Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 11., péntek SALGÓTARJÁNBAN: Nemzetközi ifjúsági nyári egyetem nyílt A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat N ógrád Megyei Szervezetének rendezésében tizenkettedik alkalommal nyitották meg az Ifjúság '86 címmel a nemzetközi ifjúsági nyári egyetemet. A szakszervezetek megyei tanácsa oktatási és művelődési intézménye ad. otthont a kéthetes programnak: ezúttal 15 európai, skandináv ország, az USA és Japán is delegáltat ja magát. A jövő technikája és az ifjúság című témasorozaton vesz­nek részt a fiatalok. A rendezők gazdag szabadprogramokat is összeállítottak, hogy mi­nél jobban megismerhessék Nógrád megyét, s nem utolsósorban egymást is (Fotó: Szabó Sándor) KICSIKNEK ÉS NAGYOBBAKNAK Szünidei olvasmányok A legkisebbektől a tizenévesekig számos érdekes, izgalmas olvasnivalót kínál a nyárra a Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó. Az újdonságok között új sorozatok első köteteit is kézbe vehetik a gyermekek, s több, régebben megjelent re­gényt is újra közreadnak számukra. A százéves Boros Géza Apa és fia Barátságos, ízlésesen berendezett szobában ülünk. Beszélgetőpartnerem magas, jó megjelenésű, 73 éves (korát meghazudtoló) férfi: Boros Árpád. 13 évvel ezelőtt, 60 évesen ment nyugdíj­ba. Muzsikus volt, öt hangszeren — hegedűn, zongorán, dobon, vibrafonon és gitáron — játszott. Kitűnő dobos­ként ismerték itthon és külföldön. A világgal, az állatokkal ismerkedő -kisgyermekek jú­liusban a Mini-leporelló el­nevezésű új sorozat első da­rabjaiban a háziállatokkal és az állatkertek legkedveltebb lakóival találkozhatnak Ka- pocsy György művészi fo­tóin. Gottfried Herold és Gerhard Rapp us, NDK-beli szerzőpáros a sorozat lapjain kedves -történetet mesél el az öreg kannában lakó Zsu­zsanna mamáról és hét kis­egérről. A Tv-mesékből már ismert -két macska, Filemon és Bonifác kalandjait is megjelenteti a kiadó. Az Iciri-piciri sorozat új köte­tében Illyés Gyula egyik leg- mul'atságosabb népmese-fel­dolgozását az Ihók és Mihók címűt adják közre. A kisiskolásoknak szán­ják a Gadzsa, az elefánt cí­mű könyvet, Walter G. Pi- carde munkáját. A szerző há­rom jó barát történetét me­séli el: ők az indonéz szi­getvilág egy lakatlan szige­tére vetődve jávai bennszü­löttek meséit hallgatják. A tv-ben már vetített Gumi Tarzan című történet, amely egy dán kisfiúról szól, most kötetben is olvasható lesz. Eduard Szkobeljev belorusz író A zöld folyó titka című fantasztikus regényében egy kisvárosban játszódó titok­zatos történetről mesél. A Képes sorozat elnevezésű új kiadvány első kötetében Csonkaréti Károly A Zenta cirkálóval kezdődött... cí­mű munkáját adják közre. A mű az első világhábcrú kezdetén, az Osztrák—Ma­gyar Monarchia haditenge­részeti manővereit, a Zen- ta cirkáló legénységének iz­galmas történetét idézi fel. Tőke Péter új hősei a Ve­szedelem az ősvilágból cí­mű regényében tanulmányi kirándulásra indulnak és egyszerre csak a földtörté­neti őskorban találják ma­gukat ... A Hobbi sorozat Új kötete a lakásban tartott kis­állatok gazdáinak ad hasznos tanácsokat. Fülöp György Karikatúra-suli című köny­vében a mesterség titkaiba avatja be a gyermekeket, A Ház tetején egy fél le­pény című kötet, M ándoki László munkája a török ta­lálós kérdések után a finn­ugor népek rejtvényeiből ad közre egy csokorra valót. A Búvár zsebkönyvek sorozat új kötetében a négyezer éves kínai kertkultúra legszebb virágait mutatja be Kása Géza és Varga Emma. A könyvet kínai virágnaptár egészíti ki. A régebbi sikerkönyvek közül ismét megjelenik Pin­tér Pálné A csodakút tün­dére, Halász Zoltán Rom­városok a sivatagban, Szom- bathy Viktor A félhold ván­dora és Rónaszegi Miklós Hi- náros tenger című kötete. — Mondhatni minden él­vonalbeli üzletben játszot­tam: az Arizonában, a Mou- linben, a Párisién Grillben. Cziffra György annak ide­jén a Hanglibaii velem kez­dett, mint könnyűzenész — emlékezik. — Dolgoztam Finnországban, Dániában, Svájcban is. Az asztalon heverő könyv­re téved a tekintete. — De nem ezért ülünk itt, hogy rólam beszéljünk, hanem az édesapámról — mutat a kö­tetre. Címe: Folik vagy nem folik? Szerzője Boros Géza — képünkön —, a neves ka­barészínész és kupléénekes, aki június 1-én lenne 100 éves, és 31 esztendeje ha­lott. Lássuk előbb, mit ír róla a lexikon. Rákosi Szidi is­koláját végezte, vidéki szín­padokon kezdte a pályát. Pesten a Modern Színpadon lépett fel először. Játszott a főváros szinte minden szín­padán, legnagyobb sikereit az Andrássy úti és a Teréz körúti színpadon aratta. A 20. századi magyar kabaré Nagy Endre által teremtett stílusának reprezentáns alak. ja volt. Póztalanul, poentí- rozás nélkül adta elő kitűnő kupiéit. Humorát gyermeki­en együgyű mosolyának és értelmes tekintetének ellen­téte jellemezte. A Folik vagy nem folik? című kupiét több mint ezerszer énekelte 50 éves színészi pályafutása alatt. Így a lexikon. És hogyan emlékezik rá a fiú? Ami az időszerűségét ma­gyarázza mégis napjainkban, éppen a költő ajánlása, amely így szól': „Liszt Ferencnek zongo­rakirály és zeneköltőnek: látogatási viszonzásul” Liszt Ferencről mindany- nyian tudjuk, hogy a leg­nagyobb magyar zeneszerző és zongoraművész, aki 1811- ben született Magyarorszá­gon és Németországban halt meg 1886-ban. Csodálatos életpályát futott be, Európa- szerte ismert és ünnepelt művész volt, akinek hazájá­val soha nem szűntek meg kapcsolatai. Áldozatkészségé­nek számtalan bizonyságát adta: a pesti árvízkárosul­tak javára hangversenyeket rendezett. (1838). Alapít­ványt tett a pesti Nemzeti Zenede létesítésére (1840) Pesten mutatkozott be elő­ször is úgy. mint karmester (párizsi, bécsi, római stb. koncertek után). További kapcsolatait Ma­gyarországgal bizonyára ná­lam alaposabban, hozzáér­tőbben és sokszor felemle­getik még az idei jubileumi évben. — Ketten voltunk testvé­rek Laci öcsémmel. Nagyon rossz gyerekek voltunk, a Színházi Elet sokszor meg­írta „hőstetteinket”. Gyer­mekéveimre körülbelül 4 éves koromtól emlékszem. Apám bűbájos ember volt, bár a színpadi mulattató odahaza nagyon szigorú családapaként viselkedett. Laci 17 évesen egyszer el­késett a vacsoráról. Apánk két hatalmas pofonnal fo­gadta. Ma már nehéz elhin­ni, de kupléénekesként elő­ször megbukott, mint komi­kus színész volt sikeres. Nagy Endrénél is megbukott kezdetben, csak a Princes- szász című kupiéval ugrott ki nála. Attól fogva Nagy Endre gyakran emlegette: „Mondtam, hogy majd megy ez!" — Tudja-e — kérdezi —, hogy az En nem hiszem, hogy normális vagyok! apám híres kupléja volt? Amikor én a hadifogságban a kul­túrműsorban apuka kupiéit énekeltem, a legnagyobb si­kert ezzel arattam. Ezért inkább a szomszé­dos Nógrád megyéből szár­mazó Lisznyai Kálmánt sze­retném bemutatni, aki 1823- ban született Herencsény községben, és aki Budán 1863-ban halt meg. Petőfi kartársa volt, akivel szen­tül hitte a lelki rokonságot. Ez leginkább Petőfi népies­ségének tiszteletében és ..utánzásában” tűnik ki. Kü­lönben a XIX. századi iro­dalom egyik legkülönösebb alakjának tartják kritikusai. Lisznyai ügyvédi vizsgát tett és mint aljegyző, tör­vényszéki hivatalnok, majd táblabíró dolgozott Nógrád vármegyéében. 1846-ban a Petőfi szervezte Tízek Tár­saságának is tagja lett. Vi­lágos, illetve külföldi kato­nai szolgálat után kizárólag csak az irodalomnak élt — Pesten. Korábban népszerű köl­tő volt. Liszt Ferencnek cí­mű versével olyan sikert aratott, hogy a pesti Nem­zeti Színházban is osztogat­ták ezt a versét, sőt „egy fényes társaságban is felol­vasta egy főrangú hazánk­fia'' — így tudósít erről a Megtudom még, hogy Bo­ros Géza kitűnően utánzott híres embereket, hogy a mai Moulin Rouge eszpresszó he­lyén egykor kabaréja volt Békeffivel. Meg azt, hogy egy ideig iskolát tartott fenn, de növendékeiből, tanítványai­ból egy sem lett színész. És hogy ö volt az egyik első könnyüműfajbeli érdemes művész. Szomorúbb dolgok is szó­ba kerülnek. Hogy a negy­venes évek elején, amikor leparancsolták a színpadról. Boros Géza megírta, kiadta a Folik vagy nem folik? cí­mű könyvet. Valamiből élni kellett... És Boros Árpád életében is volt olyan kor­szak, amikor a függöny mö­gött dobolva kísérhette az énekesnőt. így találkoztam a két Bo­rossal. Az egyikkel a másik emlékezetében. Amikor bú­csúzunk, a fiú a kezében szo­rongatja apja könyvét. Távo­zás után bizonyára újra be- le-beleolvas. Magyar Néplap 1856-ban. A vers kettőszáz soros, amely így kezdődik: „Világ kedvence! kedves hangteremtő! Ügy vagy köztünk, mint egy közös nemtő. Ügy hatsz reánk Hir- s dicsszentelt neveddel; S simulsz hozzánk Magasztos szellemeddel, Mint egy költőileg mesés Rég vágyott jelenés! Amikor ez a költői kö­szöntés Liszt Ferenc tudomá­sára jutott, annyira megha­totta, hogy személyesen ke­reste fel Lisznyai Kálmánt, aki akkor éppen betegeske­dett. Ugyancsak az Űj palócda­lok című verseskönyv szer­kesztői megjegyzéseiből tud­juk azt is, hogy Liszt Fe­renc meghívta Lisznyait Weimarba. sőt arra is ígé­retet tett neki, hogy az „Egri koccintások" cím alatt kiadandó dithyrambok (boristenítő dalok) valame­lyikéhez — mélyek képek­kel és több zeneköltő dal­lamszerzeményével fognak kijön! — ő is szívesen költ majd egy melódiát. Nem nyert bizonyítást, hogy ez az irodalmi és ze­nei „vállalkozás” létrejött, de ez a „híradás a múltból" még méltóbbá teheti a Liszt Ferenc-júbileumot és teljesebbé Lisznyai Damó Kálmán emlékét a Palóc- földön. Elekes Éva Ezen nevet Mongólia R. SIN AJ: A suttogó Sinij folyton sugdolózott valakivel. Még ha ketten voltak la kíséretében, akkor is sugdosott az egyikük fü­lébe valamit. Ha értekezle­ten ült, akkor is mindun­talan sutyorgott a szomszé­daival, vagy cetliket küldöz­getett ide-oda. Engem eddig valahogy elkerült. De tegnap az ér­tekezleten átadtak nekem egy cetlit. Ezt olvastam raj­ta: „Demid! Gratulálok!" Törni .kezdtem a fejem, ugyan miért gratulál. Újév régen elmúlt, a születésna­pom viszont még messze van. Közben valaki meg­bökte a vállamat. Körül­néztem. A hátam mögött ülő férfi Sinijre mutatott, Sinij meg az ötödik sorból titkozatos jeleket adott ne­kem. Rájöttem, hogy választ vár. „Mihez gratulálsz?” — írtam neki. Hallgattam az előadót, de hátulról .valaki 'belesuttogott a fülembe. Sinij közelebb furakodott hozzám. Nem ér­tettem egy szót Sem. Ak­kor megint felírt valamit egy darab papírra és a ke­zembe nyomta. „Demid. kel­lemes meglepetés vár rád. A kis Sinij” — olvastam, aztán hátrafordulva megkér­deztem, mire célozgat. A mellettünk ülők pisz- szegtek. Sinij rájuk se he­derített, és újból írt vala­mit: „Togmidot leváltják, te leszel a személyzeti osz­tály vezetője. Hű Sinijed." ., .Es egy bizonyos idő múlva tényleg én ültem Togmid helyén. Éppen a hivatali teendőimmel ismer­kedtem, amikor egyszerre csak Sinij személyi anyaga került a kezembe. Jellemzé­sében az állt, hogy odaadó, lelkiismeretes munkatárs. A dossziéban egy nagy boríté­kot találtam, amelyből egy csomó Sinij által írt beje­lentés hullott ki. Az egyik­ben ezt olvastam: „Tegnap Demid négy percet késett ebéd után." Az Ulánbátort Tonsúl (Harkály) c. szatirikus lapból fordította: Zahemszky László E. M. ,Egri koccintások. Liszt Ferenc látogatása Lisznyai Damó Kálmánnál tf Az idei jubileumi Liszt-évben igencsak meg­örültem Lisznyai Damó Kálmán verseskönyvének, amelyre a balassagyarmati Palóc Múzeum helytör­téneti gyűjteményében bukkantam rá. Lisznyai Üj palócdalok című verseskötetét Pesten 1858- ban Lampel Róbert adta ki, azaz a múlt század­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents