Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda 7 Feltevések szerint ez a ka­locsai ásatásoknál előkerfilt királyfö őrzi legjobban I. Ist­ván vonásait A szent jobb. amely szinte biztosan államalapítónk erek­lyéje Mire kíváncsi korunk embere I. Istvánnal, államalapító királyunkkal kapcsolatban? Az utóbbi esztendőkben mintha sokkal személyesebbé vált volna az érdeklődé­sünk, olyan figyelemmel fordultunk minden felé, ami személyiségéhez, hétköznapi arcához igyekezett közel férkőzni. Talán történelmi ismereteink hézagait kíséreljük meg betömögetni ami­kor jelleméből, a felidézett helyzet általános tanulságaiból alkotunk képet. így vált rockopera főhősévé, történelmi drámák alakjává. Az államalapító Feltevések és tények István királyról Azért kerestük fel Kovács Bélát, a Megyei Levéltár igazgatóját, hogy érdeklőd­jünk tőle, miként véleked­nek ma a történészek István királyról és művéről, s mi­lyen szerepe volt államala­pítónknak tájegységünk éle­tében. Az első püspökségek között — Az egriek tudni vélik, hogy az egri püspökség ala­pításánál, építésénél maga István király is jelen volt. Mi igaz ebből, bizonyítható-e ez a látogatás? — A kegyes egyházi ha­gyomány úgy tartja, hogy a mai Tetemvár környéké­ről figyelte a püspökség épí­tését. Ez az egri vár mellet­ti dombon található, s ma is Királyszéknek nevezik. Hi­teles történelmi forrás erre nincs. Nem maradt fönt ok­levél vagy más feljegyzés, de elképzelhető, hogy valóságos magva van ennek a legen­dának. Ugyanis az István király alapította legkorábbi püspökségek sorába tartozik Eger. mint például Veszp­rém vagy Kalocsa. Az egy­házi szervezet 1009-re kiala­kult. Gyakorlatilag ilyen formán Egerhez tartozott az ország majdnem ötödrésze. — Miért esett a választás éppen Egerre? — Természetesen nem volt véletlen, bár régészeti nyo­mát sokáig nem találtuk a döntés hátterének. Hiány­zott egy láncszem. Az ása­tások nem tárták fel István- kori építmény nyomait. Ám a legutóbbi időkben felbuk­kant egy kör alakú temp­lom és egy ahhoz kapcsoló­dó palota alaprajza a vár területén. Ez még idősebb annál a székesegyháznál is, amit a közönség romjaiban ismerhet meg. Az ilyen jel­legzetességgel rendelkező épü­let megtalálható például a cseheknél és a lengyeleknél is. ez minden bizonnyal Nagy Károly aacheni palotakápol­nájára vezethető vissza. En­nek előképe pedig a jeruzsá- lemi Szent Sírtemplom volt. A nyolcszázas évek közepé­től egészen 1531-ig itt ko­ronázták meg az összes né­met-római császárt. Szemé­lyes hatalmuk jelképe is lett ez az épületegyüttes. Nem csoda, ha sok helyen utá­nozták formáit, sajátosságait Hazánkban is a fejedelmi család kiemelkedő birtok­központjaiban ilyeneket emeltek: egyszerre szolgált világi lakótérként és egyházi szertartások helyszíneként. Eszerint megdőlt egy tév­hit: sokáig úgy tartottuk, hogy Egerben XII. század előtti építmények nyomaira nem bukkanhatunk. Ez a X. század utolsó évtizedeire da­tálható. Kozák Károly ré­gész 1958 óta dolgozik a fel­táráson, s legfrissebb ered­ményei közé tartozik e lelet, s a történelmi párhuzamok felderítése. Történelmi folytonosság — Ma az államalapítást egyértelműen IstvánhozJcap- csoljuk. Mi tette lehetővé számára ezt a lépést, milyen előzményei voltak fejlődé­sünkben? — Egyre többen érvelnek amellett, hogy nem történ­hetett olyan hirtelen az ál­lamalapítás, ahogyan azt a dátumok sugallják. Géza ha­lála után, 997-ben vette át a hatalmat István, s 1001. január 1-én koronázták ki­rállyá. Mindenki beláthat­ja, hogy négy esztendő alatt ilyen hatalmas munkát nem lehet végbevinni. A kutatás egyre többet tár fel Géza nagyfejedelem tevékenysé­géből: már az ö idejében megindultak a térítések, elő­ször Bizáncból érkeztek hit­térítők, majd később Barná­val is felvettük a kapcsola­tot. Sok adat napvilágra ke­rült már. Most egy fontos Dolitikai jellegű találkozóra hívnám fel a figyelmet: Quedlingburgban 973-ban bi­zánci. bolgár, cseh, román, lengyel, orosz, római és ma­gyar küldöttségek találkoz­tak a német-római császár­ral, s ekkor a béke fejében Géza fejedelem felhatalma­zásával a papok bántatlanul beléphettek az országba az evangéliumot hirdetni. A feltevések szerint az első nyugati hittérítők csoportja ekkor érkezett. Egyértelműen elmondhat­juk. hogy Géza megalapozá­sa nélkül István műve sem jöhetett volna létre. Hiszen már 1001-ben pápai bulla érkezett, s korona és zászlós lándzsa a független király­ság elismeréseként. Ez nagy szó volt abban az időben, amikor a Nyugat-Római Csá­szárság arra törekedett, hogy minden kisebb államot hű­béreseként maga alá vesse. S ekkor jöhetett létre az ön­álló magyar királyság. — Ez/ek szerint egy hosz- szabb folyamat betetőzése volt a koronázás. Milyen bi­zonyítékok vannak erre? — Elsősorban közvetett adalékok áirulkodnaík arról, hogy István királynak tu­lajdonítunk jó néhányat Gé­za nagyfejedelem tetteiből. A később született legendák­ból is kiderül, hogy Gé­za négyedszázados uralko­dása alatt végbement „tisz­togatások” egy részét — például Tonuzaba élve elte­metését — neki „róják fel". Az biztos, hogy a kegyet­lenségig kemény megtorlás­ra olykor neki is szüksége volt, de neveltetése alapján korlátozta hite, féktelen in­dulatait fékezte öröklött al­kata is. Géza 973-tól 997-ig tartó országlása időben jóval rövidebb. mint István 41 esztendős királysága. Ám sokkal szélsőségesebb körül­mények között kellett meg­teremtenie Gézának az egyensúlyt. Akad régészeti adalék is arra vonatkozóan, hogy egybemosódhatott a két személyiség. Ugyanis az István király feliratú pénzek egy része még Géza korában keletkezhetett, a feltevések szerint Géza fejedelem a keresztségben az István ne­vet kapta. Ez nem jelenti azt, hogy bárki el akarná vitatni Szent István érdemeit az állam- alapításban. De még a nem marxista történészeknek is be kell látniuk, hogy nem­csak a nagy egyéniségekhez kötődnek a történelmi for­dulók. Hosszas gazdasági, társadalmi és politikai fej­lődés eredménye egy-egy ilyen változás. A személyiség — Mégis, mit tudunk Ist­ván királyunkról, milyen személyes adalékokat jegy­zett fel róla a história? — Nagyon nehezen le­hetne megrajzolni szellemi és testi arcképét. Egy olyan írás maradt fent, amely köz­vetlenül hozzá kapcsolható: az Intelmek, melyeket Imre fiának írt. Az ország kor­mányzásáról jegyez föl tud­nivalókat. Középkori szel­lemben, elsősorban az egy­ház szemszögéből ad taná­csokat. Eléggé arisztokrati­kus beállítottságú más ki­rálytükrökhöz képest is — ismert volt a korban ez a műfaj —, de rendkívül to­leráns a jövevényekkel, ide­genekkel szemben. Nem le­het tudni, hogy mennyi eb­ből az igazából övé. s meny­nyit bízott az egyházi szer­zőre a király. István külsejéről először 1500 táján Laskai Osvát fe­rences prédikátor adott jel­lemzést: „István fejedelem alacsony termetű, de nagy­lelkű. bátor, harcias, okos és ... és a kard, amelyet forgatott (Perl Márton reprodukciói) Krisztus-tisztelő volt." Ezek inkább középkorias írói for­dulatoknak tűnnek. Viszont fennmaradt az 1031'ben hím­zett. úgynevezett koronázási palást, amelyre Gizella ki­rályné és udvarhölgyei rá­hímezték mellképét. Ez a 15 centiméter átmérőjű kép ro­konítható a kalocsai ásatá­soknál előkerült vörösmár­vány királyfővel. Ez másfél évszázaddal István király után készült, de' elképzelhe­tő, hogy volt valamilyen mintája. Ez sem hiteles, de lehet, hogy őrzi arcvonásait. De nem a külső megjelenés a lényeg, hanem a társada­lomformálás. a mű. — Visszakanyarodtunk te­hát az államszervező tevé­kenységhez. Végül hogy jött létre az a vármegyerend­szer, amely előzményét je­lentette a mai közigazgatási határoknak? — Az egyházszervezéssel párhuzamosan kialakult a világi berendezkedés is. Ez a kettő nem esett egybe. A XIII. századtól vannak fel­jegyzések Heves-Üjvár vár­megyéről, amelynek székhe­lye Abaúj volt. Ott székelt a főispán, és Gyöngyöspatán. Hevesen és Kemejen az al­ispánok. Ez később átala­kult, megváltozott: tájegysé­günkön végül is a püspöki székhely vette át a vezető szerepet. — iS végül még egy kér­dés: mióta szenteljük István királynak augusztus húsza­dikát? — I. László királyunk uralkodása idején 1083-ban avatták szentté Istvánt, és augusztus 20-án bontották fel székesfehérvári sírját, ahol egy óriási kő alá rej­tették földi maradványait a közbünső, zűrzavaros idők­ben. Azóta emlékezünk meg e napon róla, az államalapí­tóról. Gábor László „Azt keresni, ami összeköt... Az egyházak a békéért A magyar állam és az egyházak közötti kiegyensú­lyozott kapcsolatrendszer egyik legfelhőtlenebb terü­lete az egyházak tevékeny­sége a békéért. Legyen szó akár itthon megrendezett fó­rumokról, vagy nemzetközi tanácskozásokról, a magyar egyházak felekezetre való tekintet nélkül immár hosz- szú évek óta kiállnak a béke ügye mellett, a háború, a fegyverkezés ellen. S ez a törekvésük egybeesik a ma­gyar állam legfőbb külpoli­tikai céljával, a béke meg­őrzésének fontosságával. Sokszor felteszik a kér­dést: mit tud tenni az egy­ház a békéért, s miért áll ki érte? Sokszor vádolják — főként Nyugaton — a ma­gyarországi egyházakat: a szocialista állam előtti „be- hódolás”, ha felemelik sza­vukat az emberiség békés jövőjéért, hiszen ezzel saját államuk hivatalos külpoliti­kája alappillérét erősítik. A válasz ezekre a kérdésekre első pillantásra egyszerűnek tetszik, de ez az egyszerű válasz egy nagyon is szerte­ágazó mindennapi munkán alapul. Hiszen az egyházak — is­mételten hangsúlyozzuk: fe­lekezetre való tekintet nél­kül — vallásos meggyőző­déséből fakad a béke, s ez­zel egy jobb emberi élet irán­ti elkötelezettség. Ugyanak­kor az egyházak és az ál­lam kiegyensúlyozott viszo­nyából ered, hogy a magyar egyházak elfogadták a szo: cialista állam egyik legfőbb belpolitikai célját, a törek­vést, amellyel az emberek életét kívánja jobbítani, ez viszont csak békében lehet­séges. Tőmondatokban így le­hetne jellemezni azt az el­vi alapot, amelyre építve a magyar egyházak következe­tesen képviselik a békepoli­tikát. Mégpedig nemcsak szavakban, hanem a gya­korlatban is. Talán nem kell ehelyütt részletesen szólni azokról a nemzetközi fóru­mokról, amelyeken — mint nemzetközi szervezetek tiszt­ségviselői. vezetői vagy csu­pán mint „egyszerű" küldöt­tek — a magyar papok, s egyházi vezetők hangot ad­tak, s adnak a jövőért érzett felelősségüknek. aggodal­muknak a fegyverkezési verseny miatt, amelyért elő­ször is az imperialista körö­ket teszik felelőssé. E munka szerves része az Országos Béketanácsban folyó egyhá­zi béketevékenységnek. A magyar Katolikus Papi Béketanács 36 éve alakult meg azzal a szándékkal min­denekelőtt. hogy az ország belső békéjét szolgálja, s 1956 májusában a püspöki kar vezetői együttesen hoz­ták létre az Országos Béke­tanács katolikus bizottságát, amelynek nyomán kibonta­kozott a papi békemozga­lom. A szándékot, amely ezt a testületet létrehozta. 1964- ben elismerte a Vatikán is. S mindez része volt XXIII. János pápa gondolatának: „Azt keresni, ami összeköt, s nem azt. ami szétválaszt". Így lehetett a magyar állam és a katolikus egyház közöt­ti rendeződő viszonynak ré­sze a papi békemunka is. A magyar katolikus egy­ház érdeklődéssel, s együtt­érzéssel figyeli például a la­tin-amerikai békepapok mun­káját, azt a tevékenységet, amellyel a népek szabadsá­gáért. felemelkedéséért küz­denek, vállalva a nehézsé­geket, osztozva az elmara­dott körülmények között élők gondjaiban. A békemozgal­mat élő valóságnak tudják, de olyan mozgalomnak, amelynek újra és újra fog­lalkoznia kell a felnövekvő generációkkal, amelyeknek már nincs közvetlen tapasz­talata a háborúról, így újra és újra meg kell velük talál­ni a közös hangot, rá kell ébreszteni őket a háború borzalmaira, amely ugyan az utóbbi negyven évben elke­rülte Európát, de amely nyilvánvaló veszélyként le­selkedik az emberiségre, s amelynek véres napi való­ságát a Föld megannyi pont­ján megélik az emberek. A papi békemozgalmak másik testületé az Országos Béketanács Egyházközi Bé­kebizottsága. amely csaknem három éve alakult meg. Tag­jai a protestáns, az ortodox és a szabadegyházak, vala­mint az unitárius és az iz­raelita hltfelekezet képvise­lői. Miért csak hároméves e testület? Nos. ezek a vallásfeleke­zetek három évtizede támo­gatják az ország békepoliti­káját, s mint egyházak vég­zik békeszolgálatukat, szem­ben a katolikus egyházzal, amely e kérdésben nem min­dig volt egységes, s ezért a békepolitika mellett kiállók számára fontos volt a szer­vezeti keret. Az Egyházközi Békebizottság létrehozásában a fő szempont az volt, hogy ezek a felekezetek is a ko­rábbinál szervezettebben, az erőket jobban koncentrálva dolgozhassanak. A testület létrejötte bizonyítja: a hazai békemozgalom olyan sokrétű mozgalom, amelyben világ­nézettől, felekezethez való tartozástól függetlenül együtt tudnak dolgozni az embe­rek. A bizottság megalakulása óta igen aktív tevékenységet fejt ki: nemzetközi delegá­ciókat fogadnak, tagjai, s küldöttei részt vesznek a nemzetközi békefórumokon, hangot adva a magyar hívők békeóhajának. Emlékezetes például az az 1984-ben a Parlamentben meg­rendezett békeértekezlet, ame­lyen valamennyi magyar egyház képviseltette magát az ország történelmében először, s amely hitet tett a további aktív békemunka mellett. A bizottságot meg­alakító egyházak ott voltak a Keresztyén Békekonferen­cia megalapításakor, munká­jában aktívan részt vesznek azóta is, s napi tevékenysé­gük között említhetjük az Afrika-vasárnapokat, a Hi- rosima-vasárnapokat, lesze­relési npokat, amikor a templomokban előadásokban, igehirdetéskor elemzik a bé­ke csomóponti kérdéseit, sa­ját eszközeikkel mozgósítva a békéért folytatott harcra Nem elemezhettük itt rész­letesen a magyar egyházak békemunkáját, csupán váz­latosan ismertethettük te­vékenységüket, de ami a jö­vőt illeti: az egyházak bé­kéért folytatott küzdelmére továbbra is számít a magyar állam. Mert e tevékenység erősíti, hitelesebbé teszi bé­kepolitikánkat. F. R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents