Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

2« NÉPÚJSÁG, 1986. július 26., szombat Tollhegyen Tollhegyre kívánkozik egy húshegy. A Közös Piac hús­hegye. Már 750 ezer tonna marhahús halmozódott fel a nyugat-európai hűtőházak­ban. A húsárak támogatása és a raktározás költsége évente már Z és fél milli­árd „ecu". (Az „ecu” az EGK-országok elszámolási pénze, amelynek értéke nem sokkal tér el az amerikai dollárétól.) A húshegy azért is nő, mert nem akarják, hogy to­vább nőjön — a tejporhegy, meg a vajhegy! A gazdák pedig — főleg Francia- és Írországban — a tejtermelés csökkentése címén egyszeri­ben levágták a teheneket. Tehát megnőtt a húshegy! Mit lehet tenni? Csak el­kótyavetyélni a húst. Brazí­liának most 100 000 tonnát adnak el hozzávetőleg 400 „ecu” tonnánkénti áron. Ez pedig a tényleges költségek­nek 10—15 százaléka csupán. Egy megjegyzés kívánkozik ide: míg a Közös Piac rak­táraiban, hűtőházaiban el­adatlan, eladathatatlan hal­mozódnak az élelmiszerek, a világ lakosságának egy része éhezik! Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Tisztelt Fidel Castro Elvtárs! A nemzeti felkelés nap­ján, a Moncada-laktanya el­leni támadás 33. évforulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üd­vözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának, Minisztertaná­csának és a kubai népnek. Népünk őszinte elismeréssel kíséri figyelemmel a kubai nép eredményes országépítő munkáját. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Kubai Köz­társaság internacionalista kül­politikai törekvéseit és kez­deményezéseit, amelyek kö­zös ügyünk, a béke megszi­lárdítására és a nemzetközi biztonság erősítésére irá­nyulnak. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxiz­mus—leninizmus és az in­ternacionalizmus elvei alap­ján tovább erősödik a szo­cializmus, a haladás és a bé­ke ügyének javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önnek és a baráti kubai népnek a pártjuk III. kongresszusán meghatározott célkitűzések megvalósításához, hazájuk felvirágoztatása érdekében kifejtett felelősségteljes te­vékenységükhöz. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Gorbacsov fogadta Moszkvában Genscher nyugatnémet külügyminisztert — Desmond Tutu püspök találkozott Botha dél-afrikai államfővel — Andreotti visszaadta kormányalakítási meg­bízatását, újra Craxi próbálkozik Rómában KEDD: H. Hasszán marokkói király Peresz izra­eli miniszterelnökkel tárgyalt — Letette az es­küt az új japán kormány — Addisz Abebában összeült az Afrikai Egységszervezet külügymi­niszteri tanácsa — Reagan beszéde a dél-afri­kai kérdésről SZERDA: Sir Geoffrey Howe Johannesburgban tárgyalt Botha dél-afrikai államfővel — Az arab közvélemény nagy része elítéli II. Hasszánnak az izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásait — Reagan két küldötte, Nitze és Rowney az USA szövetségeseivel konzultál a Gorbacsov- nak küldendő válasz szövegéről CSÜTÖRTÖK: Genscher tárgyalásai Washington­ban — Záróközleményt adtak ki II. Hasszán és Peresz „véleménycseréjéről” — Osztrák—bajor vita Franz-Josef Straussnak Waldheim elnök­höz intézett barátságtalan hangú levele miatt PÉNTEK: Genfben szovjet és amerikai szakértő1’ az atcmkísérDetek megszüntetéséről kezdtek tárgyalást — Norvégia teljes gazdasági bojkot­tot hirdetett a Dél-afrikai Köztársaság ellen — Sir Geoffrey Howe Zambiában — A Közös Piac szakértői találkozót javasolt a KGST-nek Budapesten az uruguayi külügyminiszter. A képen: Enrique Iglesias és Várkonyi Péter kulturális, tudományos és okta­tási együttműködési egyezményt irt alá (Népújság-telefotó: Kovács Attila felvétele) Cossiga olasz államelnök is­mét a szocialista Bettino Craxit kérte fel az új kor­mány megalakítására. A ké­pen: Craxi távozóban az el­nöki palotából (Népújság-telefotó — MTI — KS) Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke az Országházban fogadta a luxem­burgi parlamenti küldöttséget (MTI-fotó, Kovács Attila felvétele) Lázár György, Győr-Sopron megyei látogatása során felke­reste a győri Rába Vagon- és Gépgyárat. A képen: Hor­váth Ede vezérigazgató társaságában (Népújság-telefotó — MTI — KS) A Moszkvában tárgyaló Genscher nyugatnémet külügymi­nisztert (a képen balra) hétfőn fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A kép jobb szélén Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter (Népújság-telefotó — MTI — KS) A marokkói csúcstalálkozó résztvevői (achívfelvételek): bal­ra II. Hasszán marokkói király, jobbra Simon Peresz izra­eli miniszterelnök (Népújság-telefotó— MTI — KS) KUBA ÜNNEPÉN Megemlékezés Moncadáról Gorbacsov Vlagyivosztokba utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, pénteken dél­előtt Vlagyivosztokba utazott — jelentette a TASZSZ. Szovjet—ki n a i konzultáció Fidel Castro az ország első számú vezetője a Kubai KP III. kongresszusán (Fotó: MTI — Külföldi Képszolgálat — KS) K ubában Santiago de Cuba városát tartják a forradalom bölcsőjének, s nem is alaptalanul. 33 év­vel ezelőtt kubai hazafiak egy maroknyi csoportja meg­rohamozta az itt lévő Mon- cada-laktanyát, hogy véget vessen a gyűlölt Batista dik­tátor uralmának. A Fidel Castro vezette akció akkor elbukott, de a forradalmá­rok a börtön és a száműze­tés után is visszatértek, s 1959-es győzelmükkel új idő­számítás kezdődött a karib- tengeri szigetország történel­mében. A szocialista eszmék győ­zelme az amerikai kontinen­sen, ráadásul az Egyesült Államok tőszomszédságában, természetesen kivívta Wa­shington nemtetszését. Az egymást követő amerikai ve­zetők egyike sem sajnálta a fáradságot és pénzt, hogy valamilyen módon — kato­nai akciótól kezdve a gaz­dasági blokádig — megfojt­sa a haladó havannai rend­szert. A forradalom győ­zelme óta eltelt esztendők egyértelműen bizonyították, hogy Kuba népe nem hát­rált, s a jövőben sem hátrál meg a külső nyomás és a belső nehézségek elől. A gyarmati, majd fél­gyarmati örökségen túllép­ve Kuba ma már korántsem az a monokulturális agrár­ország, amelynek egyetlen említésre méltó terméke a cukor volt. Bár a cukornád­terméstől és a cukor világ­piaci árának alakulásától még ma is sok függ, a szi­getország mezőgazdaságával párhuzamosan már szépen fejlődik a szocialista nagy­ipar is. Az analfabetizmus felszámolása és az ingyenes közegészségügyi ellátás — amely Latin-Amerikában egyedülálló — megszervezé­se után a vezetés most egy­re nagyobb figyelmet for­dít a dolgozók életszínvona­lának emelésésre is. Igaz, e téren mutatkoz­nak még hiányosságok, en­nek okai a külső nehézsége­ken kivül a gazdasági fejlő­dés egyenetlenségeiben ke­resendők. Az ország vezeté­se látja a hibákat, s az idén tartott III. pártkongresszu­son, valamint az azóta el­telt időszak különböző fó­rumain is feltárta és bírál­ta a gazdaságirányítás és a tervezés elégtelenségeit, a gazdaságban idestova egy év. tizede tapasztalható torzulá­sokat, s ezek megszüntetését szorgalmazza. Tény, hogy a kubai gazdaság teljesítőké­pességének megtorpanása, a fokozódó pénzügyi nehézsé­gek miatt Havanna a közel­múltban kérte külföldi adós­ságainak átütemezését, s több szigorú gazdasági in­tézkedést vezettek be. (Fel­számolták egyebek közt a szabadpiacot és a magántu­lajdonú ingatlankereskedést.) A mostani intézkedések lé­nyegét úgy lehetne összefog­lalni, hogy Kubában a je­lenlegi nehéz gazdasági helyzetben szeretnék vissza­hozni a forradalom első évei­nek — akkor lendítőerőként ható — erkölcsi légkörét. A szocialista közösség szi­lárd, elkötelezett tagja Ku­ba, nemzetközi politikájá­ban az egyik meghatározó vonás az internacionalizmus: erejéhez mérten aktív se­gítséget nyújt a nemzeti függetlenségért küzdő test­vérnépeknek. Kuba eredmé­nyeit a magunk sikerének is tekintjük, gondjaira közös aggodalommal figyelünk. A szigetország ma a megvaló­sult szocializmust jelképezi Latin-Amerikában, s törté­nelmi tanulságokat jelent minden haladó mozgalom számára. Nemzeti ünnepü­kön kívánjuk a kubai nép­nek, hogy az átmeneti ne­hézségeket mielőbb legyűr­ve továbbra is sikerrel épít­se szocialista államát és szol­gáljon követendő példaként más nemzetek számára is. Pekingben szovjet—kínai konzultációt tartottak a fegyverkezési verseny vi­lágűrbe történő kiterjeszté­sének megakadályozásáról és a leszerelés más problémái­ról. A nyílt és tárgyszerű légkörben tartott megbeszé­lés — melynek során mind­két fél kifejtette saját ál­láspontját — a TASZSZ je­lentése szerint elősegítette egymás nézeteinek jobb megértését. Csaknem ezer személyt bocsátottak szabadon Len­gyelországban, az amnesz­tia életbe lépését követő első két napon. A július 23- tól érvényes amnesztia ér­telmében szabadlábra he­lyezik az állam és a köz­rend elleni bűncselekmé­nyek elkövetőit, ha ígéretet tesznek: nem fognak elkö­vetni hasonló bűncselek­ményt. Elengedik továbbá, vagy mérséklik a társadal­A konzultáción szovjet részről Viktor Karpov, a külügyminisztérium leszere­lési és fegyverzetkorlátozási főosztályának vezetője, kí­nai részről pedig Li Tao-jö, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó külügyminisztériu- mi főosztály vezetője vett részt, Karpovot fogadta Csou Nan kínai külügymi­niszter-helyettes is. milag kevéssé veszélyes köz­törvényesek büntetését. Az első két napon 974 el­ítéltet, illetve előzetes le­tartóztatásban lévő személyt bocsátottak szabadon, köztük 271 nőt. Az amnesztia az igazságügy-minisztérium becslése szerint körülbelül 20 ezer személyt fog érinteni, s a szabadon bocsátandó- kat szeptember 15-ig kell kiengedni a büntetés-végre­hajtási intézményekből. Lengyet amnesztia

Next

/
Thumbnails
Contents