Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 189. szám ARA: 1986. augusztus 12., kedd U« FORINT Megkezdte munkáját a MAPRJAL VI. kongresszusa Az orosz a népek közötti barátság és a béke nyelve Mihail Gorbacsov és Kádár János levele a budapesti tanácskozás résztvevőihez Budapesten megkezdte munkáját az Orosz Nyelv- és Iroda­lomtanárok Nemzetközi Szövetségének világkongresszusa A képen: Apró Antal, az MSZBT elnöke beszél Párok vagy lakótársak? A békés egymás mellett élés szükségének jelmon­datát egyelőre inkább a világpolitika kapcsán em­legetjük. Pedig annak a lé­nyege, tartalma igencsak „hiánycikk” a szőkébb em­beri közösségek, akár csak egy panelház méretei kö­zött is! Hiszen a lét har­móniája már az egyes em­berben, a családi otthonok­ban, illetve azok kisebb- nagyobb csoportjaiban munkálódik. Miként a nagy politiká­ban, úgy a mi otthonaink kis világában is rendre feltárulnak a feszültség­gócok, amelyek a lakástól lakásig, a lépcsőháztól lép­csőházig tartó békét labilis­sá, sokszor perré, bírósági üggyé torzítják, megannyi méregnyeléssel, forintál­dozattal. Holott legtöbb­ször nem másról van szó, mint hogy este 10 után senki ne bömböltesse a rá­dióját, tévékészülékét, ne dübörögje fel a lépcsőhá­zak csendjét, s ne fogjon hajnali „ereszd el a haja­mat” című házastársi ve­szekedésbe, mivel alatta, mellette talán gyerekek, betegek nyugodnának már, vagy még. S nem mádról van szó, minthogy egy-egy tömbházban vannak köz­hasznú helyiségek is, ame­lyeket egyetlen bérlő, egyetlen lakásgazda sem tulajdoníthat ki önkénye­sen magának. Nem mást kíván a fölemlegetett „bé­kés egymás mellett élés”, mint hogy a szülő kisebb- nagyobb gyermekeit úgy szoktassa, hogy azok illő magatartással épüljenek a lakóközösségek életvitelé­be, s már apróságuk évei­ből vigyék magukkal a kölcsönös megbecsülés igényét, a lakótársi béke kikerülhetetlen alapfelté­teleként. Szeretném mindezekhez rögtön hozzákapcsolni: amit mo6t igényként hangoztatok, az nem rang és hi- ! vatal, az nem ilyen-olyan iskolai végbizonyítvány, esetleg funkció kérdése. A diplomás éppúgy bárdo- latlan lehet, éppen úgy rombolhatja a közszelle­I met, mint aki történetesen vályogvetésből keresi a kenyerét, fröccsrevalóját. Mi hát a feltétel? Elsősor­ban arra az intelligenciára utalok, amivel világra jön az ember, s haláláig kíséri. És amely intelligencia ugyanakkor kívülről is építkezhet, lesátorozhat bennünk, ha készséggel és figyelemmel nézzük a kö­I röttünk zajló életjelensé­geket, korlátozódjanak bár egy lépcsőházra, netán csak két szomszédra. A hatóságilag, pénzintézeti- leg egymáshoz verbuvált lakócsoportok, lakópárok csakis így válhatnak — la­kótársakká ... ! Ami pedig lényegbeli, mondhatom mi­nőségi különbség, s bárki büszke lehet rá. Jobban ta­lán, mint valamely hivata­los kitüntetésre. Moldvay Győző Hétfőn délelőtt a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban megkezdte mun­káját a Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzet­közi Szövetségének (MAPRJAL) VI. világ- kongresszusa. A hatna­pos tanácskozáson a nyelv- oktatás tudományos mód­szereinek, valamint az orosz nyelv- és irodalom- kutatás új irányzatainak kérdéseit vitatják meg a szakemberek. A plenáris ülés elnökségében foglalt helyet Artur Belov, a Szov­jetunió felső- és középfokú szakoktatási miniszterhe­lyettese. a szovjet küldött­ség vezetője, Václav Cisar, a Cseh Szocialista Köztár­saság közoktatásügyi mi­niszterének első helyettese, a csehszlovák delegáció vezetője. Hazánk közéle­tének képviseletében Be- recz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rátkai Ferenc, művelődési miniszterhe­lyettes. Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Taná­csának elnöke, Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára és Papp Ferenc, az Orosz Nyelv- és Irodalomtaná­rok Magyarországi Társa­ságának elnöke jelent meg a tanácskozáson. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete. Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöke, a magyar szervezőbi­zottság, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyaror­szági Társasága, az MSZBT, valamint a kongresszus meg­rendezésében részt vevő ma­gyar állami és társadalmi szervek nevében köszöntöt­te a több mint 60 országból, 178 tagszervezet és százezer­nél több orosz nyelv- és iro­dalomtanár képviseletében a magyar fővárosba érke­zett mintegy kétezer russzis- tát, közöttük a MAPRJAL kongresszusán első ízben részt vevő kínai és koreai népi . demokratikus köztár­saságbeli orosz szakos ta­nárokat. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese üdvözölte a világ minden tájáról érke­zett orosz nyelv- és iroda­lomtanárokat. — Az orosz nyelv tudása számunkra, miként a világ valamennyi oroszul tudó embere számára is többet jelent csupán egy idegen nyelv ismereténél. Az orosz nyelv a népek közötti együttműködés, a béke és a haladás nyelve. Napjaink legjelentősebb békekezde­ményezései orosz nyelven hangzanak el a világ szá­móra. Ezt bizonyítja az is, hogy hazánkban, és szerte a világban évről évre nő azok­nak a száma, akik oroszul tanulnak, beszélnek. A világtalálkozót köszön­tötték a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetői is. Borisz Sztukalin ismertette Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB fótit, kárának a tanácskozáshoz intézett üdvözletét. „Szívből köszöntőm az orosz nyelv- és irodalom- tanárok VI. nemzetközi kongresszusának Budapes­ten, a szocialista Magyaror­szág fővárosában összegyűlt résztvevőit. A világ fejlődésének je­lenkori tendenciái az egész földkerekség országainak és népeinek konstruktív együtt­működését igénylik. E kap­csolatok kialakításában a nyelvtanulásnak különleges szerepe van. Jó példa erre az orosz nyelv. Más nyel­vekkel együtt, széles körben használják a különböző or­szágok közötti megértés és együttműködés érdekében, elősegíti a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, jól szolgálja az egyenjogúság és a köl­csönös segítség elvein ala­puló szocialista gazdasági in­tegrációt. Fontos szere­pet játszik a tapasztalatok, ismeretek gyors és gyümöl­csöző cseréjében, a haladó kultúra fejlesztésében. Kongresszusukra a béke évében kerül sor. A szov­jet nép, amely aktívan tá­mogatja minden jóakaraté ember békeszerető törekvé­seit és akcióit, büszke ar­ra, hogy az orosz nyelvet a béke és a barátság nyelve­ként tartják számon, s hogy ezen a nyelven hangzott el az SZKP XXVII. kongresz- szusának szónoki emelvé­nyéről az átfogó nemzetkö­zi biztonsági rendszer létre­hozására vonatkozó felhí­vás. Világunknak szüksége van valamennyi embernek a né­pek közötti bizalmat, a sokoldalú szellemi együtt­működést erősítő erőfeszíté­seire. Az önök szervezete, amely csaknem 70 ország russzistáit egyesíti, hatal­mas lehetőségekkel bír e nemes és valóban történel­mi küldetése teljesítéséhez. Kívánok önöknek ered­ményes munkát a béke és a haladás javára.” Kádár János, az MSZMP főtitkára ugyancsak levelet intézett a kongresszus részt­vevőihez: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, az orosz nyelv- és irodalom magyar bará­tainak nevében és a magam részéről tisztelettel üdvöz­löm önöket, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége VI. kongresszusának küldötteit, valamennyi kedves vendé­günket. Nagy örömünkre szolgál, hogy otthont adhatunk a vi­lág számos országából hoz­zánk érkezett russzisták nemzetközi tanácskozásá­nak. Számunkra, magyarok számára, az orosz nyelv közvetíti a baráti szovjet nép politikai, tudományos eredményeit és gazdag kul­túráját, s egyben segíti, hogy saját értékeink eljus­sanak a szovjet emberek­hez, s e világnyelv révén széles körben terjedjenek. A szocialista átalakulás kedvező feltételeket terem­tett hazánkban a tömeges nyelvtanuláshoz, s ma már százezrek értenek, beszél­nek oroszul. Társadalmunk, kultúránk nagy értékének tartjuk ezt. Elismerés illeti mindazokat, akik hivatásuk­nak tekintik az orosz nyelv és Irodalom tanítását, és tevékenységükkel segítik kultúránk gazdagítását. Meggyőződésem, hogy ta­nácskozásuk az új tudomá­nyos eredmények, a jó mód­szerek, a hasznos tapaszta­latok közkinccsé tételével előmozdítja a nemzetközi szövetség nemes céljainak valóra váltását. Eredményes, jó munkát kívánok a kong­resszusnak, s kívánom azt is, hogy a tisztelt küldöt­tek, vendégeink érezzék jól magukat hazánkban.” A plenáris ülésen Vitalij Kosztomarov, a MAPRJAL főtitkára emelkedett szólás­ra ezután. — Az utóbbi években vi­lágszerte jelentősen megnőtt az orosz nyelv iránti érdek­lődés — állapította meg. — Mind többen beszélik a nyelvet, s úgynevezett „orosz nyelvi gócok” alakultak ki, mindenekelőtt azokból a diákokból, akik a Szovjet­unióban végezték tanulmá­nyaikat és jelenleg hazájuk műszaki és humán értelmi­ségének jelentős rétegét al­kotják. A vitaindító előadást kö­vetően Vitalij Kosztomarov Puskin-emlékérmet adott át: tizenöt russzista“ vehette át az orosz nyelv népszerű­sítése, az oktatásában kifej­tett kiemelkedő tevékenysé­ge elismeréseként a kitünte­tést. Ma a kongresszus szekció- cióüléssel folytatja munká­ját. GONDOT OKOZ AZ ASZÁLY, DE ... Zöldség, gyümölcs van bőven Aki ezekben a napokban a piacra látogat, tapasz­talhatja, hogy egész éves vitaminszükségletünket ki­elégítő mennyiségű gyümölcs és zöldség van a stan­dokon, A háziasszonyok számára most van a befő­zés dandárja, s a konzervgyárakban is fokozott ütem­ben megkezdték a feldolgozást. Nemcsak mennyiség­ben bőséges a kínálat, de a választék is széles körű. Mint lapunkban már korábban hírül adtuk, a tava­lyinál nagyobb a felhozatal. A hetek óta tartó aszá­lyos időszak azonban érezteti hatását a termelő­üzemekben és az értékesítőknél egyaránt. A Heves Megyei Zöldért kereskedelmi igazgatóhelyet­tese, Hídvégi István, a kö­vetkezőképpen vázolta a helyzetet: — Jelenleg megfelelő mennyiségű paprikát, para­dicsomot vásároltunk, diny- nyéből pedig kifejezetten sok került az üzletekbe. Sőt! Ez utóbbiból napi 15—20 va­gonnal szállítunk az NDK- ba, Csehszlovákiába és Len­gyelországba. Tőkés megren­delőink is vannak, például Svédország és Hollandia. Sajnos a szárazság miatt romlik a termelés minősége. Ha továbbra sem várható csapadék, félő, hogy nem lesz meg az a hozam, amire a gazdaságok számítottak. Sző­lőt és őszibarackot főként a Gyöngyös környéki üzemek­ből szereztünk be. A szőlő az idén egy héttel korábban érett, így hát hamarabb szál­líthattunk a fogyasztóknak is. A zöldségféléket vállala­tunk a káli medence gazda­ságaitól vásárolja. Az ubor­kából — viszonyítva az el­múlt évhez — jóval többet tudunk értékesíteni. Keve­sebb az idén a kelkáposzta és a karfiol. Ez érződik a vi­szonylag magas, 28 forintos fogyasztói árakon. — A konzervgyárakban meg­kezdődött a paradicsom fel­dolgozása, s ez azt jelentette, hogy átmenetileg kevesebbet kaptak az üzletek. Míg az elmúlt héten kilóját hatöt- venért adtuk, úgynevezett akciós áron, most tíz forin­tot kell fizetni egy kilóért. Szinte mindenféle zöldséget a megye áfészeitől és gazda­ságaitól vásároltunk — ösz- szegezte Hídvégi István —, csupán burgonyát és vörös­hagymát szállítunk más me­gyéből. Ez utóbbi viszony­lag ezért drágult. A Csányi Búzakalász Ter­melőszövetkezetben az idén tíz hektáron termeltek sár­gadinnyét, tájékoztatott ben­nünket Csontos Joachim fő­könyvelő. Sajnos a nagy szá­razság miatt a termés minő­sége elmaradt a várakozá­soktól, s ez a felvásárlási árakban is jelentkezett. Szin­te megégett a növény! A termés zömét a Zöldér­ten keresztül értékesítették, körülbelül egyharmada pe­dig a budapesti szabadpiaco­kon talált gazdára. A szö­vetkezet mintegy 60 hektáron termelt görögdinnyét. Az íz. letes, lédús gyümölcsnek mintegy 75 százaléka export­ra kerül. Ügyelnek arra, hogy minél jobban megőriz­ze beltartalmi értékét. Épp ezért, a csányi állomásról közvetlen az NDK-ba indul­nak a megrakott vagonok. A Búzakalász Tsz-ben még kö­rülbelül két hétig tart a dinnyeszüret. Nagyobb gondot jelent, hogy az 50 hektáron ter­mesztett pritaminpaprikát nem tudják öntözni, ha a növények — éltető csapadék híján — továbbra is szom­jaznak, nem lesz megfelelő a termés. A pritamint egyéb­ként szeptember végén kez­dik leszedni, s — szerződés szerint — a Hatvani Kon­zervgyárban kerül feldolgo­zásra .. . Bőséges a választék a Zöldért standjain Ha lehet, minél édesebbet... ! (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents