Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 11., péntek SALGÓTARJÁNBAN: Nemzetközi ifjúsági nyári egyetem nyílt A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat N ógrád Megyei Szervezetének rendezésében tizenkettedik alkalommal nyitották meg az Ifjúság '86 címmel a nemzetközi ifjúsági nyári egyetemet. A szakszervezetek megyei tanácsa oktatási és művelődési intézménye ad. otthont a kéthetes programnak: ezúttal 15 európai, skandináv ország, az USA és Japán is delegáltat ja magát. A jövő technikája és az ifjúság című témasorozaton vesznek részt a fiatalok. A rendezők gazdag szabadprogramokat is összeállítottak, hogy minél jobban megismerhessék Nógrád megyét, s nem utolsósorban egymást is (Fotó: Szabó Sándor) KICSIKNEK ÉS NAGYOBBAKNAK Szünidei olvasmányok A legkisebbektől a tizenévesekig számos érdekes, izgalmas olvasnivalót kínál a nyárra a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Az újdonságok között új sorozatok első köteteit is kézbe vehetik a gyermekek, s több, régebben megjelent regényt is újra közreadnak számukra. A százéves Boros Géza Apa és fia Barátságos, ízlésesen berendezett szobában ülünk. Beszélgetőpartnerem magas, jó megjelenésű, 73 éves (korát meghazudtoló) férfi: Boros Árpád. 13 évvel ezelőtt, 60 évesen ment nyugdíjba. Muzsikus volt, öt hangszeren — hegedűn, zongorán, dobon, vibrafonon és gitáron — játszott. Kitűnő dobosként ismerték itthon és külföldön. A világgal, az állatokkal ismerkedő -kisgyermekek júliusban a Mini-leporelló elnevezésű új sorozat első darabjaiban a háziállatokkal és az állatkertek legkedveltebb lakóival találkozhatnak Ka- pocsy György művészi fotóin. Gottfried Herold és Gerhard Rapp us, NDK-beli szerzőpáros a sorozat lapjain kedves -történetet mesél el az öreg kannában lakó Zsuzsanna mamáról és hét kisegérről. A Tv-mesékből már ismert -két macska, Filemon és Bonifác kalandjait is megjelenteti a kiadó. Az Iciri-piciri sorozat új kötetében Illyés Gyula egyik leg- mul'atságosabb népmese-feldolgozását az Ihók és Mihók címűt adják közre. A kisiskolásoknak szánják a Gadzsa, az elefánt című könyvet, Walter G. Pi- carde munkáját. A szerző három jó barát történetét meséli el: ők az indonéz szigetvilág egy lakatlan szigetére vetődve jávai bennszülöttek meséit hallgatják. A tv-ben már vetített Gumi Tarzan című történet, amely egy dán kisfiúról szól, most kötetben is olvasható lesz. Eduard Szkobeljev belorusz író A zöld folyó titka című fantasztikus regényében egy kisvárosban játszódó titokzatos történetről mesél. A Képes sorozat elnevezésű új kiadvány első kötetében Csonkaréti Károly A Zenta cirkálóval kezdődött... című munkáját adják közre. A mű az első világhábcrú kezdetén, az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészeti manővereit, a Zen- ta cirkáló legénységének izgalmas történetét idézi fel. Tőke Péter új hősei a Veszedelem az ősvilágból című regényében tanulmányi kirándulásra indulnak és egyszerre csak a földtörténeti őskorban találják magukat ... A Hobbi sorozat Új kötete a lakásban tartott kisállatok gazdáinak ad hasznos tanácsokat. Fülöp György Karikatúra-suli című könyvében a mesterség titkaiba avatja be a gyermekeket, A Ház tetején egy fél lepény című kötet, M ándoki László munkája a török találós kérdések után a finnugor népek rejtvényeiből ad közre egy csokorra valót. A Búvár zsebkönyvek sorozat új kötetében a négyezer éves kínai kertkultúra legszebb virágait mutatja be Kása Géza és Varga Emma. A könyvet kínai virágnaptár egészíti ki. A régebbi sikerkönyvek közül ismét megjelenik Pintér Pálné A csodakút tündére, Halász Zoltán Romvárosok a sivatagban, Szom- bathy Viktor A félhold vándora és Rónaszegi Miklós Hi- náros tenger című kötete. — Mondhatni minden élvonalbeli üzletben játszottam: az Arizonában, a Mou- linben, a Párisién Grillben. Cziffra György annak idején a Hanglibaii velem kezdett, mint könnyűzenész — emlékezik. — Dolgoztam Finnországban, Dániában, Svájcban is. Az asztalon heverő könyvre téved a tekintete. — De nem ezért ülünk itt, hogy rólam beszéljünk, hanem az édesapámról — mutat a kötetre. Címe: Folik vagy nem folik? Szerzője Boros Géza — képünkön —, a neves kabarészínész és kupléénekes, aki június 1-én lenne 100 éves, és 31 esztendeje halott. Lássuk előbb, mit ír róla a lexikon. Rákosi Szidi iskoláját végezte, vidéki színpadokon kezdte a pályát. Pesten a Modern Színpadon lépett fel először. Játszott a főváros szinte minden színpadán, legnagyobb sikereit az Andrássy úti és a Teréz körúti színpadon aratta. A 20. századi magyar kabaré Nagy Endre által teremtett stílusának reprezentáns alak. ja volt. Póztalanul, poentí- rozás nélkül adta elő kitűnő kupiéit. Humorát gyermekien együgyű mosolyának és értelmes tekintetének ellentéte jellemezte. A Folik vagy nem folik? című kupiét több mint ezerszer énekelte 50 éves színészi pályafutása alatt. Így a lexikon. És hogyan emlékezik rá a fiú? Ami az időszerűségét magyarázza mégis napjainkban, éppen a költő ajánlása, amely így szól': „Liszt Ferencnek zongorakirály és zeneköltőnek: látogatási viszonzásul” Liszt Ferencről mindany- nyian tudjuk, hogy a legnagyobb magyar zeneszerző és zongoraművész, aki 1811- ben született Magyarországon és Németországban halt meg 1886-ban. Csodálatos életpályát futott be, Európa- szerte ismert és ünnepelt művész volt, akinek hazájával soha nem szűntek meg kapcsolatai. Áldozatkészségének számtalan bizonyságát adta: a pesti árvízkárosultak javára hangversenyeket rendezett. (1838). Alapítványt tett a pesti Nemzeti Zenede létesítésére (1840) Pesten mutatkozott be először is úgy. mint karmester (párizsi, bécsi, római stb. koncertek után). További kapcsolatait Magyarországgal bizonyára nálam alaposabban, hozzáértőbben és sokszor felemlegetik még az idei jubileumi évben. — Ketten voltunk testvérek Laci öcsémmel. Nagyon rossz gyerekek voltunk, a Színházi Elet sokszor megírta „hőstetteinket”. Gyermekéveimre körülbelül 4 éves koromtól emlékszem. Apám bűbájos ember volt, bár a színpadi mulattató odahaza nagyon szigorú családapaként viselkedett. Laci 17 évesen egyszer elkésett a vacsoráról. Apánk két hatalmas pofonnal fogadta. Ma már nehéz elhinni, de kupléénekesként először megbukott, mint komikus színész volt sikeres. Nagy Endrénél is megbukott kezdetben, csak a Princes- szász című kupiéval ugrott ki nála. Attól fogva Nagy Endre gyakran emlegette: „Mondtam, hogy majd megy ez!" — Tudja-e — kérdezi —, hogy az En nem hiszem, hogy normális vagyok! apám híres kupléja volt? Amikor én a hadifogságban a kultúrműsorban apuka kupiéit énekeltem, a legnagyobb sikert ezzel arattam. Ezért inkább a szomszédos Nógrád megyéből származó Lisznyai Kálmánt szeretném bemutatni, aki 1823- ban született Herencsény községben, és aki Budán 1863-ban halt meg. Petőfi kartársa volt, akivel szentül hitte a lelki rokonságot. Ez leginkább Petőfi népiességének tiszteletében és ..utánzásában” tűnik ki. Különben a XIX. századi irodalom egyik legkülönösebb alakjának tartják kritikusai. Lisznyai ügyvédi vizsgát tett és mint aljegyző, törvényszéki hivatalnok, majd táblabíró dolgozott Nógrád vármegyéében. 1846-ban a Petőfi szervezte Tízek Társaságának is tagja lett. Világos, illetve külföldi katonai szolgálat után kizárólag csak az irodalomnak élt — Pesten. Korábban népszerű költő volt. Liszt Ferencnek című versével olyan sikert aratott, hogy a pesti Nemzeti Színházban is osztogatták ezt a versét, sőt „egy fényes társaságban is felolvasta egy főrangú hazánkfia'' — így tudósít erről a Megtudom még, hogy Boros Géza kitűnően utánzott híres embereket, hogy a mai Moulin Rouge eszpresszó helyén egykor kabaréja volt Békeffivel. Meg azt, hogy egy ideig iskolát tartott fenn, de növendékeiből, tanítványaiból egy sem lett színész. És hogy ö volt az egyik első könnyüműfajbeli érdemes művész. Szomorúbb dolgok is szóba kerülnek. Hogy a negyvenes évek elején, amikor leparancsolták a színpadról. Boros Géza megírta, kiadta a Folik vagy nem folik? című könyvet. Valamiből élni kellett... És Boros Árpád életében is volt olyan korszak, amikor a függöny mögött dobolva kísérhette az énekesnőt. így találkoztam a két Borossal. Az egyikkel a másik emlékezetében. Amikor búcsúzunk, a fiú a kezében szorongatja apja könyvét. Távozás után bizonyára újra be- le-beleolvas. Magyar Néplap 1856-ban. A vers kettőszáz soros, amely így kezdődik: „Világ kedvence! kedves hangteremtő! Ügy vagy köztünk, mint egy közös nemtő. Ügy hatsz reánk Hir- s dicsszentelt neveddel; S simulsz hozzánk Magasztos szellemeddel, Mint egy költőileg mesés Rég vágyott jelenés! Amikor ez a költői köszöntés Liszt Ferenc tudomására jutott, annyira meghatotta, hogy személyesen kereste fel Lisznyai Kálmánt, aki akkor éppen betegeskedett. Ugyancsak az Űj palócdalok című verseskönyv szerkesztői megjegyzéseiből tudjuk azt is, hogy Liszt Ferenc meghívta Lisznyait Weimarba. sőt arra is ígéretet tett neki, hogy az „Egri koccintások" cím alatt kiadandó dithyrambok (boristenítő dalok) valamelyikéhez — mélyek képekkel és több zeneköltő dallamszerzeményével fognak kijön! — ő is szívesen költ majd egy melódiát. Nem nyert bizonyítást, hogy ez az irodalmi és zenei „vállalkozás” létrejött, de ez a „híradás a múltból" még méltóbbá teheti a Liszt Ferenc-júbileumot és teljesebbé Lisznyai Damó Kálmán emlékét a Palóc- földön. Elekes Éva Ezen nevet Mongólia R. SIN AJ: A suttogó Sinij folyton sugdolózott valakivel. Még ha ketten voltak la kíséretében, akkor is sugdosott az egyikük fülébe valamit. Ha értekezleten ült, akkor is minduntalan sutyorgott a szomszédaival, vagy cetliket küldözgetett ide-oda. Engem eddig valahogy elkerült. De tegnap az értekezleten átadtak nekem egy cetlit. Ezt olvastam rajta: „Demid! Gratulálok!" Törni .kezdtem a fejem, ugyan miért gratulál. Újév régen elmúlt, a születésnapom viszont még messze van. Közben valaki megbökte a vállamat. Körülnéztem. A hátam mögött ülő férfi Sinijre mutatott, Sinij meg az ötödik sorból titkozatos jeleket adott nekem. Rájöttem, hogy választ vár. „Mihez gratulálsz?” — írtam neki. Hallgattam az előadót, de hátulról .valaki 'belesuttogott a fülembe. Sinij közelebb furakodott hozzám. Nem értettem egy szót Sem. Akkor megint felírt valamit egy darab papírra és a kezembe nyomta. „Demid. kellemes meglepetés vár rád. A kis Sinij” — olvastam, aztán hátrafordulva megkérdeztem, mire célozgat. A mellettünk ülők pisz- szegtek. Sinij rájuk se hederített, és újból írt valamit: „Togmidot leváltják, te leszel a személyzeti osztály vezetője. Hű Sinijed." ., .Es egy bizonyos idő múlva tényleg én ültem Togmid helyén. Éppen a hivatali teendőimmel ismerkedtem, amikor egyszerre csak Sinij személyi anyaga került a kezembe. Jellemzésében az állt, hogy odaadó, lelkiismeretes munkatárs. A dossziéban egy nagy borítékot találtam, amelyből egy csomó Sinij által írt bejelentés hullott ki. Az egyikben ezt olvastam: „Tegnap Demid négy percet késett ebéd után." Az Ulánbátort Tonsúl (Harkály) c. szatirikus lapból fordította: Zahemszky László E. M. ,Egri koccintások. Liszt Ferenc látogatása Lisznyai Damó Kálmánnál tf Az idei jubileumi Liszt-évben igencsak megörültem Lisznyai Damó Kálmán verseskönyvének, amelyre a balassagyarmati Palóc Múzeum helytörténeti gyűjteményében bukkantam rá. Lisznyai Üj palócdalok című verseskötetét Pesten 1858- ban Lampel Róbert adta ki, azaz a múlt században.
