyugdíjazásáig az indiai fegyveres erők vezérkari főnöke. Ebben a mi­nőségben tevékenykedett 1984-ben is. Gyakorlatilag tehát — bár természetesen a kabinet utasítására — ő adta ki 1984. emlékezetes júniusában a támadási parancsot a híres szikh kegyhely, az amritszári Arany­templom megtámadására. Az akkor még a jelenlegi kormányfő édesanyja, Indira Gandhi vezetése alatt álló kabinet egyszerűen nem tehetett mást. A szikh szélsőségesek ugyanis erődnek használták a külön­ben gyönyörű templomot és innen szervezték nemcsak a térségbe, nem is csak Pandzsáb államra, de egész Indiára kisugárzó tevékenységüket. Az már régen egyértelmű, hogy a világszerte tisztelt Indira Gandhi­nak ezért kellett meghalnia, mármint az Aranytemp­lom megtámadásáért. Most, két esztendővel később ugyanezért és ugyanúgy követte őt a halálba a volt vezérkari főnök, aki megelőzően sűrűn kapott fe­nyegető leveleket az úgynevezett „halisztáni különít­mény” arctalan, névtelen tagjaitól. A LEGÚJABB HÍR SZERINT e különítmény főpa­rancsnokát egy Új-Delhitől mintegy négyszáz kilo­méterre levő nagybirtokon, a tulajdonossal együtt őrizetbe vette a központi hatalom rendőrsége. Nem nehéz megjósolni, hogy mindketten alibit igazolnak majd, méghozzá igazi alibit, hiszen aligha ők nyom­ták meg a ravaszt. Ök „csak” a parancsot adták ki De ki hallotta, amikor kiadták ... ? HARMAT ENDRE Amerikai katonatiszt menedékjogot kért Kubában Értesítés! Értesítjük T. Gázfogyasztóinkat, hogy 1986. augusztus 13-án, 8-13 óráig Eger, augusztus 14-én, 8—16 óráig Bélapátfalva településeken éves karbantartási munkák miatt A VEZETÉKES FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÁS SZÜNETEL Kérjük háztartási, kommunális és ipari fogyasztóinkat, hogy a gázszünet alatt a gázfőcsapokat ZÁRT állapotban tartsák és a készülékek beüzemelésével a biztonság érdekében ne kísérletezzenek! A gázszünet ideje alatt folyamatos ügyeletet biztosítunk Eger, Klapka u. 2. sz. alatt. Telefon: 13-833, 13-746, ahol tájékoztatást és felvilágosítás adunk Fogyasztóink részére. Kérjük Fogyasztóink megértését, türelmét munkánk elősegítése érdekében. Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat A szudáni kormányfő Moszkvában A szovjet kormány meg­hívására hétfőn a Szovjet­unióba érkezett Muhhamad Szadik al-Mahdi, a Szudáni Köztársaság miniszterelnö­ke. A Pravda rámutat: a szovjet emberek üdvözlik a szudáni kormányfő látoga­tását és remélik, hogy az hozzájárul a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséhez és elmélyítéséhez, elősegíti az általános béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tását. Politikai menedéket kért Kubában egy amerikai ka­tonatiszt — közölte hétfőn a Granma, a Kubai KP KB lapja. A tiszt néhány órával korábban érkezett az ország­ba a lap szerint. A kubai születésű Hugo Romeu Almeida kapitány Stuttgartban, az NSZK-ban szolgált. A Granmának adott nyilatkozatában elmondta, hogy Washington elhibázott közép-amerikai politikája elleni tiltakozásul kért me­AFGANISZTÁN: A menetrend hiánya Bár meghatározatlan idő­re elnapolták a Genfben fo­lyó közvetett afgán—pakisz­táni tárgyalásokat, Diego Córdovez, az ENSZ főtitkár- helyettese cáfolta azokat a feltevéseket, hogy a tárgyalá­sok zsákutcába kerültek vol­na. Mohammad Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt főtitkára pedig vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a genfi tárgyalásokon bizonyos haladás történt, de még számos kérdés vár meg­oldásra. A pakisztáni vezetés mind a mai napig nem ismeri el a kabuli kormányt, ezért az 1982 óta, Genfben folyó tár­gyalásokon az ENSZ képvi­selője közvetít a felek kö­zött. Kezdetben a helyzetet két évig az jellemezte, hogy a két küldöttség még csak nem is tartózkodott egyidő- ben abban az épületben, ahol az illetékes ENSZ-diplomata hol az egyiküket, hol a má­sikukat fogadta. „Áttörés” következett be 1984-ben, ami­kor is megállapodtak a kö­vetkező formulában: a Nem­zetek Palotájának egyik sza­lonjában az afgán, a másik­ban a pakisztáni külügymi­niszter tartózkodik, s köztük ingázik az ENSZ-főtitkár he­lyettese. Ez utóbbi személyiség, Die­go Córdovez, néhány hónap­pal ezelőtt kijelentette: az ENSZ nem arra való, hogy asszisztáljon a vég nélküli kötélhúzáshoz. Politikai aka­rat megléte esetén már rég rendezni lehetett volna a kérdést — mondta Córdovez, amikor a hetedik forduló teljes eredménytelenségét volt kénytelen megállapíta­ni. Az eredménytelenség azon­ban korántsem azt jelenti, hogy a felek eddig semmi­ben sem tudtak megállapod­ni. Éppen ellenkezőleg: szin­te minden vonatkozásban lét­rejött már a megegyezés. Mindössze egyetlen lényeges nyitott kérdés maradt, csak­hogy ettől függ az egész meg­állapodáscsomag sorsa. A még eldöntetlen kérdés az, hogy mikorra vonuljanak ki a szovjet csapatok Afganisz­tánból. A mostani, nyolcadik fordulóban ezért szinte ki­zárólag a „menetrendről” és a majdani megállapodás be­tartásának ellenőrzéséről folyt a vita. Hogy mindez hatályossá váljon, ahhoz a szovjet csa­nedéket Kubában, de befo­lyásolta az a nyomor is, ame. lyet kétéves szolgálata alatt a Dominikai Köztársaságban tapasztalt. (Mint ismeretes, a Dominikai Köztársaságot az Egyesült Államok 1965- ben megszállta, s azóta is tart ott katonákat.) Romeu Al- meidát az amerikai hadsereg ismét Közép-Amerikába akarta vezényelni szolgálat­ra — ezt elkerülendő kért menedékjogot Kubában. patok kivonásának menet­rendjében is meg kell egyez­ni. E vonatkozásban az af­gán fél nagyfokú rugalmas­ságot tanúsított. Sokáig az volt az álláspontja, hogy ez a kérdés kizárólag Kabulra és Moszkvára tartozik. Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédében bejelen­tette: ez év végéig hat szov­jet ezredet vonnak ki Af­ganisztánból. A gesztus nyil­vánvalóan a genfi tárgyalás jó légkörét volt hivatva elő­készíteni — nem a rendezés pótlékának, hanem a jóindu­lat jelzésének szánta a szov­jet vezetés. Gorbacsov e be­szédében azt is hozzáfűzte: „Mihelyt véglegesen kidol­gozzák a politikai rendezést, felgyorsulhat a szovjet csa­patok kivonása Afganisztán- ból, egészen az utolsó kon­tingensig. A csapatok kivo­násának időpontjait és sza­kaszait az afgán vezetéssel egyeztettük " Kárpáti János

Next

/
Thumbnails
Contents