Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda AKIKNEK KÖSZÖNHETJÜK Tiszta abrosz, ropogós kenyér A molnár Jó illatú, fehér porral teli a forró levegő a gyöngyösi malomban, ahol Patvaros Béla molnárt felkeressük. Bent az üzemben csak kézfogásra és bólintásra futja, olyan nagy a zaj. Megcsodáljuk a gondosan karbantartott, ám már-már matuzsálemi korú díszes gépeket. Félszavakkal, még inkább gesztusokkal magyarázza, mi mire való, merre halad a friss gabona, mire jó minőségű liszt lesz belőle. — Több mint egy hónapja, hogy az idei búzát őröljük. Mi látjuk el a gyöngyösi, s részint az egri sütőüzemet is — feleli érdeklődésünkre Patvaros Béla — bár már tizenöt esztendőt „húzott le" a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, csupán négy éve, hogy az „őrlésen őrködik". — Dolgoztam valamennyi poszton ez idő alatt: koptatóként, henger- és szitaőrként, s most, hogy az egyik kollégám tartósan megbetegedett, helyette műszakvezető vagyok. Annak idején itt, Gyöngyösön mezőgazdasági szakiskolát végeztem. A mol- nárság fortélyait a gép mellett, és a vállalat szaktanfolyamán tanultam. Aztán, Székesfehérváron technikusi minősítést szereztem. Ami a gyakorlati fogásokat illeti. — keresi a megfelelő hasonlatot —, hát ez is olyan, mint a zongora. Lehet kontármódra, meg szépen is játszani. Én erre törekszem. Kisportolt, izgő-mozgó, szervező alkat. Amikor — már csendes helyen, az irodában — mindezt szóba hozom, mosolyogva megindokolja. — Igaz is, itt nincs idő elhízni, mozgásigényes munEvezredek teltek el azóta, amióta az ember kisütötte az első kenyeret. Ha puha asszonyi kezek, vagy erős férfitenyerek szegték is, a mindenkori jólét biztonsága volt ebben a mozdulatban. Amikor ünnep van, a tiszta abroszra először a kenyér kerül. Mégis, ritkán gondolunk azokra, akik tudással, iz- zadságos munkával, szeretettel formálják olyanná, hogy jól essen belőle a falat. ka a mienk! Korábban persze fociztam is, kluboztam, „kiszeztem”, mindenbe belekóstoltam. Három évig voltam a munkahely KISZ-tit- kára. — Miért a múlt idő? — Talán csak most, egy darabig leálltam. A három műszak, a gmk sok időt elvett. Kellett a pénz, mert — s ezt nem titkolt büszkeséggel újságolja — felépült Gyöngyöstarjánban a családi házunk. Régen gyűjtöttünk már a feleségemmel erre. Eddig az ő szüleinél laktunk Sólymoson. Most, hogy már megvolt a műszaki átadás, készülünk a költözésre. A kisfiam az idén kezdi az általánost. eztán több idő jut arra, hogy vele foglalkozzam, egyenesbe jussunk. Ahogy egész napi teendőit sorolja, magam is rájövök: sokrétű munka a molnáré A gépek ellenőrzése, az őrlésnagyság beállítása, a minőség szemmel tartása nagy figyelmet kíván. Szabad idejében olvasni, kirándulni, színházba járni szeret. S mivel falun nevelkedett. egyik hobbija a kert. a bejáró élethez meg hozzátartozik a kocsi. Végül megkérdezem: — Kenyérevő ember? — Igen — bólint rá. -- A mi őrlésünkből dagasztja a gyöngyösi maszek pék a kiváló házi kenyeret. Jó ismerősöm. Ha nagyon príma a lisztünk, mondom is neki: „Most gyere!’’ Aztán tőle vá sárolok. Az ő sütése öt napig is kitart. A pék El se hiszem Fiaisik Imréről, hogy már harminc évet szolgált a sütőiparban. Dacára annak, hogy két felnőtt lánya van, igazán nem mondható idősnek. Munkahelyén, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat Egri Kenyérgyárában keressük fel. A főnök irodája, ahol beszélgetünk, nem sokkal hidegebb, mint a munkahely. Kánikula van kint is, bent is. Barátságos arcú, középtermetű, kiegyensúlyozott ember. Először szabadkozik, nem kenyere a beszéd, mit is mondjon ... Aztán meg kérdezni se kell: szinte híPatvaros Béla — Én valahogy, benne vagyok — erősíti meg egy kézmozdulattal. — Nincs telkem, a motor, az autó nem érdekel. Ez a szenvedélyem, a munkám. Találkozásunk apropójáról, az új lisztről, friss kenyérről ezt mondja: — Nálunk, a gyárban már júniusban megsütjük az új kenyeret. A liszt előbb a régivel keverve, aztán tisztán érkezik. Az új persze miny dig finomabb. Hogy melyik évben milyen, az köztünk hetekig szóbeszéd. Az ideivel meg vagyunk elégedve A beszélgetést félbeszakítjuk, mert szorít az idő. Fiaisik Imre visszamegy a kollégái közé. Sebesen jár a keze. Kiszámított mozdulattal „eteti a gépet". Nézem, ahogy dolgozik. Ráillik a neve. Fiaisik — magyarul azt jelenti: szorgalmas . .. Jámbor Ildikó vatlanul tolulnak fel emlékei : — Egerben nőttem fel, a vár környékén. Hatan voltunk testvérek. Apám fodrászként dolgozott. Velem is az volt a szándéka, hogy megtanít a szakmájára. Játékos, szertelen gyerekként szabadulni akartam a szülői szigor alól, így magam jelentkeztem péknek — idézi fel hajdanvolt önmagát. — Vékony, szőke fiú voltam még akkor is, mikor 57-ben kikerültem a sárospataki szakmunkásképzőből. Itt aztán megerősödtem, mert megesett, hogy a 80 kilós liszteszsákokat is mi emelgettük. Évekig még kézzel dagasztottunk. Fiaisik Imre — Ma már automatizált mindez . . . — Lehet, hogy maradinak tart. de azt mondom, nem is tudunk olyan finom kenyeret, péksüteményt formázni, mint régen. A gép megtöri a masszát, s az szinte minden műveletnél veszít az értékéből. Aztán hajdanán, mi a kulcslyukat is bedugtuk a kicsi műhelyekben, hiába szakadt rólunk a víz, csakhogy a tészta kárt ne szenvedjen. A gépekre azért szükség van — folytatja. — Ma már kézzel nem is győznénk. S nemcsak erő, ügyesség kell hozzá, szakismeret is. Így kerül szóba, hogy nem is olyan régen letette a mester szakmunkás-vizsgát. KOMPOLTIAK HONOSÍTOTTÁK FRANCIAORSZÁGBÓL Fagytűrő búza Észak-Magyarországon A magyar parasztnak az életet, a megélhetést jelenti a búza, a kenvérnek- való. Ez fokozottan érvényes Eszak- Magyarországra, ahol a hegyek, dombok között termelik a gabonát, sokkal nehezebb körülmények között, mint az Alföldön vagy a Dunántúlon. Ezért is éreznek fokozott felelősséget a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének nemesítői e táj üzemei iránt, és arra törekednek, hogy megfelelő búzafajtávai ellássák őket. Dr. Szalai György: „Intézetünk felelősséget érez az észak-magyarországi búzanemesítésben” (Fotó: Szántó György) Ügy tűnik ehhez meg is találták a lehetőséget. hiszen a Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács dr. Magyar Gábor, miniszterhelyettes vezetésével tavaly decemberben állami elismerésben részesítette az FD—5- ös búzafajtát. Ezt Francia- országból hozták a kompol- tiak. honosítói: dr. Bocsa Iván. dr. Szalai György és Sarkadi Zsigmond, az intézet munkatársai. Az előzményeket dr. Szalai György igazgató vázolta fel: — Intézetünkből 1962-ben központi intézkedések révén Szegedre, illetve Martonyá- sárra került a ibúza, illetve a kukoricanemesités. Ennek ellenére az elmúlt években is folytattunk búza- és árpatermesztést, illetve ezekkel összefüggő agrotechnikai kísérleteket, sikerrel. Kineveltük a Kompolti korai őszi árpát, amely a leghamarább beérő fajta az országban. Meg is kedvelték az üzemek. Ezen kívü'l kinemesítettük a Kompolti—4-es árpát is. Miután a kormány a nyolcvanas évek elején meghirdette a gabonaprogramot, ehhez a magunk lehetőségei alapján kapcsolódtunk, nemzetközi kapcsolatainkat kihasználva. amelyet a Heves megyében is aktívan tevékenykedő Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere is támogatott. Igyekeztünk búzanemesítésben is újat hozni. Ehhez ösztönzést kaptunk a megyei párt- és tanácsi, illetve a termelőszövetkezetek területi szövetségének vezetésétől is. — Miből indultak iki? — Abból, hogy Észak-Magyarországon teljesen más éghajlati és talajadottságok között gazdálkodnak az üzemek. Ezt alapul véve a Miskolci Akadémia Bizottság 1982 tavaszán Egerben rendezte meg Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék illetékeseinek részvételével az észak-magyarországi gabonatermelési konferenciát. Bebizonyítottuk, hogy az elmúlt években ezen a tájon, a Jubilejnaja—50-es szovjet búza a legjobb fajta. Noha, szép sikerek születtek a hazai nemesítésben is, hiszen abban az időben terjedt el a Martonvásári— 7—8—9 és 10-es fajta, a Jubilejnaja mégis hektáronként 200—400 kilóval több termést adott itt, mint az említettek. Az Alföldön például a legnagyobb vetésterületet elfoglaló Martonvásári—8-as egységnyi területről négy százalékkal nagyobb hozamot biztosított az üzemeknek. Az opci, a kompolti, és az abaújszántói fajtakísérleti állomás adatai szerint viszont Észak-Magyarországon hét százalékkal kisebb termést adott, mint a Jubilejnaja. Az 'elemzésekkel tehát kimutattuk, hogy ezen a tájon teljesen más búzafajtára van szükségük a gazdaságoknak, Imint az Alföldön vagy la Dunántúlon. Igazoltuk ugyanis, hogy tél végén az erős éjszakai fagyok visszavetik a kenyér- gabona fejlődését, amelyek megrázkódtatásokat okoznak a növénynek. Ezeket a Jubilejnaja viselte el legjobban. örvendetes, hogy ma már a Szegeden kinemesített Kincső, valamint a Martonvásári—12-es is hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de ezen a tájon nem hoz több termést, mint a már bevált szovjet fajta. — Mi következett ezután? — Két évvel ezelőtt Budapesten tartották a vetőmagtermelők nemzetközi találkozóját, amikor ismerősként ellátogatott intézetünkbe Despress úr, a francia Florimon Despress Vetőmag- termelő és Kutató cég tulajdonosa. Kíváncsi volt kísérleteinkre és megegyeztünk. hogy honosításra búzát kapunk tőlük. így jutott hozzánk az FD—5-ös Franciaországból, amelyet kipróbáltunk és két év átlagában az említett három észak-magyarországi fajtakísérleti állomáson hektá- ranként 380 kilóval adott több termést, mint a Jubi- lejnaja. Ezek az adatok intézetünk kísérleti eredményeivel is megegyeztek, így jelentettük be ezután tavaly állami elismerésre és honosításra. Miután megtörtént, intézetünk licencdíjat fizet a francia cégnek. — Milyen tulajdonságokkal rendelkezik ez a fajta? — Amellett, hogy minden eddiginél nagyobb hozamot biztosított Észak-Magyarországon, ellenáll a betegségeknek, különösen a lisztharmatnak. Szilárd a szalmája és jó minőségű lisztet szolgáltat. tehát megfelelő a sütőipari értéke is. Miután államilag elismerték, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Teszöv segítségével több nagyüzembe is küldtünk belőle vizsgálatra így a hevesi, a poroszlói, a füzesabonyi, a tarnamérai. a horti, és a detki termelőszövetkezetbe. Az eredmények biztatóak és visszaigazolták a kisparcellás kísérletek tapasztalatait. Felkészültünk arra, hogy intézetünk 1987-ben már több mint száz tonna vetőmagot 'bocsát majd az üzemek rendelkezésére a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének közvetítésével Észak-Magyarországon. — Újabb búzák is várhatók iKompoltról? — Jelenleg két, további honosításra szánt fajtajelöltünk van, egy francia és egy olasz. Ügy tűnik, még az idén bejelentjük őket állami elismerésre. Ezeken kívül pedig önálló, Kompolton nemesített fajtával is jelentkezünk a következő két évben, amely jól ötvözi magába a kedvező tulajdonságokat. Intézetünkben egyébként nemrég egy tudományos kutatót bíztunk meg önálló feladatkörrel a búzanemesítésre. Segítenek ebben a munkában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem alapkutatással foglalkozó tanszékeinek illetékesei is. Szeretnénk tehát továbbra is aktívan részt venni a gabonaprogram eredményes megvalósításában. Mentusz Károly
