Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 9., szerda 3* HOZZÁSZÓLÁS Lehetőségek a könnyűipari gépgyártásban Bogács vize... Nemzetközi jelleget ölt nyaranta a bogácsi strand, amelyet a közeljövőben — feltehetően — gyógyhellyé nyilvánítanak. A hazai vendégek mellett külföldi turisták is szívesen látogatnak ide, főként azok, akik reumatikus, illetve mozgásszervi betegségekben szenvednek, Évente több mint kétszázezren fürde- nek meg az értékes ásványi anyagokat tar talmazó ,,borsodi” vízben (Fotó: Szabó Sándor) j Csökkent a hiánycikkek száma - Új ABC-k, presszók - NDK-specialitá- sok az Expresszben Az egri áfész terveiből A Népújságban megjelent dr. Domán László vitacikke sajátosan olyan gyár esetéről ad igazolást a műszaki fejlesztés „kis” léptékeiről, mint az Egri Dohánygyár. Ez másképpen jelentkezik a gépgyártás, illetve az egyedi gépgyártás területén. Amihez a partner ragaszkodik Azt mindenesetre le kívánom szögezni, hogy a műszaki fejlesztés helye, szerepe nem egyértelműen tisztázott népgazdaságunkban A műszaki fejlesztés ösztönzése nem megoldott, de az abban dolgozók eredményes munkájának megbecsülése sincs a helyén. Külön fórumot érdemelne műszaki szakemberek képzése, azok foglalkoztatása, eredményeinek, megbecsülésének helyzete. A gépgyártásban, főként az egyedi gépgyártásban a műszaki fejlesztésnek különös szerepe van, így van ez a Kaev egri gyárában. Speciális könnyűipari gépek készítésénél, műszaki továbbfejlesztésénél nincs mód a kisléptékű fejlesztésekre. Űj, merőben új konstrukció kifejlesztéséhez li- cenc, illetve kooperációs gyártás szükséges fejlett tőkés cégekkel. A nyugati piacon is jól eladható gépeknek a megbízható minőség mellett a gyártás során tetemes importanyag- és -alkatrész vonzata van. Bizonyos gyártásoknál a nyugati piacon csak úgy értékesíthetők a gépek, ha például haj. tóművük, elektromotorjuk, csavarzatuk, az olajszivaty. tyúk, a közdarabok és csőkötések import útján beszerezhetők. Ehhez a tőkés partner azért ragoszkodik, mert javítása, cseréje, az ott kaphatókból azonnal megoldható. Egy-egy gépünk import- tartalma eléri a 25—30 százalékot is. Az import helyettesítésének lesz jelentősége és ez sok gyárnál, vállalatnál is jelentkezik, ha az Évig elektromotor olyan minőségű lesz. mint a Bau- müller, ha a Taurus nagynyomású olajtömlő az egész nyugati piacon „csereszabatos" és minőségben hasonló, mint a legkorszerűbb külföldi stb. A versenyképesség érdekében Egyedi, tehát prototípusú kivágógépeket olcsóbban és korszerűbb vezérléssel kell gyártani. Az NSZK-beli SCHÖN-céggel kialakított kooperációs kapcsolatunk során évente 32—36 nagy, szinte egyedi kivágógépet gyártunk tőkés piacra. 35—40 millió forint értékben. Itt a megrendelő legkülönbözőbb műszaki igényeit kell kielégíteni és egyedi gépet gyártani. Ebben az esetben csak olyan korszerű, új megoldást lehet alkalmazni műszaki tervek, esetleg új vezérlés kialakítása mellett, amely a prototípusú gép tökéletes működésének garanciája. A kereskedelmi kapcsolatban levő piac csak addig biztonság, amíg új eladható gép készült. Gyárunknak az új műszaki megoldást kell keresnie, mert egy tőkés piacot csak egyszer lehet megszerezni, elvesztése esetén ismételten megnyerni már sokkal nehezebb. Ami a műszaki továbbfejlesztésük hosszú távú lehetőségét adná — az a számítógépes tervezés, szervezés, programozás biztosítása Futás az idővel Éppen az export miatt is rákényszerülünk, hogy bármi áron, de számítógépes vezérlésű automata gépek kifejlesztését biztosítsuk Nagy jelentősége van éppen a gépgyártásban az anyagtakarékosságnak, súly- csökkentésnek úgy is, hogy a gépek stabilitása ne változzon, de tovább növekedjen a kivágó nyomóerő nagysága. Egyedi kivágógépek már nyugati piacon elérik a 300 N nyomóerőértéket is. Ilyen kivágóerő mellett óhatatlanul szükséges a gépvázak további merevítése, de az csak az egyre emelkedő acélárak mellett a fém tömegének növelésével volt megoldható. Teljesen új konstrukciót jelentenek az úgynevezett polimer kotonacél kombinációban gyártott gépvázak, melyek egyesítik a stabilitást és alaktűrési értékeket úgy, hogy acélanyag-csökkentés érhető el. Ezek csak elvek maradnak mindaddig, amíg a prototípust nem fogadtatjuk el partnereinkkel úgy, hogy minőségi tulajdonságai nem romlanak, hanem még javulást is érhetünk el vele. Mindez versenyfutás az idővel, amely akarva-akaratla- nul a legnagyobb gondunk, akadályozó tényezőink. Akadálya a hosszú átfutás, a bürokratikus, „jól átgondolt” ügyintézés a műszaki fejlesztésnek is. Azt gondolom, hogy a műszaki-tudományos fejlesztés előtti zöld út a gyorsítás, a szellemi kapacitások gyáron, vállalaton belüli kiaknázása gyorsabban hat gazdasági életünk élénkítésére, amelyre 1986-ban, de hosszú távon is nagy szükség van. Tóth János a Kaev egri gyárának igazgatója Az egri áfész fontos szerepet tölt be megyénk lakosságának ellátásában. Egeren kívül még huszonnyolc község mintegy 300 kereskedelmi egysége tartozik hozzá. Napjaink aktuális témája, hogy ebből mintegy 80-at adtak már ki szerződéses üzemeltetésbe. Mint Oláh Kálmán kereskedelmi főosztályvezetőtől megtudtuk, az első fél évben a bolti kereskedelmi forgalom 26, a vendéglátásé 10,5 százalékkal nőtt a szövetkezetben. Mindez jelentős előrelépést mutat. Aktív marketingtevékenységet folytattak, amelynek eredményeként, ha nem is szűnt meg, de azért néhány területen jelentősen csökkent a hiánycikkek száma. Sor került megyén kívüli új termékek bemutatására is. s emellett az európai szocialista országokkal folytatott árucsere is jelentősen bővítette kínálatukat. Áruikat — a hagyományos formákon túl — igyekeztek különböző akciók. bemutatók, kóstolók segítségével is bemutatni a fogyasztóknak. A hálózati és kistelepülési rekonstrukció keretében jelentős bővítéseket és fejlesztéseket hajtottak végre Sor került többek között Tarnaszent marián, Bátorban, Andornaktályán, Eger- szóláton ABC-k és presszók átadására. Ezek a rekonstrukciók a forgalom növekedésének megközelítőleg egy- harmadát eredményezték Ezeken a helyeken, valamint a fejlesztési tervük keretében már korábban felújított, vagy megépített egységekben arra törekednek, hogy a községekben az alapvető élelmiszereken túl a napicikkek kínálatát is biztosítsák, hiszen a lakosság jogos igénye ezt kívánja. Az újonnan átadásra kerülő üzleteikben megteremtették annak lehetőségét is, hogy mirelitáru értékesítésével foglalkozhassanak. Emellett a nagyobb lélekszámú községekben egyre magasabb szinten képesek biztosítani a húsipari termékeket is. A második fél évben több, eddig még Egerben forgalomba nem került árucikk értékesítésének feltételeit teremtik meg külföldi szállítókkal kötött szerződések, illetve kishatármenti árucsere keretében. Várhatóan sor kerül új ABC-áruház átadására Makiáron. A következő év első felében lesz kész Novajon és Hevesaranyoson az új vendéglő és ABC-komplexum. valamint Ostoroson elkezdik az ABC kialakítását. A vendéglátást illetően az egri Expressz éttermük a Gastro-Coop szövetkezett vendéglátóhálózat tagja lett. Szeretnék, ha ez az étlapon megjelenő új ízekben új színfoltot jelentene. A palettát csak tovább színesíti, hogy az Expresszben a nyári szezonban NDK-beli szakács és felszolgáló dolgozik Naponta kóstolható keletnémet specialitásaiknak már eddig is nagy sikere volt. NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A népi kollégiumok születésnapjára A felszabadulási közvetlenül követő évek talán legszebb, legvonzóbb pedagógiai hagyománya a népi kollégiumi mozgalom. A népi demokratikus forradalom továbbfejlesztéséért vívott hare egyik fontos feltétele volt, a népi demokrácia saját értelmiségi bázisának megteremtése. A munkás- és parasztszármazású értelmiség kinevelésére kezdeményezte a Győrffy-kollé- gium 1946. július 10-én a népi kollégiumi mozgalom elindítását. Az ötletet a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Par ászt párt vezetői örömmel fogadták és minden támogatást megígértek. Ill 1. A kollégiumok szervezésének irányítására 1946 nyarán és őszén Győrffy-kollé- gisták utaztak az ország számos helységébe. Az intézmények megszervezéséhez fel •nem becsülhető segítséget adott Rajk László, akkori kommunista belügyminiszter, aki 1946. július 15-én minden megye alispánjához felhívásit küldetett szét a népi kollégiumok megszervezésének ügyében. Rajk László szerepével magyarázható, bogy a közigazgatási szervek — amelyek akkor a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoztak —, oly jelentős részt vállaltak a kollégiumok megszervezéséből. A belügyminiszter 1946. július 22-én, az alispánhoz intézett levelében Heves megye hivatalfőnökét arról tájékoztatta, ihogy a megyébe Varga István Győrffy-koMégistát küldi .a szervezőmunka segítésére. Az alispán augusztus 7- re a pártok, a szakszervezetek, a nlemzeti bizottságok, az intézmények és az egyesületek képviselőit értekezletre hívta össze. Az ülésen a Győrffy-kollégista méltatta a kollégiumok létrehozásának jelentőségét, majd megalakították az ideiglenes szervezőbizottságot. Ennek elnöke dr. Bartha István alispán lett. Az ideiglenes szervező- bizottság megalakulása után hozzáfogott az első megyei népi kollégium, az egri kollégium létrehozásához. Az alispán augusztus 12-én körlevélben fordult a járási főjegyzőkhöz, polgármesterekhez és a községi elöljáróságokhoz. Ebben közölte, hogy a felállítandó kollégium a szegénysorsú, munkás- és parasztszármazású gyermekek középiskolai tanulmányainak megkönnyítését szolgálja, ahol a tanulók ingyenes ellátásban részesülnek. Mivel a kollégisták ellátásának anyagi fedezete nincsen biztosítva, ezért társadalmi úton kell megteremteni a 'körülbelül 100 tanuló ellátásához szükséges összeget. A tanulók kiválasztását a községi elöljáróság, a helybeli nemzeti bizottság végezze el. Olyan tanulókat kell kiválasztani, akik anyagiak hiánya miatt nem folytathatják tovább tanulmányaikat, de tehetségük és rátermettségük azt indokolttá tenné. Az alispán a gyermekek ellátását úgy vélte megoldhatónak, hogy minden község és város kötelezné magát egy, esetleg 2—3 tanuló teljes iskolai évi ellátására. Ezek részére az alispán alapítványhely létesítését javasolta. A megye hivatalfőnöke hangsúlyozta azt is. hogy szorgalmazni kell a társadalmi gyűjtőmunka indítását. Felhívta a járási főjegyzők, polgármesterek és a községi elöljáróságok figyelmét arra is, hogy a helyi nemzeti bizottságokat, képviselőtestületeket. tantestületeket hívja fel a társadalmi akcióba való bekapcsolódásra. A körlevelet a felhívottak eljuttatták az ■illetékeseknek, s ezzel kezdetét vette a tényleges szervezőmunka. Az alispán által megfogalmazott elképzelések bővítését jelentette az az augusztus 21-én kelt határozat. amely a községi elöljáróságokat arra kötelezte, hogy éves költségvetésükbe tervezzenek be egy meghatározott összeget a népi kollégium támogatására. A szervezőmunka eredményesebbé tételére szeptember 4-én mega'akult az állandó jellegű szervezőbizottság. Az első egri kollégium megszervezése rendkívüli erőfeszítéseket követelt annak létrehozóitól, szinte a semmiből kellett azt megteremteni. A legelső feladat a kollégium céljára alkalmas épület kijelölése volt. A különféle tanácskozásokon a Legényegylet, majd a Baktai úti Honvéd Csapatkórház kijelölése merült fel. A háború folyamán ez az épület is megrongálódott, s a városnak nem volt pénze a helyreállításra. A renoválást társadalmi úton kellett mego'dani. A kollégium berendezésével párhuzamosan megindult a diákok toborzása. Szeptember 7^én a szervezőbizottság felvételi pályázatot bocsátott ki. A pályázat szerint : „A kollégium tagjai le-- hetnek, s anyagi támogatásban részesülhetnek az alapítványi helyet élvező kollégistákon kívül azok a népi származású, jó elömenetelű középiskolás tanulók is, akik a kollégiumban való fenntartásukhoz . szükséges minimális ellenszolgáltatást biztosítani tudják. Az alapítványi helyet élvező kollégista ingyenes ellátásban részesül.” (Folytatjuk) Szecskó Károly MEGYÉNKBEN IS Vendégkombájnosok Csehszlovákiából A héten országszerte megkezdődik az aratási nagyüzem. Hozzávetőleg 13 ezer kombájn dolgozik majd a gabonatáblákban. A mező- gazdasági nagyüzemek gép- átcsoDortosítással gyorsítják a munkát. A déli országrészekben, ahol az átlagosnál előbb érik be a gabona, az északi megyékből átirányított kombájnok is dolgoznak, a velük együtt érkező vezetőkkel és gépészekkel. A gépeknek mintegy 15—20 százaléka vándorol az ország különböző vidékei között. Mivel az aratás az északi megyékben mindig később kezdődik, a munka utolsó szakaszában ide vonulnak a „cseregépek” és ezzel kiegyenlítik a tartozást. Több mint 250 arató-cséplő gép érkezik Csehszlovákiából — egy részük megyénkbe — a hozzájuk tartozó szállítójárművekkel együtt. A baráti országból gépvezetők és -szerelők is részt vesznek a betakarításban — mivel Csehszlovákiában később érik be a termés —. s fáradozásukat a magyar nagyüzemek szakemberei a későbbiekben viszonozzák.
