Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda 7 Feltevések szerint ez a kalocsai ásatásoknál előkerfilt királyfö őrzi legjobban I. István vonásait A szent jobb. amely szinte biztosan államalapítónk ereklyéje Mire kíváncsi korunk embere I. Istvánnal, államalapító királyunkkal kapcsolatban? Az utóbbi esztendőkben mintha sokkal személyesebbé vált volna az érdeklődésünk, olyan figyelemmel fordultunk minden felé, ami személyiségéhez, hétköznapi arcához igyekezett közel férkőzni. Talán történelmi ismereteink hézagait kíséreljük meg betömögetni amikor jelleméből, a felidézett helyzet általános tanulságaiból alkotunk képet. így vált rockopera főhősévé, történelmi drámák alakjává. Az államalapító Feltevések és tények István királyról Azért kerestük fel Kovács Bélát, a Megyei Levéltár igazgatóját, hogy érdeklődjünk tőle, miként vélekednek ma a történészek István királyról és művéről, s milyen szerepe volt államalapítónknak tájegységünk életében. Az első püspökségek között — Az egriek tudni vélik, hogy az egri püspökség alapításánál, építésénél maga István király is jelen volt. Mi igaz ebből, bizonyítható-e ez a látogatás? — A kegyes egyházi hagyomány úgy tartja, hogy a mai Tetemvár környékéről figyelte a püspökség építését. Ez az egri vár melletti dombon található, s ma is Királyszéknek nevezik. Hiteles történelmi forrás erre nincs. Nem maradt fönt oklevél vagy más feljegyzés, de elképzelhető, hogy valóságos magva van ennek a legendának. Ugyanis az István király alapította legkorábbi püspökségek sorába tartozik Eger. mint például Veszprém vagy Kalocsa. Az egyházi szervezet 1009-re kialakult. Gyakorlatilag ilyen formán Egerhez tartozott az ország majdnem ötödrésze. — Miért esett a választás éppen Egerre? — Természetesen nem volt véletlen, bár régészeti nyomát sokáig nem találtuk a döntés hátterének. Hiányzott egy láncszem. Az ásatások nem tárták fel István- kori építmény nyomait. Ám a legutóbbi időkben felbukkant egy kör alakú templom és egy ahhoz kapcsolódó palota alaprajza a vár területén. Ez még idősebb annál a székesegyháznál is, amit a közönség romjaiban ismerhet meg. Az ilyen jellegzetességgel rendelkező épület megtalálható például a cseheknél és a lengyeleknél is. ez minden bizonnyal Nagy Károly aacheni palotakápolnájára vezethető vissza. Ennek előképe pedig a jeruzsá- lemi Szent Sírtemplom volt. A nyolcszázas évek közepétől egészen 1531-ig itt koronázták meg az összes német-római császárt. Személyes hatalmuk jelképe is lett ez az épületegyüttes. Nem csoda, ha sok helyen utánozták formáit, sajátosságait Hazánkban is a fejedelmi család kiemelkedő birtokközpontjaiban ilyeneket emeltek: egyszerre szolgált világi lakótérként és egyházi szertartások helyszíneként. Eszerint megdőlt egy tévhit: sokáig úgy tartottuk, hogy Egerben XII. század előtti építmények nyomaira nem bukkanhatunk. Ez a X. század utolsó évtizedeire datálható. Kozák Károly régész 1958 óta dolgozik a feltáráson, s legfrissebb eredményei közé tartozik e lelet, s a történelmi párhuzamok felderítése. Történelmi folytonosság — Ma az államalapítást egyértelműen IstvánhozJcap- csoljuk. Mi tette lehetővé számára ezt a lépést, milyen előzményei voltak fejlődésünkben? — Egyre többen érvelnek amellett, hogy nem történhetett olyan hirtelen az államalapítás, ahogyan azt a dátumok sugallják. Géza halála után, 997-ben vette át a hatalmat István, s 1001. január 1-én koronázták királlyá. Mindenki beláthatja, hogy négy esztendő alatt ilyen hatalmas munkát nem lehet végbevinni. A kutatás egyre többet tár fel Géza nagyfejedelem tevékenységéből: már az ö idejében megindultak a térítések, először Bizáncból érkeztek hittérítők, majd később Barnával is felvettük a kapcsolatot. Sok adat napvilágra került már. Most egy fontos Dolitikai jellegű találkozóra hívnám fel a figyelmet: Quedlingburgban 973-ban bizánci. bolgár, cseh, román, lengyel, orosz, római és magyar küldöttségek találkoztak a német-római császárral, s ekkor a béke fejében Géza fejedelem felhatalmazásával a papok bántatlanul beléphettek az országba az evangéliumot hirdetni. A feltevések szerint az első nyugati hittérítők csoportja ekkor érkezett. Egyértelműen elmondhatjuk. hogy Géza megalapozása nélkül István műve sem jöhetett volna létre. Hiszen már 1001-ben pápai bulla érkezett, s korona és zászlós lándzsa a független királyság elismeréseként. Ez nagy szó volt abban az időben, amikor a Nyugat-Római Császárság arra törekedett, hogy minden kisebb államot hűbéreseként maga alá vesse. S ekkor jöhetett létre az önálló magyar királyság. — Ez/ek szerint egy hosz- szabb folyamat betetőzése volt a koronázás. Milyen bizonyítékok vannak erre? — Elsősorban közvetett adalékok áirulkodnaík arról, hogy István királynak tulajdonítunk jó néhányat Géza nagyfejedelem tetteiből. A később született legendákból is kiderül, hogy Géza négyedszázados uralkodása alatt végbement „tisztogatások” egy részét — például Tonuzaba élve eltemetését — neki „róják fel". Az biztos, hogy a kegyetlenségig kemény megtorlásra olykor neki is szüksége volt, de neveltetése alapján korlátozta hite, féktelen indulatait fékezte öröklött alkata is. Géza 973-tól 997-ig tartó országlása időben jóval rövidebb. mint István 41 esztendős királysága. Ám sokkal szélsőségesebb körülmények között kellett megteremtenie Gézának az egyensúlyt. Akad régészeti adalék is arra vonatkozóan, hogy egybemosódhatott a két személyiség. Ugyanis az István király feliratú pénzek egy része még Géza korában keletkezhetett, a feltevések szerint Géza fejedelem a keresztségben az István nevet kapta. Ez nem jelenti azt, hogy bárki el akarná vitatni Szent István érdemeit az állam- alapításban. De még a nem marxista történészeknek is be kell látniuk, hogy nemcsak a nagy egyéniségekhez kötődnek a történelmi fordulók. Hosszas gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés eredménye egy-egy ilyen változás. A személyiség — Mégis, mit tudunk István királyunkról, milyen személyes adalékokat jegyzett fel róla a história? — Nagyon nehezen lehetne megrajzolni szellemi és testi arcképét. Egy olyan írás maradt fent, amely közvetlenül hozzá kapcsolható: az Intelmek, melyeket Imre fiának írt. Az ország kormányzásáról jegyez föl tudnivalókat. Középkori szellemben, elsősorban az egyház szemszögéből ad tanácsokat. Eléggé arisztokratikus beállítottságú más királytükrökhöz képest is — ismert volt a korban ez a műfaj —, de rendkívül toleráns a jövevényekkel, idegenekkel szemben. Nem lehet tudni, hogy mennyi ebből az igazából övé. s menynyit bízott az egyházi szerzőre a király. István külsejéről először 1500 táján Laskai Osvát ferences prédikátor adott jellemzést: „István fejedelem alacsony termetű, de nagylelkű. bátor, harcias, okos és ... és a kard, amelyet forgatott (Perl Márton reprodukciói) Krisztus-tisztelő volt." Ezek inkább középkorias írói fordulatoknak tűnnek. Viszont fennmaradt az 1031'ben hímzett. úgynevezett koronázási palást, amelyre Gizella királyné és udvarhölgyei ráhímezték mellképét. Ez a 15 centiméter átmérőjű kép rokonítható a kalocsai ásatásoknál előkerült vörösmárvány királyfővel. Ez másfél évszázaddal István király után készült, de' elképzelhető, hogy volt valamilyen mintája. Ez sem hiteles, de lehet, hogy őrzi arcvonásait. De nem a külső megjelenés a lényeg, hanem a társadalomformálás. a mű. — Visszakanyarodtunk tehát az államszervező tevékenységhez. Végül hogy jött létre az a vármegyerendszer, amely előzményét jelentette a mai közigazgatási határoknak? — Az egyházszervezéssel párhuzamosan kialakult a világi berendezkedés is. Ez a kettő nem esett egybe. A XIII. századtól vannak feljegyzések Heves-Üjvár vármegyéről, amelynek székhelye Abaúj volt. Ott székelt a főispán, és Gyöngyöspatán. Hevesen és Kemejen az alispánok. Ez később átalakult, megváltozott: tájegységünkön végül is a püspöki székhely vette át a vezető szerepet. — iS végül még egy kérdés: mióta szenteljük István királynak augusztus húszadikát? — I. László királyunk uralkodása idején 1083-ban avatták szentté Istvánt, és augusztus 20-án bontották fel székesfehérvári sírját, ahol egy óriási kő alá rejtették földi maradványait a közbünső, zűrzavaros időkben. Azóta emlékezünk meg e napon róla, az államalapítóról. Gábor László „Azt keresni, ami összeköt... Az egyházak a békéért A magyar állam és az egyházak közötti kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer egyik legfelhőtlenebb területe az egyházak tevékenysége a békéért. Legyen szó akár itthon megrendezett fórumokról, vagy nemzetközi tanácskozásokról, a magyar egyházak felekezetre való tekintet nélkül immár hosz- szú évek óta kiállnak a béke ügye mellett, a háború, a fegyverkezés ellen. S ez a törekvésük egybeesik a magyar állam legfőbb külpolitikai céljával, a béke megőrzésének fontosságával. Sokszor felteszik a kérdést: mit tud tenni az egyház a békéért, s miért áll ki érte? Sokszor vádolják — főként Nyugaton — a magyarországi egyházakat: a szocialista állam előtti „be- hódolás”, ha felemelik szavukat az emberiség békés jövőjéért, hiszen ezzel saját államuk hivatalos külpolitikája alappillérét erősítik. A válasz ezekre a kérdésekre első pillantásra egyszerűnek tetszik, de ez az egyszerű válasz egy nagyon is szerteágazó mindennapi munkán alapul. Hiszen az egyházak — ismételten hangsúlyozzuk: felekezetre való tekintet nélkül — vallásos meggyőződéséből fakad a béke, s ezzel egy jobb emberi élet iránti elkötelezettség. Ugyanakkor az egyházak és az állam kiegyensúlyozott viszonyából ered, hogy a magyar egyházak elfogadták a szo: cialista állam egyik legfőbb belpolitikai célját, a törekvést, amellyel az emberek életét kívánja jobbítani, ez viszont csak békében lehetséges. Tőmondatokban így lehetne jellemezni azt az elvi alapot, amelyre építve a magyar egyházak következetesen képviselik a békepolitikát. Mégpedig nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is. Talán nem kell ehelyütt részletesen szólni azokról a nemzetközi fórumokról, amelyeken — mint nemzetközi szervezetek tisztségviselői. vezetői vagy csupán mint „egyszerű" küldöttek — a magyar papok, s egyházi vezetők hangot adtak, s adnak a jövőért érzett felelősségüknek. aggodalmuknak a fegyverkezési verseny miatt, amelyért először is az imperialista köröket teszik felelőssé. E munka szerves része az Országos Béketanácsban folyó egyházi béketevékenységnek. A magyar Katolikus Papi Béketanács 36 éve alakult meg azzal a szándékkal mindenekelőtt. hogy az ország belső békéjét szolgálja, s 1956 májusában a püspöki kar vezetői együttesen hozták létre az Országos Béketanács katolikus bizottságát, amelynek nyomán kibontakozott a papi békemozgalom. A szándékot, amely ezt a testületet létrehozta. 1964- ben elismerte a Vatikán is. S mindez része volt XXIII. János pápa gondolatának: „Azt keresni, ami összeköt, s nem azt. ami szétválaszt". Így lehetett a magyar állam és a katolikus egyház közötti rendeződő viszonynak része a papi békemunka is. A magyar katolikus egyház érdeklődéssel, s együttérzéssel figyeli például a latin-amerikai békepapok munkáját, azt a tevékenységet, amellyel a népek szabadságáért. felemelkedéséért küzdenek, vállalva a nehézségeket, osztozva az elmaradott körülmények között élők gondjaiban. A békemozgalmat élő valóságnak tudják, de olyan mozgalomnak, amelynek újra és újra foglalkoznia kell a felnövekvő generációkkal, amelyeknek már nincs közvetlen tapasztalata a háborúról, így újra és újra meg kell velük találni a közös hangot, rá kell ébreszteni őket a háború borzalmaira, amely ugyan az utóbbi negyven évben elkerülte Európát, de amely nyilvánvaló veszélyként leselkedik az emberiségre, s amelynek véres napi valóságát a Föld megannyi pontján megélik az emberek. A papi békemozgalmak másik testületé az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága. amely csaknem három éve alakult meg. Tagjai a protestáns, az ortodox és a szabadegyházak, valamint az unitárius és az izraelita hltfelekezet képviselői. Miért csak hároméves e testület? Nos. ezek a vallásfelekezetek három évtizede támogatják az ország békepolitikáját, s mint egyházak végzik békeszolgálatukat, szemben a katolikus egyházzal, amely e kérdésben nem mindig volt egységes, s ezért a békepolitika mellett kiállók számára fontos volt a szervezeti keret. Az Egyházközi Békebizottság létrehozásában a fő szempont az volt, hogy ezek a felekezetek is a korábbinál szervezettebben, az erőket jobban koncentrálva dolgozhassanak. A testület létrejötte bizonyítja: a hazai békemozgalom olyan sokrétű mozgalom, amelyben világnézettől, felekezethez való tartozástól függetlenül együtt tudnak dolgozni az emberek. A bizottság megalakulása óta igen aktív tevékenységet fejt ki: nemzetközi delegációkat fogadnak, tagjai, s küldöttei részt vesznek a nemzetközi békefórumokon, hangot adva a magyar hívők békeóhajának. Emlékezetes például az az 1984-ben a Parlamentben megrendezett békeértekezlet, amelyen valamennyi magyar egyház képviseltette magát az ország történelmében először, s amely hitet tett a további aktív békemunka mellett. A bizottságot megalakító egyházak ott voltak a Keresztyén Békekonferencia megalapításakor, munkájában aktívan részt vesznek azóta is, s napi tevékenységük között említhetjük az Afrika-vasárnapokat, a Hi- rosima-vasárnapokat, leszerelési npokat, amikor a templomokban előadásokban, igehirdetéskor elemzik a béke csomóponti kérdéseit, saját eszközeikkel mozgósítva a békéért folytatott harcra Nem elemezhettük itt részletesen a magyar egyházak békemunkáját, csupán vázlatosan ismertethettük tevékenységüket, de ami a jövőt illeti: az egyházak békéért folytatott küzdelmére továbbra is számít a magyar állam. Mert e tevékenység erősíti, hitelesebbé teszi békepolitikánkat. F. R