Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 2., szombat 9 A HARMADIK HATVANI ZENÉS SZÍNHÁZI NYÁR műsorrendje 198« augusztus 27-én, szerdán, este 8 órakor, a népkerti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a városi sportcsarnokban HASEK-BURIAN: Svejk, a derék katona Zenés komédia Rendezte: KARINTHY MARTON Szerep Svejk, a derék katona — — Katz. tábori lelkész — — — Lukas főhadnagy — — — Pailivecz, kprcsmáros — — Grünstein főorvos — — — Breitschneider, titkosrendőr Orvosszakértő - — Potyatko, artista — — — — Pokorny, gazdálkodó — — — Cvikkeres úr — — — — — Katy. Lukas szeretője — — Paliveczné — — — — — Díszlet: CSANYI ÁRPÁD érdemes művész osztás: — harsAnyi Gábor Jászai-díjas — AGÁRDI GABOR Kossuth-dijas, kiváló művész — NAGY GABOR — KÉPESSY JÓZSEF — VSLíENCZEY ISTVÁN érdemes művész — HORKAI JANOS Jászai-díjas — VERSÉNYI LÁSZLÓ — SOMOGYVÁRI PÄL Jászai-díjas — MAROTI GABOR — MADAY GYÖRGY — KÁRPÁTI DENISE — SZŰCS ILDIKÓ Továbbá: Antalfai Ottó, Gyuricza Péter, Haász Péter. Kádek Henriette, Vizy András és a katonazenekar. 1988 augusztus 29-én, pénteken, este 8 órakor, a népkerti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a városi sportcsarnokban PUCCINI: Tosca Opera 3 felvonásban. Rendezte: Díszlet: KERTÉSZ GYULA LANGMAR ANDRÁS Erkel-díjas 'Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Liszt-díjas Szereposztás: Floria Tosca. énekesnő — — Mario Cavaradossi, festő — — Báró Scarpia, rendőrfőnök — — Angelotti, politikai üldözött — A sekrestyés — — — — — — Spoletta, a rendőrség ügynöke Sciarrone, csendőr — — — — Pásztorfiú — _____ __ Bcrtönőr _____ — MOHOS NAGY ÉVA SOSKÖ ANDRÁS GYAPJAS TIBOR WAGNER LAJOS IZSÁK IMRE SERÉDI LÁSZLÓ SÁMY LÁSZLÓ PROHÁSZKA ILDIKÓ ZSADÁNYIGYÖRGY Történik Rómában. 1800-ban Közreműködik a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház énekkara 1986 augusztus 31-én, vasárnap, este 8 órakor, a népkerti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a városi sportcsarnokban BIZET: Carmen Opera 4 felvonásban Rendezte és vezényel: OBERFRANK GÉZA érdemes művész Díszlet: Jelmez: MIRA JANOS EK ERZSÉBET Szereposztás: Carmen — — — —— — — ERDÉLYI ERZSÉBET Don Jose — — — — — —— RÉTI CSABA Liszt-díjas Micaela — — — —— — — vAMOSSY ÉVA Escamillo — — — — — — — NÉMETH JÓZSEF Liszt-díjas Frasquita — — — — — — — VAJDA JULI Mercedes — — — — — —— BAJTAY HORVATH Ágota Dancairo — — — — — — — JUHASZ JÓZSEF Remendado — — — — — — BÁRDI SÁNDOR Zuniga hadnagy — — — — — KENESSEY GABOR Morales — — — — — — — ANDREJCSIK ISTVÁN Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a tánckar 1988 szeptember 3-án, szerdán, este 8 órakor, a népkerti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a városi sportcsarnokban HALÁSZ IMRE-EISEMANN MIHÁLY: Egy csók és más semmi Rendezte: Díszlet: BARBINEK PÉTER NEMETH ZOLTÁN A Békéscsabai Jókai Színház zenekarát vezényli HERBALY andras Szereposztás: Annie - — — — — — KŐVÁRI JUDIT Sándor — — — — — — — TOMANEK GABOR Dr Sáfrány — — — — — — GALFY LÁSZLÓ Jászai-dijas Péter — — — — — — — — SÖVÉNY TIBOR Dühös nő — — — — — — — NAGY MARI Teca — — — — — — — — GYURICZA LILIAN Bende bíró — — — — — — FARKAS TAMAS Robiesekné — — — — — — KOVÁCS EDIT Zöldhelyibe — — — — — — VEITZ ÉVA Bartáné — — — — — — — PÁLFY MARGIT Manci — — — — — — — — DOLP ANDREA Vrabecz — — —— — — — FARAGÓ ANDRAS Pincér — — — — — — — MICSINYAI KAROLY Krecsák — — — — — — — JÖZSA MIHÁLY * A négy előadásra szóló egységes, 330 forintos bérletek, amelyek átruházhatók, a Hatvani Galéria pénztárában vált­hatók, naponta 10—13, illetve 14—18 óra között Napijegy csak az előadás színhelyén váltható 100 Ft egység­áron Telefon: 11-796 Deák Ferenc, a kora bölcse Samassa József az 1900-as évek­ben s’ámos műtárgyat ajándé­kozott az egri kincstár számára Tábori tallér iS8D-ból Caracalla császár bronz meda­lionja a római kort idézi let KÉT KIÁLLÍTÁS A HEVESI SZEMLE GALÉRIÁJÁBAN Egyéniségek, műfajok A július 24-i megnyitó, illetve az azt követő nyilvános riport két résztvevője: Rákosné Ács Klára pszichografológus, va­lamint Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója (Fotó: Gál Gábor) Abban a szerencsés hely­zetben voltam, hogy figye­lemmel kísérhettem — nem­csak szemlélőként, hanem cselekvő részesként is — a folyóirat két esztendővel ez­előtt meghirdetett megújulá­si törekvéseit, illetve azok nem könnyű, ám mégis kö­vetkezetes véghezvitelét. A szerkesztők, a szerzők arra összpontosították ener­giáikat, hogy közelebb ke­rüljenek az olvasókhoz, hQ9V közérthetően, lehetőleg szí­nesen fogalmazzák meg gon­dolataikat, Is azokat a szín­vonalas művészi elképzelé­seket népszerűsítsék, ame­lyek nemcsak értékesek, ha­nem széles rétegeknek szó­lóak is. Töhbek között ezért nyílt meg 1985 decemberében — a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságán — az a galéria, amely a Megyei Mű­velődési Központ aktív köz­reműködésével szervezte mind nagyobb figyelmet kel­tő programjait. Elég csak arra utalni, hogy ezeken mindig szép számú közönség jelent meg. Ezt nemcsak a tartalmas kínálat magyaráz­za, hanem az is, hogy ven­dégként — ez már hagyo­mánnyá vált — egy kiváló színészt hívtak meg, hogy nyilvános riportban valljon a műfajt szeretőknek pályá­jának silleréiről, kudarcai­ról, hivatásának titkairól. Ez történt július 7-én is. amikor Benkő Gyulával be­szélgetett a felelős szerkesz­tő. Az Egyéniségek, műfajok címet viselő tárlat keretében Gábor Marianne, érdemes művész, Nagy Ernő, H'er- czeg István, Szabó Sándor, Nagy László mutatkozott be festményeivel, grafikáival, fotóival, illetve fafaragásai­val. Az egyébként igen gaz­dag anyagot Dr. Pogány ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója rendezte, ötvözte az alap- gondolatot kifejező szerves egésszé. Profik és tehetséges ama­tőrök léptek az érdeklődök elé, vállalva a közös jetent- kezést, az azonos célokat, tisztelve egymás személyisé­gét, alkotói ambícióit. Ez a de nem mindig észrevett társulás nem véletlen, hi­szen a galéria szellemi gaz­dái hirdették meg, hogy kedvet, lendületet adjanak azoknak, akikben hivatalos méltatás nélkül is átlagon felüli képességek szunnyad­nak. Az érettséget, a líraiság- gal, a mesterségbeli tudás­sal ötvözött bölcsességet su­gárzó emberséget Gábor Margitot, valamint Barcsay viselték elsősorban. Nagy Ernő elégikus töltésű tájiké­pei eredetiségről tanúskod­nak, s a minket körülvevő, szépség felfedezésére buz­dítanak. Herczeg István papírmet­szetei (A nagy vadászat. Vá­rosi kislány falun) különös­képp vonzóak voltak. Vala­mennyi munkája — ez nem akármilyen érdem — ritka- rajz- és kompozíciós érzék­ről árulkodott. Az igényesek számára iga­zi meglepetésként hatottak Nagy László alkotásai. Va­lószínűleg nem ismeri az anatómia összes szabályát, követelményét, mégis szak­mabelire vallóan bánik a fával. Amit jtesz, nem ön­célú játék, hiszen vala­mennyi próbálkozása mag­vas mondandót hordoz, s eí minden erőszakoltság nél­kül, elegánsan, könnyedén, természetesen, ötletesen, egyéni tálalásban érvénye­sül. Eddig keveset hallottunk róla, épp ezért tartom a ki­állítás egyik erényének — így vélekedett a rendező is — meglehetősen kései „fel­fedezését”. Szabó Sándor, az MTI fotóriportere, a Népújság munkatársaként indult. Fel­vételei szakmaszeretetét bi­zonyították, s azt, hogy nem mellőzi az igényesség köve­telményeit sem. Erre utal­nak Márkus Lászlót, Makay Margitot valamint Barcsay Jenőt megörökítő portréi, ugyanis ezeknél a kivételes személyiségre jellemző pilla­natokat ragadta meg. Ha ezen az úton halad tovább, akkor még emlékezetesebb produkciókkal ajándékozza meg a jövőben a fotózás hí­veit. A részletekből következő­en a négyes bemutatkozás elérte célját, hiszen július 21-ig olyan egyéniségekkel találkoztunk, akikre meg­érte odafigyelni... Sárhegyi István Műemlékvédelem — ma A Hevesi Szemle felelős szerkesztőjeként számomra — úgy vélem mások is így vélekednek — emlékezetes kiállítás szervezésében ve­hettem részt. A műemlékvé­delem — ma című rendkívül gazdag és nívós kollekció ugyanis a sajtóorgánum ál­tal propagált, s mindig ér­vényesített szövetségeskere­sés jegyében állt össze. Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetői első je­lentkezésre felajánlották tá­mogatásukat. Olyannyira, hogy figyelembe vették ga­lériánk ,,specialitását", a hármas tagozódást, azt, hogy minden alkalommal a fo­tóknak, a festményeknek és a szobroknak ugyanarról a témakörről kell ■ vallaniuk. Nem akármit kaptunk tő­lük, hiszen egyik blokként az Icomos — az Unesco mű­emlékvédelmi szervezete — által bravúrosan, lenyűgöző szemléletességgel megkompo­nált anyagot' adták. Azt, amely a Velencei Karta alapelveinek érvényesülé­sét mutatja be világszerte, azt a gyakorlatot. amely mindenütt általános elisme­rést aratott. A válogatás tet­szett a párizsiaknak, az os­lóiaknak. a budapestieknek, s Eger után még számos or­szágba eljut majd. Ezzel az egységgel csen­dül egybe a magyar ered­ményeket — ezekkel min­denütt okkal és joggal büsz­kélkedhetünk — felvillantó egység, amelyből nem ma­radhattak ki — köszönet ér­te — a Heves megyei vo­natkozások sem. A múlt hagyatékát becsü­lök megcsodálhatják az el­múlt századok nagyszerű, névtelenségükben is meg­babonázó erejű mestereinek mába továbbított vallomá­sát, a mindannyiunk életét harmonikusabbá varázsló szépségről, amely falikép, faragvány és ikon „köntö­sében" férkőzik közel hoz­zánk. Sajátos szerepkörömből eredően nem elsősorban az ítész feladatkörét látom most el. Ezzé válhat bárki, ha augusztus hatodikáig még megnézi a tárlatot. Annál szívesebben hang­súlyozom viszont azt. hogy a vállalkozáshoz nemcsak a Megyei Művelődési Központ, az OMF. hanem a TIT He­ves Megyei Szervezete is társult, azaz bővült a kör. s olyan együttműködés bon­takozott ki, amelyről ga­lériánk vezetői, patronáló szocialista brigádtagjai, a mecenatúrától sem húzódo­zó cégek — ilyen a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat — képviselői a szer­kesztőbizottság tagjai már régen álmodtak. Valameny- nyien hiszünk abban, hogy mindez nemcsak megismé­telhető, hanem tovább is fejleszthető méghozzá rend­szeres visszatérő jelleggel. Kizárólag igy gazdagodhat az a szolgálattétel, amelyre két évvel ezelőtt fogadalmat tet­tünk, amelyért azóta is munkálkodtunk. Szellemi gesztorként olyan értékeket akarunk közvetí­teni. mind több ember szá­mára közkinccsé tenni, ame­lyek gazdagabbá, tájékozot- tabbá. a jóra és igazra fogé­konyabbá formálnak min­ket. Reméljük sikerül. A jö­vőben még inkább, mint ed­dig, hiszen lendületünket sokszorozza ia szövetséges­társak ugyanilyen töltésű törekvése ... Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents