Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 11., péntek 3. r HOZZÁSZÓLÁS I gyorsítás nagy feladat Örvendetes, hogy egy vállalatvezető, dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója mondta el véleményét a műszaki fejlesztés nagyon összetett folyamáról és ugyanakkor saját példáival is rávilágított az e téren elért eredményekre. Kitért a hatékonyabb kibontakozást akadályozó vállalati gondokra, a külső környezeti tényezőkre. A hozzászólásunk célja elsősorban az, hogy a Finomszerelvénygyár- ban folyó műszaki fejlesztési tevékenységet bemutassuk, mely valószínű közel áll az átlagosnál eredményesebben gazdálkodó vállalatok gyakorlatához. Az innovációs folyamatot mi is elsősorban a nagyobb vállalati kihatású új termékek, gyártási folyamatok bevezetésére értelmezzük, de szívesebben használjuk a műszaki fejlesztés elnevezést. Vállalati fejlődés és a műszaki fejlesztés Vállalatunk egységes egészként kezeli a műszaki fejlesztésit, beleértve a kis horderejű ésszerűsítéseket, a jelentős kihatású újításokat, a meglévő termékek továbbfejlesztését, a termékszerkezet korszerűsítését biztosító új termékek meghonosítását. A Finomszerelvényqyárban a műszaki fejlesztési munkának Tépi hagyományai vannak. Már az ötvenes évek végén létrejött a termékek konstrukcióját fejlesztő, szakosodott szervezet, a tervező és kivitelező részlegekkel. A hatvanas évtizedben, amikor a jelenlegi vállalati profil döntően kialakult, tovább erősödött a műszaki fejlesztő tevékenység. Ebben az időszakban létrejött a saját kutatás-fejlesztés bázisa a személyi- és eszközfeltételekkel együtt. Vállalatunk a hatvanas évek végén a műszaki fejlődés útjait felismerve nemzetközi kooperációs szerződést kötött a svéd AB Mec- man céggel pneumatikus au- tomatikaelemek gyártására. Ennek a szerződésnek létrejöttével lehetőség nyílt világszínvonalon álló licen- cek megvásárlására, a termékek gyártására és közös fejlesztésére, a piaci területek megosztására. A pneumatikus automatizálási elemek gyártása kedvezően hatott a termékszerkezet fejlesztésére, létrehozhattuk a pneumatikus elemek felhasználásával a jármű ajtó- nyitó-berendezéseket, a hagyományos gépekre felszerelhető, azok termelékenységét növelő pótlólagos automatizálási egységeket. A vállalat üzemeiben egyre több helyen alkalmazzuk a saját előállítású pneumatikus elemekkel működő célgépeket, berendezéseket. A vállalati tevékenység kialakulásával a piaci igények növekedése a termelési nagyság bővítését hozta magával. Ebben a helyzetben a technológiai fejlesztés fontossága előtérbe került és a vállalatunk önálló szervezetet hozott létre a termelékenységet növelő feladatok megvalósítására. Egymás után készültek el a saját tervezésű és kivitelezésű célgépek, berendezések a különböző gyártási részek bővítésére, a termelékenység növelésére. Visszatekintve az elmúlt húsz évre megállapíthatjuk, hogy dinamikus műszaki fejlesztés nélkül nem tudtuk volna termelésünket csaknem hatszorosára emelni, a létszám minimális, 19 százalékos növelése mellett. A vállalati műszaki fejlesztési folyamatokban meghatározó a termékek minőségének állandó fejlesztése. Ezért a vállalatunknál olyan fejlesztéseket. amelyek a minőség stábilitását a legkisebb mértékben is veszélyeztetnék, a gazdasági előnyök ellenére sem hajtunk végre. A központi fejlesztési programokban Vállalatunk az elmúlt időszakban bekapcsolódott az országos központi fejlesztési programokba. Így a VI. ötéves tervidőszakiban a háttéripari fejlesztésekhez kötődően bővítettük pneumatikus termékeink választékát, gyártását a hazai igények mind teljesebb kielégítésére, az automatizálás gyorsítása érdekében. A korszerű termékek előállítására a vállalat mindig vizsgálta a saját fejlesztés, illetve licenc, know-how vásárlás alternatíváit. A termék gyártásba- vételének gyorsítása érdekében mindig bátran éltünk a licencek vásárlásával. A VII. ötéves terv időszakára előirányzott központi műszaki fejlesztési programok a kiemelt ágazatokban csak akkor érik el céljukat, ha a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat átgondoltan osztjuk el a végrehajtók között, ha a pályázatok nyilvánossága fokozódik. Műszaki fejlesztési tevékenységünk továbbfejlesztését a vállalat vezetése folyamatos feladatként tekintette eddig is és tekinti a jövőre nézve is. A szervezeti keretek kialakítása mellett a pénzügyi lehetőségek határain belül az anyagi ösztönzési rendszerünkbe is beépítettük a műszaki fejlesztési területen dolgozók érdekeltségét. Ü j termékek bevezetésének gyorsítása, az élőmunka-megtakarítást biztosító fejlesztések fokozása érdekében. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy kellően hatékony érdekeltségi viszonyokat még nem tudtunk megteremteni. Ennek csak egyik akadályozója a jelenlegi közgazdasági szabályozó rendszer. ezen belül a kereset- szabályozás merevsége. Legalább ugyanilyen nagyság- rendű akadályozó az innovációs folyamatban kapcsolódó funkcionális szervezetek — a vállalati érdekeket messzemenően megvalósító — egységes érdekeltségi viszonyainak hiánya. Az eddiginél nagyobb összhangot kívánunk teremteni a piacot ismerő kereskedelmi, a gazdasági, a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató műszaki előkészítő, és a gyártást végző területek között. A szabályozás továbbfejlesztése nem várhat tovább A korszerű termékek előállítása legtöbb esetben új technológiai eljárásokat, berendezéseket is igényelnek, melyek tehát beruházással is párosulnak. A jelenlegi vállalati jövedelemszabályozás, a tiszta jövedelmek erőteljes központosítását eredményezik. Ezen belül is igen erős a megtermelt nyereség adó útján való elvonása. Számításaink szerint a mérleg szerinti nyereségnek — az összes adózás figyelembevétele után — 14—Í8 százaléka marad a vállalatnál. Az egységes érdekeltségi alap, a váltalaiti fejlesztési pénzügyi források rendkívüli mértékben beszűkültek. Nem biztosítják a megújuláshoz szükséges beruházások fedezetét. E téren szükségesnek tartjuk a vállalati adózási rendszer felülvizsgálatát, az igazságosabb teherviselés mielőbbi kialakítását, hogy a jelenleg még eredményesen működő vállalatok részére megteremtődjenek a reális feltételek a távlatok fejlesztési megalapozására. A műszaki fejlesztési folyamatok gyorsítása, a minőségi előrelépés, tehát jelentős tőkebefektetésekkel jár, melyhez a közgazdasági szabályozásnak biztosítania kell a vagyongyarapításnak eddiginél jóval nagyobb vállalati érdekeltségét. Meg kell teremteni a vállalati eszközök gyorsabb átcsoportosításának pénzügyi és intézményi kereteit, hogy az eszközök mindig hatékony, jövedelmező termékek előállítására kerüljenek felhasználásra. A magyar gazdaság nyitottsága megkívánja a belföldi piacon is a verseny fokozását, mely a szűk belső piac miatt véleményünk szerint döntően az import bővítésével érhető el. Ezzel viszont visszaérünk a gyártott termékek minőségének, versenyképességének szükség- szerű fokozásához, mely nélkül az import bővítéséhez szükséges export növelése nem képzelhető el. A műszaki fejlesztési alap képzésére kötelezett vállalatok körének csökkentése, illetve a képzés megszüntetése növeli a vállalati önállóságot. Ugyanakkor azzal a veszély- lyei is járhat, hogy az egyes gazdálkodók a szabályozás szigorodásával a műszaki fejlesztési költségek ésszerűtlen csökkentésére is kényszerülnek. Ezen a téren a szabályozás kényszerítő hatása csökken. A vállalkozói szemlélet és gyakorlat erősítésével A műszaki fejlesztés léptékét, gyorsítását alapvetően meghatározzák azok a környezeti feltételek, amelyekről eddig nem beszéltünk. Nevezetesen: a háttéripar helyzete, beleértve az alap- és kooperációs anyagellátók szállítókészségét és minőségét a szakosodott kisszervezetek elégtelenségét és az ezeket a háttéripari termékeket forgalmazó vállalatok nem elfogadható készletezési gyakorlatát. Minden részletezés nélkül nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a vállalati innovációs folyamatok gyorsításának kiemelt feltétele a teljes folyamatban részt vevő intézmények, vállalatok, szervezetek saját és egymás közötti kapcsolatainak fejlesztése. A világméretű gyors tudományos fejlődést figyelembe véve a műszaki fejlesztés gyorsításában a vállalati feladatok jelenleg sokkal nagyobbak, mint korábban, melynek végrehajtásához jelentősen korszerűsíteni kell a külső fel- tételrends zerrt. Kócza Imre a Finomszer elv énygyár vezérigazgatója Uj üzem a győri Graboplastban A győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban új üzem kezdte meg a próbatermelést. A csaknem 280 millió forintos beruházás egy év alatt valósult meg. A termékből a hazai piacon kívül 3.5 millió négyzetmétert az NSZK-ba. Franciaországba, Angliába és Marokkóba szállítanak (MTI-fotó — Matusz Károly) VAN MIT JAVÍTANI ... Gyöngyös és környékének közútjain (Tudósítónktól:) A Miskolci Közúti Igazgatóság Gyöngyösi Üzemmérnökségéhez csaknem 400 kilométer hosszúságú úthálózat üzemeltetése, felújítása, karbantartása tartozik. Ez magában foglalja Gyöngyös és környékének: a Mátrának, Hatvannak és a Selypi medencének közútjait. A terület nagyságából iis adódik, nem kis feladatot, gondot jelent az üzemmérnökség szakembereinek a meglevő úthálózat rohamos leromlásának a megakadályozása, amely egyébként a közúti ágazat kiemelt feladata a VII. ötéves tervben. Túl az első fél éven, az ez évi ■munkálatokról, soron következő javításokról, tervekről a gyöngyösi üzemmérnökség vezetőjét. Szabó Lajost kérdeztük. Elmondta, az idén mintegy 60 millió forintot fordítanak a területükhöz tartozó utak karbantartására. Az első fél évben elvégezték a téli fagykárok helyreállítását, a burkolatok kátyúmentesítését. A Vámos- györk—Adács közötti bekötőút 6 méterre történő szélesítését, amely az itt közlekedők régi kívánalma volt. Igaz, ez a szakasz végleges, erősítő aszfaltréteget még nem kapott... Gyöngyösön és Hatvanban újrafestették az útburkolati jeleket, gyalogátkelőhelyeket. Az év hátralévő részében hagyományos felületi bevonást kap a Bodony—Parád- óhutai, valamint a gyöngyös- oroszi bekötőút első öt kilométeres szakasza. Korszerű, úgynevezett bitumenes emulziós bevonással lesz ellátva a Selyp—Zagyvaszántó, valamint Pásztó—Galyatető— Mátraháza közötti összekötő Út 2 szakasza. Az üzemmérnökség szakemberei mindezek mellett tanácsi bérmunkákat is végeznek Nagyrédén, Gyön- gyössolymoson, Vámosgyör- kön, Markazon és Heréden. Ezek az említett települések közútjainak felújítását jelentik. Gyöngyösön tervezik a 3-as számú főúton levő közlekedési jelzőlámpák au- tomatikájának cseréjét. S ezt követően a lámparendszerek teljes összehangolását. A zavartalan és biztonságos gépjármű- és gyalogosforgalom érdekében erre igencsak szükség van a Mátra alján... Korcsog Béla NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A népi kollégiumok születésnapjára III/3. A népi kollégiumokban megvalósuló nevelés lényege a közösségi nevelés volt. A közösségi nevelés, a közösséggé válás folyamata hasonló módszerekkel, hasonló formában ment végbe a2 egyes kollégiumokban. A kollégiumi közösségi nevelés fontos része volt a tanulás és az olvasás megszerettetése. Tanulókörökben beszélték meg az iskolai anyagot, ezen kívül a Né- kosz kötelező anyagát, a? utolsó 100 év történetét^ Az önképzéssel egyidőben végezték a társadalmi munkát. A megtanult anyagot nem tekintették sajátjuknak, azt továbbadták. Erősödésüket érezve kiléptek a kollégium, a város falai közül, üzemekbe és falvakba mentek. Ezeken a helyeken nemcsak műsort adtak, ismereteket terjesztettek, hanem adatokat is gyűjtöttek, amelyeket szociográfiákban dolgoztak fel. Az induláskor az önkormányzat terén bajok voltak. Egyesek nem voltak önállóak. öntudatosaik, nem látták maguk előtt tisztán a tennivalókat, a fejlődés lehetőségeit. Idő kellett ahhoz, amíg gátlásaiktól megszabadultak míg 'magatartásuk öntudatos és kiegyensúlyozott lett. A népi kollégiumok diákjai részesei voltak a korabeli politikai, társadalmi küzdelmeknek. Az osztáíy- és pártharcokban a baloldali erők szövetségesei voltak. Feltárt adataink azt bizonyítják, hogy az országos helyzethez hasonlóan a megyében működő MKP-szer- vek és -szervezetek e kollégiumokat hathatósan támogatták és támaszkodtak azokra. Egerben, a párt megyei és városi vezetői a helyi kollégiumok munkáját állandóan figyelemmel kísérték, segítettek problémáik megoldásában, megjelentek rendezvényeiken. Gyöngyösön az MKP városi titkársága közvetlen részt vállalt a kollégium megszervezésében. Erre utal a városi párttitkár 1947. december 15-i jelentése is, amelyben ezeket olvashatjuk: „Egy népi kollégiumot létesítünk, amely 35 tanulónak nyújt teljes ellátást". A gyöngyösi városi titkárság gondolt a szegény kollégiumi tanulók egészségügyi ellátásának biztosítására is. A nemzeti bizottság, a képviselőtestület segítségével a helyi közkórházban helyet biztosított az arra rászoruló tanulóknak. A népi kollégiumok megítélésének vonatkozásában idekívánkozik még egy hatvani adat. Egy 1948. február 3-i propagandajelentés szerint a hatvani gimnázium diákságán belül a népi kollégiumok növendékei „komoly 'baloldalt” képviselnek A népi kollégiumok diákságának többsége tagja volt a korabeli ifjúsági szervezeteknek. Sőt a legjobbak az ifjúsági mozgalom vezetői. funkcionáriusai lettek. Egerben a legtöbb mozgalmi vezető a 11. Rákóczi Ferenc kollégiumból került ki. Tóth János a Diák Szövetség városi titkára, a Függetlenségi Népfront ideiglenes tanácsának tagja lett. Jed- licska Gyulát 1948 áprilisában a MINSZ megyei vezetőségi tagjává választották, ö volt egyidőben a városi rendezőgárda parancsnoka. Sándor László bekerült a városi ifjúsági bizottságba. Fekete Ottó. a Diák Szövetség városi titkára lett. A kollégiumok diákjai a Kommunista Párt szövetségeseiként részt vettek a földművesszövetkezetek megszervezésében, a baloldali ifjúsági szervezetek támogatásában (MADISZ, EPOSZ) Utolsó jelentős politikai tettük az iskolák államosításának segítése, majd a Mind- szenty hercegprímás reakciós tevékenysége leleplezésére szervezett akciók szervezésében való közreműködés volt. A népi kollégiumokat eleinte a kívülállók olyan internátusoknak tekintették, ahol a munkás- és szegényparaszt szülők gyermekei ingyenes lakást és ellátást kapnak. Amíg ez volt a vélemény a köztudatban, addig a régi rend hívei hallgattak róla. Amikor azonban köztudottá vált, hogy azok az új társadalom nevelő intézményei, megindult a támadás ellenük. A konzervatív erők gánesoskodása nyilvánult meg az intézetek rágalmazásában, a kollégisták tanulmányainak akadályozásában. A kisgazdapárti Egri Barázda című lap a fiatal intézmény jellegét bírálva ezeket írta: .,Boldog az az ország, ahol a politikát nem a tömegek irányítják, és ahol nem mennyiségi, hanem minőségi embernevelés folyik". A Népi kollégista című lap 1948 júniusi számában pedig arról olvashatunk, hogy az egri Angol- kisasszonyok intézetében a2 apácák 11 leány kollégistának rosszabb jegyet adtak, mivel őket nem szívlelik. Közismert, hogy 1949 nyarán a népi kollégiumokat központi rendelet után megszüntették és beolvasztották azokat az állami kollégiumokba. A kollégiumok tanárai és diákjai a rendelkezést mély megdöbbenéssel fogadták és hihetetlennek tartották. Ez az intézkedés — mint azt, azóta a pártvezetés megállapította, — helytelen volt. Részét jelentette az akkor jelentkező szektá- riánus, dogmatikus irányvonal oktatás terén való megnyilvánulásának. A népi kollégiumokat ugyan megszüntették. az ott kapott nevelést a volt diákok a szocialista építőmunka számos területén hasznosították, illetve jelenleg is hasznosítják. A megyei kollégiumok egykori diákjainak többsége ma az oktatás területén, a kulturális életben, vagy a mozgalomban dolgozik. Csak érdekességképpen említem meg néhányuk nevét. Tóth János jelénleg a MTESZ főtitkára. Jedlicska Gyula a Politikai Főiskola tanára. Barta Alajos a megyei párt- bizottság első titkára. A megyei népi kollégiumok nemes hagyományai a maguk egészében még feltárásra. elemzésre s gyakorlati hasznosításra várnak. További kutatás, főként a hasznosítható értékek átültetése a nevelésbe, a jövő szép feladata. Szecskó Károly
