Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 16., szombat Az utóbbi néhány évben gyökeresen megváltozott gazdasági környezetünk. Az építőipar előtt nem kisebb feladat áll, mint hogy szerkezetében megújulva feleljen meg a piac szigorúbb követelményeinek. Ennek részleteiről, útjáról és módjáról beszélgettünk dr. Kádár Józseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkárával. — Közismert, hogy a hatodik ötéves terv éveiben kevesebb pénz jutott beruházásokra, mint a korábbi esztendőkben. Hogyan hatott ki ez az építőiparra? — Az építési igények erőteljesen, 25 százalékkal mérséklődték. Az előnyös, koncentrált munkaszervezésű nagyberuházások iszáma 20- ról 8-ra csökkent, viszont a 'vállalati beruházások aránya az 1980. évi 54 százalékról 1985-re 57,6 százalékra növekedett. Az ipar, a mezőgazdaság is kisebb munkára adott megbízást. Ezzel egy időben 16 százalékkal növekedtek a felújítási feladatok. Jelentősen módosult a lakásépítés struktúrája: a fizetőképes keresletnek megfelelően csökkent az állami erőforrásokból épült lakások aránya, a magánerős lakásépítés pedig emelkedett. — Milyen változásokra vezetett mindez az építőipari vállalatoknál, hiszen ez az ágazat is dinamikus növekedésben bizakodva tervezte saját teljesítményét. — Az építőipar teljesítménye az elmúlt öt évben a fizetőképes kereslethez igazodva évről évre csökkent — egy-egy évben jó esetben stagnált —, és strukturálisan is jelentősen átrendeződött. Az országos építés-szerelés volumene 1985-ben az 1980. évinél 12 százalékkal volt alacsonyabb. A kivitelező építőipar teljesítménye öt év alatt 22 százalékkal csökkent, ta nem építőipari szervezetek házilagos tevékenysége 3—4 százalékkal, a magánépítésé pedig 4—5-tel emelkedett. A termelés szerkezetén belül a beruházási építés aránya 78 százalékra mérséklődött, a fenntartási építésé 22 százalékra emelkedett. Eközben öt év alatt a tervezett 20 ezerrel szemben több mint 50 ezerrel csökkent az ágazatban dolgozók létszáma. Felerősödött a nem építői, házilagos szervezetek, a kisszervezetek és a mezőgazdasági építőszervezetek elszívó hatása. — A gazdálkodás szabályainak szigorodásával egy időben tehát az ágazaton belül is jelentős átrendeződés történt. Magukra maradtak-e a vállalatok ebben a helyzetben? Mit tehet értük, illetve a beruházások pontos megvalósításáért a minisztérium? — Fejlesztési stratégiánk lényege, hogy széles körű vállalati önállóságon nyugvó, a kereslethez igazodó, a versenyhelyzet által motivált vállalkozó építőipart kell létrehozni. Ennek természetesen voltak feltételei, mindenekelőtt az építési piac viszonylagos egyensúlya. A prognózisok szerint ez — elsősorban az igények csökkenése ■ miatt — létrejön. Tisztában voltunk azzal is, hogy az építőipari szervezetek csak akkor tudnak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, ha csökkentjük gazdálkodásuk kötöttségeit, növeljük vállalkozókészségüket. Ezért jelentősen tágítottuk a vállalati önállóságot, a vállalkozási szabadságot, oldottuk a jogszabályi kötöttségeket: megszüntettük például a szervezetek működésének területi korlátáit, a vállalatok gyakorlatilag szabadon alakíthatják tevékenységi körüket. Átalakítottuk a minisztérium szervezetét, és kerültük a közvetlen beavatkozást a vállalati életbe. A gazdasági szabályozás átalakítására törekedtünk, és megkezdtük olyan ármechanizmus kialakítását, hogy a vállalkozási árakat a kereslet- kínálat szabja meg. Nagy jelentőségűnek tartom a bér- szabályozás kötöttségeinek oldását. Amint ismeretes, kezdetben a bérszínvonal- korlát nélküli bértömeg-szabályozással folytak kísérletek, majd megkezdődött annak a vállalatgazdálkodási modellnek a kialakítása, amely megalapozta az 1985- ös népgazdasági szabályozó- rendszer módosítását. A modell megszüntette a jövedelemszabályozástól elkülönült bérszabályozást, kiküszöbölte a bázisérdekeltséget, növelte a vállalati önállóságot, annak érdekében, hogy a minimális szintre csökkentsék az összráfordítást. — Hogyan reagált a megváltozott környezetre az építőipari szervezet? — Jelentős változások következtek be az építőipar szervezeti rendszerében: 1980—85 között mérséklődött a koncentráció. Ezt jelentős részben a vállalatok által létrehozott új szervezetek, illetve a létszámcsökkentés, valamint a házilagos építőipar és a magánszektor bázisán létrehozott új szervezetek eredményezték. Az ága zati- szervezetek száma 70 százalékkal emelkedett, a kivitelezőknél 77 százalékkal. A négyezer feletti dolgozót foglalkoztató, „mamutvállalatok" szárna tizenötről hatra csökkent, a náluk foglalkoztatott létszám 57 százalékkal visszaesett. A kis- és közepes méretű szervezetek számának jelentős gyarapodása főleg az ÉVM és a tanácsi vállalatokra jellemző. A szövetkezeti kivitelezők száma a kisszövetkezeti forma térhódítása révén közel megduplázódott. — Mi jelentette a legnagyobb fordulatot a beruházási rendszerben? — A népgazdaságban elsőként bevezettük a verseny- tárgyalásos vállalkozást, ennek eredményeként jelentősen javult az építési piac egyensúlya. A Versenytárgyalások útján kötött szerződésállomány aránya az összesen belül 16 százalék fölé emelkedett. A korábbi gyakorlattól eltérően a legalkalmasabb vállalkozók kiválasztásánál a legalacsonyabb árajánlat mellett egyre többször veszik figyelembe az építtetők a határidőt, a fizetési feltételeket és a garanciát, a vállalkozó alkalmasságát és megbízhatóságát. Másfelől még mindig indokolatlanul sok a zártkörű versenyeztetés, a kötelezettség alóli kibúvás. Egyik kiemelt feladatunk a versenytárgyalásos vállalkozási rendszer folyamatos figyelemmel kísérése, a tapasztalatok értékelése, a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatása. — Mit várnak a felsorolt intézkedésektől? — Azt, hogy az építőipar megtalálja új helyét a magyar gazdaságban. Célunk, hogy az ország minden építési feladatára legyen vállalkozó. amelynek az a piactól vezérelt érdeke, hogy a határidőket betartva, jó minőségű munkát végezzen. A valóságos verseny azt jelenti. hogy csak a jól működő, gazdaságosan és jó minőségben teljesítő vállalatok lesznek versenyképesek. Tovább keressük azokat az eszközöket, amelyek segítik a vállalati alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. Elképzeléseiket az országgyűlés tavaszi időszaka is megerősítette —, mondotta befejezésül dr. Kádár József. az ÉVM államtitkára Sz. K. Termel a Hátra Gázbetongyár Visontán \ tárolótér lassan megtelik a ga/.be tong var olcsó építkezési anyagával Toll) László és munkatársai öntik a gázbetont a formák ba (Fotó: Szabó Sándort Kétmilliárd forintos beruházással épült az az . üzem. amely az eddig szennyező pernyéből évenként 250 ezer tonnát használ fel. Kitűnő minőségű gázbeton falazóanyagot készítenek: ez a mennyiség mintegy 15 ezer családi ház építéséhez biztosít olcsó nyersanyagot. A siker bizonyítéka, hogy ma már a reklám felesleges, a termékért sorba kell állni FUlöp László és Tóth Emese a meólaborban a gázbeton nyomószilárdságát és sűrűségét ellenőrzi a korszerű műszerek segítségével l'orda Ferenc irányítja a nagyméretű autóklávok technológiai folyamatát ANDORNAKTÁLYÁN MUTATTAK BE Amerikai—magyar napraforgófajta Egy menedzser a hazai mezőgazdaságról Igazi üzletember az amerikai Michael Buechting, a Dekalb-Pfizer Genetics világcég európai igazgatója. A 37 éves, szakállas, közvetlen, de határozott fellépésű menedzser alig másfél éve került jelenlegi beosztásába. Az Egyesült Államokból, az Illinois állambeli Dekalb kisvárosból érkezett Magyarországra, hogy Eger közelében. Andornaktályán a hazai szakemberek előtt bemutassa a cége által nemesített és magyar honosításra ajánlott napraforgófajtákat. Ott találkoztunk, ahol válaszolt kérdéseinkre. — Kérem, mutassa be a Dekalb-Pfizer Genetics céget olvasóinknak. — Készséggel, hiszen a világ egyik legnagyobb és legelismertebb növénynemesítéssel. illetve vetőmagtermelé1' sei foglalkozó vállalkozás ! miénk. Illinois államban. Chichagótól alig száz kilométerre Dekalbban, a 25 ezer Lakosú városban van a központunk. Cégünket 1912-ben alapították, és az elmúlt csaknem 6 és fél évtizedben meghódítottuk a világ mezőgazdaságát növényfajtáinkkal — Miket nemesítenek? ■ Kutatóink elsősorban a kukorica-, a cirok-, a lucerna-, a napraforgó-, a szója- fa.jtákkal tették elismertté cégünket. A világon talán intézetünk a legnagyobb sikereket a ciroknemesítésben érte el. Jelenleg kétezren dolgoznak nálunk. Vannak telepeink az Egyesült Államokon kívül Afrikában, Dél- Amerikában, Ázsiában és természetesen Európában is Kukorica- és napraforgó-ne- mesítési programot dolgoztunk ki Thaiföldön, Mexikóban és Argentínában. Tevékenységünket a mindenkori üzletpolitikai célokhoz igazítjuk. Tehát a kutatást az igényeknek rendeljük alá kontinensenként, sőt országonként is odafigyelve a kérésekre. — Mi jellemzi munkájukat? — Célunk nemcsak az. hogy újabb fajtákat állítsunk elő, hanem olyan jellegű megfigyeléseket, kísérleteket is folytassunk, amelyek a növények fokozott védelméül szolgálnak a sokféle kórokozó és kártevő ellen. Újdonságnak számít a nemesítőmunkában, hogy a legkorszerűbb biotechnológiai eljárásokat is alkalmazzuk, így elsősorban a szövettenyésztést és a génsebészetet. Mielőtt egy-egy fajtánkat termelésbe vonják az Egyesült Államokban. kísérleti parcellákon próbáljuk ki őket. és szigorú minősítéssel a minőséget garantáljuk Ez elengedhetetlen a versenyképességünk folyamatos fenntartása érdekében — Milyen a kapcsolatuk Magyarországgal? — Az önök mezőgazdasága az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül és a búza-, a kukorica-, a napraforgó-termelésben például előkelő helyre került nemzetközi összehasonlításban is Erről személyesen meggyőződtem, hiszen az elmúlt másfél év alatt immár hatodszor járok hazájukban. Cégünknek egyébként többéves kapcsolata van a nagyobb magyar termelési rendszerekkel, igy például a bábolnai, a nádudvari, a szekszárdi, a szolnoki rendszerekkel. ezek nagyon sokat tettek az új technika, a korszerű fajták meghonosításáért. A kukoricanemesítésben együttműködünk a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Kutató Intézetével Az ottani tudósok minősítik rendszeresen, értékelik cégünk által az Egyesült Államokban, illetve Európában előállított fajtahibrideket A megfelelőeket kiválasztva javasolják magyarországi elismerésre és honosításra. A másik igen fontos kapcsolatunk. a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel van. Ennek eredményeként közös napraforgó-előállítási programot valósítunk meg Itt. Andornaktályán nagyüzemi körülmények között mutattuk be az első együttesen előállított hibridünkét Jó tapasztalatokat szereztünk és várhatóan a Gabonamag Társaság közreműködésével termelik majd és terjesztik el az üzemekben. A közös kutatási eredményeinket a szegediekkel nemcsak Magyarországon igyekszünk kamatoztatni. hanem szeretnénk. ha más európai országokba is elkerülnének — Milyen jövőt lát az együttműködésben? — A magyarok korrekt partnerek, és a mezőgazdaság itt további fejlődés előtt áll. így szívesen dolgozunk itt a következő években is Szeretnénk, ha minél több szakember megismerné tevékenységünket. növényfajtáinkat, Ezzel a tehetőséggel is igyekszünk segíteni a magyar mezőgazdaság tox>ábbi előrehaladását. — Köszönjük a beszélge test. Mentusz Károly Csak a Jó vállalatok lesznek versenyképesek
