Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 6., szerda TV-TÉMA A spanyolországi terrorizmus Felipe Gonzalez spanyol kormányfő kedden televízi­ós nyilatkozatban erősítet­te meg, hogy semmiféle tár­gyalásról nem lehet szó a hatóságok és az ETTA elne­vezésű terrorszervezet kö­zött. A spanyol miniszterelnök, aki kedden Madridban fo­gadta Robert Pandraud fran­cia biztonsági minisztert, a találkozó után nyilatkozott a spanyol televízió délutáni híradó műsorának. Igen nagyra értékelte Spanyolor­szág és Franciaország kö­zös fellépését a terrorista csoportok ellen. Kifejtette, hogy kormánya semmiféle formában nem hajlandó tár­gyalásokba bocsátkozni azok­kal a szélsőséges erőkkel, amelyek merényletek és más erőszakos cselekmények révén próbálják zsarolni a központi hatalmi szerveket. González elmondotta, hogy azok az erők, amelyek Spa­nyolország egységének alá- ásását tekintik céljuknak, s ennek elérésére rendőrö­ket, katonákat, civil állam­polgárokat gyilkolnak meg, nem lehetnek partnerek egy politikai párbeszédben. A spanyol kormányfő hangsú­lyozta, hogy eltökélt szán­déka kormányának a harc végsőkig való folytatása a terroristákkal szemben. A déli órákban Madrid­ban megbeszélést tartott Jó­sé Barrionuevo spanyol bel- ügy- és Robert Pandraud francia biztonságügyi mi­niszter. Tanácskozásuk hom­lokterében a terrorizmus el­leni küzdelem több gyakor­lati intézkedésének össze­hangolása állott. Áttekintet­ték a közös határ ellen­őrzésével összefüggő teendő­ket is, és megvizsgálták, mi­lyen további lépések szük­ségesek a két ország részé­ről a kábítószer-kereskede­lem és -fogyasztás, valamint a -csempészés visszaszorítá­sára. A találkozóra egy héttel azután került sor. hogy Mad­ridban spanyol—francia kül­ügyminiszteri tárgyalás volt. Időközben francia részről több terroristagyanús sze­mélyt adtak át a spanyol hatóságoknak. A hírek sze­rint Madridban kedden át­adták a francia belügymi­niszternek azt a listát, amely a Dél-Franciaországban rej­tőző, és Spanyolországban körözött személyek adatait tartalmazza. Ellenőrző pontok Nyugat-Bejrútban A lakosság örömmel fogadta a katonákat Hétfő este óta a bejrúti hadsereg 700 fegyverese és 200 szíria» katona cirkál Nyu- gat-Bejrút déli városnegye­deiben, állít fel ellenőrző pontokat és próbálja meg­szabadítani az utcákat a különféle „fegyveres ele­mektől”. Ezzel Nyugat-Bejrút rend­jének megteremtése kétség­telenül újabb, fontos sza­kaszához érkezett. Bejrutban azonban inkább jelképesnek, mint hatékonynak tartják a főként Szíria által sürgetett akciót: a városnegyed, amely a siíta Amal-mozgalom és főként a szélsőséges Irán- b arát Hezbollah fegyvere­seinek ellenőrzése alatt áll, 700 ezer ember lakóhelye, s ide tartoznak a palesztin tá­borok is. A déli városnegyedekbe való bevonulás értékét csök­kenti, hogy az amal milíciái­nak központjai változatlanul nyitva maradnak, a neveze­tes Bir el Abed negyedre pedig — ahol a Hezbollah főhadiszállása van — a biz­tonsági terv nem is vonat­kozik. A lakosság általában öröm­mel fogadta a katonákat, a Hezbollah negyedében azon­ban teljes a közöny. Néhány kisebb incidenstől eltekint­ve az akció simán zajlott le — a különféle tűzfegyverek­kel felszerelt civilruhás fia­talemberek azonban válto­zatlanul jelen vannak Nyu­gat-Bejrút utcáin, a déli ne­gyedekben is. LONDONI VITA Nemzetközösség i minicsúcs Kenneth Kaunda zambiai elnök sajtóértekezletet tart Lon­donban a nemzetközösségi minicsúcsról (Telefotó — AP — MTI — KS) Kedd hajnalig húzódott a londoni nemzetközösségi mi­nicsúcs résztvevőinek vitája a Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciókról. A talál­kozó közös közleménnyel zá­rult, mely a Reuter hírügy­nökség megfogalmazása sze­rint a résztvevők „egyet nem értési egyezménye”. A közlemény tartalmazza egyfelől azokat az engedmé­nyeket, amelyeket a brit kormány a nemzetközössé­gen belüli nyílt szakadás elkerülése érdekében tett a tagországok többségének. Egyrészt beleegyezett abba, hogy a nemzetközösségi or­szágok önkéntes alapon megtiltsák vállalkozóiknak újabb tőke befektetését a Dél-afrikai Köztársaságban, és korlátozásokat vezesse­nek be az oda irányuló tu­rizmusban. Másrészt kötele­zettséget vállalt, hogy a Kö­zös Piac szeptember 15—16-i brüsszeli értekezletén nem fogja ismét megakadályozni a szankciók elfogadását. Másfelől a közlemény rögzíti a minicsúcs további résztvevőinek — Ausztrália, a Bahama-szigetek, India, Kanada, Zambia és Zimbab­we vezetőinek — a brit ál­lásponttól elütő nézeteit, és a brit „szankciókat” mesz- sze meghaladó további bün­tető intézkedéseit. Ezek kö­zé tartoznak egyebek kö­zött a következők: dél-af­rikai uránium, szén, vas és acél, illetve mezőgazdasági termékek importjának tilal­ma, új befektetések tilalma, bankkölcsön-nyújtás tilal­ma, a Dél-afrikai Köztársa­ságban levő konzuli intéz­mények java részének fel­számolása, a légiforgalom le­állítása. Margaret Thatcher a köz­lemény nyilvánosságra ho­zatala után újságírók előtt megerősített szankcióelle­nes álláspontját. Elmondta, j hogy még a korlátozott szankciókba is meggyőződé­se ellenére ment bele, csu­pán azért, mert Nagy-Bri- tannia számára fontos a nemzetközösség nyílt szaka­dásának elhárítása. Megis­mételte azt az érvét, hogy a szankciók mindenekelőtt a fekete lakosságnak, s nem a pretoriai kormánynak árta­nak. Ezt az érvelést a dél­afrikai feketék képviselői többször visszautasították. A nemzetközösségi „hetek" londoni találkozója előtt vol­tak olyan találgatások, hogy Kenneth Kaunda zambiai elnök beváltja korábbi fe­nyegetését: Zambia kilép a nemzetközösség szervezeté­ből, ha az nem fogad el va­lódi szankciókat. A Thatcher - kormány, mely a minicsú­cson, csakúgy mint tavaly a nemzetközösség nassaui csúcsértekezletén, teljesen elszigetelődött, annyi diplo­máciai sikert mégis elköny­velhet magának, hogy a zá­róközleményben a „hetek" megerősítették a nemzetkö­zösség iránti elkötelezettsé- | güket. I-------------------------------------------- [ Külpolitikai kommentárunk )— Mészárlás a szigeten? SRI LANKÁN általános polgárháború, s ezzel együtt valószínűleg tömegmészárlás fenyeget. A har­cokiban és a merényietekben eddig már négyezer ember halt meg az utóbbi három évben, s ha a mos­tani folyamatok nem vesznek gyökeresen új irányt, a helyzet lényeges rosszabbodására lehet számítani. Júniusban Dzsajavardene elnök egy colombói nagy­gyűlésen már a totális háború lehetőségéről beszélt a szingaléz többség és a tamil kisebbség között — ha nem vezetnek eredményre tárgyalásaik. Márpedig a szingalézek és a tamilok álláspontja között jelenleg még mindig ég és föld a különbség. A többségi vé­lemény szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy a ta­milok korlátozott önkormányzatot kapnak a helyi tanácsok fölállítása útján. A szélsőséges tamil szer­vezetek viszont egyetlen kérdésről akarnak tárgyalni: hol húzódjon a határ a Sri Lanka területén létre­hozandó két új állam között. A hadsereget is maga mögött tudó szingalézek — bár az erőviszonyok lát­szatra nekik kedveznek — nem feledkezhetnek meg egy nagyon fontos tényezőről. A szomszédos nagy­hatalom, India alig néhány órai hajóútra van a leg­érzékenyebb, északi, tamilok lakta partvidéktől. Ta­mil Nadu szövetségi államban a Sri Lanka-i szaka- dárok biztos hátországra leltek, s erre támaszkodva katonailag is sok nehézséget okozhatnak a kormány- csapatoknak. Ráadásul India, noha nem kíván be­avatkozni egy szomszédos, független állam belügyei- be, egyfajta kényszerhelyzetbe kerülhet, ha valóban irtóhadjárat indul a tamilok ellen. Kiút egyelőre te­hát nemigen látszik. Közben pedig egyre kilátástala­nabb helyzetbe kerül az egész ország: a gazdaság nehezen viseli el a csillagos egekig kúszó katonai ki­adások terhét, nő a deficit, s vele az infláció. A pol­gárháború tönkreteszi a legendás ceyloni tea ültet­vényeit, s ezzel az ország legfontosabb exportcikke kerül veszélybe. INDIA és néhány más állam már többször megkí­sérelte a közvetítést a tamilok és a szingalézek kö­zött. Talán most is az adhatna némi reményt a meg­oldásra, ha sikerülne kölcsönös önmérsékletre, türe­lemre és főként a tárgyalások folytatására rábírni a két felet. Mert a vérfürdő senkinek nem állhat érde­kében — legalábbis a józan ész szerint. Horváth Gábor 2 [ felvesz - középiskolai végzettséggel ­X I M I „ t készáruraktárost, fizikai munkakörbe. A KAEV 4. SZ. GYARA (Gyöngyös, Karácsondi u. 15.) Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál vagy a 12-284-es HIROSIMA Lehet-e még újat mon­dani az első atombomba hatásáról, Hirosima tanul­ságairól negyvenegy év után? A szörnyű károkat tudományosan, orvosilag, emberileg, politikailag tüze­tesen felmérték már, a világ emlékezetében kitörölhetet­lenül él az ott pusztultak sorsa, a harang minden év­fordulón megkondul. De addig, amíg minden vá­rosra jut legalább egy (ha­di raktárakban szunnyadó), hirosimányi töltet, addig nem az a kérdés: tudunk-e újat mondani, hanem az, hogy miért nem vonta le még mindig az emberiség a régi tanulságból a kellő követ­keztetéseket. Addig minden Hirosima-megemlékezés a jelennek és a jövőnek szól. Tudományos intézetek és hadügyminisztériumok író­asztalain számításokkal telt dossziék fekszenek, amelyek döbbenetes pontossággal mutatják, hogy egy-egy atom. töltet típus bizonyos jellegű célpontokra hullva milyen pusztítást okoz — tíz-, száz­ezernyi vagy milliós lélek­számmal mérve. E hideg szá­mításoknak egy része a köz­vélemény előtt is ismert. Ma­ga Hirosima az első példa, de létezik — későbbi produk. tűmként — a paradicsomi Dél-tengereken egy kis szi­get, amely az amerikai kí­sérleti bombarobbantások következtében kétszázötven­ezer évig lakhatatlan lesz. S mindez ismeretek ellené­re egy reaktorbaleset, a nuk­leáris összecsapásokhoz nem is hasonlítható baj milyen megrendülést okozott. Aka­ratlanul történt, de ha már így lett, hasznosítható fi­gyelmeztetés ez, Madách sza­vaival: ember vigyázz! A termelőenergia nélkü­lözhetetlen, s amíg az embe­riség más bő forrást nem talál, a civilizáció megőrzé­séhez, a haladáshoz, a szük­ségletek kielégítéséhez egy­re több áramra lesz szük­ség. S ezt növekvő mérték­ben — jelen ismereteink sze­rint — az atomecőből lehet csak nyerni, hiszen ez a forrás a környezet (tüdőnk, bőrünk, egészségünk, a nö­vényzet és az állatvilág) szempontjából a legbarátsá­gosabb. Meg lehet hozzá te­remteni a fokozott bizton­ságot. Ennek tudatosan pusz­tító változata: az atomfegy­ver azonban sem a környe­zetnek, sem az embernek nem barátja. Nagyon rövi­den szóivá, veszélyes és még katonailag is fölösleges. Igaz, a nyugati politikusok beszédeikben, érvelésükben összekapcsolják a biztonság és az atomfegyver fogalmát mondván, ennek az eszköz­nek az elrettentő ereje tet­te lehetővé, hogy Európa négy évtizede békében él­het, ez nyújt védelmet a má­sik oldallal szemben. Hibás logika, a fegyverkezés átlát­hatatlan, sötét alagútjába ve­zeti a már amúgy is pusztí­tó eszközökkel bőven ellá­tott Földünket. Ezt a logi­kát akarják megtörni, az irányt megváltoztatni a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország néhány hónapja szinte záporozó javaslatai. Sok tervezet, az ember szin­te kapkodja a fejét. Nem lenne jó (mondják) külön- külön eltöprengeni fölöttük: mit is tehetnénk? Csakhogy az idő sürget, az emberiség, s vele a haditechnika for­dulóponthoz érkezett, a tem­pó rendkívül gyors, az új találmányok viharos sebes­séggel épülnek be a fegyver- rendszerekbe, öt-, tíz-, tizenöt éves tervek készülnek a had­ügyminisztériumokban, a ku­tatóintézetekben, a nagyüze­mekben. S ha egy gépezet egyszer megindul. . . Ezért lenne sürgős és ész­szerű a megállapodás. Min­denekelőtt a jóakarat meg­nyilatkozásaként és a legve­szélyesebb folyamat, az atom. fegyverkezés megállítására, a kísérletek megszüntetésére. Moratórium, majd a teljes tilalom. Moszkva egy esz­tendővel ezelőtt jelentette ki, hogy Hirosima évfor­dulójától nem végez több atomrobbantást. A határidőt a Szovjetunió meghosszabbí­totta, abban a reményben, hogy az amerikai fél is kö­vetni fogja a példát. Ha valami erre ösztönöz, úgy ez Hirosima emléke. T. J. telefonon. A gyárhoz a 4. sz. helyi járat közlekedik, j B-kategóriás pályázatot hirdet FÖ ÁLLATTENYÉSZTŐI munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Fizetés a 25 198.1. (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet figyelembevételével — megegyezés szerint. Szolgálatilakás-lehetőség van. Érdeklődni, illetve jelentkezni a termelőszövetkezet elnökénél lehet személyesen vagy írásban.

Next

/
Thumbnails
Contents