Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 25., hétfő 3 Kinek, miért előnyös a lakossági kötvény? Idestova négyéves múltra tekinthet vissza a magyarországi kötvények legújabb köri története, és jelenleg már mintegy 110 féle értékpapírt hoztak forgalomba. Miközben a vállalatok és a magánszemélyek szinte minden kibocsátott kötvényt nyomban megvásároltak, még mindig nem ült el teljesen a vita a pénzátcsoportosítás ilyen módjáról. Az ellenzők továbbra is azt vallják, hogy a kötvényvásárlások elvonják a pénzt az OTP-től, illetve a Nemzeti Banktól, ezért további kiadásuk nem kívánatos. A tények azonban azt mutatják, hogy ez nem egészen így van, hiszen az OTP betétállományának növekedése az utóbbi négy évben sem állt meg — ellenkezőleg. Amiből inkább arra következtethetünk, hogy a választási lehetőség — kötvényben vagy bankbetétben tartsa-e pénzét a tulajdonos — növeli a megtakarítási hajlandóságot. Hogyan számol a vásárló? További előnyei: A kibocsátók olcsóbban jutnak hitelhez, a kötvények tulajdonosai pedig magasabb kamatot élveznek, mint más esetekben. Sőt, a népgazdasági haszon sem marad el. Mivel a kötvény az átlagosnál hosszabb, 7—10 éves pénzlekötést jelent, szerepe népgazdasági szinten is pozitív. A hosszabb időre lekötött pénzre ugyanis biztonsággal lehet számítani, míg a bankbetét, a takarékbetét tulajdonosa bármikor kivonhatja pénzét a gazdasági körforgásból. A kötvényvásárlók anyagi biztonságát sem fenyegeti veszély, hiszen a magánszemélyek kötvényeinek visszafizetéséért és a kamatok folyósításáért az állam vállal garanciát. Bár arra nincs hivatalos garancia, hogy a kötvénytulajdonos a futamidő letelte előtt, bármely pillanatban hozzájuthat pénzéhez, a gyakorlatban mégis ez a helyzet. Az Állami Fejlesztési Bank ugyanis létrehozta a kötvények másodlagos piacát, és napi árfolyamon megvásárolja az eladásra kínált „használt” kötvényeket. Aki a lapokban rendszeresen átböngészi a kötvényárfolyam-táblázatokat, azt tapasztalja, hogy az árfolyamok megközelítő pontossággal követik a kamatfizetés időpontját. Vagyis kamatfizetés után a kötvények gyakorlatilag névértékükön vásárolhatók, illetve eladhatók, míg kamatfizetés előtt annyival magasabb az áruk, amennyi az évi kamatból — elméletileg — map realizálható. Igaz, a bank vételi és eladási árfolyama között 2 százalék különbség van, ami a bankművelet — az adásvétel ellentétele. Tulajdonképpen ennyit kockáztat az, aki kötvényt vesz ha az értékpapírt lejárati ideje előtt eladja. De ez a szerény veszteség is csupán azt fenyegeti, aki a bank közbejöttével kívánja értékesíteni kötvényét: aki közvetlenül adja el másik magánszemélynek — ami nem tilos — annak még a 2 százalékkal sem kell számolnia. Minimális kockázat Valamelyes kockázattal jár viszont az úgynevezett vegyes kamatozású kötvények vásárlása. Ilyeneket elsőként tavaly júliusban a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat (PIK) bocsátott ki. Míg a korábbi kötvényeket fix, általában 11 százalékos kamattal árusították, addig ez a PIK-kötvény csak 9 százalékos kamatot garantál. Ennek ellenére meglehet, hogy az általános 11 százaléknál is többet fizet, attól függően, mennyire eredményesen gazdálkodik a PIK. Ebben az esetben tehát a kötvény tulajdonosa már érdekelt a vállalat gazdálkodásának hatékonyságában, ha úgy tetszik: részt vállal a kibocsátó vállalat ikockáza- tában. Akik tavaly a változó kamatozású kötvény mellett tették le a garast, azok az idén jól járnak: a PIK az idén 12 százalékot fizet, ami valamennyi lakossági kötvény közül a legmagasabb kamatot jelenti. Persze, nem biztos, hogy ez mindig így lesz; elméletileg lehetséges, hogy a következő évek valamelyikében a kamat a minimális 9 százalékra zsugorodik, ámint az is megtörténhet, hogy eléri netán meghaladja a 13 százalékot. A kockázat azonban ennél a kötvényfajtánál sem számottevő. Aki mondjuk 10 ezer forintos kötvényt vett, az egy esztendő leteltével legalább 900 forintért mehet a pénztárihoz — ennyit garantál az állam. Szemben az egyéb kötvényekkel, amelyek garantáltan 1100 forintot hoznak évente. A lehetséges legnagyobb kamatveszteség tehát nem több. évi 200 forintnál, s ugyanennyi a lehetséges kamatnyereség is, amikor 10 000 forint után 1300 forint kamat üti a kötvénytulajdonos markát. Nyomós gazdasági célokról, s azok eléréséhez vezető ésszerű eszközökről van szó a vállalatok, intézmények szempontjából. Ládafia helyett Hiszen aki kötvényt bocsát ki, az meghatározott időre, meghatározott kamat ellenében kér kölcsön pénzt — általában meghatározott célra. Legutóbb például Esztergom városi tanácsa döntött így: 49,9 millió forint értékben adott ki kötvényt azért, hogy az így befolyó pénzből két éven belül felépíthessen egy középiskolát. Mint minden ilyen esetben, az Állami Fejlesztési Bajik ezúttal is előzetes gazdaságossági vizsgálatot végzett, és megállapította, hogy a városi tanács különféle bevételeiből a futamidő alatt képes a kölcsönt visszafizetni. Esztergomban tehát iskola épül a lakosság megtakarított forintjaiból. Másutt az üzlethálózat fejlesztésére, gyárépítésre, árubeszerzésre fordítják a pénzt. Hasonló célokat szolgálnak a gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények is; például a telefonhálózat vagy a gázhálózat fejlesztését. Túl ezeken a gyakorlati célokon, azaz a pénz ilyen vagy olyan irányú befektetésén, a kötvénykibocsátásnak van egy általános, pénzügyi célja, ami alapvetően megadja létjogosultságát. Ez pedig a tőke átcsoportosítása; a használaton kívüli pénzek bevonása a gazdaság vérkeringésébe. Amint a magánszemélyeknek is lehet — van — olyan pénzük, amelyre átmenetileg nincs szükségük, úgy a vállalatok is rendelkeznek időnként szabad eszközökkel. Ha az ilyen pénz holmi ládafiában áll, nem hoz hasznot sem a tulajdonosának, sem másnak. Ha viszont megmozdul, és működő tőkévé válik, akkor a kölcsönadónak — a kötvényvásárlónak — kamatozik. a kölcsönvevőnek pedig modot nyújt tevékenységének fejlesztésére, bizonyos gazdasági folyamatok fel- gyorsítására. A kötvénypiac izmosodására jellemző, hogy négy évvel a kezdetek után ma már hozzávetőlegesen 7 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket vállalatok, szövetkezetek, intézmények. Több tízezer magánszemély mintegy 4,6 milliárd, néhány száz vállalat pedig körülbelül 2,1 milliárd forint értékben rendelkezik különféle, évi 7—14 százalék kamatot hozó kötvényekkel. G. Zs. Nem zaklatás az igazoltatás Gyakorlóőrs - éjjel-nappal Akárhogyan is vesszük, ez kérem zaklatás! Ez a szó nem egyszer hangzott el a nyáron sok egri szájából. Ami kiváltotta a kifakadást, az nem más, mint hogy néhány an a munkájukat végezték. A miskolci rendőr-tiszthelyettesképző iskola növendékei „szállták meg” június első napjaitól a megyeszékhelyet és a körzetébe tartozó községeket. Tették a dolgukat: igazoltattak, ellenőrizték a gyanús személyeket, a gépjárműveket, s ha szükség volt rá, a megfelelő intézkedések sem maradtak el. Az egyébként Heves megyei fiatalemberek gyakorló szolgálatukat teljesítették a kánikulai hónapokban. Azért, hogy felkészülhessenek hivatásukra: valamennyiünk számára megteremtsék a nyugodt életet, a biztonságot. Akit az asszonya győzködött Hogy közelebbről is megismerkedhessünk a szolgálatos gépkocsizó járőrökkel, a Kistályai útra visz el bennünket Kszel János r. törzs- zászlós, a gyakorlóőrs parancsnoka. Ott található a két hatvani, Gólya Sándor r. őrmester és Laczik Árpád, akinek a vállapján ugyancsak egy csík és egy kisebb ezüst csillag látható. — Korábban a vasútnál voltam műszerész — meséli magáról Sándor. — Katonáskodásom alatt többször adtam közös szolgálatot a rendőrökkel. Megtetszett, amit csináltak. Így jelentkeztem a hatvani rendőrkapitányságon, 1984 decemberében. A szonda nem színeződött el, s ezt nemcsak a motoros, ha,-' nem Gólya Sándor r. őrmester is megkönnyebbülten veszi tudomásul — Az iskolán miről kaptak képzést? — A legfontosabbak a bűnügyi, a közbiztonsági és a közlekedési ismeretek voltak. Természetesen foglalkoztunk politikai tantárgyakkal is. A legkedveltebb volt a testnevelés. — A mostani gyakorlat hozott-e érdekességet? — Szúcsban sikerült elfognunk az italbolt betörőjét. A bűnügyeseknek segítettünk be. A jó személyleírás alapján tulajdonképpen egy órán belül kézre került a csibész. Emellett előfordultak még rablási és más betörési esetek. — Sokan berzenkednek önöktől... — Először valóban nagy volt az idegenkedés. Azután az emberek jó része tudomásul vette, hogy dolgozunk. Persze, van, aki ma is zaklatásnak veszi, ha egyáltalán hozzászólunk, de akad ellenpélda is. A Lenin úton követett el valaki közlekedési szabálysértést, megbírságoltam a helyszínen. Később odajött hozzám, s elismerte, hogy igazam volt. Árpád a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet növény- termesztési brigádvezetője volt egykoron. A váltás okáról kendőzetlenül beszél: — Az az igazság, így több a pénzem, s persze, maga a munka is csábított különlegességeivel. Tavaly nősültem, és még az asszony is győzködött, hogy próbáljam csak meg. Dorkó János és Takács Gábor motoros járőrözésükről adnak jelentést az őrs parancsnokának, Kszel Jánosnak (Fotó: Tóth Gizella) — Látni önök között gyalogosan és járművel dolgozókat is. Bizonyára nem kell találgatni, melyik a kedveltebb . . . — Mindenki, mindenfajta szolgálatot ellát, körforgás- szérűén. Három „műszakban’’ dolgozunk, tehát nincs a napnak olyan szaka, hogy ne lenne kint valaki közülünk; Motorkerékpáros érkezik, megszeppent arccal. Ellenőrzik is őt mindjárt. Nincs semmi gond a technikai részszel, a papírokkal. Előkerül az alkoholszonda. Nélkülözhetetlen. hiszen a statisztika szerint az elmúlt hónapokban tízből minden negyedik ember ittasan vezette a járművét Egerben és környékén ... Motorosunk azonban szigorúan betartotta a játékszabályokat. Megkönnyebbült sóhaj itt is, ott is. Nyomozói álmok A Felnémet felé vezető úton a motoros járőr állította fel ellenőrzőpontját. A bukósisak — az arcokon vé- gigcsurgó izzadságcseppekből ítélve — nem igazán kényelmes viselet a forró napsütésben. Takács Gábor r. őrmester szintén a hatvaniak közül való. Az ő története kifejezetten rendhagyó. — Az építőiparban dolgoztam ezelőtt, mint szobafestőmázoló — mondja. — Közben nagyon megtetszett a rendőri tevékenység. Az álmom. hogy nyomozó lehessek! — Ennek viszont meglehetősen hosszú az útja .. . Laczik Árpád r. őrmester növénytermesztőből lett rendőr — Tudom, először sikeresen be kell fejeznem ezt az iskolát. Ezt követi a zászlósképző, majd pedig, ha minden jól megy, a rendőrtiszti főiskola. Végig akarom járni ezt az utat! — No és, megéri? — Ha az álmomat nézem, mindenképpen! Egyébként pont a felét keresem annak, amit szakiparosként... Hasonlóak az elképzelései Dorkó János r. őrmesternek is. — A Heves Megyei Távközlési Üzemben dolgoztam korábban, mint műszerész — válaszol érdeklődésünkre. — A rendőrséghez 1985 júliusában jöttem. Több közlekedési akcióban vettem már részt, együtt az önkéntes segítőkkel, a KPM-dolgozók- kal. De iskolaidő alatt Miskolcon is gyakran tartottunk ellenőrzéseket. — Egy élmény az elmúlt hetekből? — Közbiztonsági akció során állítottam elő egy fiatalembert, mert nem volt nála személyi igazolvány. Hamar tisztázódott minden, csak ő volt kicsit zsémbes: elkésett a randevújáról... A másik üzleti lopás volt. A Katona téri áfész-boltban két palack italt akart valaki ellopni. Észrevették, de nem akarta igazolni magát, sőt neki állt feljebb. Végül is megbilincselve kellett elvinni. Bekapcsolódik a beszélgetésbe a parancsnok, Kszel János is. — Különösen erőssége Dorkó Jánosnak a szignalizáció. E néhány hét alatt is sok jelzést adott, hogy számos üzletben, vendéglátóhelyen elhanyagolják az értékek biztonságos őrzését. — Ha valaki azzal fordul önhöz, hogy rendőr szeretne lenni, mit javasolna neki? — fordulok ismét Dorkó Jánoshoz. — Azt tudom mondani, hogy rengeteg lemondással jár együtt ez a hivatás, de rendkívül változatos, érdekes. Én külön még azt is szeretem benne, hogy emberekkel kell foglalkoznom. Az olyan tennivalók mindig is kedvemnek valóak, mint amikor eltévedt kisgyermeket vezettem vissza a csoportjához ... Szalay Zoltán Adidas melegítők Kazárról A Váci Kötöttárugyár ka- zári gyáregységében az első félévben az előző év azonos időszakához képejt húsz százalékkal többet, összesen mintegy 48 millió forint értékű terméket gyártottak az NSZK-beli Adidas cég számára. A Nógrád megyei üzem ma már nemcsak népviseletéről, hagyományőrző tevékenységéről híres, hanem a sportruházati cikkek gyártásával is egyre ismertebbé válik. Senior márkanéven az idén háromszázhúsz millió forintot meghaladó értékű sportruhát terveznek gyártani. Termékeik mintegy 40 százalékát tőkés piacon értékesítik. A képen: ellenőrzik és csomagolják a sportruhákat (MTI-fotó: Kulcsár József — KS)
