Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1986. augusztus 5., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Augusztus Nem hangulatrontás, csu­pán előrelátó emlékeztetés. Augusztus ugyanis a nyár­utó hava, amikor még for­ró. néha tüzes ugyan a nyár, de a lehullott virá­gok, a felszántott tarlók már figyelmeztetnek. Az idén a kurtára sza­bott aratást már tallán el is felejtették az aratók és a gazdaságok vezetői, dol­gozói, a kukorica- és nap­raforgótáblák felé kacsin­gatnak, szemlézik a cukor­répát, ezektől remélve a búzánál gazdagabb betaka­rítást. A múló augusztus tik- kadtságában van egy kis útrakészülés, egy kis bú­csúzás, amit bizonyít az is, hogy a tarlóban hasított barázdák mélyén, fiatal gó­lyák lépkednek peckesen, szüleikkel alig törődve. Augusztusban különös ünnepélyesség öleli át a szőlődombokat, a gazdák szeme hizlalja a fürtöket, sajnálják a tavaly elfagyott tőkéket, mustrálgatják az újonc hajtásokat. — Csak jég ne legyen! A termelőszövetkezetek táblái is szépen mutatnak és ha augusztus, szeptem­ber nem lesz kegyetlen hoz­zánk, akkor a jó közepes­re becsült termést még márkázhatja a minőség. Hosszú, napsugaras ősz kell. néhány napos csendes eső­vel, amitől aztán dagadnak a szemek, szaporodhat a must. — Kevesebb, de jobb lesz a bor, mint tavaly! így jósolgatják, találgat­ják a jövőt a történelmi borvidéken és remélik, hogy annyi csapás, kár után, az idén legalább a cukorfok lesz magasabb a megszokottnál. Ez termé­szetesen csak óhaj és re­mény, afféle augusztusi vá­rakozás, amikor már ugyan mutat valamit a szőlő, de hol van még a szüret... Augusztus — a nyárutó hava — a felkészülés idő­szaka is! Felkészülés a nagy őszi munkákra, a szántásra, a vetésre, a szü­retre, arra az időszakra, amelyre érvényes a mon­dás: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! A tavayi őszi vetés, bi­zony sok helyen nem volt dicséretre méltó. Az idén több idő van a talaj, a mag­ágy gondos előkészítésére, reméljük az árpa, búza ve­tése sem hoz majd szé­gyent a traktorosokra és nem lesz pirulnivalójuk akkor sem, amikor majd ősszel hátranéznek a soroló búzatáblákon .. . Ebben a hónapban vége a nyaralásoknak, gyermek, szülő, pedagógus bizony már őszt, a szeptembert forgatja a fejében, a ko­moly munkát. Elkészülnek a színes filmek, fotók, a vi­lágjáró kirándulások fe­lejthetetlen emlékei, az idei nyár számvetései, ame­lyek — beleszámítva az au­gusztust is — reméljük bol­dog és örömteli volt a leg­több családban .. . Szalay István A legfőbb gondot a szárazság okozta Aratás - közepes terméssel Mint lapunkban is beszámoltunk róla, alig néhány napja befejeződött az aratás Heves megyében. Sajnos az időjárás nem volt kegyes ebben az évben a gabo­natermelőkhöz, aminek az lett a következménye, hogy a rendkívüli szárazság miatt csak közepes termést ta­karíthattak be. Jurányi János, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a ta­pasztalatokat összegezte munkatársunknak. — Milyen lehetőségekkel indultak a múlt évi őszi ga­bonavetésnél a gazdaságok? — Tavaly októberben üze­meink általában jó, illetve megfelelő minőségben vé­gezték el az őszi kalászosok talajelőkészítését és vetését, annak ellenére, hogy na­gyon száraz volt a talaj. így a kötöttebb földeken a ve­tőágyat csak többmenetes munkával tudták elfogad­hatóvá tenni. A kifejezetten aszályos, csapadék nélküli őszi időjárás miatt az árpa és a búza túlnyomó része rosszul és hiányosan kelt ki. Általánosan igen gyenge, fejletlen állapotba került a téli időszakban. Tulajdonkép­pen a november végi, de­cember eleji csapadék ha­tására indult meg az elve­tett vetőmag tömeges csí­rázása, kikelése. Így a talaj felszínén csak december kö­zepén váltak „láthatóvá” ga­bonavetéseink. A téli idő­szakban hullott jelentős mennyiségű csapadék, illet­ve a tél végén bekövetke­zett hóolvadás nyomán a megye alföldi részein főleg a Tisza és a Tárná mentén belvizek keletkeztek. Csak­nem 15 ezer hektár terüle­tet borított a víz, melynek 50 százaléka kalászos volt. Ezek miatt 4200 hektár bú­za és 780 hektár ősziárpa- terület pusztult ki. — Mi következett tavasz- szal? — Kifejezetten aszályosak voltak a tavaszi hónapok, márciusban, áprilisban és májusban is a sok évi átla­gos csapadékmennyiséghez képest csak a fele mennyi­séget kapta a megye terü­letének 70 százaléka. A kü­lönböző rovarkártevők el­len is szinte általánosan vé­dekezni kellett. A másik lé­nyeges jellemző az volt, hogy az említett hónapokban az átlagosnál magasabb volt a hőmérséklet. Ennek hatá­sára az őszi árpa és a búza igen korán kikalászolt, de túlságosan is alacsony ma­radt. Az őszi árpára már tel­jesen megkésve érkeztek meg a május végi záporok, zi­vatarok, ugyanakkor a bú­zát lényegében még az utol­só órában megmentették a katasztrofálisnak minősít­hető „megsüléstől”. — így milyen tapasztala­tokat szereztek? — Mint már említettem, a rendkívüli időjárás rend­kívüli helyzet elé állította a gazdaságokat. Hamarabb kezdték az aratást és hama­rabb is fejezték be, össze­sen 68 ezer hektár terület­ről takarították be a gabo­nafélék termését. Ebből ter­mészetesen a búza adta a legnagyobb munkát, hiszen 58 ezer hektárról aratták. A termés csak közepes lett, el­maradt a tervezettől. Né­hány gazdaságban, mint a Hevesi Rákócziban, a gyön­gyöshalászi, a poroszlói, a viszneki, a hatvani, valamint a sarudi termelőszövetkezet­ben a körülményekhez ké­pest jó eredményeket értek el. Az idei gabonatermelés tapasztalatainak részletes, alapos értékelése a követke­ző három-négy hét feladatát jelenti mind az üzemekben, mind pedig megyei szinten egyaránt. Jelenleg az aratás közvetlen befejezése után csupán néhány fontosabb dologról számolhatunk be, amely arra kötelez, hogy alaposan és körültekintően elemezzük a termelés min­den fontos tényezőjét, ösz- szetevőjét. Az bizonyos, hogy a gabonatermelésben az eddiginél nagyobb fi­gyelmet és gondot kell for­dítani a talajművelésre és ezen keresztül a földek ned­vességének megőrzésére. Az alkalmazott búzafajták nagy termőképességűek, intenzí­vek és igényesek. Különös­képpen jelentős a tápanyag­gal összefüggő igényességük. Ezt gazdaságaink többsége megfelelő vizsgálatok alap­ján a betervezett hozam­szintnek megfelelően biz­tosítja. Az üzemek egy ré­sze viszont pénzügyi meg­gondolások és kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt nem teszi meg a magas termés­hez és a fajták igényeihez szükséges szakszerű növény­táplálást. Ugyanez vonatko­zik a szakszerű növényvé­delemre is. A középtávú ga­bonatermelés fejlesztési cél­kitűzéseinek megvalósítása viszont szükségessé teszi a tápanyag-felhasználás, illetve az okszerű növényvédelem megfelelő elvégzését. A ga­bonafelvásárlás egyébként szervezetten, zavartalanul biztosítva volt. Ebben az évben először minőség alap­ján vásárolták fel a kenyér- nekvalót. A búza nyers si­kértartalma 28—33, míg hektolitersúlya 80—82 kiló. Erre tehát nem lehetett kü­lönösebb panasz. Reméljük jövőre még jobb eredmé­nyek születnek. Mentusz Károly Magyarok a nagyvilágban Nemzetközi tudományos tanácskozás a Műszaki Egyetemen Hétfőn a Budapesti Mű­szaki Egyetemen nemzetközi tudományos tanácskozás kez­dődött „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel. Az első alkalommal megrendezett hatnapos kon­ferencián 250 külföldön élő magyar származású, vala­mint 350 hazai tudós, kuta­tó és műszaki szakember vesz részt. A fórumot a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége, valamint a Buda­pesti Műszaki Egyetem hív­ta össze. A tanácskozást Pungor Er­nő akadémikus nyitotta meg. Hangoztatták, hogy a ma­gyar értelmiség legjobbjai mindenkor gazdagították és gazdagítják ma is a világ természettudományos és mű­szaki haladásának eredmé­nyeit. A hazánkban tevé­kenykedő tudósok és mérnö­kök figyelemmel kísérik azo­kat az eredményeket, ame­lyeket volt honfitársaik, mint külföldi állampolgárok a maguk országában elértek, s büszkék ezekre. S bizonyos, hogy a külföldön élők is rendszeresen tájékozódnak országunk tudományos és műszaki eredményeiről. A most kezdődő tanácskozás célja az, hogy a hazai és a külföldön élő magyar szár­mazású szakemberek a je­lenleginél is szorosabbra fűz. zék kapcsolataikat. Ezt követően Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes a kormány nevében üdvözölte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a tudomány előrehala­dásunk egyre fontosabb — számos ponton meghatározó — forrásává válik. Ahhoz, hogy a hazai tudomány meg­feleljen társadalmi küldeté­sének, fokozottan be kell kapcsolódnia "a nemzetközi tudományos élet vérkeringé­sébe. Különösen ígéretes lehe­tőségek nyílnak a KGST-be tömörült országok 2000-ig szóló Komplex Kutatási Programja révén — mondot­ta. Maróthy László beszéde után Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyet, tese köszöntötte a résztvevő­ket. Berend T. Iván, az MTA elnöke méltatta a tanácsko­zás jelentőségét, s egyebek között arról is szólt, hogy a határainkon túl élő magyar származású tudósok rendkí­vül jelentős eredményeket érnek el országaikban. Ez­zel hazánk és a magyar tu­domány hírének gyarapításá­hoz is hozzájárulnak. Az itt­hon tevékenykedő kutatók egyharmada ma már eljut a világ legnevesebb tudomá­nyos műhelyeibe, s ezt nagy­ban elősegítik a külföldön élő magyar származású szak. emberek. A kapcsolatok to­vábbi erősítéséhez jó alka­lom lesz a most megrende­zendő konferencia. A Magyarok Világszövet­sége nevében Bognár József akadémikus, a Világgazdasá­gi Kutató Intézet igazgatója, a MTESZ képviseletében pe­dig Fock Jenő, a szövetség elnöke üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Ezt követően Bay Zoltán, az Egyesült Államokban élő magyar származású profesz- szof megköszönte a külföl­dön élő magyar származású tudósok és mérnökök ered­ményeit méltató szavakat. Felmentések — kinevezések A Minisztertanács dr. Maró- ti Jánost és Páder Jánost, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyet­teseit érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vo­nulásukra tekintettel, dr. Adorján Tamást és Schmitt Pált, az Országos Testneve­lési és Sporthivatal elnök- helyetteseit érdemeik elis­merése mellett tisztségük alól felmentette. A Minisztertanács egyide­jűleg dr. Pongrácz Antalt az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal általános elnökhelyet­tesévé, dr. Aján Tamást, Tibor Tamást és dr. Varga­Sabján Lászlót az Állami Ifjúsági és Sporthivatal el­nökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Ma- róti Jánost és Páder Jánost a testnevelés és a sport fej­lesztése érdekében kifejtett eredményes munkásságáért Április Negyediké Érdem­renddel tüntette ki. A kitün­tetést Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se hétfőn adta át. (MTI) Kánikulában a Tisza partján Kánikula van! Megyénk strandjai, fürdőhelyei zsúfolásig teltek. Felvéte­leink az újonnan átadott kiskörei szabadidöstrandon készültek, ahol vasár­nap is több ezren hűsöltek a Tisza kellemes vizében. »■,. V':«,***► (Szántó György felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents