Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda Aquino asszony rossz lányai !C‘: V' »'> ».P » » Miguel de la Madrid elnök (középen világos öltönyben) igyekszik megőrizni korábbi népszerűségét — a képen egy mezőgazdasági kiállításon látható (Fotó: Time — AP — MTI — KS) MEXIKÓI GAZDASÁG Mentőöv dollármilliárdokból A Mundiál emlékei már egyre távolibbnak tűnnek, ám Mexikóból azóta is elég gyakran számolnak be a hír- ügynökségek egy másik nagy „mérkőzéssorozat” állásá­ról, várható kimeneteléről. A tét ez esetben nagyobb a Világ-kupa megnyerésénél. Arról van szó, hogy képes lesz-e Mexikó kilábalni az idén tavasszal-nyáron re­kordszintet elérő újabb gaz­dasági-fizetési válságból. Igen, mialatt a nemzeti vá­logatott a várakozást felül­múlva csak a legjobb nyolc között vérzett el, addig a gazdaság erejéből ez időre már inkább csak öngólokra futotta — természetesen ki­váltva ezzel a széles körű elégedetlenséget. „Mintaország” helyett fizetési gondok Pedig alig két esztendővel ezelőtt még magabiztosan beszélhetett Miguel de la Madrid elnök arról, hogy a legrosszabb és legszűkebb esztendőket már maga mö­gött hagyta az ország. Hi­szen akkor az infláció mér­séklődött, „csak” ötvenszá­zalékos volt, megélénkült a feldolgozóipar termelése is. Igaz, a külgazdasági egyen­súly terhe változatlanul az olajexportra nehezedett. A kormányzat érzékelhető lé­péseket tett a közélet tisz­taságának javítására is. Mindezen intézkedések hatá­sára — és persze újabb köl­csönökkel — Mexikó gyors ütemben mérsékelte a bel­földi felhasználást és a költségvetési hiányt, miköz­ben a gazdaság növekedésé­ről sem kellett lemondania. E politikájával s a felmutat­ható eredményekkel is az ország a nemzetközi pénz­ügyi körökben kiérdemelte a megtisztelő „mintaország’’ elnevezést. No, de mindez már a múl­té! A bőségszaru bezárult, s a csaknem 10 milliárd dol­láros adóssághegy nyomása egyre elviselhetetlenebbé vált. A mexikóiak számára azért, mert a fizetési gondok és bevételkiesések miatt a kormányzat nadrágszíjmeg- húzó intézkedésekre kénysze­rült — jelentősen megdrá­gult például a nemzeti ele­delnek számító tortilla is. A hitelezőknek pedig azért kez­dett egyre erősebben fájni a fejük, mert csökkent a re­ményük. pénzük mieiőbbi visszakapását illetően. Két­ségeik nem is voltak meg­alapozatlanok, hiszen az olajárak meredek zuhanását követően Mexikó csak az idén mintegy 7 milliárd dol­lár exportbevételtől esjk el. S mint már utaltunk rá. az államháztartás fő dollárho­zója — 70 százalékban — a folyékony fekete arany. A döntő mérkőzés Ebben a kiélezett helyzet­ben. a Mundial záró sza­kaszával párhuzamosan el­kezdte döntő meccsét a ka­binet is: sürgős segítségért fordult a Világbankhoz és a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF). Ám a jelek szerint Herzog pénzügyminiszter nem volt eléggé rugalmas — azaz elképzelései nem vágtak egybe a pénzintéze­tek követeléseivel —. ezért hamarosan átadta helyét utódjának, Gustavo Petrioio- linak. Nos, a könnyűnek nem nevezhető tárgyalásso­rozatot követően ő már a sikert könyvelhette el, s jú­lius végén pecsét kerülhetett az okmányokra: Mexikónak sikerült megegyeznie a Valu­ta Alappal és a Világbank­kal, ami a közép-amerikai ország számára azt jelenti, hogy újabb pénzsegélyekben reménykedhet. (A tervek szerint másfél esztendő alatt mintegy 8—12 milliárd dol­lárról lenne szó.) A kölcsönmegállapodás érdekessége, hogy az összeg nagysága az olajárváltozá­sok függvénye, s amennyi­ben a hordónkénti ár meg­haladná a 14 dollárt, akkor elapadnak a bankok pénz­csapjai is. Ez a tény is jel­zi egyébként, hogy ezekkel a dollármilliárdokkal ko­rántsem lesz kint a vízből, azaz nem oldódnak meg fi­zetési gondjai. Legfeljebb mentőövként tekinthetjük az újabb segélyt, amely azon­ban egy idő elteltével, — ha az ország vezetői rosszul gazdálkodnak vele —. még mélyebb régiókba húz­hatja le a gazdaságot. Hi­szen elég csak arra emlé­keztetni, hogy az új hitelek­kel Mexikó rekorderként az élre tör az adósok listáján: 110 milliárdjával „ráver" a jelenleg 103 milliárdnál tar­tó éllovas Brazíliára.) Ez a tény feltehetően nem dop­pingolja a magán bankáro­kat. amikor a kölcsön mér­tékéről kell dönteniök.) Az elnök és a reformok Miguel de la Madrid el­nök tehát engedményekre kényszerült, hiszen a köl­csön feltételeként az ország­ban gazdasági reformot kel­lene megvalósítani, aminek keretében az IMF szakértői elvárják Mexikótól, hogy szorítsa vissza a költségveté­si hiányt, csökkentse az ál­lam szerepét a gazdaságban és fokozatosan építse le a hazai ipart védő kereskedel­mi akadályokat. A reformok érdekében hálátlan intézke­déseket kell majd bevezetni, s ez nem tesz jót az elnök hazai renoméjának. (Várha­tó a munkanélküliség to­vábbi növekedése.) Az ál­lamfőnek sok választása nem volt, ha mandátumának lejárta, 1988 előtt a felszí­nen akarja tartani országát az adósságtengerben. Annál is inkábh rákényszerült erre a lépésre, mert a konzerva­tív ellenzék, de la Madrid kudarca esetén megnöveke­dett eséllyel indulna a kö­vetkező elnökválasztáson. Ennek jelentőségét pedig akkor érthetjük meg, ha tudjuk: a kormányzó Intéz­ményes Forradalmi Párt 1929 óta birtokolja az elnö­ki bársonyszéket. Daróczi László — Ha tudtuk volna, hogy erre készül, akkor inkább Marcosra szavazunk — ilyen hangok hallatszanak manap­ság Manilában. a Fülöp- szigetek fővárosában, annak is egyik nem éppen jó hírű negyedében, az Ermitában Akik pedig külföldi újság­írók előtt így nyilatkoznak Corazon Aquino asszonyról, az ország nem egészen fél éve hivatalban lévő elnöké­ről, azok nem mások, mint a vörös lámpás városrész ál­landó lakói, a „rossz lá­nyok”. ök voltak azok, aki­ket leginkább érintett és ezért alaposan fel is háborí­tott az államfőtől és környe­zetéből kiinduló „Mozgalom a nemzeti méltóság helyreál­lításáért”. Hogy mi közük az ermi- tai „rossz lányoknak” a Fü- löp-szigetek nemzeti méltó­ságához? Pontosan annyi, mint félmillió társuknak akik az ország más részein űzik azt, amit a „legrégibb mesterségnek" neveznek. Márpedig az a tény, hogy ezt az ipart itt milyen ir­datlanul sokan művelik, rossz hírűvé tette a Fülöp- szigeteki nőket, az ország számára pedig megszerezte „Délkelet-Ázsia bordélyhá­zának” legkevésbé sem hí­zelgő címét. Aquino asszony mindenesetre nyomban ha­talomra jutása után hadat üzent a prostitúciónak, amit annak művelői — nem mél­tányolva az államfő ma­gasztos elveit — rossz né­ven is vettek tőle. Ha az iparág szokatlan fejlettségének okait keres­sük. nem mellőzhetjük el az országban működő ame­rikai bázisok, különösképpen a főváros közelében létesí­tett két hatalmas légi-, il­letve haditengerészeti tá­maszpont szerepét. Ezek ki- kapcsolódást kereső legény­Megv az Observer is, el­néptelenedik a Fleet Street, az egykor nyüzsgő londoni hírbörze, szerkesztőségi és nyöpndaközpont. Szerdán jelentették be, hogy a The Observer című, napilap formájú, de csak vasárnap megjelenő újság is elhagyja a patinás belvárosi utcát, jövő márciustól négy vidéki városban nyomtatják a lapot, új. elektronikus technológiával. 500 nyom­dászt akarnak elbocsátani, de hajlandók tárgyalásokra a dolgozókkal kártérítésről, átképzésről. Erre a Sogat 82 nyomdászszakszervezet is hajlandó — a jelek szerint az Observer nyomdászainak ügye simábban intéződhet el, mint januárban a Mur doch-féle négy lap — köz­tük a The Times — 5500 el­távolított nyomdászé, akiknek képviselői még most is hiá­ba tüntetnek nap mint nap a lapok új. külvárosi telepe előtt, ahol az elektromos szakszervezet 500 dolgozója készíti a lapot az elektroni­kus technológiával. A mind­két részről hangsúlyozott tárgyalási szándék azt tük­rözi. hogy a laptulajdono­sok nem akarnak újabb bot­rányt, a hagyományos szak- képzettségű nyomdászokat sége jóformán már a máso­dik világháború befejeződé­se óta megbízható ügyfél­nek számít — írja a Le Monde tudósítója. — Az igazi fellendülést azonban a vietnami háború hozta meg: a fénykorukban félmillió főt is elérő amerikai expedíci- ós erők bevetésre induló vagy onnan jövő katonái a tér­ségben állomásozó amerikai légi és haditengerészeti egy­ségek tagjaival vállvetve ke­restek feledést a Fülöp-szi- getek erre szakosodott női munkavállalóinál. Igaz, ké­sőbb az amerikai erők jó­részt kivonultak Délkelet- Ázsiából. de helyükbe — legalábbis ami a Fülöp-szi- geteki szexlétesítményeket illeti — nyomban más nem­zetiségűek, méghozzá civilek — ausztrálok, új-zélandiak, a délkelet-ázsiai országok telt bukszájú turistái és min­denekelőtt japánok — lép­tek. Hogy végül is miért alakult mindez így, az hosszú gazda­sági és szociológiai fejtege­tést igényelne. Ehelyett le­gyen elég annyi hogy sok Fülöp-szigeteki fiatal lány és családja — mind a mai napig csak két dolog közt választhat: vagy a prostitúció vagy a teljes elnyomorodás — esetleg éppenséggel az éh­halál. A másik körülmény, amely miatt éppen a Fülöp-szige- tek és nem valamely más állam lett a térség „bordély­háza”. az, hogy a környező országokban működő kon­kurencia lényegesen rosz- szabb feltételek mellett dol­gozik. A muzulmán vágy- konfuciánus szellemiségű ál­lamokban, mint például In­donéziában, Malaysiában, Szingapúrban vagy Dél-Ko- reában az e téren uralkodó szigorúbb közszellem lehe­tetlenné tette, hogy ebből a tömörítő szakszervezeteknél pedig felismerték, hogy a dolog természeténél fogva a puszta sztrájk ez esetben nem hatásos. „Addig kell tárgyalni, amíg van miről” — mondta a BBC-híradóban a Sogat 82 szóvivője. Arra utalt, hogy a Murdoch-féle lapok és a The Observer után jövőre távozik a Fleet Streetről a Mirror-csoport három lapja is. 1600 állást szüntetve meg. megy a Daily Mail és a The Mail on Sunday, ők 500 embernek akarnak fel­mondani, költözik a Tele­graph két lapja, még nem tudni, hány- nyomdásznak mondanak fel, a The Guar­dian 200 munkását elbocsát­va keres új helyet — vagyis mindenki elköltözik új elekt­ronikus szerkesztőségekbe szerte a londoni külváro­sokban és vidéken. A Fleet Streeten csak az Express csoport három lapja marad „hírmondónak", de ők is korszerűsítenek, 2500 ember­nek akarnak felmondani. Ez a menekülés válasz az amerikai sajtó technológiai kihívására és arra, hogy a brit lapok olvasottsága csök­ken — tavaly például a leg­híresebb The Times 100 ezer előfizetőt vesztett. vagyis — kisebb méretekben ott is honos — mesterségből igazi, nagy tömegeket foglalkoztató iparág váljon. Vagy ha a közszellem liberálisabb len­ne — mint például Auszt­ráliában — a magasabb „bérszínvonal” gazdaságilag teszi versenyképtelenné az üzletet. Akárhogy is, a Fü- löp-szigeteknek e téren csak egy helyi versenytársa van: Thaiföld. A kedvező körülmények hatására a hetvenes évek ele jén özön leni kezdtek az országba a különleges élmé­nyekre vágyódó külföldiek. Az idegenforgalomnak új ága alakult ki: a szextu- rizmus. A hazájukban kér­lelhetetlen erkölcsűnek is­mert muzulmánok az oda­haza csak szorgalmukkal és igénytelenségükkel kitűnő japánok, az egzotikumot no meg az alacsony árakat ke­reső amerikaiak és nyugat­európaiak egymás sarkát ta­posva merítkeztek meg a manilai „édes élet” gyönyö­reiben. Mindez természetesen óri­ási üzlet volt — és az ma is. Aquino asszony és környe­zete legszívesebben a föld színéről is eltörölné a szex­turizmust, de ahhoz, hogy ezt megengedhesse magának, az országnak új bevételi for­rásokra. a prostituáltaknak és családjaiknak pedig más, tisztesebb megélhetésre len­ne szükségük. Mindenki tud­ja azonban, hogy az adott körülmények között erre egyelőre nincs kilátás. A Fülöp-szigeteken sokat em­legetik az egykori Dél-Viet- nam prostituáltjainak sike­res és tömeges „átnevelé- sét”. Ehhez azonban egy vi­etnami mintájú társadalmi átalakulásra is szükség len­ne, amit a hatalom új gya­korlói éppoly kevéssé akar­nak. mint elődeik. tábora 9 százalékát —. úgy­hogy a tulajdonosok az új technológiával akarják csökkenteni a lapkészítés költségeit. Intő példa azon­ban a Nagy-Britanniában először elektronikus úton lapot előállító Eddy Shah esete: színes napilapja, a Today mind nagyobb adós­ságokkal küszködik. A nyom­dokaiba lépőket figyelmez­tették a BBC-híradóban meg­szólaltatott szociológusok akkor tehetnek szert nyere­ségre, ha megváltozik a brit sajtó képe, amely jelenleg meglehetősen egyhangú — a komoly, nagy lapok szin­te egyöntetűen jobboldaliak, a komolytalanok pedig egy­formán ostobák és szenzáció- hajhászok. Űj színfolt lehet. egy ugyancsak jövőre induló lapkezdeményezés, a News on Sunday, amely — szer­vezői szerint — „radikálisan baloldali” akar lenni. A ra­dikális terveket szerdán fel­villanyozta, hogy Ken Fol- let. a hírneves krimi- és kémregényszerző közölte néhány milliót ő is befek­tet a lapba, mert szerinte is elkelne már „egy kis radi­kalizmus”. Mészáros György Petricioli pénzügyminiszter (balra) New Yorkban a Vi­lágbank képviselőjével a nagy visszhangot kiváltott megál­lapodás aláírása után Kivonulás a Fleet Streetről Hétvégi telek céljára alkalmas zártkertet HIRDET tartós használatba a Gyöngyöspatai Községi Tanács m-’-ét 9—15 Ft-os áron. Érdeklődni lehet GYÖNGYÖSPATÁN, a Községi Tanácson. Fö út 65. szám alatt. 8—16 óráig vagy telefonon 64-111-es számon. Felhívjuk Kedves Vásárlóink figyelmét, hogy GYÖNGYÖSÖN, a Karácsondi út 1/a. alatt (ZÖLDÉRT - HÜTÖHÁZNÁL) MEGNYITOTTUK az ÉPTEK—ZÖLDÉRT házépítők boltját Vas- és fűrészáruk, burkolok, fajanszáruk, fürdőkádak NAGY VÁLASZTÉKBAN. Várjuk Kedves Vásárlóinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents