Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 162. szám ARA: 1986. július 11., péntek 1,80 FORINT Ötöske... Igaz, vagy sem, nem tudom, de hallottam valahol: az egykori Japánban akikor sírtak-ríttak az emberek, amikor egy kisgyermek megszületett. S akkor ültek vidám tort, amikor meghalt egy ember, mert — vélték — megszabadult a földi élet kínjaitól. Való igaz, valamennyiünknek sok nehézséggel kell megküzdenie az élete során, de mégis vallom: nincs csodálatosabb valami, mint az élet. S nagyszerűbb sincs, mint életet adni valakinek .. . Ha levelet írhatnék neki — mert a nevét és a címét még nem tudom —, világrajövetele kapcsán, út- ravalóul többek között ezeket a sorokat nyújtanám át. Az ismeretlen embertársamat — aki már megszületett, vagy akit a napokban várunk közénk — ugyanis glóbuszunk ötmil- iiárdik lakójaként köszönthetjük majd. Kék bolygónkon immár ennyien létezünk, jó érzés leírni: utódunkként anyakönyvezhetjük a XXI. század egyik alkotó, teremtő, s az eddigi világ civilizációjára remélhetőleg vigyázó emberét. Az előrejelzések szerint az Ötöske — mert magamban csak így neveztem el — várhatóan a harmadik világ valamelyik országában látja meg a napvilágot. Minden reményem, hogy hosszú élete lesz e Földön. Mondom, reménykedem, mert sajnos, azon a tájékon nagy a csecsemőhalálozás aránya. A világban —- s ez szomorú, Elgondolkodtató statisztika — naponta több mint 40 ezer gyermek pusztul el éhezés, gyógyszerhiány, el- hagyatottság miatt. Holott gazdag a világ: jut pénz arra, hogy az ember embert ölni képes fegyvereket gyártson, s öt- milliárdokat — ugyan, sokkalta többet! — költsön a gyilkolás arzenáljára. Akkor, amikor életeket menthetne, építhetne, a tejútrendszer felé száguldhatna, hogy mind többet tudjon a mérhetetlen messziségek titkairól. Lehet, hogy soha nem tudom meg, milyen sors adódott neki, az ötmilliárdik- nalk. de jó lenne biztonságban kísérni, egyengetni élete lépteit. Az elsőtől az utolsóig ... Ha a békés szándékú emberiségnek sikerül elérnie, hogy örökre dobjuk el a fegyvereket, bizton hihető: szép- évek várnak reá. Felcseperedik, önfeledt gyermekkora lesz, ibeleszeret egy szép leányba, majd ők is örömmel várják a család leekiseb' tagját. Hogy így legyen, s felhőtlenek az évtizedei, nekünk, a ma embereinek kell megtennünk a határozott lépéseket. A nem akármilyen érdeklődésre számot tartó hír — az annyira várt embertársunk megszületése — kapcsán jutott az eszembe, hogy üzenjek neki. Kívánom, hogy sohase éhezzen, ne legyen boldogtalan. De valamit kérek cserébe, ötöske: söhase légy fegyverkovács . . ! Szilvás István A telefonhelyzet Tanácskozott megyénk képviselőinek csoportja Nyár közepén rendhagyó ülést tartott megyénk országgyűlési képviselőcsoportja. Mindenekelőtt a téma tette indokolttá a tanácskozást, s már maga a helyszín, a Heves Megyei Távközlési Üzem is meghatározta, miről essék szó. A jelenlévőket Kovács András csoportelnök köszöntötte, köztük Tóth Illés államtitkárt, a Magyar Posta elnökét, dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Bágyi Imrét, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettesét és Jenei Jánost, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkárhelyettesét. Az eseményen — amelyen a megye „honatyái” a terület hírközlésének helyzetét és a várható fejlesztések témakörét vitatták meg — először Tóth Illés államtitkár adott hasznos tájékoztatást a posta tevékenységéről. Mint ismeretes, a hetvenezer embert foglalkoztató vállalat 1983. augusztus 1-én vált ki a minisztériumi keretek közül. Az elnök részletesen szólt nemzetközi kapcsolataikról, majd betekintést nyújtott a képviselőknek a különböző szolgáltatási munkaformák jelenlegi helyzetébe. Ezek közül o rádiós és televíziós műsorszórásban — mint hangsúlyozta — mindinkább a műholdak szerepe jut előtérbe. A hagyományos tevékenységek jellemzésére néhány adattal is szolgáit: harmincötezer dolgozó három- ezer-kettőszáz postahivatalban teljesíti nap, mint nap kötelességét. Az elmúlt esztendőben például 872 millió levelet, 10 millió csomagot, 12 millió táviratot kézbesítettek, valamint 1,4 milliárd hírlap továbbításában működtek közre. Legjobb szolgáltatásuknak számít a nyugdíjak házhoz vitele, havonta az országban 2,5 millió nyugdíjasnak forgalmazzák az összegeket. Természetesen a legnagyobb érdeklődés előadásának azt a részét kísérte, amelyben napjaink sokat emlegetett kérdése a telefonhelyzet szerepel. E szakmában összesen 15 ezren dolgoznak hazánkban, 1,4 millió telefonkészülék üzemel jelenleg. Külön említést tett gondjaikról is: a telefonközpontok bizony technikailag meglehetősen elavultak, s ugyanakkor túlterheltek is. Az sem örvendetes tény, hogy hazánkban száz lakosra mindössze tizennégy készülék jut, s ebbe beleszámítanak a közületiek is. Az ideális helyzet az lenne, hg. az iménti számot húsz-huszonötre tudnák feltornászni. Ehhez azonban legalább 180 milliárd forintra lenne szükség... Beszélt az előadó a VII. ötéves tervi feladatokról is. A tervtörvény szerint a hálózatbővítésre 29,3 milliárd forint áll rendelkezésre az állami költségvetésből. A tanácsok és a lakosság segítségével — utóbbi elsősorban kötvény — most 32 milliárdos összeget könyvelhetnek el. .Mindebből 357 ezer telefon rekonstrukcióját, illetve újak beállítását képesek megvalósítani az elkövetkező öt esztendőben. Emellett természetesen tárgyalásokat folytatnak bankhitel felvételéről is. Arról is szó volt, hogy július 20-tól ötven fillérrel emelkedik a háromperTóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke tájékoztatja a képviselőket , (Fotó: Perl Márton) ces beszélgetések díja, az ebből adódó összeget ugyancsak a telefonhelyzet javítására kívánják fordítani. A továbbiakban Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatója terjesztette a képviselők elé jelentését szűkebb hazánk távbeszélő-körülményeiről. Az írásos anyag önkritikusan állapítja meg a hírközlő hálózat — akárcsak az országban — megyénkben sem megfelelő színvonalú. * Az adatok is ezt bizonyítják: Hevesben 75 távbeszélő-főközpont üzemel, ebből 19 gépi —, 56 pedig elavult kézi kapcsolású. A 117 településből mindössze 28-ban tudnak automata helyi és távhívást biztosítani. Az elmúlt években a postaigazgatóság több területen is jelentős fejlesztést hajtott végre. A fejlesztési lehetőségek — hangoztatja a tájékoztató — ugyanolyan szerények, amilyenek a korábbi tervidőszakban voltak. Ehhez képest Egerben és Gyöngyösön új postahivatal építését, több községben pedig a meglévők korszerűsítését tervezik. A távbeszélő-hálózattal kapcsolatban a fő elképzelés a teljes automatizálás megvalósítása. Egerben a helyi és a távhívó központokat egyaránt bővíteni kívánják. A megye- székhelyen és környékén az új állomások létesítéséhez tojt vény akciót indítottak. Ennek során mintegy 63 millió forint jött be. A községek távbeszélő-hálózata automatizálásának meggyorsítása érdekében több egyeztető tárgyalásra is sor került. A területen nyolc tanáccsal kötöttek gazdasági megállapodást. Űgynevezett végközponit telepítése várható többek között Egerben, Tar- naleleszen Egerszóláton, Párádon, Sírokban és Balaton községben, Lőrinciben, Boldogon, Heréden és Nagykökényesen, valamint Füzesabonyban és Hevesen. Ennek segítségével számos további település is bekapcsolódik az automata hálózatba. Az elképzelések ismertetése után megyénk képviselői mondták el véleményüket, illetve tettek fel kérdéseket a posta jelenlévő vezetőinek. Dr. Puskás Sándor kiemelte, a tetefonheílyzet javításában a siker akkor jelentkezhet, ha a posta válóban igényli és hasznosítja is az együttgondolkodást. Külön figyelmébe ajánlotta a vezetőknek a reális költségekkel való számolást. Csakis ez lehet alapja az önfinanszírozásnak. Beszélt arról is, hogy rendkívül kevés a magántelefonok száma, s elsősorban ez okozza a negatív közmegítélést. Végül arra kérte a posta illetékeseit, a lakosságnak is nyújtsanak kellő tájékoztatást az úgynevezett kötvényes telefonok 'beszerelésével kapcsolatban. Zsidei Istvánná a szajlai— terpesi új postahivatal működése során felvetődött gondokról szólt. Kovács András megemlítette, a telefonhálózat jelenlegi elmaradottsága akadályozza a számítógépek fejlesztésével kapcsolatos elgondolások valóra váltását. Továbbá kiemelte: a száz lakosra jutó készülékek száma Heves megyében igen alacsony, ezért kérte, hogy külön fordítsanak figye'met a helyzet jobbá tételére. Nagy Endréné szerint a telefon jelentőségét az adja meg, hogy elősegíti a gyorsabb ügyintézést is. Véleménye az, hogy késve történtek meg az e*'ső lépések az automatizálás terén. Örömmel vette tudomásul viszont, hogy Füzesabonyban és körzetében hamarosan megoldódik ez a probléma. Árvái Lászióné azt vetette fel, hogy Egerben az idén három új nyilvános telefonállomás ki- ailakítását vették tervbe, ám a magas költségek miatt csupán egynek a megvalósítására kerülhet sor. Barcsik János hozzászólásában leszögezte, az utóbbi időben javultak a postai szolgáltatások feltételei. Ezt támasztja alá az is, hogy Heves városában stabilizálódott a szakembergárda. Ugyanakkor intézkedések megtételét szorgalmazta a postai dolgozók szociális körülményeinek javítására, az alkalmazottak munkaidejének ésszerű kihasználására. Bágyi Imre a tanácsok és a posta együttműködését értékelte röviden, megemlítve, hogy a rendszeres egyeztetés eddig is segítette a még jobb közös munkát. Dobos József- né azt vetette fel, hogy Gyöngyösön mielőbb szükség lenne az új postahivatal megépítésére. Egyúttal arról is érdeklődött, mikorra várható a Mátraalji városban az Esze Tamás utcában, illetve Mátrafüre- den a Pálosvörösmart.i úton nyilvános állomás létesítése. Barta Alajos arról beszélt, hogy a telefoniigénylők kívánságának teljesítésében mindenekelőtt az egészségi állapotot, a kor szerinti rászorultságot kell figyelembe vermi. Nem hallgatta el ugyanakkor, hogy véleménye szerint — különösen az utóbbi években — a postai alkalmazottak felelősséggel, megbízhatóan végzik munkájukatA kérdésekre Tóth Illés és Koczka Antal adta meg a válaszokat. A képviselőcsoport tagjai ülésüket követően délután a Heves Megyei Távközlési Üzemben tettek látogatásit, ismerkedtek azott folyó munkával Szalay Zoltán Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására július 11-én, pénteken nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Hazánkba érkezett Józef Koziol Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyet lesének, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozata elnökének a 'meghívására szerdán Budapestre érkezett Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, a bizottság lengyel társelnöke. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Józef Koziol minászterelnök- helyettes, a Magyar—Lengyel Gazdasági és MűszakiTudományos Együttműködési Bizottság társelnökei csütörtökön a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön, hivatalában fogadta Józef Koziolt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. A 36. VASUTASNAPON Kitüntették a Füzesabonyi Körzeti Üzemfőnökséget Az idén is — az előző évek hagyományaihoz híven — július második vasárnapján tartják az immár 36. vasutasnapot. Mint ismert a Füzesabonyi Körzeti Üzemfőnökséghez tartozik megyénk vasúthálózatának jelentős része. Tegnap délután a MÁV füzesabonyi szociális létesítménye étkezdéjében rendezték meg a körzet központi ünnepségét. A Himnusz után Lázár János szb-titkár köszöntötte a jelenlévőket — többek között dr. Zelei Józsefet, a városi jogú nagyközségi pártbizottság munkatársát, dr. Bocsi Józsefet, a helyi tanács elnökét. Miskolczi Sándor vasút- igazgató-helyettest, valamint a vasúti területi és Heves megyei szakszervezet képviselőit —, majd Kriston Zoltán üzemfőnök mondott ünnepi beszédet. A vezető többek között méltatta a 307 kilométeres vágányhálózat 1465 dogozójának lelkiismeretes munkáját, s szólt a soron következő nem köny- nyűnek ígérkező feladatokról is. A városi jogú pártbizottság részéről dr. Zelei József köszöntötte az ünneplő vasutasokat. Az ünnepség keretében kitüntetések, jutalmak átadására került sor. Nagy tapsot kapott, amikor bejelentették, hogy a Miskolci Vasútigaz- gatóság az Élenjáró szolgálati hely elismerésben részesítette a füzesabonyi körzeti üzemfőnökséget. A KÜF területén — több megye vasúti hálózatának egy-egy része tartozik ehhez a körzethez — a Heves megyei üzemegységek közül Gyöngyös és Eger állomás, valamint a füzesabonyi utazó- és a műszaki részleg az Élenjáró üzemegység címet nyerte el. A törzsgárdatagoknak is ilyenkor adják át a jubileumi éveknek számító munkálkodásért járó érmeket. A kétszáz kitüntetett törzsgár- datag közül negyvenen a íMÁV-nál eltöltött harminc- negyven-negyvenöt év után Szolgálati Emlékérmet kaptak négy-ötezer forint „kíséretében”. Húszán «részesültek Élenjáró Dolgozó, harmincötén Kiváló Dolgozó és öten a Szakma Ifjú Mestere elismerésben. A MÁV kiváló brigádja lett Vámosgyörk állomás Rákóczi szocialista (Folytatás a 2. oldalon) V. SÁRKÁNYREPÜLŐ EB Az első versenynap Az ünnepélyes megnyitó után csütörtökön volt az első Igazi „munkanap” a Gyöngyös melletti pipishe- gyi repülőtéren, ahol megkezdődtek az V. Sárkányrepülő Európa-bajnokság küzdelmei. A kora reggeli órákban azonban nem úgy nézett ki a helyzet, hogy mielőbb „meglovagolhatják” a Mátra termikeit a repülés szerelmesei, Európa legjobb „gyalogsárkány-repülői", mert esett az eső a megyében, szemerkélt a reptéren is. A meteorológusok viszont jó időt jósoltak, s végeredményben nekik lett igazuk, mert 10 órára a 3-as számú starthely, egész pontosan a Pásztó melletti 650 méter tenigerszint feletti Nyikom- hegy versenyre alkalmassá vált. Ezt jelezték a hangár falára függesztett falitábla adatai is, ahol egyébként 9 órától 10-ig tartott a ver- sesnyzők és a résztvevők eligazítása. Az angol és magyar nyelvű tájékoztatót dr. Ordódy Márton EB-igazgató tartatta, részletesen elemezte azokat a tennivalókat, amelyekkel szembekerülhetnek, illetve szembe is kerülnek a repülések során. Ilyen volt például az órafotózás, a be- és kijelentkezés, a kényszerleszállás esetén szükséges intézkedések. eljárások megtétele. A konvoj végül is fél likőr Indult el a starthelyre. Mindenki a saját sárkányát szerelte, műszerezte. Tarka virágcsokorra hasonlított a starthely a piros, a kék, a fehér, a zöld, a sárga, a barna, s ezek kombinációiból színezett száz vitorlavászon. A startnyitást eredetileg háromnegyed 1-re tervezte a versenybizottság, mégpedig Kisköre irányába. Ezt később Pétervására — oda- vissza — ídőirepülésre módosították, de hogy végül is a szolnoki táv megtétele lett a végső cél, abba erősen beleszólt a változó szélirány. Ennek megfelelően 13.25 perckor startolt az első pilóta, mégpedig nagy meglepetésre az angol Robert Calvert, majd a portugál Roge- rio M. Continho, aztán a bolgár Anton Antonov. Mindjárt őket követte az ugyancsak angol világbajnok startja, a 34-es számot viselő John Pendry. Ezzel végleg eloszlatták azt a pletykát, amely elterjedt a táborban, miszerint az angolok taktikázni fognak, majd a (Folytatás a 2. oldalon)
