Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 5., kedd Kínai elutasítás „Csernobil iiraiondolkodásra késztet” — „Ki kell dolgozni az atomreaktorok új nemzedé­két, a biztonság új koncep­cióját” — hangsúlyozta Va- lerij Legaszov akadémikus, a Kurcsatov nevét viselő moszkvai atomenergetikai intézet igazgatójának első helyettese, a csernobili sze­rencsétlenség okainak fel­derítésére és következmé­nyeinek felszámolására ala­kított kormánybizottság tag­ja, a Novosztyi szovjet saj­tóügynökség munkatársá­nak adott nyilatkozatában. A csernobili baleset nem a szovjet reaktortechnika és biztonsági rendszerek speci­fikus esete, s végzetes len­ne, ha győzedelmeskedne az efféle nézőpont. Következés­képpen mindenütt meg kell erősíteni a gyakorlatilag azo­nos koncepciójú biztonsági és védelmi rendszerekben az ellenőrzést, tökéletesíteni kell a védelem technikai eszközeit. Ezért a tudósoknak és a szakembereknek azon kel­lene elgondolkodniuk, mi­ként lehet megszervezni a dolgot úgy, hogy a techni­kai eszközök és rendszerek ne csak az operátor és a meghibásodást jelző dolgozó „tanácsadóiként” szerepel­jenek, hanem eleve meg­akadályozzák a személyzet lehetséges hibás cselekede­teit. Ki kell dolgozni az atom­reaktorok új nemzedékét, a biztonság új koncepcióját, és ez —■ amint az SZKP KB PB jelentésében, és Mihail Gorbacsov még ko­rábban tett javaslataiban kifejezésre jut — gyorsab­ban és jobban érhető el a különböző országok tudósai­nak közös erőfeszítéseivel. Pusztító időjárás Súlyos árvizeket jelente­nek az északkelet-kínai tar­tományból és a belső-mon­gol autonóm területről. A hatalmas esőzések kö­vetkeztében keletkezett ár­vizek Csilin tartomány­ban közel kétmillió embert érintenek, s a víz elöntött egymillió hektárnyi termő- területet. Az árvizek meg­rongáltak vagy átszakítot­tak több száz gátat és le­romboltak 80 000 lakóházat. Békenagygyülések Nyíregyházán A Hirosima és Nagaszaki el­leni atomtámadás évfordu­lója alkalmából hétfőn bé­kenagygyűlést tartottak Nyíregyházán, a Taurus Gumiipari Vállalatnál és a Jósa András Megyei Kór­házban. Mindkét rendezvény szónoka Horváth Éva, az Országos Béketanács titká­ra volt. A megyei kórházban Szaböics-Szatmár egészség- ügyi intézményeinek kép­viseletében másfélszázan ír­ták alá azt a békeplakátot, amely a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács szervezésében körbejárja az országot. (MTI) Belső-Mongóliában az ár­víz által veszélyeztetett 60 000 ember közül eddig húszezret sikerült bizton­ságba helyezni a kínai had­sereg alakulatainak segítsé­gével. Árvizek sújtják más kí­nai tartományok, köztük Jünnan területeit is. Jün- nanban az árvizek eddig 233 emberéletet követeltek. A szokatlanul mostoha időjárás — az árvizek, a A Zsenmin Zsipao, a Kí­nai Kommunista Párt köz­ponti lapja hétfői számá­ban kommentárban utasít­ja vissza azt a határozatot, amelyet az amerikai képvi­selőház külügyi bizottsága fogadott el Kínával kapcso­latban. A „barátságtalan vi­selkedés” című kommentár szerint a határozat leple­zetlen beavatkozás Kína belügyeibe és rendkívül ba­rátságtalan akció Kínával szemben. A kínai pártlap kommen­tátora rámutat: az amerikai képviselőház külügyi bizott­ságának határozata felelőt­len hangnemben követeli, hogy Kína úgymond fej­lessze a szabadságjogokat, továbbá a dokumentum tá­madja Kína családtervezési politikáját. A határozat sze­rint a kínai—amerikai kap­csolatok akkor javulhatnak, ha Kína garantálja, hogy szélviharok és a jégesők — következtében az elmúlt hét hónapban több mint 1061 ember vesztette életét Kína különböző tartományaiban. A megrongált vagy telje­sen lerombolt lakóházak száma eléri a 2,2 milliót. A kínai meteorológusok to­vábbi árvizeket és szélviha­rokat jósolnak, s ilyen szempontból augusztust az idei év legkritikusabb hó­napjának nevezik. „tiszteletben tartja a család integritását” és beképzelt módon felszólítja Kínát a különféle szabadságjogok biztosítására. Az amerikai határozatban megjelölt dolgok kivétel nél­kül Kína belügyét képezik. Az ilyen akcióknak semmi közük a kínai valósághoz, s a felelőtlen vádaskodások károsak a kínai—amerikai * kapcsolatokra nézve. Kína véleménye szerint a szabad­ságjogok kérdésében lenne miért bírálni az Egyesült Államokat is. Bizonyos urak az ameri­kai képviselőház külügyi bizottságában helyesebben tennék, ha kellően értékel­nék Kína és az Egyesült Államok baráti kapcsolatait és abbahagynák ezeknek a kapcsolatoknak az aláakná- zását — írja egyebek kö­zött a Zsenmin Zsipao kom­mentátora. Nemzetközi békekonferencia Tokiéban Az atom- és hidrogénfegy­verek elleni harc kérdései­ről hétfőn Hirosimában kez­dődő világkonferencia be­vezetőjeként kétnapos nem­zetközi békeértekezletet ren­deztek Tokióban. A japán fővárosban tartott konfe­rencia fő szervezője az atom- és hidrogénfegyverek betil­tásáért küzdő japán orszá­gos tanács, a Genszuikjo volt, s hasonlóképpen a Gen­szuikjo szervezi a Hirosimá­ban kezdődő, majd Naga- szakiban folytatódó világ- konferenciát is, amelyen harminchárom ország — köz­tük Magyarország — és ti­zenkilenc nemzetközi szer­vezet képviselői vesznek részt. A vasárnap este véget ért kétnapos nemzetközi ta­nácskozás fő témája a nuk­leáris háború megakadályo­zásának és a nukleáris fegy­verek teljes betiltásának problémaköre volt. Hangsú­lyozták, hogy mielőbb nem­zetközi egyezményre van szükség a nukleáris háború megakadályozása és a nuk­leáris fegyverek teljes meg­semmisítése érdekében. Ugyancsak több felszólaló hangoztatta a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás életben ma­radt áldozatai, az úgyneve­zett hibakusák fokozottabb megsegítésének szükségessé­gét. Pakisztánban Benazir Bhutto új általános választásokat követel Ziaul Hakk tábornok-elnöktől (Telefotó — AP — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— Fülöp-szigeteki szindróma! AZ AMERIKAI SAJTÖ kezdi „Fülöp-szigeteki I szindróma” néven emlegetni mindazt, ami Pakisz­tánban történik, illetve nem történik. Egyre több kommentátor felhívja a figyelmet arra, hogy egy fontos ázsiai országban komoly erjedés indult meg. és ennek amerikai kezelése több mint vitatható. Az Egyesült Államok kormánya — mondják még kong­resszusi körökben is — ugyanúgy nem figyel fel na­gyon is árulkodó jelekre Pakisztánban, ahogy nem figyelt fel a sah Iránjában, vagy éppen legutóbb a Fülöp-szigeteken. A pakisztáni belpolitikai erjedés legújabb híre az amerikai aggodalmaskodók állás­pontját erősíti. Eszerint a „mozgalom a demokrácia helyreállításáért” nevű pakisztáni pártszövetség most már ultimátumszerűén, 1986. szeptember 20-ig adott határidőt Ziaul Hakk tábornok-elnöknek arra, hogy közölje az új általános választások időpontját. Az államfő a múltban eddig nyolc ízben adott ha­sonló követelésekre „konkrét” választ és nyolc ízben szegte meg ígéretét. Az 1977-ben katonai puccsal ha­talomra került és a törvényes kormányfőt kivégez­tető főtiszt csak tavaly februárban járult hozzá az álválasztásokhoz, amelyek, a pártok engedélyezése nélkül persze semmit sem oldottak meg. Maga Ziaul Hakk levetette a generálisi egyenruhát és elnök ma­radt, kihirdetve a katonai rezsim „végét”. Az or­szág számos más vezetője is pontosan ugyanúgy járt el: civilbe öltözött és kulcspozícióban maradt. Ugyan­akkor a rendkívüli állapot megszüntetése lehetővé tette a kivégzett Bhutto miniszterelnök lányának. Benazirnak a hazatérését, és a pakisztáni néppárt Oxfordban végzett, rendkívül népszerű vezére a re­zsim számára veszélyes kampányt folytat számos tartományban. Fura, képlékeny helyzet alakult ki: ez a nyár bizonyos értelemben a hagyományos pár­tok újjászületésének ideje, a rezsim erre csak rit­kán — és akkor is csak fenyegetésekkel — reagál. MA ÜGY TŰNIK, két eset lehetséges. Vagy figye­lembe veszi a tábornok-elnök az ellenzék követeléseit (erre kevés a remény), vagy a régi jó recept szerint a hadsereg jön ki újra a kaszárnyákból, hogy „ren­det csináljon”. Nem egy amerikai politikus szerint Washington egyik esetre sincs igazán felkészülve, ezért könnyen olyan trauma érheti, mint annak ide­jén íránban vagy legutóbb a Fülöp-szigeteken. Larry Speakes szóvivő nemrég azt mondta: „Ziaul Hakk nem Marcos és Benazir Bhutto nem Corazon Aquino" Ez igaz. A világ mégis inkább a hasonlóságokra, mint a különbségekre figyel. Harmat Endre Őrizetbe vették a RAF egyik ismert tagját Állami ártámogatás az USA-ban a szovjet gabonaexporthoz Malcolm Baldrige ameri­kai kereskedelmi miniszter szerint az Egyesült Államok az alacsony világpiaci ga­bonaárak miatt „belekény­szerült” abba, hogy állami ártámogatással adjon el ga­bonát a Szovjetuniónak. Baldrige elsősorban a Közös Piac tagállamait hibáztatta emiatt, mert szerinte az EGK ártámogatási rendsze­re nyomja le a mezőgazda- sági árakat a világpiacon. Washingtonban a hét vé­gén jelentették be, hogy Reagan elnök engedélyezte az exportár-támogatás fo­lyósítását a Szovjetuniónak eladandó gabonamennyiség­re. A két ország között fenn­álló megállapodás alapján a szovjet fél évente mintegy kilencmillió tonna búzát és kukoricát, valamint egyéb gabonaneműt vásárol az Egyesült Államokban. Á Szovjetunió az idén már megvásárolta az előirány­zott kukoricamennyiséget. Búzarendeléseit azonban, a magas amerikai árak mi­att nem tette meg. így mint­egy négymillió tonna búza és más gabonanemű maradt volna a készletekben eladat­lanul. Az amerikai kormány­zat már korábban biztosí­totta az exportőrök számá­ra az ártámogatást a gabo­na exportjához, a Szovjet­uniónak szánt mennyiségre azonban csak most engedé­lyezte ezt. Baldrige egy vasárnapi te­levíziós nyilatkozatában el­ismerte, hogy a kormányon belül megoszlottak a véle­mények. Shultz külügymi­niszter és Weinberger had­ügyminiszter ellenezte a tá­mogatás folyósítását, ar­ra hivatkozva, hogy ez­zel „segítséget nyújta­nak a szovjet gazda­ságnak”. Baldrige, valamint a mezőgazdasági érdekkép­viseletek viszont azzal ér­veltek, hogy a szovjet fél a világpiacon olcsóbb áron jut­hat búzához. Ausztrália tiltakozott az amerikai lépés miatt, mert az veszélyezteti saját búza­eladásait. Amerikai részről azonban határozottan eluta­sították az olyan híreket, hogy az ausztráliai kormány megtorló lépésekkel, köztük egyes, az ország területén levő amerikai katonai in­tézmények bezárásával fe­nyegette volna meg Wa­shingtont. Baldrige egyébként tele­víziós nyilatkozatában ismét azt követelte, hogy a képvi­selőház ne bírálja felül a textilimportot korlátozó tör­vény ellen emelt elnöki vé­tót. A miniszter azt mon­dotta, hogy a kormány meg­felelő lépéseket tesz az ame­rikai kereskedelmi érdekek védelmére, s a dollár ár­folyamcsökkentése már az év harmadik negyedében el­vezet a külkereskedelmi mér­leghiány fokozatos csökken­téséhez. A nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egyik ismert tagját szomba­ton Frankfurt környékén sikerült őrizetbe vennie a rendőrségnek. Az őrizetbe vett személy a 32 éves Eva Sibylle Hau- le-Frimpong, akit a hatósá­gok a RAF egyik vezető sze­mélyiségének tartanak és akiit 1984 óta köröztek. Ne­ve szerepelt azon a listán is, amelyen az illetékesek Karl-Heinz Beckurts és so­főrje meggyilkolásával kap­csolatban leginkább kere­sett kilenc terroristát sorol­ták fel. Mint ismeretes. Karl- Heinz Beckurts, a Sie­mens-művek igazgatósági tanácsának tagja ellen né­hány héttel ezelőtt Mün­chen közelében követtek el merényletet, melynek során sofőrje is életét vesztette. A hirosimai atomrobban­tás áldozataira emlékeznek szerdán országszerte. A fő­városi békeközösségek akti­vistái az Országos Béketa­nács ifjúsági bizottságának szervezésében a kora haj­nali óráktól a tragédiát fel­idéző árnyékalakokat feste­nek a járdára a Felszabadu­lás tér Károlyi Mihály utca felé eső részén. Ezzel az ak­cióval és szórólapokkal em­lékeztetnek a pusztulásra, s hívják fel a figyelmet az atomfegyverek veszélyére. Este fél kilenckor a hirosi­mai és nagaszaki tragédia áldozatainak emléke előtt tisztelegve és a nukleáris fegyverkezés elleni tiltakozá­sul a béke hívei gyertyát gyújthatnak az árnyékalakok mellett. A programhoz kapcsolódó­an a Felszabadulás téri met­róaluljáróban zenés műsort adnak a John Lennon Bé­keklub tagjai. Ugyancsak szerdán, reggel 7 órától a zsadányi úttörő békeklub kezdeményezésére a gyermekek békevágyát ki­fejező léggömböket és papír- sárkányokat eregetnek a leg­kisebbek a Felszabadulás té­ren. Az akció része annak a nemzetközi rendezvénynek, amelynek során a világ gyer­mekei ugyanazon időben fel- bocsájtott léggömbjeikkel jel­képes védőpajzsot alkotnak a Föld körül az atomfegyve­rekkel szemben. Este az Országos Béketa­nács Nemzetközi Ifjúsági Bé­keklubjában az „Atomener­gia: fenyegetés vagy segít­ség? A békés felhasználás problémái” címmel fórumot rendeznek. A vitát Köteles Zoltán, a Joliot Curie Su­gárbiológiai Intézet igazgató- helyettese vezeti. A fővárosi rendezvények­re az ország több településé­ről érkeznek fiatalok. Szá­mos más városban — Duna­újvárosban. Győrben. Dom­bóváron, Szarvason, Csong- rádon és Kazincbarcikán — is megemlékeznek a hirosi­mai és nagaszaki atomrob­bantás áldozatairól. (MTI) Hirosimára emlékeznek

Next

/
Thumbnails
Contents