Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 27., szerda 3 Száznegyven éve kezdődött a Tisza szabályozása „A Tisza völgyében temérdek a lappangd kincs Széchenyi István írta le a címadó sort, s természe­tesen nem ásványkincsek­re gondolt. A következő mondatában utal álmára: „miként ott nemcsak javí­tások, hanem egészen új teremtések is léphetnek életbe.” Széchenyi és a re­formnemzedék múlt szá­zad közepi elképzelése há­rom pilléren nyugodott. Az első és a legfontosabb fel­adat: a Tisza szabályozá­sa. Az akkori gazdasági és technikai viszonyok mellett — a „gép” a több tízezer kubikus volt — a giganti­kus első lépcső után követ­kezett volna a második: a belvízrendezés. Ez az ártéri területek lecsapolását jelen­tette. mai szakszóval a ta­lajvíz-gazdálkodást. Ami­kor az első két lépcső — a folyamszabályozás és az ártéri területek lecsapolá- sa elkészül, következik a befejező szakasz: az öntöző­csatornák megépítése. Ek­kor kerül sor a nagy álom megvalósulására: a Tisza völgye temérdek lappan­gó kincsének kiaknázására. Most, amikor a tikkasztó aszály heteit éljük, s akár a televízió képernyőjén, akár a valóságban látjuk a Duna—Tisza közének ki­száradt földjeit, azt, hogy a téeszek már néhol vág­ják a semmire sem jó ku­koricát, akkor elgondol­kodhatunk azon, hogy Széc­henyi ólma — ami nem délibábos elképzelések szí­nes halmaza — még ma sem valósult meg teljessé­gében. Más szóval: adósai vagyunk a „legnagyobb magyarnak”. „Két hatalom versenge soká e róna bírásán: Emberi szorgalom és a vizek őseleme. Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szőritá Szózata, s a nagy tér ím szabad, s újra mienk.” Szász Károly e négy so­ra olvasható azon az em­lékművön, amely Széchenyi István első kapavágására emlékeztet. A Tiszadob melletti úrkomi magaslaton áll a kőobeliszk, utalva 1846. augusztus 26-ra, amikor is a gróf, mérnök urak kísé­retében, és a hölgykoszorú tapsától kitüntetve, az Or­szággyűlés határozatával a zsebében, kapáját a földbe vágta. A korabeli feljegy­zések ugyan nem szólnak a „pórnépről”, de a környe­ző falvak lakói bizton tud­tak a nagy tervről. Talán kételkedtek benne, hogy a grófi kapavágás valamit is megváltoztat az ősi folyón, amely olyan kiszámíthatat­lan volt, és annyira kegyet­len, mint saját életük. A történelmi kapavágás pil­lanatában mintegy 25 ezer négyzetkilométeren terült szét a folyó vize. Feljegyez­ték, hogy az ártér például a Hortobágyon hetven ki­lométer szélességet is elért A Nagy Sárréten át —mely évszázadokig búvóhelye volt mindenféle szegényle­génynek — a Tisza közvet­lenül kapcsolódott a Kö­rösök kiöntéseihez. A folyó áradása évente 160—180 napig tartott, s ezekben az időszakokban mocsárten­ger volt a Tisza mentén. A gabonát sokszor az áradás aratta le. A „morbus Hun- garicus” — a magyar halá­los betegség — ezekben az évtizedekben nem a tbc volt, hanem a malária. A Tisza menti falvak kútjai fertőzöttek voltak, s már II. Rákóczi Ferenc feljegyez­te, hogy amikor a szegedi csata után merített a „sző­ke Tisza” vizéből, az sáros és zavaros volt. Mit tehe­tett itt egy gróf — ha még oly gazdag is volt — egy szál kapával? Széchenyi tudta, hogy az egész nemzet összefogásá­ra van szükség — ami ak­kor elsősorban a liberális nemességet jelentette. A reformnemzedék egyik leg­kiemelkedőbb alakja, Vá­sárhelyi Pál készítette el a Tisza szabályozásának ter­vét. Abból indult ki, hogy a folyó kilométerenkénti esése alig több három cen­timéternél, ezért egy-egy áradás nagyon lassan vo­nul le a folyón. A Szamos torkolatától Szegedig az árhullám 50—60 nap alatt ért le. Az esést Vásárhelyi úgy akarta növelni, hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti, eredetileg 1214 ki­lométeres kanyargós utat 140 átvágással 761 kilomé­terre rövidíti. Ezzel a ki­lométerenkénti esés a koráb­bi kétszerese lett volna. Az árvíz megakadályozására Vásárhelyi 300—1000 mé­terenként gátakat tervezett A sors kegyetlen játéka: Vá­sárhelyi éppen a terveit is­mertette, amikor rosszul lett és meghalt. A Tisza szabályozása nagyon lassan haladt. Csak a szá­zadfordulón fejeződött be — jól-rosszul. Mégis: meg­épült négyezer kilométer­nyi árvízvédelmi töltés, el­tűnt a malária a Tisza men­ti falvakból, s 25 ezer négy­zetkilométerrel több lett a mezőgazdaságilag haszno­sítható terület. Széchenyi álma a mocsár- lecsapolásokról csak száza- zadunkban valósult meg, s a harmadik lépcső: az ön­tözőcsatornákkal átszelt Al­föld képe még várat magá­ra. A régi rómaiak a folyót Pathiosnak —> kanyargós­nak — nevezték. Ma in­kább szelídként emleget­jük, gondolva a legnagyobb magyarra, iaki 140 éve azt a kapavágást megtette. R. L. Metróépítök között Tovább épül az észak—déli metróvonal. Az építők (Mély­építő Vállalat dolgozói) jelenleg a XIII. kerület Forgács utcai megálló- és aluljárórendszer szerkezetépítésén és a Rákospatak felett átívelő metró és közúti híd alépítményén dolgoznak. Munkálatok a Forgács utcai megálló építésénél. (MTI-fotó: Balaton József) Diákok a gyárban Hás, mint az iskola... Andi Laci (Fotó: Tóth Gizella) A három középiskolással a nyári kánikulában beszélgettem. Ok a strandolás, szórakozás helyett egy időre a kintihez hasonlóan forró, de korántsem annyi­ra kellemes egri kenyérgyárat választották. Sok társukhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy munkával töltik a szünidő egy részét. Azóta már minden bi­zonnyal az így megszerzett zsebpénz előnyeit élvezik. Ki nyaralásra, ki pedig a régen vágyott divatos holmi megszerzésére fordította. Akárhogy is van, az anyagiakon kivül jó néhány tapasztalattal is gazdagodtak. Ki tudja? Talán ez nagyobb nyereség a forintban kifejezhetőnél... Káló Ildikó és barátnője Boldizsár Andrea rövide­sen már harmadikosok lesz­nek. Mindennap Egercse- hiből járnak be. Ildi „szi- lágyis”, Andi pedig mivel kereskedelmibe jár, már egy hónap nyári gyakorlat után kezdett itt dolgozni. — Hogyan telnek a napok a kenyérgyárban? — Vidáman — erősítik meg mindketten. Aztán szinte egymás szavába vág­va újságolják: — Sok itt a fiatal a mun­kások között. A tennivalók közben azért tréfára, vic­celődésre is futja. Nem panaszkodnak fel­adatukra sem, takarítanak, a dagasztócsészéket, a ke­mencét mossák. — A meleg is elviselhető — mondják, hiszen itt min­dig ínycsiklandozó illatok terjengenek. Aztán egyik­másik süteménybe bele is kóstolunk. — Ehettek kedvetekre? — Amennyi belénk fér — mondja Ildikó, de vékony alkatára nézve úgy gondo­lom, eddig nem nagyon élt az alkalommal. — Én bizony híztam is — sóhajt fel Andi. Aztán persze mesélik, hogy egy-két ökörszemet ha me­legében megkóstolnak, egész napra is elég. Horváth Laci füzesabonyi szakközépiskolás csak egy hetet vállalt a munkából. Édesapja is itt dolgozik, így hát már régebbről is­meri az üzemet. Tovább is maradna szívesen, de még augusztus végén hátra van a balatoni táborozás, ami­re nagyon készül. — így is letöltöttem egy hónap gyakorlatot július­ban, mert postaforgalmi­ba járok. Itt ládákat pa­kolok, a szállítók keze alá dolgozom. Reggel különö­sen négy a hajtás — ma­gyarázza. Mikor arról faggatom, hogy szívesen vállalná-e az itteniek dolgát, gondol)co­dóba esik. — Nekem már van vá­lasztott pályám. Ha végzek, postás szeretnék lenni a vasútnál éjszakai műszak­ban. A rövid pihenő után már mennek is vissza az üzem­be. Serényen jár a kezük, s közben figyelik a többie­ket is. Más ez, mint az iskola! Jámbor Motorolaj Castrol-recept szériát Túlteljesítették tervüket - Gyümölcsöző partnerkápcsolat — Akadnak még gondok „Kinőtte a gyermekcipőt” a Coopsped A Huniversal Külkereske­delmi KFT és Partnervál­lalatainak vezetői kedden Budapesten sajtótájékozta­tón bejelentették, hogy az angol Castrol cég receptúrá. ja alapján a Komáromi Kő. olajipari Vállalat megkezd­te a GTX-jelű motorolaj hazai gyártását. Az új mo­torolajat szeptember köze­pétől hozzák forgalomba az Áfor 6 budapesti és 26 vidéki üzemanyagtöltő ál­lomásán. A GTX-motorolajat vala­mennyi négyütemű sze­mélygépkocsi használhatja, de elsősorban a turbófel- töltéses és a más nagy tel­jesítményű autómotorok kenését szolgálja. Ennek folyékony wolfram adalék­anyaga magas hőmérsékle­ten és nagy nyomáson is lehetővé teszi a mozgó al­katrészek biztonságos ke­nését, a súrlódás és a kopás csökkentését. A komáromi kőolajfínomitóban túlnyo­mórészt hazai anyagokból állítják elő a motorolajat. Az angol cég csupán a kis tételben szükséges adalé­kot szállítja, amelyet a ma­gyar fél más termékekkel ellentételez. Komáromban évente 200 tonna Castrol- motorolajat készítenek, s ebből az angol partnerrel megállapodva exportra is szállítanak. Már hírt adtunk arról, hogy négy szövetkezet közös szállítási vállalatot alapí­tott, az eszközök jobb ki­használására. a szállítási ka­pacitás növelésére. A közös vállalkozás első nyolc hó­napjának eredményei, azt bizonyítják, „kinőtték a gyermekcipőt”. A szállítóesz­közök kihasználtsága ez alatt az idő alatt két és félszere­sére nőtt, s ma már nem csupán a négy alapító szö­vetkezet gondjait oldják meg, hanem sok más válla­latét is. Jelenleg kapacitá­suk 50 százalékát köti le az alapítóknak végzett munka. másik ötven százalékra ide. gén vállalatok a partnerek. Jól alakult bevételi és nye­reségtervük is. Az első fél évre megközelítően hét és fél milliós árbevételt tervez­tek, ezzel szemben hét hó­nap alatt 13,2 milliót értek el. Ennek megfelelően a hat hó­napra tervezett 1,1 milliós nyereségük hét hónap alatt 1,8 millió lett. Az év első hét hónapjá­nak eredménye (tulajdon­képpen hat, hiszen az első hónap a szervezéssel telt el) már következtetni enged ar­ra. szerencsés vállalkozás volt. hogy a négy szövetke. zet szállítóeszközeit csopor­tosították. Ma már több mint két tucat vállalattal állnak kap­csolatban, közülük héttel tartós időre szerződést is kö­ltöttek. De terveikben nem csupán a vállalatoknál vég­zendő munka szerepel, na­gyobb részt kívánnak vál­lalni a lakossági szolgálta­tásból is. Már most is lehe­tőség van arra, hogy például hétvégeken, brigádok igény­be vegyék a hússzemélyes kis buszokat, de esküvőkre is szívesen vállalnak sze­mélyszállítást e járművek­kel. Ami meg külön is üd­vözölhető, meg tudják olda­ni úgynevezett színházi já­rat szervezését egy-egy köz­ségből — a megyeszékhely­re. Régi igényt elégítenek ki ezzel, s iskolák számára már volt is erre példa. A továbblépésre is van már tervük, ahogy a Tüzép-te- lepek az építőanyag biztosí­tására kötnek szerződést magánépíttetőkkel, ők az építőanyag szállítására, de egyes gépek biztosítására is vállalkoznának szerződé­ses alapon, jelentős köny­nyebbség lehet ez a magán, építtetőknek. Munkájukhoz segítséget jelent a Mátra Volán vál­lalattal kiépített jó partner­ikapcsolat is. A nagyválla­lattal fuvarátadásra is meg­egyeztek. amennyiben a kis­vállalat rendelkezésre álló­teherautóinál nagyobb kapa- citásúakra van szüksége a megrendelőnek, ezt a Volán segítségével biztosítják, ugyanakkor a Volán igénye- alapján ők a kisebb jármű­veket tudják biztosítani. De segítséget kapnak a javí­tásokhoz. az alkatrész biz­tosításához is. Kapcsolatuk jó példa egy nagy. és kis­vállalat korrekt együttmű­ködésére. Természetesen gondjaik is vannak. A továbblépésnek feltétele egy megfelelő te­lephely létesítése, hiszén most egy helyen szállító­eszközeiknek csupán 10 szá­zalékát tudják tartani, s iro­dájukat az egri háziipari szövetkezettől bérlik. Na­gyon elkelne az illetékesek segítsége egy végleges telep­hely kialakításában. Az élet­képes kisvállalkozás rá is szolgált eddigi munkájával arra, hogy figyeljenek rá.

Next

/
Thumbnails
Contents