Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 11., péntek 3. r HOZZÁSZÓLÁS I gyorsítás nagy feladat Örvendetes, hogy egy vállalatvezető, dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója mondta el véleményét a műszaki fejlesztés nagyon összetett folyamáról és ugyan­akkor saját példáival is rávilágított az e téren elért ered­ményekre. Kitért a hatékonyabb kibontakozást akadályozó vállalati gondokra, a külső környezeti tényezőkre. A hozzá­szólásunk célja elsősorban az, hogy a Finomszerelvénygyár- ban folyó műszaki fejlesztési tevékenységet bemutassuk, mely valószínű közel áll az átlagosnál eredményesebben gazdálkodó vállalatok gyakorlatához. Az innovációs folyamatot mi is elsősorban a nagyobb vállalati kihatású új termé­kek, gyártási folyamatok be­vezetésére értelmezzük, de szívesebben használjuk a műszaki fejlesztés elnevezést. Vállalati fejlődés és a műszaki fejlesztés Vállalatunk egységes egész­ként kezeli a műszaki fej­lesztésit, beleértve a kis hord­erejű ésszerűsítéseket, a je­lentős kihatású újításokat, a meglévő termékek tovább­fejlesztését, a termékszerke­zet korszerűsítését biztosító új termékek meghonosítását. A Finomszerelvényqyárban a műszaki fejlesztési munká­nak Tépi hagyományai van­nak. Már az ötvenes évek végén létrejött a termékek konstrukcióját fejlesztő, sza­kosodott szervezet, a terve­ző és kivitelező részlegekkel. A hatvanas évtizedben, ami­kor a jelenlegi vállalati pro­fil döntően kialakult, to­vább erősödött a műszaki fejlesztő tevékenység. Eb­ben az időszakban létrejött a saját kutatás-fejlesztés bá­zisa a személyi- és eszköz­feltételekkel együtt. Vállalatunk a hatvanas évek végén a műszaki fejlő­dés útjait felismerve nem­zetközi kooperációs szerző­dést kötött a svéd AB Mec- man céggel pneumatikus au- tomatikaelemek gyártására. Ennek a szerződésnek lét­rejöttével lehetőség nyílt világszínvonalon álló licen- cek megvásárlására, a ter­mékek gyártására és közös fejlesztésére, a piaci terüle­tek megosztására. A pneu­matikus automatizálási ele­mek gyártása kedvezően ha­tott a termékszerkezet fej­lesztésére, létrehozhattuk a pneumatikus elemek fel­használásával a jármű ajtó- nyitó-berendezéseket, a ha­gyományos gépekre felsze­relhető, azok termelékeny­ségét növelő pótlólagos au­tomatizálási egységeket. A vállalat üzemeiben egy­re több helyen alkalmazzuk a saját előállítású pneuma­tikus elemekkel működő célgépeket, berendezéseket. A vállalati tevékenység ki­alakulásával a piaci igények növekedése a termelési nagy­ság bővítését hozta magával. Ebben a helyzetben a tech­nológiai fejlesztés fontossága előtérbe került és a vállala­tunk önálló szervezetet ho­zott létre a termelékenysé­get növelő feladatok meg­valósítására. Egymás után készültek el a saját tervezé­sű és kivitelezésű célgépek, berendezések a különböző gyártási részek bővítésére, a termelékenység növelésére. Visszatekintve az elmúlt húsz évre megállapíthatjuk, hogy dinamikus műszaki fejlesz­tés nélkül nem tudtuk vol­na termelésünket csaknem hatszorosára emelni, a lét­szám minimális, 19 százalé­kos növelése mellett. A vál­lalati műszaki fejlesztési fo­lyamatokban meghatározó a termékek minőségének ál­landó fejlesztése. Ezért a vállalatunknál olyan fejlesz­téseket. amelyek a minőség stábilitását a legkisebb mér­tékben is veszélyeztetnék, a gazdasági előnyök ellenére sem hajtunk végre. A központi fejlesztési programokban Vállalatunk az elmúlt idő­szakban bekapcsolódott az országos központi fejleszté­si programokba. Így a VI. ötéves tervidőszakiban a hát­téripari fejlesztésekhez kötő­dően bővítettük pneumati­kus termékeink választékát, gyártását a hazai igények mind teljesebb kielégítésére, az automatizálás gyorsítása érdekében. A korszerű ter­mékek előállítására a válla­lat mindig vizsgálta a saját fejlesztés, illetve licenc, know-how vásárlás alterna­tíváit. A termék gyártásba- vételének gyorsítása érdeké­ben mindig bátran éltünk a licencek vásárlásával. A VII. ötéves terv idősza­kára előirányzott központi műszaki fejlesztési progra­mok a kiemelt ágazatokban csak akkor érik el céljukat, ha a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat átgon­doltan osztjuk el a végrehaj­tók között, ha a pályázatok nyilvánossága fokozódik. Mű­szaki fejlesztési tevékenysé­günk továbbfejlesztését a vállalat vezetése folyamatos feladatként tekintette eddig is és tekinti a jövőre nézve is. A szervezeti keretek ki­alakítása mellett a pénzügyi lehetőségek határain belül az anyagi ösztönzési rend­szerünkbe is beépítettük a műszaki fejlesztési területen dolgozók érdekeltségét. Ü j termékek bevezetésének gyorsítása, az élőmunka-meg­takarítást biztosító fejlesz­tések fokozása érdekében. Sajnos, meg kell állapíta­nunk, hogy kellően haté­kony érdekeltségi viszonyo­kat még nem tudtunk meg­teremteni. Ennek csak egyik akadályozója a jelenlegi köz­gazdasági szabályozó rend­szer. ezen belül a kereset- szabályozás merevsége. Leg­alább ugyanilyen nagyság- rendű akadályozó az inno­vációs folyamatban kapcso­lódó funkcionális szerveze­tek — a vállalati érdekeket messzemenően megvalósító — egységes érdekeltségi vi­szonyainak hiánya. Az ed­diginél nagyobb összhangot kívánunk teremteni a piacot ismerő kereskedelmi, a gaz­dasági, a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató mű­szaki előkészítő, és a gyár­tást végző területek között. A szabályozás továbbfejlesztése nem várhat tovább A korszerű termékek elő­állítása legtöbb esetben új technológiai eljárásokat, be­rendezéseket is igényelnek, melyek tehát beruházással is párosulnak. A jelenlegi vál­lalati jövedelemszabályozás, a tiszta jövedelmek erőtel­jes központosítását eredmé­nyezik. Ezen belül is igen erős a megtermelt nyereség adó útján való elvonása. Számításaink szerint a mér­leg szerinti nyereségnek — az összes adózás figyelembe­vétele után — 14—Í8 száza­léka marad a vállalatnál. Az egységes érdekeltségi alap, a váltalaiti fejlesztési pénz­ügyi források rendkívüli mértékben beszűkültek. Nem biztosítják a megújuláshoz szükséges beruházások fede­zetét. E téren szükségesnek tartjuk a vállalati adózási rendszer felülvizsgálatát, az igazságosabb teherviselés mi­előbbi kialakítását, hogy a jelenleg még eredményesen működő vállalatok részére megteremtődjenek a reális feltételek a távlatok fejlesz­tési megalapozására. A műszaki fejlesztési fo­lyamatok gyorsítása, a minő­ségi előrelépés, tehát jelen­tős tőkebefektetésekkel jár, melyhez a közgazdasági sza­bályozásnak biztosítania kell a vagyongyarapításnak ed­diginél jóval nagyobb válla­lati érdekeltségét. Meg kell teremteni a vállalati eszkö­zök gyorsabb átcsoportosítá­sának pénzügyi és intézmé­nyi kereteit, hogy az eszkö­zök mindig hatékony, jöve­delmező termékek előállítá­sára kerüljenek felhasználás­ra. A magyar gazdaság nyi­tottsága megkívánja a bel­földi piacon is a verseny fo­kozását, mely a szűk belső piac miatt véleményünk sze­rint döntően az import bő­vítésével érhető el. Ezzel vi­szont visszaérünk a gyártott termékek minőségének, ver­senyképességének szükség- szerű fokozásához, mely nél­kül az import bővítéséhez szükséges export növelése nem képzelhető el. A műsza­ki fejlesztési alap képzésé­re kötelezett vállalatok kö­rének csökkentése, illetve a képzés megszüntetése növe­li a vállalati önállóságot. Ugyanakkor azzal a veszély- lyei is járhat, hogy az egyes gazdálkodók a szabályozás szigorodásával a műszaki fej­lesztési költségek ésszerűt­len csökkentésére is kénysze­rülnek. Ezen a téren a sza­bályozás kényszerítő hatása csökken. A vállalkozói szemlélet és gyakorlat erősítésével A műszaki fejlesztés lép­tékét, gyorsítását alapvetően meghatározzák azok a kör­nyezeti feltételek, amelyekről eddig nem beszéltünk. Neve­zetesen: a háttéripar hely­zete, beleértve az alap- és kooperációs anyagellátók szállítókészségét és minősé­gét a szakosodott kisszer­vezetek elégtelenségét és az ezeket a háttéripari terméke­ket forgalmazó vállalatok nem elfogadható készletezé­si gyakorlatát. Minden rész­letezés nélkül nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a vállalati innovációs folya­matok gyorsításának kiemelt feltétele a teljes folyamat­ban részt vevő intézmények, vállalatok, szervezetek sa­ját és egymás közötti kap­csolatainak fejlesztése. A vi­lágméretű gyors tudományos fejlődést figyelembe véve a műszaki fejlesztés gyorsítá­sában a vállalati feladatok jelenleg sokkal nagyobbak, mint korábban, melynek vég­rehajtásához jelentősen kor­szerűsíteni kell a külső fel- tételrends zerrt. Kócza Imre a Finomszer elv énygyár vezérigazgatója Uj üzem a győri Graboplastban A győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban új üzem kezdte meg a próbatermelést. A csaknem 280 millió forin­tos beruházás egy év alatt valósult meg. A termékből a ha­zai piacon kívül 3.5 millió négyzetmétert az NSZK-ba. Franciaországba, Angliába és Marokkóba szállítanak (MTI-fotó — Matusz Károly) VAN MIT JAVÍTANI ... Gyöngyös és környékének közútjain (Tudósítónktól:) A Miskolci Közúti Igaz­gatóság Gyöngyösi Üzem­mérnökségéhez csaknem 400 kilométer hosszúságú úthá­lózat üzemeltetése, felújítá­sa, karbantartása tartozik. Ez magában foglalja Gyön­gyös és környékének: a Mát­rának, Hatvannak és a Selypi medencének közútjait. A te­rület nagyságából iis adódik, nem kis feladatot, gondot jelent az üzemmérnökség szakembereinek a meglevő úthálózat rohamos leromlá­sának a megakadályozása, amely egyébként a közúti ágazat kiemelt feladata a VII. ötéves tervben. Túl az első fél éven, az ez évi ■mun­kálatokról, soron következő javításokról, tervekről a gyöngyösi üzemmérnökség vezetőjét. Szabó Lajost kér­deztük. Elmondta, az idén mintegy 60 millió forintot fordítanak a területükhöz tartozó utak karbantartásá­ra. Az első fél évben elvégez­ték a téli fagykárok hely­reállítását, a burkolatok ká­tyúmentesítését. A Vámos- györk—Adács közötti bekö­tőút 6 méterre történő szé­lesítését, amely az itt köz­lekedők régi kívánalma volt. Igaz, ez a szakasz végleges, erősítő aszfaltréteget még nem kapott... Gyöngyösön és Hatvanban újrafestették az útburkolati jeleket, gya­logátkelőhelyeket. Az év hátralévő részében hagyományos felületi bevo­nást kap a Bodony—Parád- óhutai, valamint a gyöngyös- oroszi bekötőút első öt kilo­méteres szakasza. Korszerű, úgynevezett bitumenes emul­ziós bevonással lesz ellátva a Selyp—Zagyvaszántó, va­lamint Pásztó—Galyatető— Mátraháza közötti összekötő Út 2 szakasza. Az üzemmérnökség szak­emberei mindezek mellett tanácsi bérmunkákat is vé­geznek Nagyrédén, Gyön- gyössolymoson, Vámosgyör- kön, Markazon és Heréden. Ezek az említett települések közútjainak felújítását je­lentik. Gyöngyösön tervezik a 3-as számú főúton levő közlekedési jelzőlámpák au- tomatikájának cseréjét. S ezt követően a lámparend­szerek teljes összehangolá­sát. A zavartalan és bizton­ságos gépjármű- és gyalogos­forgalom érdekében erre igencsak szükség van a Mát­ra alján... Korcsog Béla NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A népi kollégiumok születésnapjára III/3. A népi kollégiumokban megvalósuló nevelés lényege a közösségi nevelés volt. A közösségi nevelés, a közös­séggé válás folyamata ha­sonló módszerekkel, hason­ló formában ment végbe a2 egyes kollégiumokban. A kollégiumi közösségi nevelés fontos része volt a tanulás és az olvasás meg­szerettetése. Tanulókörökben beszélték meg az iskolai anyagot, ezen kívül a Né- kosz kötelező anyagát, a? utolsó 100 év történetét^ Az önképzéssel egyidőben végezték a társadalmi mun­kát. A megtanult anyagot nem tekintették sajátjuk­nak, azt továbbadták. Erő­södésüket érezve kiléptek a kollégium, a város falai kö­zül, üzemekbe és falvakba mentek. Ezeken a helyeken nemcsak műsort adtak, is­mereteket terjesztettek, ha­nem adatokat is gyűjtöttek, amelyeket szociográfiákban dolgoztak fel. Az induláskor az önkor­mányzat terén bajok voltak. Egyesek nem voltak önál­lóak. öntudatosaik, nem lát­ták maguk előtt tisztán a tennivalókat, a fejlődés le­hetőségeit. Idő kellett ah­hoz, amíg gátlásaiktól meg­szabadultak míg 'magatar­tásuk öntudatos és kiegyen­súlyozott lett. A népi kollégiumok diák­jai részesei voltak a kora­beli politikai, társadalmi küzdelmeknek. Az osztáíy- és pártharcokban a balolda­li erők szövetségesei voltak. Feltárt adataink azt bizo­nyítják, hogy az országos helyzethez hasonlóan a me­gyében működő MKP-szer- vek és -szervezetek e kollé­giumokat hathatósan támo­gatták és támaszkodtak azokra. Egerben, a párt me­gyei és városi vezetői a helyi kollégiumok munkáját állandóan figyelemmel kí­sérték, segítettek problémá­ik megoldásában, megjelen­tek rendezvényeiken. Gyön­gyösön az MKP városi tit­kársága közvetlen részt vál­lalt a kollégium megszerve­zésében. Erre utal a városi párttitkár 1947. december 15-i jelentése is, amelyben ezeket olvashatjuk: „Egy népi kollégiumot létesítünk, amely 35 tanulónak nyújt teljes ellátást". A gyöngyösi városi titkárság gondolt a szegény kollégiumi tanulók egészségügyi ellátásának biztosítására is. A nemzeti bizottság, a képviselőtestü­let segítségével a helyi köz­kórházban helyet biztosított az arra rászoruló tanulók­nak. A népi kollégiumok meg­ítélésének vonatkozásában idekívánkozik még egy hat­vani adat. Egy 1948. febru­ár 3-i propagandajelentés szerint a hatvani gimnázi­um diákságán belül a népi kollégiumok növendékei „ko­moly 'baloldalt” képviselnek A népi kollégiumok diák­ságának többsége tagja volt a korabeli ifjúsági szerve­zeteknek. Sőt a legjobbak az ifjúsági mozgalom veze­tői. funkcionáriusai lettek. Egerben a legtöbb mozgalmi vezető a 11. Rákóczi Ferenc kollégiumból került ki. Tóth János a Diák Szövetség vá­rosi titkára, a Függetlensé­gi Népfront ideiglenes ta­nácsának tagja lett. Jed- licska Gyulát 1948 áprilisá­ban a MINSZ megyei veze­tőségi tagjává választották, ö volt egyidőben a városi rendezőgárda parancsnoka. Sándor László bekerült a vá­rosi ifjúsági bizottságba. Fekete Ottó. a Diák Szövet­ség városi titkára lett. A kollégiumok diákjai a Kommunista Párt szövetsé­geseiként részt vettek a földművesszövetkezetek meg­szervezésében, a baloldali ifjúsági szervezetek támoga­tásában (MADISZ, EPOSZ) Utolsó jelentős politikai tet­tük az iskolák államosításá­nak segítése, majd a Mind- szenty hercegprímás reak­ciós tevékenysége leleplezé­sére szervezett akciók szer­vezésében való közreműkö­dés volt. A népi kollégiumokat eleinte a kívülállók olyan internátusoknak tekintették, ahol a munkás- és szegény­paraszt szülők gyermekei ingyenes lakást és ellátást kapnak. Amíg ez volt a vé­lemény a köztudatban, ad­dig a régi rend hívei hall­gattak róla. Amikor azon­ban köztudottá vált, hogy azok az új társadalom ne­velő intézményei, megindult a támadás ellenük. A kon­zervatív erők gánesoskodása nyilvánult meg az intézetek rágalmazásában, a kollégis­ták tanulmányainak akadá­lyozásában. A kisgazdapárti Egri Ba­rázda című lap a fiatal in­tézmény jellegét bírálva ezeket írta: .,Boldog az az ország, ahol a politikát nem a tömegek irányítják, és ahol nem mennyiségi, ha­nem minőségi embernevelés folyik". A Népi kollégista című lap 1948 júniusi szá­mában pedig arról olvasha­tunk, hogy az egri Angol- kisasszonyok intézetében a2 apácák 11 leány kollégistá­nak rosszabb jegyet adtak, mivel őket nem szívlelik. Közismert, hogy 1949 nya­rán a népi kollégiumokat központi rendelet után meg­szüntették és beolvasztották azokat az állami kollégiu­mokba. A kollégiumok ta­nárai és diákjai a rendelke­zést mély megdöbbenéssel fogadták és hihetetlennek tartották. Ez az intézkedés — mint azt, azóta a pártve­zetés megállapította, — hely­telen volt. Részét jelentette az akkor jelentkező szektá- riánus, dogmatikus irányvo­nal oktatás terén való meg­nyilvánulásának. A népi kol­légiumokat ugyan megszün­tették. az ott kapott neve­lést a volt diákok a szocia­lista építőmunka számos te­rületén hasznosították, illet­ve jelenleg is hasznosítják. A megyei kollégiumok egy­kori diákjainak többsége ma az oktatás területén, a kulturális életben, vagy a mozgalomban dolgozik. Csak érdekességképpen említem meg néhányuk nevét. Tóth János jelénleg a MTESZ fő­titkára. Jedlicska Gyula a Politikai Főiskola tanára. Barta Alajos a megyei párt- bizottság első titkára. A megyei népi kollégiu­mok nemes hagyományai a maguk egészében még feltá­rásra. elemzésre s gyakor­lati hasznosításra várnak. További kutatás, főként a hasznosítható értékek átül­tetése a nevelésbe, a jövő szép feladata. Szecskó Károly

Next

/
Thumbnails
Contents