Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 6., szerda TV-TÉMA A spanyolországi terrorizmus Felipe Gonzalez spanyol kormányfő kedden televíziós nyilatkozatban erősítette meg, hogy semmiféle tárgyalásról nem lehet szó a hatóságok és az ETTA elnevezésű terrorszervezet között. A spanyol miniszterelnök, aki kedden Madridban fogadta Robert Pandraud francia biztonsági minisztert, a találkozó után nyilatkozott a spanyol televízió délutáni híradó műsorának. Igen nagyra értékelte Spanyolország és Franciaország közös fellépését a terrorista csoportok ellen. Kifejtette, hogy kormánya semmiféle formában nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni azokkal a szélsőséges erőkkel, amelyek merényletek és más erőszakos cselekmények révén próbálják zsarolni a központi hatalmi szerveket. González elmondotta, hogy azok az erők, amelyek Spanyolország egységének alá- ásását tekintik céljuknak, s ennek elérésére rendőröket, katonákat, civil állampolgárokat gyilkolnak meg, nem lehetnek partnerek egy politikai párbeszédben. A spanyol kormányfő hangsúlyozta, hogy eltökélt szándéka kormányának a harc végsőkig való folytatása a terroristákkal szemben. A déli órákban Madridban megbeszélést tartott Jósé Barrionuevo spanyol bel- ügy- és Robert Pandraud francia biztonságügyi miniszter. Tanácskozásuk homlokterében a terrorizmus elleni küzdelem több gyakorlati intézkedésének összehangolása állott. Áttekintették a közös határ ellenőrzésével összefüggő teendőket is, és megvizsgálták, milyen további lépések szükségesek a két ország részéről a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás, valamint a -csempészés visszaszorítására. A találkozóra egy héttel azután került sor. hogy Madridban spanyol—francia külügyminiszteri tárgyalás volt. Időközben francia részről több terroristagyanús személyt adtak át a spanyol hatóságoknak. A hírek szerint Madridban kedden átadták a francia belügyminiszternek azt a listát, amely a Dél-Franciaországban rejtőző, és Spanyolországban körözött személyek adatait tartalmazza. Ellenőrző pontok Nyugat-Bejrútban A lakosság örömmel fogadta a katonákat Hétfő este óta a bejrúti hadsereg 700 fegyverese és 200 szíria» katona cirkál Nyu- gat-Bejrút déli városnegyedeiben, állít fel ellenőrző pontokat és próbálja megszabadítani az utcákat a különféle „fegyveres elemektől”. Ezzel Nyugat-Bejrút rendjének megteremtése kétségtelenül újabb, fontos szakaszához érkezett. Bejrutban azonban inkább jelképesnek, mint hatékonynak tartják a főként Szíria által sürgetett akciót: a városnegyed, amely a siíta Amal-mozgalom és főként a szélsőséges Irán- b arát Hezbollah fegyvereseinek ellenőrzése alatt áll, 700 ezer ember lakóhelye, s ide tartoznak a palesztin táborok is. A déli városnegyedekbe való bevonulás értékét csökkenti, hogy az amal milíciáinak központjai változatlanul nyitva maradnak, a nevezetes Bir el Abed negyedre pedig — ahol a Hezbollah főhadiszállása van — a biztonsági terv nem is vonatkozik. A lakosság általában örömmel fogadta a katonákat, a Hezbollah negyedében azonban teljes a közöny. Néhány kisebb incidenstől eltekintve az akció simán zajlott le — a különféle tűzfegyverekkel felszerelt civilruhás fiatalemberek azonban változatlanul jelen vannak Nyugat-Bejrút utcáin, a déli negyedekben is. LONDONI VITA Nemzetközösség i minicsúcs Kenneth Kaunda zambiai elnök sajtóértekezletet tart Londonban a nemzetközösségi minicsúcsról (Telefotó — AP — MTI — KS) Kedd hajnalig húzódott a londoni nemzetközösségi minicsúcs résztvevőinek vitája a Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciókról. A találkozó közös közleménnyel zárult, mely a Reuter hírügynökség megfogalmazása szerint a résztvevők „egyet nem értési egyezménye”. A közlemény tartalmazza egyfelől azokat az engedményeket, amelyeket a brit kormány a nemzetközösségen belüli nyílt szakadás elkerülése érdekében tett a tagországok többségének. Egyrészt beleegyezett abba, hogy a nemzetközösségi országok önkéntes alapon megtiltsák vállalkozóiknak újabb tőke befektetését a Dél-afrikai Köztársaságban, és korlátozásokat vezessenek be az oda irányuló turizmusban. Másrészt kötelezettséget vállalt, hogy a Közös Piac szeptember 15—16-i brüsszeli értekezletén nem fogja ismét megakadályozni a szankciók elfogadását. Másfelől a közlemény rögzíti a minicsúcs további résztvevőinek — Ausztrália, a Bahama-szigetek, India, Kanada, Zambia és Zimbabwe vezetőinek — a brit állásponttól elütő nézeteit, és a brit „szankciókat” mesz- sze meghaladó további büntető intézkedéseit. Ezek közé tartoznak egyebek között a következők: dél-afrikai uránium, szén, vas és acél, illetve mezőgazdasági termékek importjának tilalma, új befektetések tilalma, bankkölcsön-nyújtás tilalma, a Dél-afrikai Köztársaságban levő konzuli intézmények java részének felszámolása, a légiforgalom leállítása. Margaret Thatcher a közlemény nyilvánosságra hozatala után újságírók előtt megerősített szankcióellenes álláspontját. Elmondta, j hogy még a korlátozott szankciókba is meggyőződése ellenére ment bele, csupán azért, mert Nagy-Bri- tannia számára fontos a nemzetközösség nyílt szakadásának elhárítása. Megismételte azt az érvét, hogy a szankciók mindenekelőtt a fekete lakosságnak, s nem a pretoriai kormánynak ártanak. Ezt az érvelést a délafrikai feketék képviselői többször visszautasították. A nemzetközösségi „hetek" londoni találkozója előtt voltak olyan találgatások, hogy Kenneth Kaunda zambiai elnök beváltja korábbi fenyegetését: Zambia kilép a nemzetközösség szervezetéből, ha az nem fogad el valódi szankciókat. A Thatcher - kormány, mely a minicsúcson, csakúgy mint tavaly a nemzetközösség nassaui csúcsértekezletén, teljesen elszigetelődött, annyi diplomáciai sikert mégis elkönyvelhet magának, hogy a záróközleményben a „hetek" megerősítették a nemzetközösség iránti elkötelezettsé- | güket. I-------------------------------------------- [ Külpolitikai kommentárunk )— Mészárlás a szigeten? SRI LANKÁN általános polgárháború, s ezzel együtt valószínűleg tömegmészárlás fenyeget. A harcokiban és a merényietekben eddig már négyezer ember halt meg az utóbbi három évben, s ha a mostani folyamatok nem vesznek gyökeresen új irányt, a helyzet lényeges rosszabbodására lehet számítani. Júniusban Dzsajavardene elnök egy colombói nagygyűlésen már a totális háború lehetőségéről beszélt a szingaléz többség és a tamil kisebbség között — ha nem vezetnek eredményre tárgyalásaik. Márpedig a szingalézek és a tamilok álláspontja között jelenleg még mindig ég és föld a különbség. A többségi vélemény szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy a tamilok korlátozott önkormányzatot kapnak a helyi tanácsok fölállítása útján. A szélsőséges tamil szervezetek viszont egyetlen kérdésről akarnak tárgyalni: hol húzódjon a határ a Sri Lanka területén létrehozandó két új állam között. A hadsereget is maga mögött tudó szingalézek — bár az erőviszonyok látszatra nekik kedveznek — nem feledkezhetnek meg egy nagyon fontos tényezőről. A szomszédos nagyhatalom, India alig néhány órai hajóútra van a legérzékenyebb, északi, tamilok lakta partvidéktől. Tamil Nadu szövetségi államban a Sri Lanka-i szaka- dárok biztos hátországra leltek, s erre támaszkodva katonailag is sok nehézséget okozhatnak a kormány- csapatoknak. Ráadásul India, noha nem kíván beavatkozni egy szomszédos, független állam belügyei- be, egyfajta kényszerhelyzetbe kerülhet, ha valóban irtóhadjárat indul a tamilok ellen. Kiút egyelőre tehát nemigen látszik. Közben pedig egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül az egész ország: a gazdaság nehezen viseli el a csillagos egekig kúszó katonai kiadások terhét, nő a deficit, s vele az infláció. A polgárháború tönkreteszi a legendás ceyloni tea ültetvényeit, s ezzel az ország legfontosabb exportcikke kerül veszélybe. INDIA és néhány más állam már többször megkísérelte a közvetítést a tamilok és a szingalézek között. Talán most is az adhatna némi reményt a megoldásra, ha sikerülne kölcsönös önmérsékletre, türelemre és főként a tárgyalások folytatására rábírni a két felet. Mert a vérfürdő senkinek nem állhat érdekében — legalábbis a józan ész szerint. Horváth Gábor 2 [ felvesz - középiskolai végzettséggel X I M I „ t készáruraktárost, fizikai munkakörbe. A KAEV 4. SZ. GYARA (Gyöngyös, Karácsondi u. 15.) Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál vagy a 12-284-es HIROSIMA Lehet-e még újat mondani az első atombomba hatásáról, Hirosima tanulságairól negyvenegy év után? A szörnyű károkat tudományosan, orvosilag, emberileg, politikailag tüzetesen felmérték már, a világ emlékezetében kitörölhetetlenül él az ott pusztultak sorsa, a harang minden évfordulón megkondul. De addig, amíg minden városra jut legalább egy (hadi raktárakban szunnyadó), hirosimányi töltet, addig nem az a kérdés: tudunk-e újat mondani, hanem az, hogy miért nem vonta le még mindig az emberiség a régi tanulságból a kellő következtetéseket. Addig minden Hirosima-megemlékezés a jelennek és a jövőnek szól. Tudományos intézetek és hadügyminisztériumok íróasztalain számításokkal telt dossziék fekszenek, amelyek döbbenetes pontossággal mutatják, hogy egy-egy atom. töltet típus bizonyos jellegű célpontokra hullva milyen pusztítást okoz — tíz-, százezernyi vagy milliós lélekszámmal mérve. E hideg számításoknak egy része a közvélemény előtt is ismert. Maga Hirosima az első példa, de létezik — későbbi produk. tűmként — a paradicsomi Dél-tengereken egy kis sziget, amely az amerikai kísérleti bombarobbantások következtében kétszázötvenezer évig lakhatatlan lesz. S mindez ismeretek ellenére egy reaktorbaleset, a nukleáris összecsapásokhoz nem is hasonlítható baj milyen megrendülést okozott. Akaratlanul történt, de ha már így lett, hasznosítható figyelmeztetés ez, Madách szavaival: ember vigyázz! A termelőenergia nélkülözhetetlen, s amíg az emberiség más bő forrást nem talál, a civilizáció megőrzéséhez, a haladáshoz, a szükségletek kielégítéséhez egyre több áramra lesz szükség. S ezt növekvő mértékben — jelen ismereteink szerint — az atomecőből lehet csak nyerni, hiszen ez a forrás a környezet (tüdőnk, bőrünk, egészségünk, a növényzet és az állatvilág) szempontjából a legbarátságosabb. Meg lehet hozzá teremteni a fokozott biztonságot. Ennek tudatosan pusztító változata: az atomfegyver azonban sem a környezetnek, sem az embernek nem barátja. Nagyon röviden szóivá, veszélyes és még katonailag is fölösleges. Igaz, a nyugati politikusok beszédeikben, érvelésükben összekapcsolják a biztonság és az atomfegyver fogalmát mondván, ennek az eszköznek az elrettentő ereje tette lehetővé, hogy Európa négy évtizede békében élhet, ez nyújt védelmet a másik oldallal szemben. Hibás logika, a fegyverkezés átláthatatlan, sötét alagútjába vezeti a már amúgy is pusztító eszközökkel bőven ellátott Földünket. Ezt a logikát akarják megtörni, az irányt megváltoztatni a Szovjetunió és a többi szocialista ország néhány hónapja szinte záporozó javaslatai. Sok tervezet, az ember szinte kapkodja a fejét. Nem lenne jó (mondják) külön- külön eltöprengeni fölöttük: mit is tehetnénk? Csakhogy az idő sürget, az emberiség, s vele a haditechnika fordulóponthoz érkezett, a tempó rendkívül gyors, az új találmányok viharos sebességgel épülnek be a fegyver- rendszerekbe, öt-, tíz-, tizenöt éves tervek készülnek a hadügyminisztériumokban, a kutatóintézetekben, a nagyüzemekben. S ha egy gépezet egyszer megindul. . . Ezért lenne sürgős és észszerű a megállapodás. Mindenekelőtt a jóakarat megnyilatkozásaként és a legveszélyesebb folyamat, az atom. fegyverkezés megállítására, a kísérletek megszüntetésére. Moratórium, majd a teljes tilalom. Moszkva egy esztendővel ezelőtt jelentette ki, hogy Hirosima évfordulójától nem végez több atomrobbantást. A határidőt a Szovjetunió meghosszabbította, abban a reményben, hogy az amerikai fél is követni fogja a példát. Ha valami erre ösztönöz, úgy ez Hirosima emléke. T. J. telefonon. A gyárhoz a 4. sz. helyi járat közlekedik, j B-kategóriás pályázatot hirdet FÖ ÁLLATTENYÉSZTŐI munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Fizetés a 25 198.1. (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet figyelembevételével — megegyezés szerint. Szolgálatilakás-lehetőség van. Érdeklődni, illetve jelentkezni a termelőszövetkezet elnökénél lehet személyesen vagy írásban.
