Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 27., szerda 3 Száznegyven éve kezdődött a Tisza szabályozása „A Tisza völgyében temérdek a lappangd kincs Széchenyi István írta le a címadó sort, s természetesen nem ásványkincsekre gondolt. A következő mondatában utal álmára: „miként ott nemcsak javítások, hanem egészen új teremtések is léphetnek életbe.” Széchenyi és a reformnemzedék múlt század közepi elképzelése három pilléren nyugodott. Az első és a legfontosabb feladat: a Tisza szabályozása. Az akkori gazdasági és technikai viszonyok mellett — a „gép” a több tízezer kubikus volt — a gigantikus első lépcső után következett volna a második: a belvízrendezés. Ez az ártéri területek lecsapolását jelentette. mai szakszóval a talajvíz-gazdálkodást. Amikor az első két lépcső — a folyamszabályozás és az ártéri területek lecsapolá- sa elkészül, következik a befejező szakasz: az öntözőcsatornák megépítése. Ekkor kerül sor a nagy álom megvalósulására: a Tisza völgye temérdek lappangó kincsének kiaknázására. Most, amikor a tikkasztó aszály heteit éljük, s akár a televízió képernyőjén, akár a valóságban látjuk a Duna—Tisza közének kiszáradt földjeit, azt, hogy a téeszek már néhol vágják a semmire sem jó kukoricát, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy Széchenyi ólma — ami nem délibábos elképzelések színes halmaza — még ma sem valósult meg teljességében. Más szóval: adósai vagyunk a „legnagyobb magyarnak”. „Két hatalom versenge soká e róna bírásán: Emberi szorgalom és a vizek őseleme. Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szőritá Szózata, s a nagy tér ím szabad, s újra mienk.” Szász Károly e négy sora olvasható azon az emlékművön, amely Széchenyi István első kapavágására emlékeztet. A Tiszadob melletti úrkomi magaslaton áll a kőobeliszk, utalva 1846. augusztus 26-ra, amikor is a gróf, mérnök urak kíséretében, és a hölgykoszorú tapsától kitüntetve, az Országgyűlés határozatával a zsebében, kapáját a földbe vágta. A korabeli feljegyzések ugyan nem szólnak a „pórnépről”, de a környező falvak lakói bizton tudtak a nagy tervről. Talán kételkedtek benne, hogy a grófi kapavágás valamit is megváltoztat az ősi folyón, amely olyan kiszámíthatatlan volt, és annyira kegyetlen, mint saját életük. A történelmi kapavágás pillanatában mintegy 25 ezer négyzetkilométeren terült szét a folyó vize. Feljegyezték, hogy az ártér például a Hortobágyon hetven kilométer szélességet is elért A Nagy Sárréten át —mely évszázadokig búvóhelye volt mindenféle szegénylegénynek — a Tisza közvetlenül kapcsolódott a Körösök kiöntéseihez. A folyó áradása évente 160—180 napig tartott, s ezekben az időszakokban mocsártenger volt a Tisza mentén. A gabonát sokszor az áradás aratta le. A „morbus Hun- garicus” — a magyar halálos betegség — ezekben az évtizedekben nem a tbc volt, hanem a malária. A Tisza menti falvak kútjai fertőzöttek voltak, s már II. Rákóczi Ferenc feljegyezte, hogy amikor a szegedi csata után merített a „szőke Tisza” vizéből, az sáros és zavaros volt. Mit tehetett itt egy gróf — ha még oly gazdag is volt — egy szál kapával? Széchenyi tudta, hogy az egész nemzet összefogására van szükség — ami akkor elsősorban a liberális nemességet jelentette. A reformnemzedék egyik legkiemelkedőbb alakja, Vásárhelyi Pál készítette el a Tisza szabályozásának tervét. Abból indult ki, hogy a folyó kilométerenkénti esése alig több három centiméternél, ezért egy-egy áradás nagyon lassan vonul le a folyón. A Szamos torkolatától Szegedig az árhullám 50—60 nap alatt ért le. Az esést Vásárhelyi úgy akarta növelni, hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti, eredetileg 1214 kilométeres kanyargós utat 140 átvágással 761 kilométerre rövidíti. Ezzel a kilométerenkénti esés a korábbi kétszerese lett volna. Az árvíz megakadályozására Vásárhelyi 300—1000 méterenként gátakat tervezett A sors kegyetlen játéka: Vásárhelyi éppen a terveit ismertette, amikor rosszul lett és meghalt. A Tisza szabályozása nagyon lassan haladt. Csak a századfordulón fejeződött be — jól-rosszul. Mégis: megépült négyezer kilométernyi árvízvédelmi töltés, eltűnt a malária a Tisza menti falvakból, s 25 ezer négyzetkilométerrel több lett a mezőgazdaságilag hasznosítható terület. Széchenyi álma a mocsár- lecsapolásokról csak száza- zadunkban valósult meg, s a harmadik lépcső: az öntözőcsatornákkal átszelt Alföld képe még várat magára. A régi rómaiak a folyót Pathiosnak —> kanyargósnak — nevezték. Ma inkább szelídként emlegetjük, gondolva a legnagyobb magyarra, iaki 140 éve azt a kapavágást megtette. R. L. Metróépítök között Tovább épül az észak—déli metróvonal. Az építők (Mélyépítő Vállalat dolgozói) jelenleg a XIII. kerület Forgács utcai megálló- és aluljárórendszer szerkezetépítésén és a Rákospatak felett átívelő metró és közúti híd alépítményén dolgoznak. Munkálatok a Forgács utcai megálló építésénél. (MTI-fotó: Balaton József) Diákok a gyárban Hás, mint az iskola... Andi Laci (Fotó: Tóth Gizella) A három középiskolással a nyári kánikulában beszélgettem. Ok a strandolás, szórakozás helyett egy időre a kintihez hasonlóan forró, de korántsem annyira kellemes egri kenyérgyárat választották. Sok társukhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy munkával töltik a szünidő egy részét. Azóta már minden bizonnyal az így megszerzett zsebpénz előnyeit élvezik. Ki nyaralásra, ki pedig a régen vágyott divatos holmi megszerzésére fordította. Akárhogy is van, az anyagiakon kivül jó néhány tapasztalattal is gazdagodtak. Ki tudja? Talán ez nagyobb nyereség a forintban kifejezhetőnél... Káló Ildikó és barátnője Boldizsár Andrea rövidesen már harmadikosok lesznek. Mindennap Egercse- hiből járnak be. Ildi „szi- lágyis”, Andi pedig mivel kereskedelmibe jár, már egy hónap nyári gyakorlat után kezdett itt dolgozni. — Hogyan telnek a napok a kenyérgyárban? — Vidáman — erősítik meg mindketten. Aztán szinte egymás szavába vágva újságolják: — Sok itt a fiatal a munkások között. A tennivalók közben azért tréfára, viccelődésre is futja. Nem panaszkodnak feladatukra sem, takarítanak, a dagasztócsészéket, a kemencét mossák. — A meleg is elviselhető — mondják, hiszen itt mindig ínycsiklandozó illatok terjengenek. Aztán egyikmásik süteménybe bele is kóstolunk. — Ehettek kedvetekre? — Amennyi belénk fér — mondja Ildikó, de vékony alkatára nézve úgy gondolom, eddig nem nagyon élt az alkalommal. — Én bizony híztam is — sóhajt fel Andi. Aztán persze mesélik, hogy egy-két ökörszemet ha melegében megkóstolnak, egész napra is elég. Horváth Laci füzesabonyi szakközépiskolás csak egy hetet vállalt a munkából. Édesapja is itt dolgozik, így hát már régebbről ismeri az üzemet. Tovább is maradna szívesen, de még augusztus végén hátra van a balatoni táborozás, amire nagyon készül. — így is letöltöttem egy hónap gyakorlatot júliusban, mert postaforgalmiba járok. Itt ládákat pakolok, a szállítók keze alá dolgozom. Reggel különösen négy a hajtás — magyarázza. Mikor arról faggatom, hogy szívesen vállalná-e az itteniek dolgát, gondol)codóba esik. — Nekem már van választott pályám. Ha végzek, postás szeretnék lenni a vasútnál éjszakai műszakban. A rövid pihenő után már mennek is vissza az üzembe. Serényen jár a kezük, s közben figyelik a többieket is. Más ez, mint az iskola! Jámbor Motorolaj Castrol-recept szériát Túlteljesítették tervüket - Gyümölcsöző partnerkápcsolat — Akadnak még gondok „Kinőtte a gyermekcipőt” a Coopsped A Huniversal Külkereskedelmi KFT és Partnervállalatainak vezetői kedden Budapesten sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az angol Castrol cég receptúrá. ja alapján a Komáromi Kő. olajipari Vállalat megkezdte a GTX-jelű motorolaj hazai gyártását. Az új motorolajat szeptember közepétől hozzák forgalomba az Áfor 6 budapesti és 26 vidéki üzemanyagtöltő állomásán. A GTX-motorolajat valamennyi négyütemű személygépkocsi használhatja, de elsősorban a turbófel- töltéses és a más nagy teljesítményű autómotorok kenését szolgálja. Ennek folyékony wolfram adalékanyaga magas hőmérsékleten és nagy nyomáson is lehetővé teszi a mozgó alkatrészek biztonságos kenését, a súrlódás és a kopás csökkentését. A komáromi kőolajfínomitóban túlnyomórészt hazai anyagokból állítják elő a motorolajat. Az angol cég csupán a kis tételben szükséges adalékot szállítja, amelyet a magyar fél más termékekkel ellentételez. Komáromban évente 200 tonna Castrol- motorolajat készítenek, s ebből az angol partnerrel megállapodva exportra is szállítanak. Már hírt adtunk arról, hogy négy szövetkezet közös szállítási vállalatot alapított, az eszközök jobb kihasználására. a szállítási kapacitás növelésére. A közös vállalkozás első nyolc hónapjának eredményei, azt bizonyítják, „kinőtték a gyermekcipőt”. A szállítóeszközök kihasználtsága ez alatt az idő alatt két és félszeresére nőtt, s ma már nem csupán a négy alapító szövetkezet gondjait oldják meg, hanem sok más vállalatét is. Jelenleg kapacitásuk 50 százalékát köti le az alapítóknak végzett munka. másik ötven százalékra ide. gén vállalatok a partnerek. Jól alakult bevételi és nyereségtervük is. Az első fél évre megközelítően hét és fél milliós árbevételt terveztek, ezzel szemben hét hónap alatt 13,2 milliót értek el. Ennek megfelelően a hat hónapra tervezett 1,1 milliós nyereségük hét hónap alatt 1,8 millió lett. Az év első hét hónapjának eredménye (tulajdonképpen hat, hiszen az első hónap a szervezéssel telt el) már következtetni enged arra. szerencsés vállalkozás volt. hogy a négy szövetke. zet szállítóeszközeit csoportosították. Ma már több mint két tucat vállalattal állnak kapcsolatban, közülük héttel tartós időre szerződést is költöttek. De terveikben nem csupán a vállalatoknál végzendő munka szerepel, nagyobb részt kívánnak vállalni a lakossági szolgáltatásból is. Már most is lehetőség van arra, hogy például hétvégeken, brigádok igénybe vegyék a hússzemélyes kis buszokat, de esküvőkre is szívesen vállalnak személyszállítást e járművekkel. Ami meg külön is üdvözölhető, meg tudják oldani úgynevezett színházi járat szervezését egy-egy községből — a megyeszékhelyre. Régi igényt elégítenek ki ezzel, s iskolák számára már volt is erre példa. A továbblépésre is van már tervük, ahogy a Tüzép-te- lepek az építőanyag biztosítására kötnek szerződést magánépíttetőkkel, ők az építőanyag szállítására, de egyes gépek biztosítására is vállalkoznának szerződéses alapon, jelentős könynyebbség lehet ez a magán, építtetőknek. Munkájukhoz segítséget jelent a Mátra Volán vállalattal kiépített jó partnerikapcsolat is. A nagyvállalattal fuvarátadásra is megegyeztek. amennyiben a kisvállalat rendelkezésre állóteherautóinál nagyobb kapa- citásúakra van szüksége a megrendelőnek, ezt a Volán segítségével biztosítják, ugyanakkor a Volán igénye- alapján ők a kisebb járműveket tudják biztosítani. De segítséget kapnak a javításokhoz. az alkatrész biztosításához is. Kapcsolatuk jó példa egy nagy. és kisvállalat korrekt együttműködésére. Természetesen gondjaik is vannak. A továbblépésnek feltétele egy megfelelő telephely létesítése, hiszén most egy helyen szállítóeszközeiknek csupán 10 százalékát tudják tartani, s irodájukat az egri háziipari szövetkezettől bérlik. Nagyon elkelne az illetékesek segítsége egy végleges telephely kialakításában. Az életképes kisvállalkozás rá is szolgált eddigi munkájával arra, hogy figyeljenek rá.
