Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
2, NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 8., péntek A „hatok” csúcsértekezlete A mexikói Ixtapában szerdán megkezdődött a nukleáris leszerelést szorgalmazó „hatok” második csúcsértekezlete. A találkozó szervezői szerint a hat ország — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia — vezetői új javaslatot szándékoznak előterjeszteni tanácskozásuk befejeztével: felajánlják, hogy a csoportba tartozó államok vállalják az ellenőrzést, ha az atomhatalmak megegyeznek a kísérleti atomrobbantások beszüntetésében. Raul Alfonsin argentin és Miguel de la Madrid mexikói elnök, Andreasz Papandreu görög, Radzsiv Gandhi indiai és Ingvar Carlsson svéd kormányfő, valamint Julius Nye- rere volt tanzániai államfő a fegyverkezési hajsza megfékezésével és a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kérdések széles körét vitatja meg a kétnapos ixtapai csúcstalálkozón. Várhatóan nagy figyelmet fordítanak az atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó elgondolásokra. A „hatok” csoportja az egész emberiség szóvivője kíván lenni, amikor a háború elkerülését, a pusztítás megakadályozását sürgeti — mondta megnyitó beszédében Miguel de la Madrid mexikói államfő, hangsúlyozva, hogy meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, a fegyverkezésre szánt ösz- szegeket pedig a fejlődő országokban meglévő nyomor és éhezés megszüntetésére kell fordítani. A tanácskozás első napján felszólalt Carl Sagan amerikai tudós, John Kenneth Galbraith amerikai közgazdász és Gábriel Garda Marquez Nobel-díjas kolumbiai író is, akik az ixtapai csúcs- értekezletet közvetlenül megelőző nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás üzenetét tolmácsolták a „hatoknak”. Mint elmondották, a Mexikóvárosban tartott nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás részvevői jó példaként, a béke ügyét hatékonyan szolgáló lépésként értékelték a szovjet atomrobbantások szüneteltetését. A „hatok” csoportja 1984 májusában alakult és 1985 januárjában, Üj-Delhiben tartotta első csúcsértekezletét. A csoport a fegyverkezési verseny megállításához, az atomfegyverek felszámolásához kíván hozzájárulni tevékenységével. A sikertelen körút George Bush amerikai al- elnök most befejeződött közel-keleti körútja nem hozott változást az Egyesült Államok közel-keleti politikájában. Washington nem is törekszik valójában a robbanásveszélyes helyzet enyhítésére, hanem inkább saját akaratát akarja ráerőszakolni a térség népeire, s e cél érdekében még a zsarolásoktól sem riad vissza — állapítja meg csütörtöki kommentárjában a Pravda. A szovjet lap utal arra, hogy Bush —, aki Izraelben, Jordániában és Egyiptomban tett látogatást — ismét a Reagan-tervet próbálta népszerűsíteni, de az arab országok szempontjából ez a javaslat most is ugyanany- nyira elfogadhatatlan, mint korábban. A terv megkerüli az izraeli csapatoknak az 1967 óta megszállt arab területekről való kivonása kérdését, s a palesztin nép nemzeti jogainak biztosítását sem helyezi kilátásba — emlékeztet a Pravda. Am- manban például nyíltan megmondták az alelnöknek, hogy Jordánia a Reagan- tervvel szemben előnyben részesíti egy nemzetközi Kö- zel-Kelet-konferencia ösz- szehívásának gondolatát, amelyen valamennyi érdekelt fél — így a'Palesztinái Felszabadítási Szervezet —, valamint a Biztonsági Tanács öt álandó tagja is képviseltetné magát. A Pravda kitér a tabai területről már negyedik éve folyó tárgyalásokra is, s hangoztatja: nem vált be az amerikai sajtó jóslata, hogy Bush jelen lehet a megállapodás aláírásánál. Izrael ugyanis továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni a területet Egyiptomnak. Ha már a különutas, amerikai közvetítéssel folytatott megbeszélések sem hoznak eredményt, hogyan képzelhető el az összetett közel-keleti problémák megoldása Reagan terve alapján? — teszi fel a kérdést a szovjet lap. Az amerikai alelnök körútja újólag megvilágította Washington közel-keleti politikájának iényegét. KÍNAI-OLASZ KOPRODUKCIÓ Film az utolsó kínai császárról Bernardo Bertolucci olasz filmrendező irányításával megkezdték Pekingben annak a színes játékfilmnek a forgatását, amely Pu Ji, az utolsó kínai császár életéről szól. Az olasz—kínai kop- rodukciós film rendezőjének szaktanácsadója a 80 éves Pu Csie, az egykori császár testvére. A film forgató- könyvét Pu Ji önéletrajzi műve, a Magyarországon „Az utolsó kínai császár voltam” címmel megjelent könyv alapján készítették. Mint emlékezetes, Pu Ji, az 1911-ben megdöntött Csing-dinasztia utolsó császáraként 1909-ben, hároméves korában került trónra. 1934-ben, azt követően, hogy a japánok behatoltak Kínába, Pu Jit ismét trónra ültették a japánok által kreált, Mandzsukuo elnevezésű bábállamban. A japánok leverése után Pu Ji börtönbe került. A kínai államtanács 1959-ben amnesztiában részesítette. Ezt követően egyszerű állampolgárként élt és halt meg 1967- ben rákbetegségben. A húszmillió dollárba kerülő játékfilmben Pu Jit az amerikai származású John Lone, angol nevelőjét pedig Peter O’Toole alakítja. Meghall a műszíves 620 nappal mesterséges szíve beültetése után. 54 éves korában a lou is viliéi Humana kórházban elhunyt a világ második, egyben leghosszabb időt megélt műszívese, William Schroeder. Jarvik-típusú műszívét 1984. november 25-én ültették be mellkasába. Halálával egyetlen állandó műszíves sem maradt már életben. Schroeder a műtétet követően viszonylag gyorsan épült fel, 17 nappal később azonban agyvérzés érte -L- valószínűleg a műszív működése következtében keletkezett szervezetében vérrög. Bár a kezdeti bénulásból, beszédképességének részleges elvesztéséből is felépült, sőt orvosai egy időben megengedték, hogy egy. a kórház közelében levő és különlegesen kiképzett lakásba költözzék, s egy-két rövi- debb utat is tehetett egy erre a célra átalakított autó utasaként, két további agyvérzése gyakorlatilag mozgásképtelenné tette, súlyos emlékezetzavarai voltak, beszélni sem tudott már rendesen. Halálának okát a kórház most veseelégtelenségben jelölte meg. Világszerte megemlékeztek a Hirosimára 41 esztendővel ezelőtt ledobott amerikai atombomba áldozatairól. A képen: az NDK fővárosában a Humboldt egyetemnél tartanak békedemonstráciőt (Telefotó — ADN/ZB — MTI — KS) ~~( Külpolitikai kommentárunk )— A válasz látványos volt RITKA GYORS ÉS LÁTVÁNYOS választ kapott Kolumbia új államfője az ország leghírhedtebb gerillaszervezetétől. Virgiiio Barcó, akit nemrégiben meglepően nagy szavazataránnyal választottak meg a dél-amerikai állam elnökévé, beiktatása előtt sajtóértekezletet tartott, s ezen hangsúlyozta, hogy fő feladatának a hatalom ellen harcoló gerillákkal való leszámolást tekinti. A reagálásra nem kellett sokáig várnia: néhány órával később az M—19 elnevezésű illegális fegyveres szervezet emberei rajtaütésszerűen megrohamoztak egy kisvárost, nem messze a fővárostól, Bogotától. A gerillák megszállták a települést, lelőtték a rendőrfőnököt, majd amikor a hadsereg vezetése sietősen katonákat küldött ellenük, visszavonultak a hegyekbe. Akciójukkal nyilvánvalóan azt akarták megmutatni, hogy nem lehet őket leírni, erejük és mozgékonyságuk lehetővé teszi, hogy újabb és újabb látványos akciókkal jelezzék harcuk folytatódását. Tehát — sugallta a minapi akció —, jobb lenne, ha az új elnök inkább tárgyalni próbálna velük, s más gerillamoz- galmakkal egy békés megegyezésről. De hát Kolumbiában — legalábbis az elnök nyilatkozata szerint — az inga ismét inkább visszalendü- lőben van. Ugyanis az előző államfő az utóbbi négy évben maga kezdeményezte a megbékélést a különböző gerillaszervezetekkel, amelyek jó évtizede igen keményen küzdenek a mindenkori hatalom ellen Betancur, a most távozott elnök amnesztiarendelettel, fegyverszünettel vélte leküzdhetőnek az erőszak Kolumbiát hosszú éveken át rettegésben tartó hullámát. Nem is hatástalanul, hiszen az egyik legnagyobb baloldali nézetű geriMaszervezet, a FARC el is fogadta a békejobbot, s választásokra pártot alakított, mintegy ezzel is befejezettnek nyilvánítva a háborúskodást. A KATONAI VEZETŐK azonban láthatóan nem akarnak megbékélést a baloldali szervezetekkel. Egymás után történtek provokációk a legális életbe visz- szatért gerillák ellen. Ennek hatására a leginkább szélsőséges, anarchista vezetésű M—19 folytatja a fegyveres harcot, ' ,,. , Avar Karoly Újabb megmozdulás a Renault-nál A CGT szakszervezet pénteken nagyszabású megmozdulást tart a Renault billan- court-i gyárában tiltakozásul, mert az üzem vezetősége elbocsátotta a szakszervezet tizenkét helyi vezetőjét. A felhívást a CGT országos tanácsa, a Fémipari Dolgozók Szakszervezetével és az üzemi bizottsággal együtt a L'Humanitéban csütörtökön tette közzé, A konfliktust az idézte elő, hogy a Renault igazgatósága szerdán a sajtó útján bejelentette: szeptemberrel elbocsát tizenkét szakszervezeti bizalmit, akik részt vettek a Billancourt-ban július 30-án tartott tiltakozáson és az azt követő sztrájkokban. Akkor a dolgozók a gyár 850 dolgozójának és a CGT 24 üzemi bizalmijának elbocsátása ellen tiltakoztak. A szakszervezetek és az FKP a dolgozók jogai semmibevételének tekinti azt, hogy az igazgatóság e döntést a nyári szabadság idején, a szakszervezetek tájékoztatása nélkül hozta, s még az érintettek nevét se árulta el. Egyelőre annyit tudni, hogy az elbocsátottak között szerepel Pierre Leri, a CGT szakszervezet titkára, Georges Marchais- nak, az FKP főtitkárának veje is. Külön nyilatkozatában az FKP üzemi és megyei szervezete a döntésért a kormányt és személyesen Francois Mitterrand elnököt teszi felelőssé, hiszen ezt nem hozhatták meg jóváhagyásuk nélkül. Az elnök nemrégen nyilvánosan kijelentette, hogy „ő veszi kézbe a Renault ügyeit”. Találgatások Reagan leveléről Reagan elnök ismét kijelentette, hogy az amerikai űrfegyverkezési program, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés „nem lehet alku tárgya” a leszerelési tárgyalásokon, s megítélése szerint a program az Egyesült Államok egyik „legjelentősebb ösztönző eszköze a hadászati fegyverek csökkentésének kivívására”. Reagan nem nyilatkozott arról, mit tartalmaz erről a kérdésről Mihail Gorbacsov- hoz intézett legutóbbi levele, csupán annyit mondott, hogy az arról szóló lapértesülések szerzői „nem ismerik a levél tartalmát”. Reagan, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió ismételten kifejtett álláspontját, azt hangoztatta, hogy az űrfegyverkezés „nem áll a tárgyalások útjában”. Azt is tagadta, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerződés érvényének egyoldalú amerikai felmondása csapást mérne a fegyverzetkorlátozásra és a leszerelésre. Reagan azonban nem csupán a SALT—II. szerződésről beszélt, hanem általában is bírálta a SALT-szerződé- seket. Ugyanakkor az amerikai elnök azt hangoztatta, hogy' a Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatai „valamivel több közeledést jelentenek, mint a korábbiak” és az Egyesült Államok „komoly megfontolás tárgyává” tette azokat. Az esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozóra utalva, ahol szerinte „a nukleáris leszerelés egyike lesz a vita tárgyát képező fontos kérdéseknek” azt mondotta, hogy „derűlátóan” tekint ez elé. „Mindkét ország érdeke az, hogy csökkentse a fegyverekre költött összeget. Ha a Szovjetunió fegyverzetcsökkentést akar a hadászati fegyverek, a vegyi fegyverek, vagy a hagyományos eszközök terén, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy elkötelezze magát egy becsületes és ellenőrizhető szerződés mellett’' — jelentette ki Reagan Légi hadgyakorlat Angliában Nyoilc NATO-ország 70 vadászbombázó gépének részvételével harcászati támadó gyakorlat folyik Észak-Anglia légterében. Nagy-Britanniában eddig még nem rendeztek ilyen nagyszabású légi hadgyakorlatot. A BBC televíziós filmbeszámolója szerint csütörtökön a manőverekben közép- európai célpontok elleni, kis magasságból végrehajtott célbombázást gyakoroltak. A tudósító úgy értesült a gyakorlatot felügyelőktől, hogy meglehetősen sok gép esett „áldozatul” a szimulált légvédelemnek, vagy tévesztett ’ célt. A hadgyakorlat egy hétig tart. A Úetki Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz B.kategóriás pályázatot hirdet EOAI,LATTEN YESZTÖI munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Fizetés a 25 1983. (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet figyelembevételével — megegyezés szerint. Szolgátatilakás-tehetőség van. Érdeklődni, illetve jelentkezni a termelőszövetkezet elnökénél lehel személyesen vagy írásban. Cím: DETK. Sport u. 1. 3275
