Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 30., szombat A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Nümbergben megkezdődött az SPD kongresszusa — Bécsben összeült az atomener­gia-ügynökség rendkívüli konferenciája —Ka­merunban tárgyalt Peresz izraeli miniszterel- , nők, az afrikai ország ismét felvette a diplo­máciai kapcsolatokat Izraellel. KEDD: Amerikai fenyegetés Líbia ellen, a líbiai partok előtt amerikai—egyiptomi hadgyakorlat folyik — Hararéban megnyílt az el nem köte­lezettek csúcstalálkozóját előkészítő tanácsko­zás — Dzsemajel libanoni elnök üzenetet kül­dött Mihail Gorbacsovnak — Személyi változá­sok a romián kormányban. SZERDA: Külügyminiszter-helyettesek vezetésével szovjet—amerikai konzultáció Washingtonban az úgynevezett regionális vitakérdésekről — A Var­sói Szerződés tagállamainak külügyminiszter­helyettesei Moszkvában tanácskoztak — Elvi megállapodás Stockholmban a katonai mozdu­latok előzetes bejelentési kötelezettségéről. CSÜTÖRTÖK: Az SPD ismét Willy Brandtot vá­lasztotta meg elnökének — Bolíviában kivételes állapotot rendeltek el a szakszervezetek átaí meghirdetett átalános sztrájk hírére — Véres rendőrterror Dél-Afrikában különösen Sowetó- ban. FENTEK; Nagyszabású hadgyakorlatot kezdett a NATO Nyugat- és Észak-Európában — Ameri­kai flottacsoportosítás a Földközi-tengeren — Véget ért az SPD kongresszusa — Befejezte munkáját a bécsi atomkonferencia — Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes a Közel-Kelet országaiban tárgyal. A Német Szociáldemokrata Párt Nümbergben folyó kong­resszusán a küldöttek megerősítették az elnökség javasla­tát, hogy a kép közepén látható Johannes Rau legyen a párt kancellárjelöltje a jövő évi választásokon (Népújság-telefotó: — AP — MTI — KS) A szocialista országok fővárosai XIII. ifjúsági találkozóján résztvevő küldöttségeknek Szépvölgyi Zoltán emlékzászlókat nyújtott át. A ké­pen: a mongol küldöttség vezetője veszi át a zászlót (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele, Népújság-teleíotó — KS) Több mint félszázezer ember vett részt Moszkvában a Gorkij parkban rendezett békedemonstráción (Népújság-telefotó: TASZSZ — MTI — KS) Szaszebo japán városban ez­rek tiltakoztak a New Jersey nevű amerikai hadihajó ki­kötése ellen (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Szovjet—amerikai megbeszélések Nem jutottak lényegesen előbbre Líbia készen áll arra, hogy megvédje magát Tollhegyen Az amerikai — és általában a nyugati — sajtó előszeretettel hivatkozik arra, hogy a világnak azon a telén teljes a sajtószabadság! Ahhoz képest most mellbevághat a hír, hogy — 1957-ben egy amerikai bombázó re­pülőgépről az USA— Üj-Mexikó államában, Albuquerque közelé­ben lepottyant — egy atombomba. 9 mega­tonnás robbanóereje bi­zony, alapos pusztítást vitt volna végbe, ha véletlenül felrobban. S mert nem lett be­lőle tömegkatasztrófa, a Pentagon az esetet elhallgatta. Csak most, majd három évtized el­teltével derült fény a történtekre. A hír megrázó volt. Ha nem is hatott bom­baként az amerikai saj­tóban, s az amerikai olvasóra. Mert azért még 29 év elteltével sem csináltak belőle igazi szenzációt. (p.) Nem hoztak különösebb közeledést az álláspontok­ban a regionális kérdések­ről Washingtonban két na­pon át, a miniszterhelyettesi szinten folytatott szovjet— amerikai tárgyalások. Ezt Anatolij Adamisin. a szov­jet küldöttség vezetője ál­lapította meg csütörtökön délután, a megbeszélések befejeztével. Az összesen kilenc órán át folytatott eszmecserét követően a szovjet küldöttség vezetője közölte: a felek megállapo­dása alapján a részleteket nem hozzák nyilvánosság­ra, de a megbeszéléseken nem jutottak lényegesen előbbre a regionális kérdé­sek megítélésében. Spanyol „tartózkodás” A spanyol miniszterelnök nem kívánja fogadni Reagan amerikai elnök megbízottját, aki Líbia elleni gazdasági szankciókra próbálja ráven­ni a spanyol kormányt. Madridban hivatalosan kö­zölték, hogy Ronald Reagan amerikai elnök személyes megbízottjaként, hétfőn a spanyol fővárosba érkezik Vernon Walters, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője. Megfigyelők utalnak arra, hogy több európai országot érintő útja során az ameri­kai megbízott arra való hi­vatkozással kéri a szövetsé­ges országok kormányait a Líbia elleni lépések megté­telére. hogy állítólag Tripo- liban washingtoni érdekeket sértő akciókat szerveznek. Emlékezetes, hogy idén áp­rilisban — a líbiai rendszert a terrorizmus támogatásával vádolva — az Egyesült Ál­lamok hadereje több táma­dást hajtott végre líbiai cél­pontok ellen. A Földközi­tenger térségében jelenleg szintén amerikai katonai erő­demonstráció előkészületei folynak. A két fél küldöttsége az értesülések szerint a vi­lág négy körzetében mutat­kozó, a szovjet—amerikai kapcsolatokra is kiható vál­ságokkal, feszültségekkel foglalkozott. Megvitatták az Afrika déli részén kiala­kult helyzetet, a Közel­Kelet és a közép-amerikai térség problémáit. vala­mint Afganisztán kérdését. Amerikai részről egye­lőre nem adtak értékelést az eszmecseréről, amely a két fél külügyminiszterei­nek mintegy három hét múlva sorra kerülő tanács­kozását készítette elő. A külügyminisztérium képvi­selői azonban azt hangoz­tatták, hogy a megbeszélé­seknek nem volt célja meg­Szeptember 1-től Budapest látja vendégül a Pugwash- konferencia résztvevőit. A Pugwash-mozgalom a világ tudósainak egy olyan nem­zetközi fóruma, amely cél­jaként a leszerelést, a nuk­leáris háború megelőzését tűzte ki. A mozgalom abban az idő­szakban jött létre, amikor a termonukleáris fegyverek, a hidrogénbomba felfedezése sürgőssé és szükségessé tet­ték a legmagasabb szintű, nemzetközi tudományos ösz- szefogást. A tudósok béke- mozgalma az 50-es évektől kezdve bontakozott ki. A Tudományos Dolgozók Vi­lágszövetsége (WFSW) élén Frederic Joliot-Curie-ve 1 1954-ben az ENSZ-hez for­dult, ho,gy szorgalmazza egy nemzetközi békekonferen­cia összehívását. Bertrand Russel Nobel-bé- kedíjas angol filozófus 1954 decemberében az angol rá­dióban előadást tartott, amelyben egy nukleáris há­ború okozta pusztítás képét körvonalazta, s felhívta a világ figyelmét e veszély el­leni küzdelmére. 1955-ben Frederic Joliot- Curie egy kiáltvány meg­oldások kidolgozása a vi­lágban jelentkező válságok­ra. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői a közeli napokban Washing­tonban folytatják a lesze­relési kérdésekről Moszk­vában megkezdett eszme­cseréjüket. Adamisin azok­ra a kérdésekre válaszolva, amelyek egy csúcstalálko­zó esélyeire vonatkoztak, utalt ezekre a tárgyalások­ra és a leszerelési kérdések megoldásának szükséges­ségére. A külügyminiszter­helyettes aláhúzta: a Szov­jetunió nem akar üres csúcs- találkozót, hanem olyat kí­ván megvalósítani, amelyen érdemleges eredmények szü­lethetnek. szerkesztését javasolta Bert­rand Russelnek. „Egy olyan személyiség aktív részvétele, mint ön — írta —, nagyban hozzájárulhat a sikerhez.'' Russel megszerkesztette a felhívást, amelyet Albert Einstein is aláírt két nappal a halála előtt. 1955. július 9-én sajtókonferencián is­mertették. Felszólították ben­ne a világ atomtudósait — fogjanak össze az atomener­gia katonai célokra való felhasználása ellen. Végül 1957. július 7—10. között Cyrus Eaton amerikai nagyiparos és közéleti sze­mélyiség puptnoshi (Kanada) birtokán tartották meg a tudósok első konferenciáju­kat. Innen indult el az egész világon Pugwash néven e mozgalom. Az első pugwashi konfe­rencián 10 állam 25 tudósa vett részt, kizárólag termé­szettudósok. Később mind több szakma tudósait moz­gatták meg. Tanácskozásaik­nak otthont adtak mind szo­cialista, mind kapitalista or­szágok. Nemzetközi vezető testületé, a londoni székhe­lyű Állandó Bizottság. Eddig 35 nemzetközi Pug- wash-konferenciát tartottak a békevédelem, a leszerelés. Líbia mindaddig nem ve­szi figyelembe az amerikai hadiflotta manővereit, amíg az nem sérti meg az ország felségvizeit és légterét, — de készen áll arra, hogy megvédje magát és nem fél az amerikai fenyegetésektől — jelentette ki Ali Triki, az ország állandó ENSZ- képviselője az NBC ame­rikai televíziós hálózatnak pénteken adott nyilatkoza­tában. A nagykövet rá­mutatott: az Egyesült Ál­lamok azért igyekszik újabb feszültséget teremteni a Földközi-tenger térségében, hogy igazolni tudja agresz- szív politikáját, katonai ak­cióit, egyebek között az Iz­raelnek nyújtott nagysza­bású katonai segélyt. Triki elutasította az or­szágával szemben támasz­tott vádakat és azt mon­dotta, hogy amennyiben az Egyesült Államoknak való­ban ,,bizonyítékai" lenné­a tudomány békés célú fel- használása. a tudósok tár­sadalmi felelőssége témakö­rében. Harminc országban. így Magyarországon. nemzeti Pugwash-csoport is műkö­dik. Emellett több állandó munkacsoport foglalkozik az európai hagyományos fegy­verkezéssel, a vegyi fegyve­rekkel. a nukleáris erőkkel. A Pugwash-mozgalom nem tömegakciókat szervez, ha­nem szakértői tevékenységet folytat. Többször élt azzal a lehetőséggel, hogy a fegy­verkezés csökkentésére, a katonai szembenállás mér­séklésére vonatkozó javasla­tokat juttattak el politikai döntéshozókhoz, kormányok­hoz. Így a Pugwash-mozgalom- ndk igen nagy szerepe volt a föld alatti atomkísérletek ellenőrzési módszereinek ki­dolgozásában. A mozgalom részt vett a SALT—I szerző­dés rakétaelhárító fegyve­rekre vonatkozó részének előkészítésében. Már kidol­gozták a vegyei fegyverek betiltásához szükséges ellen­őrzés technikai feltételeit is. A legutóbbi Puigwash-kon- ferenciát tavaly, a brazíliai Campinanban rendezték meg. nek egy állítólagos líbiai „terrorakció" terveiről, mód­jában állna azokat nemzet­közi fórumok elé tárni — a vádak azonban teljesség­gel alaptalanok. A The Washington Post pénteki jelentésében azt írja, hogy az újabb Líbia- ellenes hadjáratot augusz­tus közepén határozta el Reagan elnök és néhány külpolitikai tanácsadója. A Reagan-kormány, amely hivatalba léptének kezde­te óta törekszik a líbiai rendszer megdöntésére, ez év januárjában hozott ha­tározatot arról, hogy meg­növeli az országra neheze­dő nyomást. A programot augusztus közepén vizsgál­ták meg ismét, s ennek ered­ménye a mostani propa­gandahad járat. A lap azt írja, hogy a kormánytisztviselők erede­tileg nem akarták nyilvá­nosságra hozni a Líbia el­Ismét meg kellett semmi­síteni egy amerikai rakétát, röviddel az indulás után — immár másodszor ezen a héten. Ezúttal a csődöt mon­dott rakéta egy kísérleti Minuteman—3 volt, amelyet részletesen nem ismertetett okokból, már a Csendes-óceán felett ívelő pályán kellett távirányítással felrobbantani, műszaki hiba miatt. A Minuteman—3 az ame­rikai fegyveres erők jelenleg hadrendben levő, legfonto. sabb szárazföldi indítású, földrészközi hadászati raké­tája, amelyet több, egyedi­leg irányítható robbanófej­jel szereltek fel. A kísérleti rakétát a ka­liforniai Vandenberg légi- támaszpontról indították. A héten — mint jelentettük — egy kisebb rakétát a White Sands kísérleti telepen kel­lett, közvetlenül a rajt után megsemmisíteni. A légierő képviselői azt is bejelentették, hogy ismét el kellett halasztani egy Atlas típusú hordozórakéta leg­utóbb szeptember hetedikére tervezett indítását, mert még mindig nem sikerült kikü­szöbölni a hajtóanyag-szivár­leni új gazdasági, politikai és katonai akciók terveit, de azok a hét elején a The Wall Street Journal című amerikai lapban mégis nap­világra kerültek. A hétfői jelentés lényegében híven adja vissza azokat a terve­ket, amelyeket Reagan au­gusztus 11-én hagyott jóvá. az úgynevezett nemzetbiz­tonsági tervezési csoport ülésén. A The Washington Post egyébként kormánytisztvi­selőkre hivatkozva megál­lapítja: a jelek szerint nem helytálló, hogy az Egyesült Államoknak „megcáfolha­tatlan bizonyítékai’’ lenné­nek a líbiai „terrorista ak­ciókra’’ vonatkozóan. Az amerikai hírszerzés most arra törekszik, hogy vala­miféle Líbiát terhelő anya­got gyűjtsön össze az Egye­sült Államok magatartásá­nak igazolására. gást. A rakétával egy időjá­rási mesterséges holdat kí­vánnak a világűrbe juttat­ni. A Challenger katasztró­fája óta az Egyesült Álla­moknak nem sikerült mes­terséges holdat állítana Föld körüli pályára, sorozatos ra­kétakudarcok miatt. Közben az Országos Űr­hajózási és Űrkutatási Hiva­tal, a NASA, befejezettnek nyilvánította a kutatást a januárban szétrobbant Chal­lenger űrrepülőgép marad­ványai után. A NASA kö­zölte, hogy sikerült kiemelni minden olyan darabot, amely a katasztrófa okának kivizs­gálásához szükséges volt — a szilárd hajtóanyagú raké­ták maradványait például csaknem száz százalékban megtalálták, s a roncsok fe­lét felszínre hozták. A Chal­lenger utaskabinjának 95 százalékát kimentették a tenger mélyéről. Továbbra is a mélyben hagyják most már azokat a darabokat, amelyekre nincs szükség a további vizsgálatok szem­pontjából, így például a gép csaknem teljesen épségben maradt bal szárnyát. A Pugwash-mozgalom krónikája Űrproblémák az USA-ban

Next

/
Thumbnails
Contents