Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 12., szombat 5. ARATÓK A PÉLYI HATÁRBAN A harmat felszáradásától sötétedésig — Több mint kétezerkétszáz hektáron vetettünk őszi búzát, de csak kétezernegyven hektárról takaríthatjuk be a termést. A többi ‘kipusztult — mondja Pálos Loránd, a Pélyi Ti- szamenite Tsz elnöke. — Talajaink a Tisza mentén gyakran itúlvizesednek, sok a szikesünk. Területünket jó néhány természetes és mesterséges csatorna is átszeli, melyek a Jászságból és Füzesabony térségéből hozzák a vizet. Ez azért nehezíti a helyzetünket, mert a belvízmentesítést csak azt követően kezdhetjük meg, amikor már az imént említett tájakról indult árhullám levonult. — Mit tettek a károk mérséklésére? — Tavasszal több alkalommal is nagyobb mennyiségű csapadékot kaptunk (ha ötven milliméternél több eső esik le egyszerre, az már a m; földjeinken problémát okoz). Ennek következtében 225 hekláron teljesen tönkrement a búza. s körülbelül ugyanilyen nagyságú területen ritkult meg erőteljesebben. A nagyobb, gazdaságosan újraművelhető parcellákat másodvetésekkel hasznosítottuk: köles és silókukorica került ezekbe a táblákba. Sajnos, egy részük viszont a későbbi aszály miatt nem tudott kikelni. — Szeretem a mezei virágokat — a réten . . . — Az elmúlt négyöt évben nem volt példa ilyen mértékű elgyomosodásra. Irtásukat az idén is időben elvégeztük, de a belvíz által elpusztított gabona helyén, illetve a kiritkult növénykék között ideális életfeltételeket találtak mindazok a hasznot nem hozó fajok, amelyek magvai a vegyszerezés után csíráztak lka. — Milyen gondokat okoz ez az aratáskor? — Néhezebben szárad föl a hajnali harmat, ezért később tudjuk kezdeni a munkát. Az úgynevezett vadkatóka fordul elő a leghatalmasabb tömegben a búza közt. Ennek levágása nagymértékben lecsökkenti a kombájn áteresztőképességét, ezért lassabban, keskenyebb sávot fölfogva juthatnak csak előre. Gyakrabban kell rostát takarítani, mert ellenkező esetben jelentősen megnövekszik a veszteség. Végül a haszontalan zöld tömeg akár két-három százalékkal is nedvesebbé teheti a szemeket. Többe kémül tehát a szárítás. — Mennyi idő alatt végeznek ezzel iá nagy nyári munkával? — Előreláthatólag 10—12 munkanapra lesz szükségünk, ba az időjárás nem szól közbe. Saját munkaeszközeink mellett tizennégy vendég arató-cséplő gép dolgozik náA kombájn mindent levág — de láthatóan az idén nehezebb dolga lesz a tisztítónak 514-essel vágom a gabonát. — Rangot jelent ezt az új típust vezetni? — Ha a tsz gépet vásárol, mindig megbeszéljük a munkák előtt, hogy ki lesz a gazdája. Elsősorban a gyakorlat, a hozzáállás és a műszaki érzék alapján döntünk. Ennyiben tehát megtiszteltetés. — Lehet egy kombájnt szeretni! — Azt hiszem nemcsak lehet, kell is! Nem csupán a kereset miatt ül rá az ember. Főként, hogy most már a műhelyben is vannak tel- jesítményes munkák. — Mit kell csinálnia egy írnoknak? — kérdeztük ifjú Nagy Szabolcstól, aki ezt a feladatot látja el. — A szállítólevelek alapján az egyes rakományok súlyát írom föl, majd egy táblázatban összesítem. — Hány éves korodban ültél először ilyen nagy gépen? — Tízévesen még csak a fülkéből nézelődtem, de nem sok idő múlva már kormányozhattam, majd egyedül vezethettem egy rövidebb szakaszon. — Mik a további terveid? — Autószerelő szeretnék lenni, ezért az idén felvételiztem a 212. számú szakmunkásképzőbe. — Ha végzet, nyaranta eljössz aratni az édesapáddal? — Még meggondolom. Minden gép tetszik, nemcsak a kombájn. Ha az aratásról van szó. hajlamosak vagyunk csak a táblákon dolgozókra gondolni, holott kemény munka folyik ilyen tájban a szárítóban is. Itt kezeli a berendezéseket Mészáros Ferenc: — Három műszakban, folyamatosan működik a létesítmény. A beérkező gabonát a teherautó egy betontérre billenti. Onnan gépek segítségével az előtisztítóba. majd a szárítóba vándorolnak a szemek. Szükség esetén mód van utótisztításra is. — Milyen az idén a terményszárazság ? — Jónak mondható, de a gyomot gyorsan el kell választani a búzától, mert hamar átnedvesíti. — Ezerkétszáz-ezerhárom- száz liter gázolajat tüzelünk el huszonnégy óra alatt — veszi át a szót Vono János főmagtáros. Ügy, hogy nagyon meg kell gondolni, mikor melyik táblát vágatják le, s nekünk is igyekeznünk kell a zöld növényrészek gyors eltávolítására. — Elég raktártér áll rendelkezésükre? — Folyamatosan érkezik be a termény, de folyamatosan szállítjuk is tovább Elsősorban Hevesre, a gabonaforgalmihoz. A saját szükségleteinkre visszatartott mennyiséget pedig el tudjuk helyezni. Móró István Nagy Szabolcs If jú Nagy Szabolcs lünk, s ezekkel érkeztek szállítójárművek' is. Szécsi Bélát, a pélyi kom- bájnos brigád vezetőjét a műszaki kocsinál találtuk meg. — Több a meghibásodás az idén, mint a korábbi években? — Ezt csak akkor lehet megmondani, ha már végeztünk. Mindenesetre a vad- katóka, a fdlyófű és társai rátekeredve egyes alkatrészekre, beszoríthatják, s ez* általi el is törhetik azokat. Mindazonáltal bízunk az új NDK-beli kombájnjainkban. — Milyen az alkatrészellátás? — A régebbi típushoz kielégítő, de sajnos, az 514- esekhez még nem tudtunk beszerezni kellő mennyiségű tartalékanyagot. — Mi a brigádvezető feladata itt a területen? — Figyelemmel kell kísérnem az aratás menetét: mikor melyik táblába álljanak a gépek, legyen elég szállító- jármű, s mindezek adminisztrációja is nagyon léMészáros Ferenc A kíváncsiság a csípős pornál és pelyvánál is erősebb 0 pedig szinte „fölsír" a gabona. Gyakran találunk a kényszerérés következtében összehúzódott, úgynevezett szorult szemeket. Ezeknél nem ritkán húsz-harminc százalékos súlyveszteség is van. — Láttam, CB-rádió is van a kocsijában. Mikor rendszeresítették ezeket? — Körülbelül három-négy éve. Hét stabil és kilenc mobil állomása van a termelőszövetkezetnek. Ez utóbbinak egyikét használom én. Óriási előnye, hogy gyorsan lehet általa információkhoz jutni és utasításokat adni. Sokkal kevesebbet kell ezáltal mozogni, tehát kevesebb benzin szükséges. — Milyen a munkamegosztás a brigádvezetők és ön között? — Nekik az egyes területeken kell tartózkodniuk, nekem pedig az összhang megteremtése. a gépek csoportosítása, a szállítás megszervezése a feladatom, — Vannak-e gondok az emberekkel, a munkafegyelemmel ilyentájban? — Nem jellemző. A gabonatermelés a tsz legnagyobb árbevételt képező ágazata, ennek eredményességétől nagyban függ a nyereség. Ezt nagyon jól tudják a tagok is. Másrészt egyértelműen teljesítménybérezés van: mindenki attól függően keres, hogy mennyit és milyen minőségben végzett el. Ha kicsi a terményszórás, ha alacsony a tarló magassága, ha nincs letaposott, vagy elhagyott sáv, akkor prémium illeti meg a „pilótákat”. Harminchét évvel a brigád legöregebb kombájnosa Nagy Szabolcs. — Mikor ült először ilyen masinára? — Épp az imént számoltam utána, sejtettem, hogy megkérdezi. Ez már a tizennyolcadik nyaram a „nyeregben”. Csak a katonaság ideje maradt ki. Sokféle gyártmánnyal dolgoztam már, s immáron három éve ezzel az NDK-ban készült nyeges. Nekem kell gondoskodni megfelelő mennyiségű üdítőről, a meleg ebéd időbeni kiszállításáról, s még lehetne sorolni ... — Az emberek hogyan készülnek fel erre a munkára? — A harmat fölszáradásától sötétedésig dolgozunk. Mire hazaérünk, megfür- dünk: bizony este tíz óra van. Otthon tehát nem lehet semmit végezni. Ezért még korábban el kell rendezni mindent a ház körül, mert míg a gabona lábon van, nem igen jut másra idő. Még esős időben sem. mivel mindig akad javítanivaló. A gabonaágazat vezetője, Tóth Miklós ezekben a napokban szinte mindig úton van az egyes munkaterületek között. — Az eddigiekből ítélve: milyen a búza minősége? — A belvíz néhol kipusztította, másutt megritkította a vetést. Aztán meg az aszály akadályozta a megmaradt növények fejlődését. Az utóbbi napok harmincharmincöt fokos hőségében Az aratás ma már az egyik legjobban gépesített mezőgazdasági munka A szárító előtti betontér a földekről beszállított gabona első állomása (Fotó: Perl Márton) Szécsi Béla
