Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 175. szám ARA: 1986. július 26., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egyéniségek Gyarapodó tájvédelmi körzeteink Valamennyien azok vagyunk, iskolai végzettségitől, tehetségtől, hivatali beosztástól függetlenül. Mindnyájait magúinkban hordozzuk azt a semmi mással össze nem téveszthető kincset, ami lényegünk, ami — akár tagadjuk, akár bevalljuk — létünk, cselekedeteink, érzelmeink értelmét adja. A kár csak az, hogy mindezzel kévéséit törődünk. Nem tartjuk fontosnak, valamiféle tartózkodástól, gátlástól vezérelve, hétpecsét alatt őrizzük. Ebből következik sajnos az is, hogy másokban sem keressük, s így közömbösek vagyunk embertársaink iránt, nem vágyunk arra, hogy meglássuk bennük azokat a talentumokat. amelyek minket is megörvendeztetnének, hétköznapjainkat is tartalmasabbá, szebbé, napfényesebbé varázsolnák. 'Vétkes pazarlás ez, mert nemcsak az egyes személyek károsodnak, hanem veszít — méghozzá nem keveset — az egész társadalom is, mert eluralkodik a szürkeség, a monotónia, az egymásra hasonlítás, holott a különbözőség legalább olyan motorja a lendületes fejlődésnek, minta csak azért ils azonosság. Többségünk ellátja teendőit, megdolgozik kisebb vagy nagyobb béréért. Megelégszik ezzel a szinttel, s nem döbben rá arra, hogy ezt a szerény teljesítményt megsokszorozhatná, ha megszabadítaná láncaitól fantáziáját, ha kirukkolna első hallásra talán meghökkentőnek tűnő ötleteivel, javaslataival, elképzeléseivel, ha nem riadozna ezek propagálásától, közzétételétől, ha nem félne a megmérettetés egészséges kontrolijától, ha karaktere sajátosságait a nyilvánosság elé tárná. Amennyiben így tennénk, fokozatosan ezerarcúbbá, változatosabbá, izgalmasabbá válna a szűikebb és tágabb környezetünk. Bátorítást kapnánk ilyen szemléletű kollégáinktól, barátainktól, munkatársainktól, s észrevétlenül születnének, formálódnának azok az alkotóközösségek, amelyek nélkül aligha léphetünk lendületesebben előre. A rajt talán nem köny- nyű, nem egyszerű, mégis porondra kell állnunk, mert mindnyájunkban ott szunnyad az az óhaj, ‘hogy kiteljesedjünk, hogy sikerélményekben legyen részünk, hogy ne csak anyagiakban, hanem sízel lemi- ekben is gyarapodjunk, s együtt ízleljük annak a szorgoskodásnak a gyümölcseit, amelyet felszabadultan, kitárulkozva, szövetségeseket lelve produkáltunk. Nem bölcselkedés ez, távolról sem ábránd vagy utópia, hanem nagyon is reális lehetőség. Ezért ne csak kutassuk egyéniségünk nyers gyémántját, hanem csiszoljuk is azt mindany- nyiunk boldogulását szolgáló viliódzó briliánssá . . Pécsi István Több ezren keresik fel évente az erdőtelki arborétumot, ahol hétszáz féle növényváltozat található, közel 6 hektáron (Fotó: Szántó György) Gyöngyös, Eger, Mátra- füred, Szilvásvárad és talán Kisköre... A megyénkbe látogatók nagyjából ezeket az úticélokat veszik programjukba, ha Heves felé indulnak. Még a természetbarátok közül is kevesen tudják azonban, hogy a Bükk és a Mátra erdeiben, illetve a délebbi tájakon mi az, amire igazán érdemes figyelni, melyek azok a területek, amelyeket bejárva képet kapnak arról, milyen lehetett az ősi természet, milyen hajdani környezetünk, amelyet óvni, védeni már csak jövőnk érdekében is kötelességünk. Az autóval utazók először a gyöngyösi Sár-hegy- gyel találkoznak, amelynek különlegessége, hogy az 500 méter magas vulkanikus kiemelkedéssel alföldi éghajlati hatások érvényesülnek. Botanikusok sora írta le e vidék növénytani ritkaságait, így a hosszúlevelű ár- valányhajat, a kígyósziszt, a kék virágú atracélt, a deres buvakfüvet, vagy például a piros gólyaorrot. Nevezetesek még a Szent Anna-tó virágai, lepkéi is. Ez utóbbiakat föllelhetni a Mátra Múzeum gyűjteményében. Ha valaki a Mátrán át indul tovább, megtekintheti Sirok mellett a Nyires-tavat. Tő- zegmohás lápjáról nevezetes, amelyet messziről elhagyott rétnek látni. A szőrös nyír uralkodik itt, a gyapjús sás, s a fenyőfoltok... az átgondolt védelem következtében remélhetőleg egyre nagyobb területen, hisz a jelek azt mutatják: a láp fejlődik. A hármas műúton érkezőket először a kerecsenéi erdő állítja meg, amelynek érdekessége, hogy itt sikerült rekonstruálni, miként keveredtek az Aföld-peremi löszhátak a zónális erdő tatárjuharos tölgyeivel. Érdekesség, hogy az utóbbi növény itt nem cserje mint másutt, hanem fa. Eger mellett a Nagy-Eged déli lábánál a szőlőskei erdőben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tudósai azt kutatják, hogyan működik az önszabályozó életközösség a természetes állapottól a kulturálttá válásig. ni” a tóra, hogy a szükséges vízellátás mindig biztosítva legyen. Bővítik továbbra is a növényváltozatokat. Az érdekességek — a kínai erdei fenyő, a cukorsüveg fenyő, a tündérszép rododendron, az örökzöld tölgyek mellé újabbakat szánnak. Nevelésüket segíti a kibővített géppark, az itt dolgozók ügybuzgalmáról nem is beszélve. A pélyi madárerdő is bővelkedik érdekességekben. Nem elérhetetlen tehát a közép-tiszai tájvédelmi körzet Heves megyei része (ez a hivatalos elnevezés), amely száz esztendeje őrzi változatlanul szépségét. A madárparadicsomban nyolcvankét fajt tartanak nyilván a „hozzájuk tartozó” ragadozókkal együtt. Hasonlóan értékes a biológusok számára a tiszafüredi madárrezervátum, amelyben poroszlói szakasza miatt vagyunk érdekeltek. A ritka selyemgém, a bakcsó, a kis és nagy kócsag ehelyütt is fölkelti a természetkedvelők figyelmét. Ügy tűnik, megyénk nemsokára új védett körzettel gyarapodik, a mátraival. Jellegzetes vulkáni tájai cseres, tölgyes erdőinek látványa gazdagítja majd az idelátogatókat. Németi Zsuzsa Itt található az ország legnagyobb cukrosüveg törpeluca, amely több mint 3 méter magas (Fotó: Szántó György) A Bükki Nemzeti Parkot szerencsére keveseknek kell bemutatni. Hírességei jólismertek akár várrendszeréről, barlangjairól, különleges növényeiről, rovarairól, madarairól, emlőseiről van szó. A szakemberek nap mint nap igyekeznek mind többet föltárni e rejtett kincsekből. Hasonló a folyamatos megújulás az erdőtelki arborétumban is, ahol az utóbbi időkben számos változásra került sor. A leglátványosabbak? Az elmúlt esztendőkben került sor egy új tó kialakítására, illetve a védőkerítés megépítésére. Létrejöttének köszönhetően felülete alaposan megváltoztatja a mikroklímát, a kertben így eddig ismeretlen növények telepítése vált lehetővé. Nem kis dolog — hisz hatmilliós beruházás — az új szociális építmény itt, amely munkatermet, étkezőt, zuhanyzót, karbantartóműhelyt, irodahelyiséget foglal magában. Létrehoztak egy faiskolát is azzal a céllal, hogy vásárolhassanak az érdeklődők. Amit hoz, az nagyjából fedezi a helybeli dolgozók munkabérét, és ez bizony nem csekélység. Az arborétumban bőviben vannak még a további terveknek. Szeretnék például a Hanyi-patakot „rákapcsolAZ SZMT ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN: II nevelőmunka és a politikai tudat A szakszervezeti munka egésze függhet a dolgozók politikai tudatától, ezért igen lényeges kérdést tűzött napirendjére a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa pénteki ülésén. Olyan jelentést tárgyalt meg a testület, amely a hozzászólók véleménye szerint gondosan előkészített és alaposan átgondolt volt, felmérte a szakszervezeti nevelés hatását, a politikai tudat alakulását és az időszerű feladatokat. Az SZMT székháziban Czibik Márton, az SZMT titkára üdvözölte a tanács tagjait, s a meghívottakat, külön tisztelettel Virág Károlyt, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát. Gádor Lajosnét, a SZOT osztályvezető-helyettesét és Bágyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Ezután Lévai Ferenc SZMT- titkár következett, aki szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztéshez. A dokumentum elkészítéséhez harminc üzemben és intézményiben mintegy 250 dolgozó véleményét kérték ki. A beszélgetéseken részt vevőik a szocializmushoz elkötelezetten, őszintén, helyenként élesen fogalmazták meg észrevételeiket. Érdemes kiemelni néhány központi gondolatot: megfogalmazást nyert, hogy társadalmi rendszerünk előnyeit csak jobb, színvonalasabb munkával lehet valóra váltani, fejlesztve a vezetést, a szocialista országok együttműködését, elősegítve a műszaki, technikai forradalom elterjedését. A megkérdezettek eredményeink megőrzése, a fejlett szocializmus következetesebb építése érdekében töibb visszásságot tettek szóvá. Így gazdasági fejlődésünk lassulását, eszményeink egy részének devalválódását. az egyéni érdek hajszolását, több vállalat munkájának alacsony szintjét, a munka nélkül szerzett jövedelmeket és más problémákat. Kitűnt, hogy úgy vélik: megvan a kellő erő, hogy úrrá legyünk a nehézségeken. Általános nézet, hogy a kapkodás, egymásra mutogatás helyett, módszeresen valósítsuk meg határozatainkat és irányelveinket, s mindenki ott javítson a munkán, ahol dolgozik. A munkahelyi, a szocialista demokráciával ikaipcsolat- ban bebizonyosult, hogy mind többen megértik: ez a dolgokba váló tényleges beleszólást, a döntések során az érdekek érvényesítését jelenti. Sokszor szóba került a vezetés kérdésköre, legtöbben látják: a jelenlegi helyzetben létkérdés színvonala. Nem kell elkerülni a konfliktusokat, támogatni szükséges a dinamikus, következetes, a fejlődést előre vivő vezetőket, s szembe kell állni a rossz döntésekkel. Az is megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti mozgalom nevelőimunkája fejlődött. bár hozzátették, hogy az igények és a követelmények nagyobb arányban növekedtek. Fölvetették a tájékoztatás felelősségét, őszinte, nyílt információkat kértek. Űj és hagyományos módszereket egyaránt szükséges használni a továbbfejlesztés érdekében. Ez a néhány kiemelt gondolat tükrözi azt, hogy reális kép rajzolódhatott ki a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa előtt. Ezt igazolta a kibontakozó hosszú és tartalmas vita is, melynek során sok javaslattal gazdagították a dokumentum megállapításait és felgdattervét. Többek között hozzászólt Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, aki rendkívül időszerűnek nevezte e témát, s hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott nézetekkel komolyan számot kell vetni. Társadalmi életünk központi kérdése ugyan a gazdaság, de abban nehezen tudnánk előrelépni meggyőzés, tájékoztatás nélkül. Felszólalt Gádor Lajosné, a SZOT osztályvezető-helyettese is, aki elismeréssel szólt a beszámolóról. Ugyanakkor hozzátette a SZOT javaslatait, elképzeléseit is. Végül a dokumentumot a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának tagjai a szóbeli kiegészítéssel ás a hozzászólásokkal együtt egyhangúan elfogadták. Ezután a testület tájékoz, tatót kapott Heves megye környezetvédelmi koncepciójáról, a következő tervidőszak főibb feladatairól. Itt az előadó Rakusz József, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának helyettes vezetője volt. Végül Lévai Ferenc, az SZMT titkára a két tanácsülés között végzett szakszervezeti munkáról szólt. Rövidesen kezdődik a kedvezményes tanszervásár Hétfőn, július 28-án kezdődik és augusztus 9-ig tart az idei kedvezményes tanszervásár — jelentették be a Piért pénteki sajtótájékoztatóján. Az akcióra ezúttal a megszokottnál kicsit később kerül sor, de az előző évek tapasztalatai alapján ez az időpont kedvezőbbnek ígérkezik — mondották. A kedvezményes vásár ideje alatt a Piért saját, illetve az iparcikkvállalatokkal közös üzleteiben — amelyeknek a száma a tavalyi 17-ről 30-ra gyarapodott — 30 százalékos kedvezménynyel kínálja a kötelező egységcsomagokat, 20 százalék engedményt ad az iskolatáskák, a tolltartók, a tornazsákok árából. A korábbi évekhez képest bővült az engedményes áruk köre: a nem kötelező, de ajánlott tanszercsomagok is 20 százalékkal olcsóbbak lesznek. A vállalat kiskereskedelmi partnereinek 15 százalékos árengedményt ad, s ezt növelik meg saját árrésük terhére a forgalmazóik. így országosan várhatóan mintegy ezer szaküzletben, illetve kultúrci'kkboltban lesznek 20—30 százalékkal olcsóbbak az iskolaszerek. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy az idén a partnerek közül kevesebben csatlakoz, tak az engedményes akcióhoz, mint korábban. Különösen a szerződéses, vagy jö- vedelemérdekeltségi formában működő boltok vezetői zárkóztak el, mert az úgynevezett kockázati alap megszűnése óta a vállalatoknak az árrésből kell kikalkulálniuk az engedményt, s ez nyereségüket csökkenti. A füzetek és iskolaszerek választéka, a kínálat meny- nyisége és összetétele jobbnak ígérkezik, mint az elmúlt években. A Piért ígérete szerint a vonalzók és körzőik kivételével úgyszólván mindenből kellő meny. nyiség és választék várja a vásárlókat. Nem lesz hiány füzetekből, rajzlapokból, iskolatáskákból, tolltartókból, festékekből, gyurmákból, zsírkrétákból, kézimunkaollókból. A Piért ez idén igyekszik ott is megteremteni a kedvezményes vásárlási lehetőségeket, ahol erre üzlet hiányában eddig nem volt mód. Ennek érdekében — meghatározott útvonalon — autóbuszban berendezett mozgó üzleteket indítanak a főváros ellátatlan területeire — elsősorban a peremkerületi lakótelepekre.
