Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 7., csütörtök 3 Egyéves a vezetői minőségkor mozgalom Egy éve indult útjára az Országos Vezetőképző Központ (OVK) úttörő kezdeményezése, a vezetői minőségkor mozgalom. A japán munkás-minőségkörök sikerei nyomán az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is gyorsan tért hódított a minőségkör-„divat”; méghozzá nemcsak a munkások, de a vezetők körében is. E fórum kötetlen formában gyakorlati tapasztalatok, módszerek, információk cserélhetőségét nyújtja. Ezt az új formát, a vezetőképzés e sajátos módját kereste az OVK, mikor nálunk is meghonosította a vezetői minőségkor mozgalltmat. Az első év tapasztalatai röviden: 1800 vezető jelentkezett az OVK felhívására a régi hallgatók közül, hogy szívesen bekapcsolódna a meghirdetett mozgalomba, hiszen az már nevében is a vezetői munka minőségét hirdeti. A jelentkezettek 46 minőségkört alakítottak; 18 minőségkor a megyékben működik. Egy év alatt több mint száz összejövetelt tartottak; mindegyiken időszerű, a vezetői munkát közvetlenül érintő kérdésekről cseréltek eszmét. A minőségkörök autonómok, vagyis összejöveteleik helyét, gyakoriságát, időpontját és programját maguk a tagok döntik el. Nincs tehát egységes séma, éppen ezért igen változatosok a választott témák. Egyetlen negyedév, ez év elejének ..étlapjából” röviden: Salgótarjánban a Nógrád megyei számítástechnikai helyzetet vitatták meg. A tatabányaiak is a komputerekkel foglalkoztak: a vállalati számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataival. A borsodi vezetők az ipari és mezőgazdasági üzemek kapcsolatát elemezték és új munkahelyek létesítésének lehetőségét vizsgálták. Az egri minőségkor tagjai a tőkeáramlás új formáiról hallgatták meg az MNB Heves megyei igazgatóhelyettesének ismertetőjét. A pécsi kör fehér asztal mellett a „pécsi kesztyű” divatbemutatóját nézte meg, és a világ bőrruházati irányzatával ismerkedett. Élénk vitába is bonyolódtak a vállalati tanácsok működéséről. Győrben a Graboplast külkereskedelmi tevékenysége került terítékre. A szegediek a szabályozás és a vállalati gazdálkodás összefüggéseiről tanácskoztak, az ülést az Országos Tervhivatal küldöttje vezette. A témaválasztásban nagy szerep jut a minőségkörök vezetőinek, öt is maguk a tagok választják meg soraikból. A vezető „első az egyenlők közül”; szerepe az, hogy az összejöveteleket előkészítse, szervezze. A sok szép és jó mellett azonban a kezdeti buzgalom mintha kissé lankadna. Az OVK illetékeseinek az a véleménye, hogy a hatékony működés döntő feltétele a körök vezetőinek és a munkájukat segítő OVK-patrónusoknak személye és együttműködése. (Az OVK-patrónusok tapasztalt oktatók és kutatók.) Kezdetben nagy volt a lelkesedés a körökben, de mostanában ez kissé alábbhagy. Az első időszakban talán még nem jól mérték fel, hogy a minőség- körök „igazgatása” milyen elfoglaltságot jelent; vagy a tisztségvállalás óta a munka- és életkörülményekben bekövetkezett esetleges változások is nehezíthetik a feladat eillliátását. E mandátumok idejének meghatározása, a körültekintőbb választás majd e gpndokon is segíthet. A vezetők elfoglaltsága is veszélyeztetheti az eddig sikeresen bontakozó mozgalom jövőjét. A megnövekedett követelmények, a vezetői feladat- és felelősségmegosztás még nincs megfelelő szinten, s ezért vezetőink — sok minden más mellett — az idővel is szűkölködnek. Ha pedig kevés az idő, akkor elsők között mondják le a nem kötelező, kötetlen vezetői minőségkör- összejövetelt. Pedig a gazdaságirányítási rendszer és a vállalatvezetési formák újdonságai, a gyors alkalmazkodás követelménye és mindaz, ami mai életünkben a vállalatok, szervezetek vezetőinek vállára nehezedik, szükségessé — sőt elengedhetetlenné — teszi a vezetői ismeretek korszerűsítését. Ennek pedig igen hasznos, kevés időt felemésztő kötetlen formáját kínálják a vezetői minőségkörök. Érdemes hát e fórum összejöveteleire elmenni, a vitákban aktívan részt venni, hiszen új és nélkülözhetetlen ismeretekkel gyarapodik a vezető. H. V. Új gyógyszerek a kutatólaboratóriumokban A központi idegrendszerre, a szívre és a vérkeringésre ható új nagyhatású gyógyszerek készülnek a Gyógyszerkutató Intézetben. A daganatok képződését megakadályozó és az eddigieknél nagyobb hatású antibiotikumokkal is kísérleteznek. A biotechnológiai eljárások alkalmazása — mint például a génsebészet — az intézetben már mindennapos dolog, de amíg az új szerek a pajtikában kaphatók lesznek: az még 8—10 év. A biotechnológiai program részeként új ve- gyületeket készítenek a kísérleti fermentorokban. Képünkön: Böcsödi Ferenc a laboratóriumban. (MTI Fotó: Apostol Péter) Járt utat a járatlanért A Heves Megyei Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat a maga nemében egydülálló vállalkozás az országban. Először hoztak létre ugyanis szövetkezetek fuvarozó céget saját gépjárműparkjuk fölszámolása árán. A legnagyobb tőkével az Épületkarbantartó Szövetkezet szállt be a vállalkozásba, majd nagyságrendben ezt követte az Egercsehi Építő és Karbantartó Ipari Szövetkezet a Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet és az Egri Háziipari Szövetkezet. — Milyen okok késztették a fölsorolt szervezeteket közös szállítási vállalat megalapítására? — kérdeztük Szabó Józseftől, a Coopsped igazgatójától. — A szálak 1984-ig vezethetők vissza. Ekkor végzett a Kiszöv átfogó vizsgálatot megyénk ipari szövetkezeteinek állóeszköz-kihasználtságáról. Ebben külön foglalkozott a gépek és járművek hatékony üzemeltetésével. Az eredmény lesújtó volt. Elfogadhatatlanul alacsony értéket találtak mindkét területen! A szövetség ekkor megpróbálta a hasonló eszközállománnyal rendelkező termelőket valamiféle laza együttműködési keretben összefogni. Pozitív elvi döntések születtek, de a gyakorlatban nem sok minden változott. — Mi jelentette a következő „lépcsőfokot"? — Körülbelül egy évvel ezelőtt — rengeteg érdek- egyeztetés, újabb és újabb tervek felvetése után — ez a négy szövetkezet úgy döntött, hogy hajlandó egy keveset áldozni közös vállalat létrehozására. Ekkor kerestek meg engem. Hat hónap alatt kellett végigmennem egy olyan úton, ahol még előttem nem járt senki. Megküzdeni személyi, jogi, pénzügyi és még sokáig sorolhatnám, hogy milyen buktatókkal. Fizetést és gépkocsihasználatot kaptam erre az időre. Gyakorlatilag eny- nyibe került az alapítás anyagiakban — hogy aztán későbbi munkatársaimmal mi mennyit fáradtunk vele, az megint más kérdés. — Miért előnyös ez a forma a szövetkezeteknek? — Sokkal hatékonyabban tudjuk üzemeltetni a meglévő autóparkot! Még korábban a külső megrendelők számára végzett bérfuvarozások aránya jelentéktelen volt, addig mára elérte a 25 százalékot. Ez szinte kizárólag a jobb szervezés eredménye. Még fél éve sem jelentünk meg a piacon, mégis nyertünk már meg versenytárgyalást a Volánnal szemben is. A legfontosabb alapelvünk, hogy mi vagyunk a megrendelőkért és nem ők értünk! — Térjünk egy gondolat erejéig még vissza a kezdetekhez! Mikor és mekkora tőkével alakult meg a Coopsped? — Ez év január 25-én gyakorlatilag egyik napról a másikra vettük át az eszközöket és az embereket. A hivatalos bejegyzések visz- szamenőleg történtek, ezért az okmányokon elsejei dátum szerepel. Az összes engedélyezési eljáráshoz, törzskönyvi bejegyzéshez és fölsorolni sem tudom hirtelen, még mi mindenhez, különböző nyomtatványok és illetékek kellettek. Mindezekért természetesen fizetni kellett. Viszont MNB- számlával csak e hivatalos procedúra után rendelkeztünk. A kör tehát bezárult. De hogy a kérdés második felére is válaszoljak: a szövetkezetektől 500 ezer forint készpénzt kaptunk. Átadták a gépjárműveiket, valamint sok alkatrészt és irodai felszerelést is. — Mik a vállalat főbb jellemzői? — Negyvenhárom gépkocsival rendelkezünk, de ezek átlagéletkora meghaladja a hét évet. összlétszámúnk ötvenkét fő, ennek fele sofőr. Nincs önálló telephelyünk, javítóműhelyünk, irodánk. — .. .és hogyan gazdálkodik? — Erről a napokban készítettem jelentést az igazgatótanács számára. Eszerint a legfrissebb összegzés szerint, az elmúlt, gyakorlatilag négy hónapban összes árbevételünk meghaladta az öt és fél milliót. Az alapító szövetkezetek felé történt fuvarozáson túl jelentős partnereinkké váltak az Egri Közúti Építő Vállalat, az Agria Bútorgyár és a Bubiv is. Ezeken kívül még tizenöt kisebb-nagyobb szervezettel állunk üzleti kapcsolatban. Nyereségünk meghaladta a 800 ezer forintot. — Elég ez a szükséges fejlesztésekre? — Természetesen nem. Ettől a cégtől elsősorban azt várják, hogy fenntartsa önmagát. Azonban mind az alapítók, mind az érdekképviseleti szervek — s személy szerint is ki kell emelnem dr. Holló Bélát, a Kiszöv elnökét és Freytag Lászlót, ugyanez intézmény műszaki termelési osztály- vezetőjét — támogatnak bennünket. Segítséget nyújtanak adminisztratív problémáink megoldásában és kedvezményes hitelek megszerzésében egyaránt. — Hogyan látja a Coopsped jövőjét, meddig lesznek egyedüli képviselői ennek a szervezeti formának az országban? — Egyelőre sok gonddal küszködünk. Ezek egy része anyagi természetű, más része emberi probléma. Dolgozóink közül néhányan úgy érzik „eladta” őket nekünk a korábbi munkahelyük. A szemléletváltozáshoz talán még évekre lesz szükség. Mindazonáltal bizakodó vagyok. Erre alapot adnak az eltelt öt hónap eredményei, az új ötleteink és nem utolsósorban az imént említett szervezetek bátorítása. Ha beválik ez a forma, esetleg lehet szó országos elterjesztéséről is. — Új ötleteket említett az imént... Tervek vagy álmok? — Ki így, ki úgy nevezi ezeket. Mindenesetre elmondok néhányat közülük: szeretnénk nemzetközi fuvarozási jogot kapni, komplett szállítási szerződéseket kívánunk kötni, tudni akarunk minden kiadott építési engedélyről is; mert. .. De ez még néhány hétig hadd maradjon a mi titkunk! Né adjunk tippeket a konkurenciának. Az igazgató tenniakarása, lendülete lenyűgöző. Föl is ébred bennünk a kisördög — nem esik-e túlzásokba a kezdeti sikereken fölbuzdul- va? Erre csak az idő adhat választ, ezért: „jövőre veled, ugyanitt”. Móró István Célprogram: a fehérjetermelés ipari technológiáinak kutatása Megszokott, hogy az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) gazdaságunk valamely fontos ágazatának, részének fejlesztése érdekében a kutatómunkához anyagi és egyéb segítséget nyújt. Együttműködik vállalatokkal, intézményekkel. társszervekkel. Az OMFB egyidejűleg sokféle kutatás tervezésében és finanszírozásá- iban vesz részt. Ezek közül egyik annak az új technológiai megoldásnak a kidolgozása, amely arra ad választ, hogyan bővíthető a táplálkozási és a takarmányozási célú hazai fehérjebázis, hogyan csökkenthető a takarmányfehérje importja? Erről a programiról adott tájékoztatást Mátyás Jakab, az OMFB Fehérje- és Biotechnológiai Iroda igazgató- helyettese. Elmondta egyebek között, hogy kifejlesztették a magfehérjék (szója, borsó, lóbab) extruziós (nyomás alatti hőkezeléses eljá- jás) technológiával történő feldolgozását. Az extrudált lisztek előállítására üzemet létesítettek, melyben 1981— 85. között 21(10 tonna terméket állítottak elő, 51,6 millió forint értékben. Ugyancsak kidolgozták a fölözött tej és tejsavó energiatakarékos feldolgozását eredményező, ultraszűrt tejfehér- je-koncentrátum gyártási eljárását. A kísérleti üzemben a már említett időszak között 1368 tonna fehérje- koncentrátumot állítottak elő, melynek forintértéke 165,6 millió forint. A takarmány fehérjeértékét fokozó technológiák kifejlesztésében is eredményt értek el. Kiemelendő például az extrahált szójadara emészthetőségének javítása. Ennek érdekében alakították ki a Szuproszója-eljárást és -berendezést. Bebizonyították, hogy a baromfi-és sertés-keveréktakarmányok- ban a szuproszója felhasználásának — a hizlalási teljesítmények módosulása nélkül — az import extrahált szójadara mennyisége mintegy 20 százalékkal csökkenthető. A kérődzők fehérjebázisának növelésére szolgál a kemény ítő-kanbamid komplex eljárás és berendezés. A termék a kérődzőkkel mérgezés veszélye nélkül, biztonságosan etethető, és az abrakkeverésben az extrahált szójadarának megfelelően értékesül. Az igazgatóhelyettes beszélt az ultraszűrt tejfehér- je-koncentrátum és zsír fel- használásával készült új tejpótló borjútápszer-kon- centrátumról is. A szopós borjak felnevelésében a takarmányozás anyagköltsége a tápkoncentrátum és fölözött tej felhasználásával bor. janként mintegy 400 forinttal kevesebb. Az eljárás alkalmazásával a takarmány-, tejporfelhasználás jelentősen csökkenthető, évente 500 ezer borjú felnevelése esetén az elérhető takarmányozási költségmegtakarítás körülbelül 200 millió forint. Mi a célja tulajdonképpen a fehérjetermelési programnak? A minisztertanácsi határozat szerint olyan technológiai megoldások kidolgozása, amelyek révén mind a táplálkozási, mind a takarmányozási célú hazai fehérjebázis gazdaságosabban bővíthető és a takarmányfehérje-import csökkenthető. A gyártás- és gyártmányfejlesztéssel a nemzetközi piacon is versenyképes, kedvezőbb összetételű, sokoldalú alkalmazást gazdaságosabban biztosítható termékek állíthatók elő. Ezáltal egyrészt az állati termék fehérjetranszformációjának hatásfoka javítható, másrészt a táplálkozási célú fehérjeforrások köre bővíthető, minősége és biológiai értéke fokozható. A program helyességét az eredmények igazolják. Az extrudált lisztek gyártás- technológiájának eredményes kidolgozása után kísérleti technológiai vizsgálatokat végezték, a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi Vállalat Törökszentmiklósi Üzemében pedig megkezdték a folyamatos gyártást. Az extrudált szójaliszt az élelmiszeriparban a termékek fe- hérjedúsításáira, az extrudált lóbabliszt a sütő- és konzerviparban fehérjeadalékként használható fel. Az ultraszűrt tejfehérje- koneentrátum eljárást fölözött tej és tejsavó alapanyagra dolgozták ki. Az előállított tejfehérje-kon- centrátum nyersfehérje-tar- talíma 75 százalék. A kísérleti üzemet Csornán megépítették. Az üzemben 1981— 85. között előállított termék mennyisége 1368 tonna volt. amelyet a húsipar import nátrium-kazeinát pótlására használt fel. Ez 3,79 millió dollármegtakaritást eredményezett. Az eljárást a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet fejlesztette ki. Az eljárás gyakorlati megvalósítására a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat Makói Üzemében a krémfehérjesajt gyártására új, évi 5000 tonna kapacitású üzemet létesítettek, ahol a termelés 1983- ban indult meg. Az eljárás alapján korábban létesített kisteleki sajtüzemmel együtt a krémfehérjesajt-export 1983-ban 4793 tonna, 1984- ben 5438 tonna, 1986-ban 5500 tonna volt, amely 24,4 millió dollár export árbevételt eredményezett. Sorolhatnánk tovább az eredményeket, ám szóljunk helyette néhány szót a gyep- gazdálkodás hatékonyságának javításáról is. Kidolgozták a gyepterületek komplex és állati végtermékre orientált termelési rendszerét. Az eredményes kísérletek alapján a gyepterületek komplex hasznosításának rendszere a celldömölki mgtsz modellüzemében valósult meg. Sikerült kinemesíteni egy vegetatív jellegű, jó levélszár-összetételű, kiemelkedő sarjadzó képességű, hosszú élettartamú, fagyot, tiprást, rágást jól tűrő. és egyben nagy termést biztosító. fehérjében gazdag fehérhere fajtát, továbbá egy kúszó típusú lucemafajtát. amely a csapadékszegény vidékek legelőin is megél. Az eredmények természetesen nem születtek . volna meg az említett és a cikkben nem szereplő vállalatok, gazdaságok közreműködése nélkül. Ez a közös munka nélkülözhetetlen e célprogram eredményes végrehajtása és továhbfejlesztése érdekében a gazdasági célok eléréséhez. Hargitai Judit
