Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 6., szerda 3 BEMUTATJUK A KÉKI-T Értékesebb élelmiszerek az ország „konyhájában” Nem messze a Budapest körszállótól, valahol a Pa­sarét és Rózsadomb találko­zásánál lelt egykor otthonra a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (Kéki). Ha csakugyan létezik a hely szelleme a „genius loci”, ak­kor itt, az árnyas fák övez­te térségben nagyon jól le­het dolgozni. Mondhatnánk, az ország konyhája ez, ahol — a szok­ványos konyháktól eltérően — persze, mégsem az a cél, hogy csillapítsák több-keve­sebb ember ismétlődő éhét. Itt nem a megszokott étel­receptek az irányadók, itt többnyire laboratóriumok­ban folyik a munka. Dr. Bi- acs Péter főigazgató vezeté­sével mintegy száz szakem­ber fáradozik azért, hogy íz- letesebb, táplálkozáséletta- nilag korszerűbb élelmisze­rek kerülhessenek az aszta­lunkra és persze, külföldre. A hetedik ötéves terv ugyan­is arra kötelezte őket, hogy a maguk eszközeivel fokoz­zák a magyar élelmiszerek nemzetközi versenyképessé­gét. Tojás helyett növényi fehérje Kutató intézetről lévén szó. a különböző részlegek elne­vezése is tudományos szak­emberekre vall. Az egyik részleget például élelmiszer­technológiai főosztálynak hívják, amelynek több la­boratóriuma van. Dr. Petres Jolán osztályvezető-helyet­tes kalauzol bennünket eb­ben a kis „birodalomban”. — Itt a növényi fehérje­készítményeket vizsgáljuk — mutat körbe az első la­borban. Mégpedig az olyan — borsóból előállítható — nagy fehérjetartalmú liszte­ket. koncentrátumokat, ame­lyek egyaránt alkalmasak húskészítmények és búza­liszttermékek minőségének javítására, és biológiai érté­kének növelésére. A második laborban egy fiatalember — majd’ azt mondtam — tésztát gyúr, de ez így nem lenne pontos: kockatésztát gyárt egy ügyes masinán. Tojás helyett — növényi fehérjékkel. Ezt a választékbővítési és tápérték- növelési célokat szolgáló al­kalmazott kutatást a székes- fehérvári tésztagyár megbí­zásából végzik. Mellesleg: a növényi fe­hérjékkel dúsított száraz- tészta kánikulában sem okoz­hat szalmonellafertőzést... A műszerszobában az osz­tály szemefénye, az amino- sav-analizátor teszi a dolgát. Az pedig nem más, mint a különböző élelmiszeripari nyersanyagok és késztermé­kek aminosav-összetételének meghatározása „in vitro” —, vagyis laboratóriumi körül­mények között. A dolog megértéséhez tud­ni kell, hogy az anyagcseré­hez nélkülözhetetlen eszen- ciális aminosavakat szerve­zetünk nem képes maga elő­állítani; ehhez fehérjékre van szüksége, amelyeket ál­lati és növény; forrásokból nyer. E fehérjeforrások el­térő aminosav-összetételét és -arányát vizsgálja e mű­szer, az optimális keverék- fehérjék kialakítása céljá­ból. Mikroelektronika és automatizálás Az intézeti kutatások egyik fontos programja: a gyár­tásfejlesztés. Ennek részletei­be Sárkány Péter tudomá­nyos titkár igyekszik be­avatni. — Akik ezzel foglalkoznak, azoknak céljuk az. anyag- és energiafelhasználást mér­séklő feldolgozási technológi­ák és műveletek kifejleszté­se; a fokozott környezetvé­delem; az élelmiszeripari hulladékok és melléktermé­kek továbbfelhasználásának kutatása, vagy például a biotechnológiai módszerek élelmiszeripari alkalmazá­sának szélesítése. Világszerte növekszik az igény a korszerű élelmiszer­feldolgozás és -tárolás iránt. Termékeink külpiaci ver­senyképessége nagy mérték­ben ettől is függ. A kutatás ezért újabb technikai megoldások feltárására irá­nyult, így jutott el a mikro­elektronikához. — Bizony, a mikroelektro­nikának nagyon fontos sze­repe van az élelmiszeripari műveletek automatizálásá­ban, a gyors és ronesolás- mentes összetételmérések­ben. Vagy ilyen újabb tech­nikai megoldás az élelmiszer­tartósítás. aminek a külön­böző enzimes folyamatok gát­lásában, a mikroorganizmu­sok csökkentésében, illetve elpusztításában van nagy je­lentősége. — Hol használják ezt a gyakorlatban? — Például a zöldségfélék­nél a csírázás gátlására; a baromfihúsnál és a húské­szítményeknél szalmonella­mentesítésre. Jön a Csokis Robi Nincs módomban a Kéki mind a 15 főosztályát, illet­ve osztályát bemutatni, de feltétlenül szólni kell pár szót a technológiai főosztály­ról, ahol az energiaszegény és diétás üdítőitalok egy ré­sze „született”, s ahol az ex­port szempontjából nagy je­lentőségű korszerű csomago­lástechnológiai kutatások folynak. Itt foglalkoznak a szójaalapú — állomány, és minőségjavító — adalékanya­gok húsipari felhasználásá­nak lehetőségeivel is. Végül néhány példát az intézet újdonságaiból. Nem­rég fejezték be két élelmi- szeripari termék előállításá­nak kísérleteit: egy zöldség- oöl-gyümölcsböl készült ita­lét és egy különleges eljá­rással előállított gombapo- rét. A két újdonság szaba­dalmaztatott receptjét hasz­nosításra és értékesítésre az intézet átadta az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. Valamivel korábbi erede­tű az a tejfehérje-koncentrá- tum, amit dr. Kiss Ernő ve­zetésével állítottak elő az enzimológiai osztályon. Ezt a tejporszerű, gyorsan felszí­vódó, roboráló és teljesít­ményfokozó készítményt — amelyet elsősorban a sporto­lóknak ajánlanak — már gyártja két vidéki tejipari vállalat, Sport-Robi néven. Ennek kakaóval ízesített vál­tozata az idén forgalomba kerülő Csokis Robi, amit a gyerekek bizonyára hamar megkedvelnek. Ny. É. TALPON MARADVA TOVÁBBRA IS Beérlelni Heves kincseit Közismert, hogy az elmúlt néhány esztendő bizony nem hozott töretlen fejlődést a népgazdaság „húzó ágazata”, a mezőgazdaság számára. Azokon a vidékeken, ahol számottevő ipar híján meghatározó az, mit produkálnak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, bizony a megszokottnál jóval sűrűbben kell áttekinteni, hol is tartunk ma, s mi a teendő a jövőre vonat­kozóan. Hevesen és környékén az előbbieknek megfelelően szinte állandóan napirenden tartják e kérdést a különböző párt- és állami szervek, a szakem­berek. Legutóbb e téma a városi pártbizottság napirendjén szerepelt. Érthe­tően, hiszen a hosszabb távú tendenciák folyamatos kirajzolásával lehet csak elérni azt. hogy a helybéliek szinte naprakészen reagálhassanak akár az új szabályzókra, akár az időjárás változása okozta nehézségekre. Nos, az elmúlt esztendők mérlege a térségben alapve­tően pozitív irányba billen. Javultak az ágazatban dol­gozók élet- és munkakörül­ményei, növekedett a jöve­delem, s erősödött a közös és a háztáji integrációja. Természetesen mindez annak következtében történhetett, hogy három éven keresztül dinamikusan emelkedett a termelés, három esztendőn át mérsékeltebben, s mindössze 1985-öt lehet rossz időszak­nak nyilvánítani. A körzetben levő kilenc gazdaságban nagyjából föl- lelhetők az országos gondok másai. A nagyüzemi zöldség- termelést például nem si­került úgy megvalósítani, ahogy eredetileg tervezték. Csökkent a vetésterület, a technológiai színvonal nem javult, s a kiesést teljes egé­szében nem lehetett a ház­tájiból pótolni. A szakem­berek azt állítják, alapvető­en azért romlott a növény- termesztés jövedelmezősé­ge, mert egyre nagyobbra nyílik az agrárolló — drá­gulnak a gépek, a vegysze­rek, a munkaerő, s ugyan­akkor nem emelkednek a felvásárlási árak ... Az állattenyésztésben is vannak alapvető problémák: tovább csökkent a szarvas- marha- és juhállomány, s a baromfi még mindig nem meghatározó termék. Jelen­tős minőségi előrelépésről egyedül a tejtermelésben le­het beszélni, egy tehénre évenként 4770 liter jut ma már. Nem egészen lehet azon­ban egyértelműen eredmé­nyekről beszélni a mellékte­vékenységek kapcsán sem. Itt általában csak annyit akarnak elérni, hogy mun­kát adjanak a dolgos ke­zeknek. Az, hogy ez meny­nyire jövedelmező, már többnyire nem számít! A változó körülményekre mégis nagyjából megfelelő­képpen reagáltak az itteni mezőgazdasági üzemek. A jó színvonalúak tovább erő­södtek, a közepesek és a gyengék többsége a tartalé­kok bevonásával a felszínen maradt, s ahol ez nem si­került, ott a szubjektív té­nyezőkben kell keresni el­sősorban a bajt. Figyelemre méltó még, hogy a fejlesztések üteme lassult, a gépek elhasználód­tak, a számítógépek segítsé­gét még mindig nem ve­szik kellőképpen igénybe a szervezésben, pedig nőtt az ezekhez már értő egyete­met, főiskolát végzett szak­emberek létszáma. A föntebb leírtak szinte kijelölik Heves és környéké­nek elkövetkezendő felada­tait. Nem újdonság, hogy a gabonaprogramnak a hete­dik ötéves tervben is ki­emelt szerepe lesz. Az ed­digi tapasztalatok megfele­lő alapot biztosítanak az eredmények további javítá­sára. Az árpafélék, és a ku­koricatermelés technológiai elemeit finomítani kellene, s a vetésterület bővítésével együtt így növelni a terme­lés mennyiségét! A zöldségtermesztésben a jobb fajtakiválasztás, a be­takarítás gépesítése, az ön­tözés hozhat újra sikereket. Az állattenyésztésben a létszám további csökkené­sének megállítása lenne a legfontosabb, valamint a telepek korszerűsítése. Nem hanyagolható el persze a takarmánygazdálkodás mi­nőségi mutatóinak javítása, illetve a költségek csökken­tése. A jövedelmezőségnek min­denütt meghatározónak kell lennie, akár a melléküzem- ágakról, akár a háztájiról van szó. Sikerült-e a célokat meg­valósítani? Nos, minden bi­zonnyal csak akkor, ha to­vábbra is folyamatosan igyekeznek a szakemberek és a beosztottak, az e terü­leten tevékenykedők az újabb és újabb feltételeknek, a változó körülményeknek megfelelni, a nehézségeken mihamarább úrrá lenni. Németi Zsuzsa Az építkezők figyelmébe ajánljuk Korszerű műanyag japán technológiával Az első magyar—japán ve­gyesvállalat, a PoliFoam Mű­anyagfeldolgozó KFT alig egy hónapja kezdte meg a termelést, s máris több mint harminc hazai vállalatnak szállított újszerű alapanya­gából, polietilén habból ké­szült termékeiből. Magyar- országon egyedül ennél a vállalatnál — amely a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Magyar Külke­reskedelmi Bank RT és az Állami Fejlesztési Bank. va­lamint a Furukawa Electric cég és a C. Itoh kereskedő­ház közös vállalkozása — gyártanak habosított poli­etilént, amely jó hő- és víz- szigetelő, és elég rugalmas ahhoz, hogy csillapítsa az esések, ütések rongáló ener­giáját. E kedvező tulajdon­ságok lehetővé teszik, hogy a japán technológia alapján és zömében japán gépeken, hazai alapanyagból előállí­tott polietilén hablemezeket igen széles körben haszno­sítsák. Kedvező szigetelő tulaj­donságai alapján az egyik fő felhasználási területének az építőipar ígérkezik, amely­nek máris többféle termé­ket adtak el. A magánépí­tők is jól hasznosíthatják a hideg, és melegvíz-vezeté­kek, valamint a központi fű­tés csöveinek szigeteléséhez, korrózió elleni védelméhez a polietilén habból formázott burkolatokat, amelyekből négy nagy forgalmazó vál­lalat is rendelt már. Vásá­roltak a habosított műanyag lemezek alumíniumfóliávaü borított változatából is, ame­lyet a beépített tetőterek, hétvégi házak és állattartó telepek épületeinek hőszige­teléséhez ajánlanak. Az épí­tőipari vállalatok azzal is próbálkoznak, hogy az eme­letes épületekben az egyes szintek közé betonoznak be ilyen műanyag habot, ezzel csökkentve a zajok átszü- remlését. A műanyagból kemping­matracokat is készítenek, amelyekből az elmúlt két hétben már csaknem tízezer talált vevőre. Különösen a hátizsákos turizmust ked­velő fiatalok örültek meg a néhány áruházban és sport­boltban már kapható új matracnak, mert súlya mind­össze 35 dekagramm, s ösz- szecsavarva kevés helyet foglal el. Ez az új műanyag vár­hatóan csomagolóanyagként is kedveltté válik, mert a legérzékenyebb műszaki cik­keket is megvédi a külső sérülésektől. Az év végén megkezdik a habosított po­lietilén újabb változatának gyártását is, amely tűz ese­tén a lángok terjedését las­sító gázokat fejleszt, s amint kikerül a tűzből, önmagától kialszik. A PoliFoam termékei fel­keltették több nyugat-euró­pai vállalat érdeklődését is. Eddig olasz, finn, NSZK-beli és osztrák cégek tájékozód­tak az üzleti lehetőségekről. Gyöngyösi „figarók” A Technolux Ipari Szövetkezet gyöngyösi, Kossuth úti férfifodrászatának zöld koszorús1. Egyetértés szocialista bri­gádjának ilyentájt megnő a munkája. Az ügyes kezű „fi­garók” havonta több mint kétezer ember fejét szabadítják meg a nagyra nőtt ..koronájuktól” a nyári melegben. Fibecz János és ifjú vendége . • ■ Berecz Piroska a legfiatalabb női „figarók" egyike ... (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents